Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-30 / 29. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPI O 1923. január 30. postahivatal összes alkalmazottai ultimátumot küldtek a franciáknak, hogyha hétfőn délelőtt 9 óráig nem üritik ki a postaépületet, akkor nem állnak munkába. A francia parancsnokság nem válaszolt. A bolgár kormány a komitácsik ellen Sztambuiinszki beszéde a szobrán] ében Szófiából elentik: Szakarov Jankó szocialista képviselő interpellációjára Sztambulinszki miniszterelnök hosszabb beszédben válaszolt a szobranjében, amelynek keretében bő expozét adott Bulgária külpolitikájáról. Beszédének legfontosabb kijelentése az volt, hogy nem hajlandó vak eszköze lenni a »macedón komáénak«., mint a legtöbb eddigi bolgár elnök. Rámutatott beszédében bukaresti és beogradi látogatására, amelyek konkrét eredményekre vezettek és a melyek lényegesen enyhítették a feszültséget Bulgária és Jugoszlávia, valamint Románia között. A lausannei konferenciáról beszélve sajnálattal emlékezett meg arról, hogy nem sikerült megegyezést létesítenie Görögországgal Bulgáriának az Aegei tengerhez vezető szabad zónája ügyében. Véglegeset azonban erről a kérdésről még nem lehet mondani, hanem türelemmel be kell várni az események továbbfejlődését. Végül rátért a macedón konnte 'akciójára. Ismertette a szobranjéve; mindazokat az eseményeket, amelyek megnehezítették a Jugoszláviához való közeledést és élesen elitélte a komitácsi bandák tevékenységét. A komité által elkövetett gyilkosságokra célozva ezekkel a szavakkakfejezte be beszédét: »Megölték Dimitrovot. megölhetnek engem is. de a bolgár politika az marad, ami ma.« Az állami adói beszedi de nem szolgáltatja át Sziébotica Tovább tart az állam és a város harca A város harca az állammal tovább tart az állami adórészesedés levonása ügyében. Amint már megírtuk, Subotica város legutóbb százezer dinárt vont le az állami adók összegéből, mielőtt azt a pénzügyigazgatóságnak beszolgáltatta. Mivel azonban a pénzügyigazgatóság ennek a levonásnak a jogosságát nem volt hajlandó elismerni, ezért a város a levonás után fenmaradt á! lami adó összegét letétbe helyezte. Az első levonás ügye így még nem intéződött el és a város tanacsa hétfőn délelőtt megtartott rendkívüli ülésén már elhatározta, hogy ujabo százezer dinárt- von le a most beszolgáltatandó állami adók Összegéből Miután a pénzügyigazgatása« most sem lesz hajlandó a varostól : nem teljes összeget elfogadni. \gfi a múltkorihoz hasonló eset fog előállni és a város megint kénytelen lesz az állami adót deponálni. A három millió koronán felüli követelés levonások után mintegy négy hónap alatt fog létesülni és igy megtörténhetik az az eset. hogy ennyi időn keresztül nem fog a varostól semmi adó befolyni a suboticai pénziigyigazgatósághoz. hacsak másként nem intézkedik a pénzügyminisztérium. A városi tanács semmiesetre se hajlandó megváltoztatni álláspontját ebben a kérdésben, viszont a pénzügyigazgatóság nem ismeri el a várost tanács eljárásának jogosságát. így a pénzügyminisztérium döntéséig elintézetlen marad a kérdés, ■ V A kisasitaaf újabb akcióra készül Magyarország ellen Vita a francia külügyi bizottságban Beogradból jeientik: A Politika párisi távirata szerint a francia parlament külügyi bizottságában szóba került, hogy a szövetségeseknek minél nagyobb figyelmet kellene fordítani a Versaillesi békeszerződésen kivid a többi békeszerződések végrehajtására is. A bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy Magyarországon é- Bulgáriában a szövetséges ellenőrző bizottságok nem nyújtanak kellő garanciát a két ország lefegyverzésének megfelelő ellenőrzésére. Ezért azt javasolták, hogy az ellenőrzést Magyarországon és Bulgáriában bízzák a kisantant hatalmakra. A külügyi bizottság javaslatait valószínűleg még e hét folyamán Londonból jelentik, hogy a „Daily Telegraph“ legutóbbi számában berlini tudósítójának következő táviratát közli: „Olyan forrásból, amelynek megbízhatóságában nem kételkedhetek, arról értesülök, hogy magyar küldöttek tárgyalnak Berlinben bolseviki megbízottakkal, hogy katonai vagy másfajta konvenciót kössenek. Ez a kombináció szinte lehetetlennek látszik. Ez azonban Buchcrinnak a III. internacionaíe titkos ülésén kifejtett felfogásával nincs ellentétben. E felfogás szerint a bolsevikieknek semmi kifogásuk nincs elvben az ilyen megegyezés ellen. A magyarok szintén éppen ilyeti hajlékonyak politika: opportunizmusukban.