Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-12 / 336. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 12, Pasics miniszterelnök mellett áll és így Protics egyelőre nem tehet semmit. Ez a helyzet azonban megváltozhat akkor, ha a horvát blokk Beogradba jön, mert nem lehet tudni, hogy ebben az esetben Davidovics és csoportja milyen magatartást fog tanusitani. A demokratapártnak soha sem volt kifogása az ellen, hogy a blokk képviselői Beovradba jöjjenek, azonban velük csak mint parlamenti tágokkal a parlamenten belül akar tárgyalni. A mai szituáció mellett abban az esetben, ha a bjlokk eljön Beogradba, a munkakormány terve, — az említett törvényjavaslatok dacára, — meghiúsul és koncentrációs választási kormánynak kell alakulnia. Ebben az esetben sem tudok más kormányt elképzelni, mint amelynek élén Pasics áll. A polit'kai helyzetet súlyosbította a horvát blokknak Daviúovicshoz intézett távirata, amelynek az a látszata van, mintha a blokk prejudikálni akart volna a korona döntésének és befolyásolni akarta volna az uralkodót elhatározásában akkor, a mikor a szkupstina nem ülésezik. Egy uj Pasics-kormány megalakulása esetén sem lehet tudni, hogy kik lesznek a kabinet tagjai, mert a kormánypártokban az a felfogás uralkodik, hogy a jelenlegi minisztereket uj emberekkel kell kicserélni. Rafailovics erdőügyi miniszter máris kijelentette, hogy az uj kormányban nem hajlandó részt venni. Az egyes miniszteri tárcáknak a pártok között való felosztásának megváltoztatásáról, a tárcák felcseréléséről szó sem lehet és ebben a tekintetben a demokratapárt semmi koncesszióra nem hajlandó. Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenlegi súlyos akadályok mellett is sikerülni fog Pasicsnak a kaaliciós munkakormányt megalakítani és a sürgős törvényeket még a jelenlegi parlamentben letárgyaltatok aminek befejezése után az ő kormánya fogja a választásokat is megejteai. Szuboticai ügyek A közigazgatási bizottság ülése. Kedden délután három órakor tartotta meg a közigazgatási bizottság decemberi rendes ülését Dobanovacski Pál főispán elnöklete mellett. Az ülésen a különböző állami és városi hivatalok havi jelentését terjesztették be és élénkebb vita csak két megfelebbezett építési engedély ügyében fejlődött ki. Fontosabb ügyek ezúttal sem szerepeltek a közigazgatási bizottság előtt. A tanács nem engedélyezi a színházterem átalakítását. Megírtuk már, hogy a színtársulat több átalakítást akar eszközölni a színháztermen és igy többek közt a színpadot is ki akarja bővíteni. A város tanácsa most foglalkozott Dinulovics színigazgató erre vonatkozó beadványával és úgy döntött, hogy a színháztermen semmiféle átalakítást nem engedélyez. Tűzbiztonsági szempontból azonban a tanács úgy döntött, hogv a díszletek elraktározására rendelkezésére bocsátja a színháznak a szinházénület földszintjén levő bolthelyiséget, amely most gyümö’csraktárul szolgál, tekintettel arra, hogy a gyúlékony anyagból készült díszletek most az emeleten az öltözők mellett, közvetlenül a színpad mögött vannak elhelyezve. A városháza javítási munkálatai, amelyek már hetek óta folynak, legközelebb már befejeződnek. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az építészeti szenmontokból annyira kiváló szuboticai városházát állandóan jó karban tartja és igy megszavazta azokat a költségeket, amelyek az épület teljes renoválásához szükségesek voltak. Az előadásokat egyébként a színtársulat minden változtatás nélkül tartozik a teremben folytatni. „Á vallást ne használja senki politikai célokra“ Monstre-küidottség kért Dobanovacski főispántól elégtételt a katolikusokat ért sérelmekért Azok az incidensek, amelyek legutóbb gyors egymásutánban mindig a katolikus hívők rovására történtek Szuboticán, megmozdították az egész katolikus társadalmat, amely az események következtében most már érzékenyebben reagál minden olyan intézkedésre vagy kilengésre, amely csak némileg is kapcsolatba hozható a vallás kérdésével. A legutóbbi ismeretes események hatása alatt a katolikusok már küldöttséget menesztettek úgy a polgármesterhez, mint a rendőrfőkapitányhoz, azonban az ott elhangzott kijelentések sem csillapították le teljesen a felzaklatott kedélyeket és tekintettel arra, hogy azóta újabb incidens is történt, hétfőn újabb monstre-küldöttség járt ebben az ügyben a városházán. A