Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-04 / 3. szám
Ära 1 dinár. XXIV. évfolyam Szabotica, CSÜTÖRTÖK 1923. január 4. 3. szám Megjelenik nűjiden reggel, ünnep után és hétfSn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal £-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉGI Kralja Alcaandra-ulita 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lel’oach-palota) Mi iesz hát a választójoggal? Meg csak egy-két nap hiányzik ahhoz, hogy a választási törvénynek a névjegyzékek kiigazítására megszabott egyik határidő leteljen s bár sok hivatalos és nem hivatalos vélemény volt hallható arról, hogy a választói névjegyzékek kiigazítása csak január ható dikáig történhetik, még mindenki a legnagyobb kétséggel tekint az események elé. A mai számunkban ismertettük azt a miniszteri rendeletet, amelyik, mint a sorrendben utolsó, kötelességükké teszi a közigazgatási hatóságoknak, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat január hó végéig vegyék fel a választói névjegyzékbe. Ez a miniszteri rendelet két lényeges vonatkozásában honorálta a B 'csmegyei Napló választójogi akciójának követeléseit. A választások kiírása után, amikor a találékony jogfosztás nyomban fölfedezte azt a hibáké, helye nem álló, a törvény tszavának és szellemének ellentmondó, de a vélt pártérdekeknek kedvező értelmezést, hogy a választói névjegyzékeknek hivatalból történő kiigazítására most nem kerülhet a sor s ennek következtében a magyar tömegek nem ru házhatók fel választójoggal — a Bácsmegyei Napló nyomban rá mutatott orra, hogy ez a törvényalkalmazás csak a törvény nem tudásán alapulhat s hogy külön rendelettel kell a közigazgatási hatóságoknak hivatalos törvénymagyarázattal kötelességükké tenni a választói névjegyzékek hivatalból történő kiigazítását. A rendelet megjelent, a rendelet azt mond ja, aminek kijelentését vártuk tőle s a khaosz még sem lesz átláthatóbb-Nyilatkoznak pártvezérek és mi niszterek, főispánok és polgármes terek, bírák és áüamtnnácsosok s olyan kérdésben, amit az alkotmány félreérthetetlenül elrendezett, amit a törvény világosan eldöntött s amit a rendeletek egymás után és egymást megerősítve elrendeltek, más-más álláspontra helyezkednek s más-más célszerűségi és gyakorlati meggondolásokkal keresnek olyan magyarázatot, mellyel a legitimitás pókháló öltözékébe öltöztethetik törvényellenes cselekedetüket. Ál* lami bizottság alakult a választási ügyek legfőbb intézésére s ennek n legfelsőbb testületnek egyik magasállásu biró tagja nyilatkozott az Állami Bizottságnak álláspontjáról olyan módon mely — ha a reprodukált nyilatkozat valóban megtörtént — elképeszti és megriasztja a törvénytiszteletnek megmaradt csökevényét is. Szerinte csak az uj parlament dönthet majd abban a kérdésben, hogy a január 5-dikén vagy január 3I-én lezárt listák alapján kellett-e a választásokat megtartani. Beláthatatlan bonyodalmak Pandora szelencéjét nyitja föl ez az álláspont. Forradalmi időkben, a mikor az eruptiv fejlődés jelenségei összetörték az alkotmány szerkezetét, volt arra példa, hogy a hatalom birtokosa összehívott nemzetgyűlést s a nemzetgyűlés összehívásának törvényszerűsége ‘felett az összeült nemzetgyűlés döntött. De ez mindig csak forradalmak utján volt lehetséges, mert ez a cselekedet maga is forradalmi. De amikor van törvény, van alkotmány, vannak miniszteri rendeletek, van hivatalos törvénymagyarázat, amelyek mind kivétel nélküli egyértelműséggel követelik, hogy a magyarokat vegyék fel a választói névjegyzékbe s ha vannak bíróságok, melyek a névjegyzékeket felülvizsgálják, akkor egyenesen törvényen kívüli az az álláspont, mely a választási listák törvényszerűségének eldöntését az uj nemzetgyűlésre akarja bizni. S mi iesz akkor, ha a listákat január 5-ikén lezárják s a nemzetgyűlés úgy dönt, hogy január 31-dikén kellett volna befejezni a kiigazítási munkálatokat? Müködhetik-e majd a nemzetgyűlés csorbítatlan tekintéllyel s kikezdhetetlen presztizzsel, ha vitatni lehet alakulásának törvényszerűségét. Ez nem a konszolidáció politikája, ez a forradalmi jog álláspontja. A magyar kisebbségi küzdelem ügy látszik, még nagyon sokáig nem tehet mást, mint kö veteli az alkotmány tiszteletét, a törvények végrehajtásét. A választási mozgalom megingatja a radikális-párt egységét , Elégedetlenek a kerületek a hivatalos jelűitekkel — A szlovén földmih espárt ellenzékben marad — A muzulmánok egyrészc helép a kormányba A választási agitáció már az egész országban kezdetét vette. UgV a radikálisok, mint a demokraták választási prokfamáeiójukat csütörtökön vagy legkésőbb pénteken elkészítik és mindenesetre inég a görögkeleti karácsony ünnepe előtt nyilvánosságra hozzák. Az agitációteljes erejével azonban csak az ünnepek után íog mgkezdődni, amikor is minden jelölt, valamint a volt képviselők kerületeikbe