Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-28 / 27. szám
1923 január 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal ' Ókanizsa Knlturváros a tanyaországban Ha az ember megérkezik az ókanizsai vasúti állomáson és begyalogol a városba, legalább egy félóráig azt hiszi, hogy ez a város — falu. Csak mikor beér a főtérre és elébe tárul a pompás uj városháza, akkor látja, hogy nemcsak rendezett tanácsú, hanem rendezett városban van. Majdnem húszezer ember lakik Magyarkanizsán. amelynek hatal-Márlon Mátyás, prépost más kiterjedésű határa végignyulik a Tisza partján körülbelül 30 kilométer szélességben és egészen Subotica és Csantavér alá ereszkedik. A tanyák birodalma kellősközepén csöndesen pipálgatva morfon dal a szép, tiszta, nyugodt, gyarapodó, pedig egyenesen gazdag. Tizenhatezer hold földnek a gazdája. Igaz, hogy az agrárreform Magyar-Kanizsát, mint földesurat, ugyancsak megnyomorította: most dobrovoljácok ülnek a felparcellázott földeken. Odavaló, kanizsai ember vagy környékbeli persze nem kapott egy körömfeketére va'ót sem az istáldotta humusból, hiába túrta az apja nagyapja meg a deuapjd eg> szóló keserves verejtékkel a rögöt igen, az agrárrefcrm, ez az, ami nagyon, de nagyon fájó sebe a kanizsai magyarságnak és sok keserűséit, állandó bizonytalanságot és jogos elégedetlenséget csepegtet az egyébként békés telkekbe. ték a nyaralni vágyó és reumás szegediek. Négy gőzmalom és négy takarékpénztár van Kanizsán és persze — azért város — villamvilágitás is. Szóval, a városi rang és — összes külső kellékei. Négy elemi és négy polgári osztályú zárdája, amelyet még Haynald Lajos, az egykori kalocsai érsek, alapított, a legnagyobb és a legszebb az egész Vajdaságban. Modern szegényháza száz lakóra van berendezve, de most nem felel, hét meg rendeltetésének. Lefoglalták szerbiai árva gyermekek számára, a kanizsai szegényeket pedig barakokban helyezték el. * Kanizsa legtiszteltebb közéleti vezetőegyénisége: Márton Mátyás prépost. Negyven éve elmúlt már, hogy a parókia élén áll, tavaly tínffr iia P er, ügyvéd egészséges Kanizsa, mellette két gyermeke, a közeleső tanyákból alakult falucskák: Oromhegyes és Adorján. Egy kis ország a végtelen rónán, egy külön világ önmagának élő, földdel bajlódó, a föld által boldoguló, a földhöz megható szeretettel ragaszkodó emberek apró köztársasága. A jólét, a gazdagság, az Városháza Maga a város külső és belső arculatja ugyanolyan, mint a polgárai: a szorgalom, a munkabírás, a becsületes igaz érzés, a megrendithetetlen nyugalom és a biztos jövő képe tükröződik le az uccákról, a takaros, kedves házakról, a feltűnően artiszükus és nagyszabású nevelték' meg a kanizsaiak lelkes szeretettel főpásztoruk születésének hetven éves fordulóját. A kanizsai prépost nagy egyházi tekintély a Vajdaságban. A tudós főpapok közé tartozik. Valamikor a kalocsai kollégium irodalomtanára volt és egy egész hosszú életet költött papi maHuszágh István, városi főjegyző emberi szorgalom és verejték gyümölcsének imponáló tárháza. Mindenkinek van itt bőven tejbe-apritani valója. Maga a város mint rkölcsi testület, mint jogi személy Ferbli parii a Kaszinóban városházáról és a városnak különböző intézményeiről. Mert Kanizsának, bármennyire újszerűnek hallatszik első pillanatra, — komoly és figyelemreméltó Intézményei is vannak. Hires, nevezetes a kanizsai Népkert. amely hatalmas kiterjedésű és szakértelemmel gondozott, tavasszal, nyáron valóságos virágos liget, telve szebbnélszebb, tarkábbnál-tarkább virágokkal, ahol holdszámra pompáznak az :Hatos rózsák. A virágok rendjében Bendász Károly főkertész komandiroz. Ugyanitt épült a jóhirü gyógyfürdő, amelyet kitűnő litium-tartalnia komoly wógyíényezővé avat. Messze földről felkeresik, a nyári évadban valóságos bucsujárás van itt, azelőtt pedig valósággal cllepgányában tudományos Búvárkodással. Gazdag könyvtárára nemcsak ő, de a kanizsaiak is nagyon büszkék, de még inkább nagyra vannak a hires szónoklataival. A prépost nr gyönyörű képtára nagy vagyont ér. A volt polgármesterről, dr. Zubkovics Pálról is meg kell emlékezni. Mindvégig a megértés, a nemzetiségi béke politikáját hirdette, sok érdeme van a város legújabb felvirágzása körül, különösen a gyermekvédelem terén buzgólkodott nagy szeretettel. A kanizsaiak fájlalják távozását, amelynek oka a legutóbbi politikai rendszerváltozás. A városháza vezetőemberei közül nagyon népszerű Huszágh főjegyző és Popovics Dusán voit rendőrkapitány, a tűzoltóság parancsnoka. A kanizsai magyarság társadalmi, kulturális és politikai életének kitűnő vezérfériia dr. Batta Péter ügyvéd. A városi politikában és a nagypolitikában egyaránt ő a szóvivő, a kezdeményező, akinek véleményét, tanácsait mindenkor kikérik és szívesen meghallgatják mindenütt: a hivatalos fórumokon, a kaszinókban, a gazdatársadalomban. A gazdatársadalom tekintélyes és Nagytemplom a Hajnaléi zárdával megbecsült főemberei: Nagy Aduin János, az egykori kanizsai függetlenségi párt volt elnöke. Szava ma is döntő a gazdakörben. Soktudásu* rendkívül olvasott emoer, típusa az igazi, íelvilágosodoL magyar gazdának. Ugyancsak vezető Szerepet Dr. Dömötör, városi főorvos játszik a gazdatársadalomban Dukál András. Elnöke a szövetkezetnek és jovális természeténél fogva kedves, népszerű alakja az egész városnak. Kanizsán egyébként is a gazdák a hangadók. Ami. nem is csuda, mert Dakai András Kanizsát elsősorban a föld emberei lakják. A kanizsai gazdák azonban nem maradiak, bírnak és akarnak tartani az élettel és ezért nem csoda, ha sokan közülö a gazdálkodáson. a földművelésen kívül sok minden egyébbe], főleg kereskedelemmel és különféle vállalkozásokkal foglalkoznak. Üres óráikban pedig szenvedélyes vadászok. A fövadászmester „a kedélyes