Rajics Balázs plébános, országgyűlési képviselő vezetése alatt á'ió több mint kétszáz tagú, főképpen fbunyevác gazdákból álló küldöttség ezúttal Dobanovacski Pál főispánnál jelent meg, aki a nagy küldöttséget a városháza tanácsterméfcien fogadta. Rajics képviselő, a küldöttség szónoka részletesen rámutatott mindazokra a sérelmekre, amelyek a katolikus társadalmat hónapok óta érik. Kezdve a Rókus-plebánia ablakainak bevcrésétől, a Ferencrendiek házfőnökének tettleges inzultálásán és a csütörtöki hetipiac szétkergatésén keresztül, egész a pénteken történt templomi botrányig, Rajics képviselő mintegy tiz esetet sorolt fel, amelyekben szuboticai katolikus társadalom sérelme4 lát és amiért elégtételt követel. Rajics képviselő szavait a küldöttség tagjainak helyeslése és gyakori izgatott közbeszólása kisérte. Dobanovacski Pál főispán válaszában tiltakozott az ellen, hogy mindezeket a dolgokat vallásellenes tüntetésnek tulajdonítsák és rámutatott a káros következményeire annak, ha a vallást politikai kérdésekkel hozzák kapcsolatba. Kijelentette a főispán, hogy minden eddigi esetben is a legerélyesebben megindította a vizsgálatot és kilátásba helyezte, hogy a jövőben fokozottan fogja a vallásfelekezetek védelmét biztosítani. A küldöttség távozása után Dobanovacski Pál főispán a Bácsmegyei Napló munkatársának kérdésére az ügyről a következőket mondotta: — Kifejtettem a nálam járt küldöttség előtt is azt, hogy a legutóbb történt sajnálatos eseményekért semmiképpen se tehető a hatóság felelőssé. Nem látok komolyabb vallási sérelmet abban, ha egy alárendelt rendőri közeg tudatlanságból szétkergeti a piacot, vagy ha egy részeg vasutas botrányt csinál egy templomban. Annál kevésbé lehet ebben célzatosságot látni, mert az illető rendőri közeg ellen fegyelmi vizsgálat indult meg azonnal, a hetipiac megtartását pedig szombatra engedélyeztük, a botrányt okozó részeg vasutast pedig azonnal behozták a rendőrségre. — Rajics képviselő urnák különben átadtam valamennyi aktát is, ami az általa felsorolt mintegy tiz sérelmesnek vett esetre vonatkozik, hogy meggyőződjék arról, hogy a magam részéről minden egyes esetben, amiről tudomást szereztem, a legszigorúbb vizsgálatot rendeltem el — Figyelmeztettem azonban a küldöttség tagjait arra is, hogy ne használják fel a vallást politikai célokra és tiltakoztam az ellen, hogy minden ügyből vallási kérdést csináljanak. A vallásfelekezeteket a törvény védi és ennek alapján mindig erélyesen szembeszállók bárkivel. aki a vallásfelekezetek ellen támadást kísérelne meg. Amint értesülünk, a küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a főispán válaszát és az elhangzott Ígéretek után remélni lehet, hogy nem is fog hasonló esemény előfordulni. mely azelőtt is Szuboticáé volt, viszszaszállna a városra. Erre a kikötésre azért volt szükség, mert a magyar kormány a magyar határ mentén megalakított Uj-Szabadka elnevezésű törvényhatóságra ruházta a szuboticai földek tulajdonjogát, arra az álláspontra helyezkedve, hogy az uj törvényhatóság az elszakított területek lakosságából alakult és így ezeket illeti az átcsatolt föld is. A város azonban a magyar törvényekre való hivatkozással épp ezt az álláspontot igyekszik megdönteni, annak hangsúlyozásával, hogy csak arányosan annyi föld illeti meg Magyarországot, ahány percentnyi lakosság jutott a határontulra. A város magyarországi földjeinek ügyében interveniált a kormánynál Mátics Ivó nemzetgyűlési képviselő is, aki erre vonatkozólag a következőket közölte munkatársunkkal: — Dobanovacski főispán ur memorandumot küldött a külügyminisztériumhoz, amelyben azt kérte, hogy a kormány a magyar kormánynál eszközölje ki a kettős birtokosokat megillető jogokat Szubotica város számára. Ebben az ügyben én is interveniáltam a kormánynál és az akciót magáévá tette dr. Ribarzs külügyi osztályfőnök ur is. A külügyminisztérium már meg is bízta a budapesti követséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a magvar kormánynál és szükség esetén eszi ; közölje ki, hogy a részletes tárgyalások végett Szubotica város szakértőkiküldöttei Budapestre mehessenek. Remélhető, hogy az intervenció rövid időn belül kedvező ered-* ményre fog vezetni, annál is inkább, mert a trianoni békeszerződés is lehetővé teszi a hasonló megállapodások létrejöttét. Megindultak a tárgyalások