utaznak. Azonnal karácsony után Pastes miniszterelnök a Vajdaságba jön, hogy a radikálispárt érdekében agitáljon. A radikálispártban mindinkább szembetűnőbbek lesznek azok az ellentétek, amelyek a párt keretein belül fennállanak és nem egy helyen a párt hivatalos jelöltjével szemben más radikális jelölt is fellép. Egyes kerületekben pedig máris elégedetlenség mutatkozik a radikálispárt hivatalos jelöltjeivel szemben. így például Petrovics Nasztazzal, a radikálispárt egyik jelöltjével szemben saját pártjából Vesznics Radoszlav, a »Novosti« volt szerkesztője lép fel, mint ellenjelölt. Protics Sztoján valószínűleg három kerületben: Krusevácon, a Bánátban és Bácskában is, fellép, mig Ivanics Momcsillo részére valószileg nem jut egy jelölt sem. Pastes miniszterelnök Beogradban, a Szerémségben és Bosniában lép fel, mint listavezető. A demokraták közül Davidovics Ljubát Beogradban, Bosniában és valószínűleg Délszerbiában is jelölni fogják, mig Príbicsevics Szvetozár, amellett, hqgy megtartja horvátországi kerületét, valószinüleg Szerbiában is fellép. Hír szerint azonban Lukinics Edo a parlament volt elnöke egyáltalán nem gondol arra, hogy fellépjen az uj választá sokon. A szociáiisták is megkezdték már élénk választási agitációjukav. Lapcsevicsnek a párt állítólag felajánlotta a beogradi jelölést, ő azonban eddig még nem adta ehhez hozzá járulását. Koracs Vitomir Zagreben kívül a Szerémségben is fellép. Mint a szociáiisták ellenjelöltjei, a kom munisták mindenütt önálló listával lépnek fel. A muzulmánok belépnek a kormányba A muzulmán Maglajlics-csoport táviratilag értesítette Pastes miniszterelnököt arról, hogy elfogadják Pasies december 30-iki levelében foglalt feltételeket és szolidárisnak jelentik ki magukat a kormány fel hívásában közzétett programmal. Omerovics és. Series volt képviselők már Beogradba is utaztak, hogy elfoglalják a kormányban számukra biztosított helyeket. Pasies miniszterelnök a kormány ülésén ismertette a muzulmánok táviratát, mire a kormány jóváhagyta a megegyezést. Eszerint Omerovics kereskedelmi miniszter, Series pedig tárcanélküli - miniszter lesz, a boszniai tartományi kormányban három helyet kapnak a muzulmánok, továbbá a tuzlai és travniki főispánságokat. Ellenzékben marad a kmetpárt Beogradból . jelentik: Most már végleg tisztázódott az a kérdés, hogy a kmet-párt belép-e a kormányba vagy sem. A párt elnöke, dr. Rajar Beogradba érkezett és kijelentette, hogy a párt főbizottsága jóváhagyta a képviselőklub magatartását a Pasics-kormánnyal szemben és véglegesen amellett döntött, hogy kiviilmaradnak a kormányon. Megcáfolta Rajar azokat a híreket is, hogy a párt Pribicseviccsél választási paktumra lépett volna és kijelentette, hogy a választásokon teljesen önállóan fognak fellépni. Ennek következtében a minisztertanács legközelebbi ülésén a földmiveléstigyi tárcát is radikális politikussal fogják betölteni. Radikálispár ti támadások Pasies ellen A »Novi List« szerint a radikálispárt köreiben nagy elégedetlenség uralkodik Pasies magatartása miatt. A párt egy része nem tudja 'megbocsátani a miniszterelnöknek, hogy a szlovén parasztpártot viszszatartotta ía kormányba való belépéstől és inkább visszaesett régi hibájába és a bosniai muzulmánok drága fegyverbarátságát kereste. Ugyancsak a »Novi List« arról is hirt ad, hogy Bánátban, különösen a Bánát északi részén a radikális pártszervezetek Vizáimat szavaztuk mindazoknak, akiket Pasies és a radikálispárt főbizottsága Nincsics követelésére kizárt a pártból. A lap erősen támadja Nincsics külügyminisztert, aki a cikk szerint súlyos károkat okozott ezáltal a nüdikálisoknak a Bánátban. A szerémségi radikális választók a »Növi List« értesülése szerint elégedetlenek Pasies politikájával és a radikálispárt hivatalos jelöltjeivel és a szerémségi választók nem hajlandók többé az ismeretlen szerbiai jelölteket támogatni. Szabotálással vádolják a demokratákat A pénzügyminiszter már régebben felhívta dr. Veljkovicsot, a pénzügyi bizottság elnökét, hogy iiivja össze a pénzügyi bizottság ülését. Mivel azonban ezideig felszólítására a pénzügyminiszter nem kapott eddig választ, újra felszólította dr. Veljkovicsot a gyűlés összehívására, miután sürgősen szükség van úgy a közlekedésügyi minisztérium, mint más tárcák részére hitel megszavazására. A pénzügyi bizottság elnöke a pénzügyminiszter újabb felszólítását is válasz nélkül hagyta, a radikálisok szabotálásnak tekintik ezt az eljárást a demokraták részéről, viszont a demokratapárt szerint, a választási agitáció miatt, amelyben a pénzügyi bizottság legtöbb tagja el van foglalva, nem fog sikerülni a pénzügyi bizottság ülését megtartani, mert azon nem fognak a tagok elegendő számban megjelenni. A kormány hir szerint erélyesebb intézkedésre is kész. hogy a pénzügyi bizottságot munkára bírja.