Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-06 / 5. szám

1923. január 6. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal. A férfi körülnéz: kivel béküljön ő ki? — A feleségével, — szól a bíró. — Kérem szépen, tessék megmon­dani, hol a feleségem? — Itt áll maga előtt, — mondja a biró. — Ez az én feleségem? Ez a Vica, akit én húsz év előtt elvettem. —■ £n vagyok, szólt most csende­sen a Vica, aki szintén csak akkor tadta meg, hogy az a nagy, hatal­mas férfi, aki előtte áll, az ő hites ura. A házasfelek húsz év elmúltával nem ismerték meg egymást. A békéltetési kísérlet sikertelenül végződött, a bíróság felbontotta a házasságot. Dobanovacski Pál távozása Dobanovacski Pál Subotica város volt főispánja a múlt héten átadta már hivatalát utódjának s holnap el­költözik Suboticáról, A Vajdaság­ban ő volt a leghosszabb ideig főis­pán, több mint két esztendeig ve­zette hivatalát s működésének em­léke nem tűnik el távozásával. Nem volt idegen ember ebben a város­ban. Ifjúságának szép napjait töltöt­te itt már korábban s mikor főis­pánná nevezték ki. magával hozta a város és annak lakossága iránti sze­­retetét s Subotica fejlődése iránti ér­deklődését. Főispánságának ideje nem volt alkalmas az alkotóikra. A nyuga­lom. a konszolidáció, mi az ui intéz­mények alkotásának feltétele, még nem következett be A hajdan gaz­dag város ma küzd az anyagi ne­hézségekkel s igy nem igen lehet rámutatni olyan alkotásokra, ame­lyeknek érdeme Dobanovacski Pál nevéhez fűződnék. De arra lehet és kell hivatkozni, hogy a távozó főis­pán becsületesen, őszintén, jóhisze-j müen igyekezett megtenni mindent, amire módja volt a város és polgá­rainak érdekében. A magyarság részéről Dobano­vacski Pál kiérdemelte a nagyrabe­csülést és a tiszteletet. Emberi és férfiúi erényeit nem hamisította meg a politika. Nem akart másnak látszani, mint ami lélekben voit. Ko­rábban sem csinált belőle titkot, hogy faját, nemzetiségét és anya­nyelvét szereti. Ezt olyankor is bát- * ran és férfiasán vallotta, amikor az j ilyen hitvallás nem volt veszélyte- j len. Mikor a főispáni méltóság el- í hívta a magánéletből, akkor is ma-; gával hozta ezeket az érzéseket, de ezt össze tudta egyeztetni az igaz­ságosság parancsaival. Tőle nem-j csak nem származott semmi jogta-] lanság az itt élő magyarságra, ha-jj nem az ö személye és feltétlen igaz-jj ságszeretete védelme volt sok min- j den jogtalansággal szemben. Ur volt s gentleman a szó va-i lódi értelmében. Talán hibájául le-1 hét felróni, hogy sokkal inkább j gentleman volt mint politikus. Azf intrika, a be nem váltás reményé- jj ben tett könnyű ígéretek távol áll-; tak tőle. A suboticai főispáni hiva- jj tálnak nemes hagyományai vannak, j Kállay Albert, Schmausz Endre, Be- | zerédy István, Purgly Sándor vol-1 tak a főispánok, amikor még Subo­­íicát Szabadkának hívták s Dobano- j vacski Pál férfias őszinteségben, a 3 város iránti szeretedben, puritán­ságban, a más nemzetiségűek iránti j türelemben, tisztakezüségben hozzá- j juk akart hasonló lenni. Ha a város j magyarsága nem is élvezett zavar- j talanul békés napokat működése 5 alatt, ebben legkevébbé ő a hibás,! hanem azok, akikben több volt az ; intrikusi hajlandóság s kevesebb a j megértésre való törekvés. A város társadalmi életére nézve j is nagy veszteség Dobanovacski Pál 5 távozása. Itt is arra törekedett, s eb­ben a főispánná kedvességével, ro­konszenves modorával példát adó módon eiöljárt, hogy a társadalmi érintkezés révén enyhüljenek a nem­zetiségi ellentétek. Dobanovacski Pál a magyarság szeretetét és rokonszenvét viszi ma­gával két esztendőt meghaladó mun­kássága színhelyéről. Távozásával a város egy belátással teli igazságos embert vészit. Subotica magyarsága számit az ő igazságosságára, amint­hogy ő is számíthat erre a magyar­ságra. Franciaország január 15-ike után végrehajtja a német megszállást A párisi konferenciát eredmény nélkül félbeszakították Amint a szerdai és csütörtöki ta­nácskozásokból előrelátható volt, csütörtökön délután a nagyhatalmak Parisban tárgyaló kiküldöttei ered­mény nélkül