a jugoszláv és magyar kormány közt a snboticai földek visszacsatolásáról A város javaslata szolgái a tárgyalások alapjául A határmegállapitások megtörtén:e óta elintézetlen kérdés a Szuboti;a város tulajdonát képező és Magyarországhoz csatolt földek sorsa. \mint ismeretes, a határkijelölés következtében Szubotica földjeinek egnagyobb részét elszakították a várostól, aminek folytán a város Pénzügyi és gazdasági helyzete válságosra fordult, mert úgy a magyar területre eső termőföldek, mint az elszakított 16.000 hold erdő jövedelnének elvesztése pótolhatatlan ká•okaí jelent Szubotica városra nézve. Az elszakított földek visszaszerzésére, illetőleg a földek használási jójának biztosítása érdekében a város nár régebben elkövetett minden leíetőt. Most kilátás nyílt arra, hogy íz erre vonatkozó akció most végre sikerre fog vezetni. A város által az ?ls zahitott földek tulajdonjogának nsszaszerzésére vonatkozó javaslati ugyanis Dobanovacski Pál főispán beterjesztette a külügyminiszté•iumnak és ennek a javaslatnak az ilapjdn megindultak már a tárgyalások a jugoszláv és a magyar kornány között. A Bácsmegvei Napló munkatársa <érdést intézett Dobanovacski Pál iőispánhoz arra vonatkozólag, hogy Tűképpen akarják a kérdést szabáyozni, amire nézve Dobanovacski ifiispán a következőket mondotta: — Az a törekvésünk, hogy Szubo- Ica városa, éppúgy, mint. a határmenti kettős birtokosok továbbra is élvezhesse az elszakított földek tulajdonjogát. Abban a javaslatban, a mit ebben a kérdésben kidolgoztam és a kormány elé terjesztettem, hivatkozunk az 1886. évi magyar törvények rendelkezéseire, amelyeknek értelmében abban az esetben, ha egy község valamely várostól való elszakadását kéri, jogot tarthat arra is, hogy a lakósainak számaránya szerint megfelelő vagyon-részt is kapjon az anya-várostól. Ennek alapján kérjük most a várostól elszakított területek tulajdonjogának visszaadását, úgy hogy az ezen földekkel együtt magyar területre került volt szuboticai lakók számának megfelelő százalékáról Szubotica város lemond. Az ilyen lakók száma mintegy nyolcezerre tehető, ezen felül azonban az elszakított földek Szubotica város össz-lakósságának tulajdonát képezik és a magyar törvények értelmében is a jövedelmük továbbra is a város lakosságát illeti, miután az elszakadás oka vis majornak tekinthető. Ennek a javaslatnak az alapján már meg is indultak a tárgyalások a jugoszláv és a magyar kormány között, azonban hogy azok milyen eredményre fognak vezetni, azt ma még nem lehet előrelátni. A város javaslata szerint tehát az elszakított városi földeken élő lakósságra jutó területek kivételével minden más olyan föld tulajdonjoga, a A sentai közgyűlés Ae épitkeaések — Fát kapnak a tarkők — A romániai erdők — A kaibaiskus templom építése ... Senla Város kiszélesített tanácsa hétfőn déleiőtt Petrovics Brankó dr. polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. Petrovics Brankó dr. polgármester reggel 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri jelentés előterjesztése és tudomásulvétele után a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Petrovics Brankó dr. polgármesternek, valamint Branovacski Steván és Vuics Szvetozár tanácstagoknak eredményes munkásságukért, amelyet az agrárreform által igénybe vett városi földek feloldása ügyében kifejtettek. Ezután áttértek a közgyűlés napirendjének letárgyalására. A napirend első pontja volt a tanhóknak adandó tiízifasegély megszavazása. A közgyűlés minden egyes tanító részére 2—2 öl fát szavazott meg. Következett a város által tervbe vett építkezések költségei fedezésének ügye. A tanácsnak eredetileg az volt a terve, hogy az agrárreform által igénybe vett földekből, — a melynek feloldását a város remélte, — ezer katasztrális holdat elad., és a befolyó összegből fogja fedezni az építkezések költségeit. Miután azonban az agrárreform ötszáz holdat elvett a város földjeiből, annak feloldása nem volt keresztülvihető, a tanács az eredeti tervét akként módosította, hogy a Nagybátkában levő 420 hold földet fogia eladni és abbói fogja az építkezéseket fedezni. A közgyűlés ■ ilyen értelemben határozott. Ezután az utcakövezések ügyét tárgyalták és a közgyűlés több uj utca kikövezését határozta el, vala-? mint elhatározta, hogy a gabonapiacot mostani helyéről a tiszai rakpartra fogja kihelyezni.
