Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-24 / 348. szám

NAPLÓ 29. oktal. is akad szenzáció, tehát ezekkel a városokkal is »dolgozni« kell. Egy-egy telefonbeszélgetés néha egy óra hosszat is' eltart. Képzel­hető tehát, milyen ideges az, aki a év óta becsüli munkatársa a Bács­­megyei Napió-nak, itt várja az Író­asztala. Most hcl Beográdban, hol. Zágrebbáp van. politikában utazik. Ha Lucia asszony néha-napján be­jön a redakcióba, 5 is ebben a szo­bában iš. A legutolsó szoba dr. Dettre Já­­nos-é és dr. Fenyves Ferencé. Dél­ben itt gyűlnek össze a munkatár­sak. itt beszélik meg a másnapi la* pót. Dr. Đ étire János, aki nemcsak a vezércikkeket írja a iap’oa, hanem minden kéziratot átolvas, .elrendezi, iX.’i. Godrngi Zoliin mCirknsza után telefont-»leadja«, aki »felveszi«, milyen ideges a központ s az a fél, aki összeköttetésre vár. Nyolc óra tájban kezdenek beér­kezni Stella Adorján pesti táviratai, Barta Lajos távirati .tudósításai Lampe! Béla Becsből, 'đr, Kasgtor Ernő táviratai és express-tudósitásai Prágából, dr. Bakonyi György berlini tudósításai Bukarestből Bodó Pál és Ligeti Ernő s nagyjában kész az anyag­nak az a része, afnely vidék­ről és külföldről jön. A helyi híreket László Ferenc már előbb megszerezte. Az ő biro-László Ferenc dalma a városháza és a rendőrség, s Bertalan József már kezdi a tele­fon és táviratok alapián a belpoliti­kát Írni. Mint politikai jövendőmon­dó még Beográdban is nagy isme­retségnek örvend. Ha ő megírja, hogy a koalíció felbomlik és a kor­mány lemond, akkor hiába Pasicsék minden igyekezete. Godányi Zoltán kiválogatja, hov- az aktuális ese­ményekből mi való színesebb, humo­rosabb feldolgozásra, s megcsinálja a Cirkušz-t, meg a Mit szól hozzá-t. ök hárman a belső szobában dol­goznak, Lampet Bélát, aki bárom Válságot szimíiol a belpolitika* beosztja a lanót,-megcsinálja az úgynevezett »tükröt« is,, amelyből a tördelő-nyomdász látja, hogy me­lyik cikk hova kerül és melyik cik­ket milyerr betüfajtávai kell szedni, hány hasábosán stb. Đr. Detíre megkövezi a szegény munkatár­saktól, hogy írjanak és dolgozza­nak. Amint az ő szigora, pápasze­mes tekintete megvillan a beszélge­tő hírlapírók feje felett, elhal a szó Farkas Frigyet az ajkakon, néma csendesség lesz. Nála csak egy nagyobb hatalmas­ság van a szerkesztőségben, Czeg­­lédy _ bácsi, a szerkesztőség szolgá­ja. Ha 6 azt mondja, hogy kevés 9 kézirat, az ellen nincs apelláta. Este kilenckor már megmondja, hogy jó lesz-e lap, lesz-e benne sok érdekes­ség s majdnem mindig jól jósol. Dettre dr. egy szobában dolgozik Fenyves Ferenccel, aki egyike a lap legszorgalmasabb munkatársainak. Specialitása* hogy n' — specialitá­sa. Mindent ir, amire éppen szük­ség van. Ebbe a közös kis szobába tér be dr. Mükó Izidor — Baedeckcr. a másnapi tárcával, Tones Gusztáv a tudományos problémákat tárgyaló cikke!. Itt írja vezércikkeit, ha Su­­boticán van, dr. Gräber László, ide jön a kész cikkel Szenteleky Kor­nél, aki a privát életben orvos egyik bácskai községben. Ide szokott be­nézni Radó Imre, ide jönnek néha a politikai notabifitások . . . A többi külső dolgozóin«; rend­szerint csak tnegiwszél! a megírandó ErdekU-e az olvasót, aki reggelen­ként átfutja az újságot, az a munka, amely a szerkesztőségben, nyomdá­ban. adminisztrációban iolyik? Er­­tíekli-e az a folyamat, amely alatt a fehér papirszeletek, az úgynevezett »kutyanyelve k« betűkkel .telnek