“ Az angol 'apnak ezt a feltűnő hírét — mint Budapestről jelentik — a magyar kormány határozottan cáfolja. A beogradi „Tribuna“ viszont a köket a nagykövetek tanácsa elé fogja terjeszteni. Egyidejűleg azt írják a beogradi lapok, hogy a cseh-szlovák kormány kezdeményezésére a kisantant kormányai lépést fognak tenni a nagykövetek tanácsának. A közös akciót a prágai kor mány sürgősnek tartja s evégből Bukarestben és Beogmdban megtette a kellő lépésekat. A kisantant arra fogja kérni a nagykövetek tanácsát, hogy hívjon össze egy külön ankétet, amely vizsgálja fölül a magyarországi ellenőrző katona, bizottságok tevékenységét 6 amely a hely színen tüzetes vizsgálódás után illapitsa meg a magyar hadsereg létszámát és fölszerelését. ! vetkezőket írja: Lausanneban Oroszország és Törökország közt megegyezés jött létre, amelyen Csicserin lzmct pasával kötött. A szerződés szerint Törökország támogatja Oroszországot, ha bármely ellenfelével háborúba keveredik. Törökország ezzel szemben köteles elzárni a Dardanellákat az ellenséges hatalmak előtt. Oroszország támogatja Törökországot Mezopotániában, angol-török konfhkíus esetén. Román-orosz háború esetén is tartozik Törökország beavatkozni. A Tribuna hire szerint Csicserin Stambulinskivel hasonló megállapodást kötött, arra az esetre, ha Bügária a Fekete-tenger kikötőiben megengedi orosz csapatok partraszálütását. Politikai körökben a Bulgáriával kötött orosz szerződés hírét tendenciózusnak és valótlannak tartják. Megegyezés készül a F errum-gyár és munkásai közt Megindultak az egyezkedő tárgyalások A Ferrum-gyári sztrájk, illetőleg munkáskizárás ügyében — két hétig tartó harc után — fordulat állott be, amennyiben a kizárt munkások és a gyárigazgatóság között hétfőn megindultak az egyezkedési tárgyalások, amelyek egyelőre még nem hoztak ugyan positiv eredményt, de minden kilátás meg van rá, hogy a fölmerült konfliktus végre békésen elintéződik. Mint ismeretes a munkásság, sztrájkmozgalmára az adott okot, bogy a gyárigazgatóság nem akarta a múlt év szeptemberében bevezetett indexrendszert továbbiakban alkalmazni arra való hivatkozással, hogy az állammal szemben vállalt kötelezettségeit az indexrendszer alapján nem tudja teljesíteni. Az ál-' lám ugyanis — amelynek a gyár dolgozik — a vagon javításokra: olyan szerződést kötött a gyárigazgatósággal, amely lehetetlenné tette, hogy az indexrendszert —- rentábilisán — érvényesíthesse a munkabérek megállapításánál. A munkások, akik a sztrájk megkezdése előtt, a gyárigazgatóságnak ezt az indokolását nem voltak hajlandók elfogadni, utalván arra. hogy az állam és a gyár között létrejött szerződés rájuk nem tartozik — most engedtek álláspontjukból és a gyárigazgatóval békéltető tárgyalásokat kezdtek a megegyezés érdekében. A gyárigazgatóság a tárgyalások során kijelentette, hogy az indexrendszert nem alkalmazhatja, de belemegy abba, hogy a munkások órabérét bizonyos százalékkal fölemeljék. Lehetséges, hogy a megegyezés e javaslat alapján pár nap múlva létrejön és a gyárüzembe — a toborzott munkások leváltásával — újra visszakerül a 350 régi munkás, akikkel aztán teljes erővel megindulhat ismét a munka. Békacomb, varjupecsenye megbeszélik Poincarével, aki azo Jiirek orosz-magyar katonai konvencióról Orosz-török szövetség1 létesült Csicserin Oroszországba hívja a hazátlan örményeket A kapitulációk kérdésében ismét válság?euyegeli a konferenciát A