félbeszakították tár­gyalásaikat. A kudarcot a francia és angol javaslatok között fennálló áthidalhatatlan ellentétek idézték elő és súlyosbította a helyzetet, hogy Bonar Law a francia, olasz és beiga államok kiküldötteivel szemben me­reven ragaszkodott álláspontjához, amelynek a fő tétele: Rossz üzlet a jóvátétel, — tehát a rossz üzlet hát­rányait ki kell küszöbölni és mérsé­kelni kei! a jóvátételt. A konferencia csütörtök délutáni utolsó ülésén Della Torretta olasz meghatalmazott foglalkozott az an­gol javaslattal. Kijelentette, hogy Bonar Law tervezetét nem fogad­hatja el, mert ha Olaszország az Ausztriától és Magyarországtól járó jóvátételt nem kaphatja meg, leg­alább a német kártérítés egy részé­hez szeretne hozzájutni. Az olasz kijelentés után minden kísérlet meghiúsult, hogy valami megegyezést létre tudjanak hozni. A konferencia félbeszakítása az an­golok és franciák közt fennálló vi­szonyt még kedvezőtlenebbé teszi, bár csütörtökön este ugy Poincaré, mint Bonar Law hivatalos kommü­nikében kijelenti, hogy a párisi kon­ferencia meghiúsulása nem befolyá­solja a nagyhatalmak közt fennálló antant cordiale fenmaradását. Az angol kommüniké szerint az angol kormány a francia javaslatok megvizsgálása után megállapította, hogy a javaslatok végrehajtása vég­zetes lenne Európa gazdasági hely­zetére és igy Anglia nem hajlandó ezért a felelősséget vállalni. A jóvátételi megegyezés folytán Franciaország és Belgium a legszi­gorúbb szankciókat kívánja végre­hajtani Németországgal szemben. Hir szerint a francia kormány ultimátumot intéz Németországhoz és felszólítja jóvátételi kötelezettsé­geinek haladéktalan kiegyenlítésé­hez. Az ultimátum január ÍS-ikén éjfélkor jár le és ha Németország nem tenne ele­get kötelezettségének, ugy Foch marsai parancsot kap Es­sen, Bochum és a Ruhr-vidék kétharmadrészének megszállá­sára. Megalaknlhat-e Movlsadon a Magyar Párt? letet adni. " ‘' * ‘ ' * A Magyar Párt vezetőségének keil kezébe venni a szervezés ügyét, neki kell megtalálni azokat az em­bereket, akik nem félnek és alkaU masak arra, hogy itt is megalakít­sák a Magyar Pártot, mert mint a nyilatkozatokból is kitűnik, meg le­het alakítani és igy magukra ma-< radnak a rombolók. j H ÍR E K ©ra© A Bácsniegyei Napló legközelebbi száma hétfőn eleiben jelenik meg. — A Népkor második Petöíi-üu­nepéiye. A suboticai »Népkör« má­sodik Petőfi-ünnepélyét teljesen uj műsorral január 6-án szombaton esti 8 órai kezdettel tartják meg a kör helyiségében. Az ünnepi beszé­det ezúttal Szántó Róbert ág. ev, lekész fogja megtartani. A terem szűk méretére való tekintettel a ren­dezőség csak korlátolt számmal bo­csáthat ki jegyeket s ezért kéri is a közönséget, hogy a tolongás elke­rülése végett jegyét a »Népköz« he­lyiségében — a gondnoknál — előre, váltsa meg. Ft — Uj sentai szolgabiró. A Bácsmegyei Napló mai számában közölte azokat a változásokat, a melyek Senta város vezetésében rövid időn belül be fognak kö­vetkezni. Mint ma értesülünk, Petrovics Brankó dr. sentai pol­gármestert Becskerekre helyezik át Torontálmegye főjegyzői állá­sába. Senta polgármesterévé dr. Panics Antalt, a suboticai vasut­­igazgatóság osztályfőnökét fogják kinevezni. Nikoücs György rend­őrfőkapitány továbbra is megma­rad állásában. A novisadi magyarság vezetőinek nyilatkozata Mindenütt szervezkedik már a í magyarság, csak a novisadi magya­rok nem adnak magukról életjelt. A pezsdüiő élet megnyilatkozásai kö­zött érthetetlen ez a hallgatás. Hogy valamit megtudjunk arról, hogy mi a szándéka a novisadi magyarság­nak, megalakul-e Novisadon a ma­gyarság pártja, a magyarság veze­tőit kerestük fel, tőlük kértünk erre I a kérdésre felvilágosítást. Nem sok ! eredményt mutat fel ez a körkér- I dés. A válaszokból kicseng az, hogy ! tenni kell valamit, de nincs senki, : aki az első lépést, az első kapavá­gást megtenné! Ugy látszik, hogy I valami féielem tartja vissza az em- I bereket. I Itt adjuk a kapott nyilatkozatokat: Grossinger János a volt inunk apárt elnöke 1 Hogy Novisadon nem alakult meg ! a Magyar Párt, annak meg van a maga speciális