meg, érüekii-e, hogyan készül el napról-napra az újság? # \ ■ -Azt hiSzem, igen. Az apró műhely­titkok iránt annyi kérdezősköáés ér­kezik, hogy amikor itt van garmd­­idába gyűjtve : a mi mesterségünk inhíden titka, amikor itt végigvezet­jük az. olvasót szerkesztőségen, nyomdán, kiadóhivatalon, talán szí­vesen hallgatja a cicerónet s- meg­bocsátja azt is, ha a mesterség sze­­retete itt-otf líraivá teszi a szavát. Nos llát. méginvitáljuk az olvasót az újságkészítés műhelyébe. Mielőtt belépnénk, elöljárójában csak any* nyit, hogy a modern újság, amely ■gyorsan és jói akarja kielégíteni a publikum érdeklődését, a szellemi és anyagi erőket, technikai felkészült­séget, tj»4á$f és ambíciót s nagy tőkét kénytelen szolgálatába állifani. A Bácsmegyei Napló egyetlen va­sárnapi Számához, ha • husi pldalas, ötvenezer korona áru papír kell, liuszezer koronába kerül a nyomdai előállítás költsége, ugyanennyibe a szerkesztési költsége, rengeteg sok az adminisztrációs- kiadás, a szét­küldés, levelezés, utaztatás ... A kiadóhivatal főnöke cíbusuiían kon­statálja, hogy ezer dinárnál többe került minden egyes oldal. Miután ilyképpen az ujságcsinálás anyagi részéről némi sejtelmed; van, óh; nyájas olvasó, kezdjük el-a kör­sétát. Első stáció a ’ ' ... szerkesztőség. A Bácsmegyei Napló szerkesztő­sége az Alexaudrova-ulicán, az An­gol-Magyar Bank épületének fél-, emeletén van. ' .-A mai lakásviszonVf,k' között elég­gé tűrhető szerkesztőségi helyiség Fenyves Ferenc dr. jutott a Bácsmegyei Napló-nak. Azt persze nem lehetett megvalósítani, hogy .minden munkatársnak külön szobája legyen. Három tágas, vilá­gos helyiségben dolgozik tizennégy munkatárs. Külön szobája csak az éjszakai inspekciósnak van. annak is azért, mert alszik, amikor a töb­biek dolgoznak. Az első szobában, amelynek falait Balázs ifiester karrikaturái, idegen hírlapokból kivágott furcsaságok gyűjteménye díszíti fínberth János bácsi a cimmérkommendáns. Itt irja ő a törvénvszéki tudósításait, fia­­raszty Sándor itt alkuszik meg áz; aktivizmussai, hogy olyan hirćikke­­ket Írjon, amelyek a Bácsmegyei Napló polgári publikumát érdeklik, Farkas Frigyes francia, német, an­gol lapokba temetkezik, táviratokat sillabizál, hogy a külpolitikai cikkek minél pontosabbak ĆS' érdekesebbek legyenek. Itt, csinálja a maga -egyé­­ni akcióját az ifjú Tamás István is. közben verssorokon gondolkozik s ebben a szobában van Balázs Árpád­nak az asztala is, aki rajzokat készít az aktuális eseményekhez. ; Délután hat óra$cor ' elkezd itt csengeni a telefon k attói kezdve Dettre János dr., írja a vezéreikkel egy munkatárs felváltva a telefon­­asztal mellett halióz. Sorba jönnek a vidéki munkatársak, tudósítók telelepj elöntései. Elsők a bácskaiak. Somborból dr. Szárjtó Miklós. Scn­­táról Magyart -Domokos, Novisad­ról dr. Kardos Imre mondják be telefonon minden, nap, ami az ot­tani eseményekből az egész Vaj­daságot érdekli. Mesterházi> Ambrus mosta­nában sorba járja a yidéki közsé-Hobertk bácsi, véres reb [ógyilkosságot szerel gekef és városokat, ahonnan küldi eredeti riportjait. Majd Becskerekről jelentkezik Juhász Ferenc az »anyag«-gal. az­után jön Beográdból Vodep Rozsi­­dár, Zagrebból dr. Schmidt . . . Ezek a mindennapi telefonbeszélge­tések. amelyek közül egy^cgy leg­többször félóráig tart. Idpközdnkint. persze Ősi j eken. Zsombolyán. VrsacoB. Pancsevóc vagy Obecsén a r *

Next

/
Oldalképek
Tartalom