Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-27 / 26. szám
4. oldal, BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1923. január 27. íorska-utca 26. S2ám alatti lakös kárára 150.000 dináros értékű betörést. Az Itt lopott dolgokat Magyarországon részben eladták Roszkocsi György keiebiai lakosnak, részben elrejtették Strapaka Simon tompái lakosnál, amig azután a suboticai rendőrség megkeresésére a magyar csendőrség letartóztatta őket. A banda tagjai közül egyelőre még Bosnydk-Hunyadi Pál és Kehcs Juhász József Magyarországon szökésben vannak. azonban a magyar csendőrség már nyomukban van és letartóztatásuk utón a magyar hatóságok ki lógják adni a tatáron túl felhalmozott rabolt dolgokat. Azokat a lopott tárgyakat, amelyeket Suboticán megtalált a rendőrség, már kiadták tulajdonosaiknak. A suboticai rendőrség derekas munkát végzett Miiadinavics rendőrkapitány irányítása mellett a rablóbanda: ártalmatlanná tételével. A rendőrség a nyomozást teljesen befejezte és Dudás Istvánt. Szálai Gyurát. Hornyok Andrást. Sefsics Máriát. Rosenberz Antalt Viluska Licát és Lakatos Józsefet pénte* ken délben átadta az ügyészségnek. CIRKUSZ «S« A jól berendezett újság A novisadi lapok kénytelenek voltak véd őrséget szervezni, amely a felelőtlen elemek támadásaival szemben a nemzetiségi sajtó munkásait megvédi. Szerkesztőségünkben egy munkatársi állás üresedett meg. Az állás betöltésére pályázatot hirdettünk. Alábbiakban közöljük a pályázat feltételeit. A pályázó hírlapírónak Iirai verseket kell írnia, ennélfogva csak okleveles box.bajnokok pályázhatnak, előnyben részesülnek olyanok, akik galamblövésben dijat nyertek. Erpólcs! bizonyítványt a pályázótól nem követelünk, ellenben annak, aki súlyos testi sértésért, közbotránkozásért s kávéházi verekedésért jogerősen el volt ítélve, ajánlatát elsősorban vesszük figyelembe. A munkatárs kényelméről s arról, bogy a lírai versek írásához szükséges hangulata meglegyen, a szerkesztőség gondoskodik. A költő a felvétel alkalmával felveszi páncélingét, amelyet éjjelnappal viselni tartozik. A szerkesztőségi helyiségek páncélajtóval, golyóálló falakkal vannak felszerelve, s bombamentes deckungról gondoskodás történik. Revolverek, kis kaliberű mezei ágyuk korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Kötöző hely a szerkesztőség közvetlen közelében, gyors elsősegély és elsőrendű szanatórium. Az állásra jelentkezők kötelesek magukat próbának alávetni. A próbán vizsgáznak súly dobásból, kötélhúzásból, vívásból, birkózásból és futásból. Csak, a ki ezen sportágakban kellő jártasságot tanúsít, tekintetik okleveles lírai költőnek. Pályázatok: »Szólj igazat és betörik a fejed«, vagy »Sajtószabadság« jelige alatt a Szánd athletikai osztályához nyújtandók be. Az ostromállapot megköveteli ezenkívül, hogy az egyes szerkesztőségek a kellő felszerelésekkel lássák el magukat. Ez a körülmény természetesen nagy kiadásokat okoz a kiadóknak. Mint értesülünk a kiadók már legközelebb nagyobb megrendeléseket fognak eszközölni. Sürgősen be kell szerezni ugyanis: hordágyakat, vattát, vészsipokat, operációs asztalokat, mankókat, sérvkötőket, Kiülábakat, mükarokat, miiszemeket, miifogakat, karbolt, ágytálakat, vízhatlan fehérneműt, kötőszereket és óvszereket. Az újságkiadók ezenkívül alapitótagul belépnek a Vöröskereszt Egyesületbe, biztosítják összes munkatársaikat baleset és rokkantság esetére, kellő számú mise alapítványokról gondoskodnak, összeguberálják az alkalmazottak özvegy. és árva kasszáját és végül — megspórolják már a legközelebbi elsején munkatársaik fizetését. Mert ki fog ezekután a frontra menni? Minden újságíró segédszolgálaton léSz, kiszupejráltatia magái, vagy meglóg a kádertól. Santoy, Magyar kormásiyreiidelet a határmenti népgy ülésekről Nem szabad átlépni a nemzetközi jogba ütköző kritika határát Budapestről jelentik: Félhivatalos jelentés szerint a magyar belügyminiszter a következő rendeletet intézte valamennyi rendőrhatósághoz: A kormány nem kivált akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés következtében idegen fenhatóságok alá jutott és részben idemenekült magyar nemzetiségű egyének kisebbségi jogai érvényesítésének biztosítása és súlyos helyzetük enyhítése céljából, vagy