oka. Novisadot nem­zetiségek lakják, melyek között az összekötő kapcsot a magyar állami tisztviselők képezték. Ez az össze­kötő kapocs megszűnt, s most a ma­­! gyarok szétváltak katholikus, refor- i inátus, kálvinista, lutheránus és zsi­­! dó magyarokra, akik most egyhá­zaik mögött, a papjaik vezetése alatt [ élik magyar kultúrájukat. A ma­­\ gyarság közé éket vert a német í mozgalom, mely sok eddig magyar­­[ nak vallottat szakított el tőlünk. I E mellé járul a múltnak az a bü­­j nei is, hogy nem törődött a néppel, I a múlt politikai organizációja nem ivóit demokratikus; a vezetőembe- I rek nem keresték az érintkezést a 1 néppel. I A Magyar Párt csak ugy aiakul­­; hat meg, ha a párt vezetősége több ; gondot fordít Novisadra. Bennünket \ addig elhanyagoltak. Itt soha nem I járt senki, itt nem fejtettek ki propa- I gandát, ide a suboticai, becskereki ’ mozga'om nem terjedt ki. Ha valaki I egész egyéniségét latba vetné, nem kímélve semmi fáradságot, akkor itt is sikerülne a Magyar Pártot meg­alakítani. Hogy erre a munkára ki volna alkalmas aki vállalkozna, azt nem tudom. Perlő Béla a volt függetlenségi párt elnöke Nem veszek részt semmi politikai mozgalomban és igy nem tudom, miért nem szervezkedik itt a ma­gyarság. Speciális ok nincs, nézetem szerint a vezető ember hiányzik, aki a mozgalmat megindítaná. Profuma Béla volt polgármesternél tettek lé­péseket ez irányban, de az nem akar politikával foglalkozni. Ha a vezetőembert megtalálják, akkor nézetem szerint a novisadi magyarság nem zárkózik el, hogy \ Magyar Párt körül tömörüljön, mert amit a Délbácska irt, az csak egy pár ember magánvéleménye. Nem hinném, hogy a novisadi magyarság két pártra szakadna, mert a Dél­bácska cikkével nem azonosítják magukat. Profínná Béla a volt Újvidék polgármestere Politikával nem foglalkoztam, mert az volt a véleményem, hogy nincsenek megadva azok a jogok, a melyek alapján eredményesen lehet­ne munkálkodni. Minthogy azonban a választójogot ugy látszik megkap­juk, szükséges volna a szervezke­dés, és különösen azt tartanám fon­tosnak, ha nem kétfelé, hanem egy­­táborba tömörülne a magyarság. Tudtommal a szervezkedös nem is halad két irányban, mert eddig sem­miféle lépés nem történt a magyar­ság szervezése ügyében. Ha a Magyar Párt Novisadon szervező gyűlést hívna össze, az si­kerülne, de jobbnak tartanám, ha a mozgalom Novisadról indulna ki. Hogy ki lenne alkalmas a mozgalom megindítására, erre nem tudok fele-1 — Áthelyezés. Az igazságügy­­miniszter Popovics Szlávkó novi­sadi törvényszéki jegyzőt a vrsaci járásbírósághoz helyezte át. — Proties a kormányt vádolja a nemzetiségi jogfosztás miatt. Beogradból jelentik: A „Radikal“ Pasics és a magyarok címmel a következőket írja : Mialatt a radi­kálisok nevében Radonics és Pro­­danovics tárgyalásokat folytatnak a magyarokkal választói megegye­zés létesítésére, addig a kormány mindeddig semmit sem csinált, hogy azokat a nemzetiségieket, akiknek arra törvényes joguk van, felvegyék a választói névjegyzé­kekbe. A vajdasági hatóságok ebben a kérdésben ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, ami csak növeli azt rz elkeseredést, amit ennek a kérdésnek szándékos ha­­lasztgatása okoz. íj — Uj csehszlovák ügyvivő Bec­­jjgradban. Beogradból jelentik: Kali- I na halálával megüresedett követi ál- I lást a prágai kormány uj ügyvivő jj kinevezésével töltötte be. Az uj beo­­f gradi csehszlovák ügyvivő Svag­­rovszki József dr. eddigi varsói kö­­:: vetségi tanácsos lett Svagrovszki ; mint osztrák tiszt átment az oro- I szókhoz, ahol részt vett a légiók I szervezésénél. Később a bolsevikiek I letartóztatták és 16 hónapig fogoly I volt Moszkvában. Kiszabadulása t után diplomáciai szolgálatba lépett. I . — Leszállították a klstrafikosok jj percentjét. Beogradból jelentik: Az ji állami egyedáruságok Igazgatósága í elhatározta, hogy a dohány kisáru­­soknak ezentúl 6 százalék helyett csak 5 százalék eladási jutalékot ad. A kis trafikosok bizonyára nem na- I gyón örülnek ennek az újévi aján­­* déknak. • ~ ■ -i*- issá

Next

/
Oldalképek
Tartalom