békekonferencia az örmény kérdésben is csütörtököt mondott, Az orosz delegáció vezetője értesítette az örmény küldöttséget, hogy a moszkvai szovjet-kormány hajlandó hazát adni az örmény földönfutóknak. Az örményei, kü.dö.tsegtnek Csicserin vasárnap kijelentette, hogy a moszkvai srovjetkormány hajlandó az örménykérdés megoldásának érdekében közreműködni, miu án a lausannei békekonferencia nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Most a letelepedés tervének részleteit kell majd megállapítani, de előbb tisztázni kell azt a kérdést, hogy magában Oroszországban vagy Ukrajnában találjanak-e uj hazát az örmények s ezért a moszkvai kormány kész az örmény nép hivatott képviselőivel tárgyalni. A küldöttség megígérte Csicserinnek, hogy a legrövidebb időn belül jelentkezni- fognak nála a meghatalmazott örmény megbízottak. A terü'eti bizottság vasárnap is ülésezett, de nem ment semmire, A kapitulációk kérdése holt ponton tan v és semmiféle megoldás nem kínálkozik arra, hogy milyen átmeneti intézkedésekkel lehessen nth dalni a kapitulációk eltörlését. Magában a török delegáció kebelében kezdettől fogva két áramlat volt, egy békülékeny és egy engesztelődő. Most még élesebb lett az ellentét és megtörtént az a csoda, hogy Izmed basa majdnem egyedül hajlandó az engedékenységre, míg a török delegáció többi tagjai hallani sem akar konceszsziókról. A beavatottak azt mondják, hogy francia befolyás érvényesült, a franciák messzememő ígéreteket tettek a törököknek, ha a kapitulációk ^-’«Aban feladják merev álláspontjukat. Izmet basa ezeket a javaslatokat eljuttatta Angorába és választ vár onnan. Ha kedvező lesz az angorai döntés, akkor egy csapásra meg lehet oldani a kapitulációk dolgát, ha azonban — ami nagyon valószinü — Musztafa Kemal basa visszautasítja a francia kezdeményezésre felajánlott engedményeket, a melyekhez a másik két főszövetséges is hozzájárult, akkor vagy végkép meghiúsul a konferencia, vagv tlzhcti tanácskozás után elnapolja magát, de igy is, úgy is előáll a háború újabb kitörésének fenyegető veszedelme. Párisi jelentés szerint Poincaré táviratot küldött Kemal pasának. A táviratban azt a tanácsot adta neki, hogy írja alá a szerződést. Kemal még nem válaszolt a táviratra, de kizártnak tartják, hogy az angorai nemzetgyűlés beleegyezése nélkül, eleget tegyen Poincaré, felszólításának. és egyéb csemegék Míg mi gondoktól őszülő fejjel szemléljük a mészáros üzletek naponta emelkedő árait és hiába lessük a megváltó hatost a szomorú zürichi négyes osztályzat idején bukott valutánkra — mig Kínában — halljuk — éhséglázadás tört ki a pattogatott cserebogár és a kirántott fecskefészek drágulása miatt, — van ennek az országnak egy boldog szöglete, ahol megoldották az élelmezés nehéz problémáját és mindennap friss pecsenye jut a polgárok asztalára. Vrsac városa, ahonnan ez az irigylést keltő hír érkezik, valóban unikum a négy dináros tejjel és ötvendináros mézzel folyó, sertést és marhát hizlaló Vajdaságban, ahol a polgárok az úri finyásság levetésével Scheich mészáros mester jóvoltából mór hosszabb idő óta Ievitézlett paripák és megrokkant fiák* keros lovak húsát élvezik körítve, tartár mártással, vagy anélkül. Vrsac talán az egyetlen hely az egész országban, a hol lómészárszék van, hat dinárért már finom pecsenye-hust kapni kilónként, a kolbász sem kerül többe hat és fél dinárnál. Azonban nem ez a fő kuriózuma Vrsacnak, mert a nagy metropolisokban a Ióhus már régóta kényszerű divat és a jugoszláv-temesi fővárosban a lómészárszék a világvárossá fejlődésnek csak egy — ismerjük el, merész — lépését jelenti. A város polgárai ezenfelül újabb jelét is adták élelmességüknek, amellyel túlteszik magukat a mai élelmezési gondokon: napi eledellé avanzsáitatták a jegenyén károgó hollót, amely mellett ünnepi eseményeként szerepel az étlapon a hizlalt békacomb, kirántva. Torontál és Temes német lakossága már régebben ismeri a varjú paprikást