a trianoni békeszerződéssel ellenkezően a magyarság rovására megnyilvánuló egyes tünetek tárgyalására nyilvános gyűlések tartassanak. Több ízben megtörtént, hogy az ilyen gyűléseken elhangzott szónoklatok vagy az azokon elfogadott határozati javaslatok a nemzetközi jogba ütköző kritika határát átlépték vagy olyan — a magyar nemzet nyilvánvaló békés szándékaival ellenkező — kijelentéseket tartalmaztak, melyek a szomszéd államok részéről kifogás tárgyává voltak tehetők. A magyar királyi kormány A novisádi Elmaradt az inierpsilác' Novlsadról jelentik: Pénteken délután 4 órakor tartotta Novisad város kiegészített tanácsa közgyűlését Stefanovics Zsarkó polgármester elnöklete mellett. A közgyűlést ez alkalommal nagy érdeklődés előzte meg, mert az a hir terjedt el, hogy a gyűlésen interpellálni fognak a Délbácska elleni támadás ügyében. Az interpelláció azonban elmaradt, mert Tatics Pavle későn jegyezte be interpellációját és így ezt nem lehetett az idő előrehaladottsága miatt napirendre kitűzni. A közgyűlés megnyitása után Stefanovics Zsarkó polgármester azt javasolta, hogy a tárgysorozat első pontját, a bizottságok újjáalakítását, vegyék le a napirendről, mert a belügyminisztériumban nyert értesülése szerint a kiszélesített tanács tagjainak személyében változás fog történni, ami a bizottságok összeállítását illuzóriussá tenné. A közgyűlés ebben az értelemben határozott. ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek az általában elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel ellenkeznek és nem kívánatos következményeket idéznek föl. Ezért elrendelem, hogy a rendőrhatóságok az említett cimen tartani kívánt gyűlések korlátozásának elbírálásánál, valamint az engedélyezett ily gyűlések ellenőrzésénél e szempontokra szigorú figyelemmel legyenek és minden olyan megnyilatkozást, mely a fenti szempontokkal ellentétben áll, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőrhatóságoknak ez irányban való céltudatos eljárására annál nagyobb súlyt fektetek, mert^ a mennyiben ezúton a kellő eredmény elérhető nem volna, kénytelen lennék az ország külső biztonságát veszélyeztető ezen megnyilatkozásokkal szemben erélyes intézkedéseket folyamatba tenni, amelyeknek salya elsősorban a rendőrhatóságok vállára nehezednek. közgyűlés lő a Délbácska ügyéiben Lakics Jován gazdasági tanácsnok indítványt terjesztett elő. hogy a városi gyógyfürdő területén levő trén-barakkot adják el a fürdőnek szálloda és étterem építésének céljára. Több hozzászólás után Mirkovics Güsa indítványára a javaslatot levették a napirendről. A gazdasági tanácsnok előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy a város telket ad el az egészségügyi palota építési céljára. A terv szerint a novisadi egészségügyi osztály kétemeletes palotát építtet a telken várótermekkel, egészségügyi hivatalokkal és alkoholmentes étteremmel. A közgyűlés a polgármester javaslatára a VI—VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők számára 5000 dinár, a IX—XI. fizetési osztály számára 3500 dinár, a többi tisztviselők részére 2000 dinár temetkezési segélyt szavazott meg. Több kisebb javaslat tárgyalása után a közgyűlés véget ért. A magyar nemzetgyűlés elfogadta az indemnitást Nagyatádi Szabó uj Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén Kállay pénzügyminiszter válaszolt az indemnitási vita szónokainak. Beszéde folyamán külpolitikai kérdésekre is rátért és a következőket mondotta: — A külföld teljesen igazságtalanul ítél bennünket azzal a váddal, hogy itt rendbontó törekvések vannak. Ha el is hangzik valamely népgyüiésen egy elkeseredett magyar hangja, ez az agresszivitás nem jelenti még az egész közvéleményt. A külföld azt konstatálhatja, hogzf igyekszünk a békekötés határozatai ellenére keresni az érintkezést a szomszédos népekkel és hogy nem rajtunk múlt, hogy ez nem sikerült. Mi sürgettük a cseh tárgyalásokat, amelyek már valóban folyamatban is vannak, mi követeltük a közeledést Ausztria felé, amely a kancellár látogatásával igen fontos kibontakozáshoz is jutott. Ismertette az Ausztriával folytatott pénzügyi tárgyalásokat, majd a jóvátételi kérdésből beszélt: Jogi helyzetünk e tekintetben teljesen tiszta, mondotta Kállay. A béfoldreform-javaslata keszerződésben úgy olvasom, hogy a succidiáriusi felelősség megállapi(ására jog szerint nem kerülhet a sor. Amit a békeszerződés következtében területi veszteséget szenvedtünk, továbbá a román megszállás által történt károkkal mi megfizettünk mindent, ami a legszigorúbb felfogás szerint tőlünk követelhető. Nemcsak a békeszerződés szelleme, kovám betűi szerint is ki van zárva, hogy Magyarországra reparációs teher legyen hárítható. Sajnálattal kell látnom, hogy a reparáció kérdése immár nem pénzügyi kérdés, az politikummá vált és mint politikai kérdéseknél, nagyon hajlandók az emberek napi kívánságok, napi elismerések szerint dolgozni. Lehetséges, hogy e kérdésnél is ilyen eszmpontok léphetnek fel. Félek, hogy ily reparáció megállapítása oly gazdasági helyzetei idézne elő. melyben a háború előtti tartozások törlesztésére és reparJctó cimen jelentős összegeket volnánk kénytelenek kiszolgáltatni a külföldnek. Ily helyzet meg nem állhatna, vagy csupán végtelen időkig nyúló rabszolgamunkára vezetne. Kállay beszéde után a nemzetgyűlés többsége az indemnitási javaslatot általánosságban elfogadja. Azután a határozati javaslatok fölött határoznak. Az első határozati javaslat Farkas Istváné, a gyülekezési és egyesülési jog biztosításáról. A nemzetgyűlés a javaslatot elveti. Szeder Ferenc első határozati ja- I vaslata a földbiríokreform revizio- I ját követeli. Nagyatádi Szabó István: A földreform módosítása tárgyában tizenhat javaslatot nyújtottak be. így egyszerűen módosítani a törvényi nem lehet, hanem csak a beható munka és előkészület után, Bejelenti. ho"v a kormány elhatározta, hogy a földreformtörvény rövid, novelláris módosításával jön a Ház elé. Kötelező nyilatkozatot tesz, hogy a javaslat a legrövidebb időn belü idekerül. Kéri a határozati javaslat I elvetését. A Ház a határozati javaslatot elveti. I ■ A Habsburgok elherdált kincsei Bécsből jelentik" A bécsi udvar kincseskamarájának gondnoka őszszeállitotta azoknak a kincseknek jegyzékét, amelyeket Károly excsászár menekülése után titokban Svájcba vittek. Az értékesebbek ezek közül a következők voltak: I A magyar nemzeti színekben já£I szó forgó, smaragdból, gyöngyből * és rubinból. Ezt még í 766-ban adták !át a kincseskamarának, azzal, hogy ez a Szent István-rendhez tartozik, j A Chaton-garniíura 95 gyöngyből és ž brcloquesból állott. Ezt az ékszert j I. Ferenc német római császár vi~ I selte a Mária Terézia-rend szalag- I ján. A mavyar sziliekből összetett I derékszalag, ugyancsak brilliánsok; bői, smaragdokból és rubintokból. j Ezt 1867-ben Erzsébet királyné szaunára fölujitották. A híres smaragdgarnitúra Mária Terézia házi ékszeréhez tartozott. Ugyancsak ide sorozható az a kis brilliánsokból álló ékszer, amelynek mindegyikén rózsaszínű gyöngycsepp tündöklőit Állítólag: a svájci ékszerészek arról győződtek meg, hogy ez a rózsaszín nem volt természetes szín, hanem mesterségesen állították elő. A brilliánscsokor. amelyet Mária Terézia királynő akkor viselt, ha szánkiránduláson vett részt ilyenkor a karmantyú zsinóron csillogott. A negyvenöt karátos hires frankfurti gyöngydiadém. A Solitairet I. Ferenc vásárolta 1764-ben Frankfurtban. A 389 brilliánsból álló corsage, am elv 267 karáíot nyom. A gyöngy karkötők 494 gyöngyből tevődtek össze és 383 karátot nyomtak. A Szent István-rendhez való rubinból, gyönwből és smaragdból való csokor. A gyöngynyakék három briliánsrozettával, amelyet Karolina Auguszta császárné viselt. A Mária Antónia kelengyéjéhez tartozott rubint-garnitura, amelyet a boldogtalan királynő II. Ferencnek adott el. Az Erzsébet birályné legyezői briliánsokkal, smaragdokkal, rubintokkal, szafirokkal. Végül a hires Flirentinus, amely 133 karátot nyom. Ezt az ékszert Merész Károly 1776-ban egy csatában elvesztette. Azóta többször cserélt tulajdonost, mig végül a Habsburg-ház birtokába jutott. Ennek az óriási briliánsnak mindig rossz hire volt. Azt mondották róla, hogy aki egyszer viselte, annak nem lesz szerencséje. Ezek az itt felsorolt ékszerek olyan hatalmas értéket képviselnek, hogy a lajstrom elolvasása után erősen kételkedni lehet benne, hogy Zita exkirályné családja valóban szűkös viszonyók között él, ahogy ezt a legitimista propaganda elhitetni szeretnéd
