Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-03 / 328. szám

Ünnepi szám» — Ara: 6 korona. XXIII. évfolyam Sznkoiiea, ¥ASÁRMAP 1922. december 3. 328, szám Mejrjekaik misdsa reggel, ünnep dáa éi hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8 -SS, Eserkesstőaéíf 5-W Előfizetési ár Kegyedéire 90 dinár SZERKESZTŐSÉG t Kralja Alesoadra-oHca & szára alatt Kiadóhivatal: Kralja Aíeiandra-cliea 1 (leláath-palota) Az erőszak érve Tegnap egy fiatal társaság meg­jelent az egyik ssuboíicai római katholikus plébános előtt s előbb kemény szavakkal, később tettle­gesen megtámadta a főtisztelendő egyházatyát, mert egy kegyeleti tárgy elhelyezése sértette a tá­madók nemzeti érzését. Nemré­giben egy másik papot támadtak meg, mert tiszteletlennek tartották a nemzeti ünnepen kitűzött lo­bogó fakó színeit. Bomba robbant el egy szerkesztőségi ablakban, mely összezúzta a szoba beren­dezését s c?ak véletlenen múlt, hegy emberéletben nem esett kár. S mintha ennek preludiumja lett volna: egy másik szerkesztőség helyiségét nem régibén föidalták és kifosztották. Milyen elsscmoiüóek ezek s jelenségek. Az önbíráskodásnak olyan módjai, melyek nem szol­gáljál: a megsérteítnek hitt köz­érdeket. Mikor van annak helye, hogy egyéni kezdeményezés vál­lalkozzék arra, ütni a kormányzat ftondja s a hatóságok feladata? Ha a kormányzat tehetetlen s a hatóságok gyöngék. A közérdek védelme nem az egyes állampol­gár saját belátásától függő efhe­­íérozését és cselekedetét követeli meg. Aki maga cselekszik, a köz­hatóság munkáját végzi. S aki hatósági jogkört sajátít ki, arról tesz tanusgot, hogy nincs bizalma az állam erejében, a hatóságok eljárásában. Minden egyéni koz deményezés tehát súlyos Ítélet a hatóságok ellen. Nem csak mert lehetővé teszik ez egyéni kezde ményezés végrehajtását, hanem, mert az egyéni vállalkozás az ál­lam hatóságaival szemben meg­nyilatkozó súlyos bizalmatlansá­got fejezi ki. Mert van az államnak katona­sága, hogy megvédje ű külső el­lenség eilen. Azért van az áliam hatalomnak bírósága és közran­­riészete, hogy megvédje a belső ellenség ellen. A társadalmi egye sületeknek milyen feladatuk lehet akkor, ha az államhatalom ereje biztosítékot nyújt belső és külső ellenségek ellen ? Ápolhatják és fejleszthetik a nemzeti érzést, roü vélhetik a kultúrát, terjeszthetik a tudást, nevelhetnek bátor és lel kés, kötelességeiket ismerő és kö­telességeiket teljesítő állampolgá­rokat. De ha arra vállalkoznak, amire ez államhatalom a katona­ságát és rendőrségét tartja fönn, akkor azt demonstrálják, hogy vagy a katonaság, vagy a rend őrség gyönge s akkor olyan bi­zonyítékot szolgáltatnak, amiket nyilván nem akarnak s amiknek a való tények nyilván ellenmon­­denak. Aki nem indulatból, hanem ko­moly eltökéltséggel, aki nemcsak parancsolni tudással, hanem en­gedelmességre hajló készséggel szereti hazáját, annak az a köte­lessége, hogy a konszolidáció ne­héz munkáján dolgozzák teljes odaadással s a legfelsőbb állam­érdekek nemcsak elszántságot, de mérsékletet is parancsoló tekin­tetbe vételével. Az indulat, a fel­robbanó harag, a fákéívesztett szenvedély akkor is rossz tanács­adó, ha a megbántott egyéni ér­zékenység orvoslására vállalkozik. De egyes ember hogy mer arra vállalkozni, ami mindenkié? Egyes ember hogy meri vállalni azt a felelősséget, hogy a tények isme­rete nélkül, a következmények belátása nélkül, a cselekedetet megítélésének mérlegelése nélkül — ez öaszeség érdekében s az összeség javára akar cselekedni ? Egyes emberek hogy szánhatják el magukat arra, hogy az államhatal­mat reprezentáló hatóságok fölösle­ges voltát vagy gyöngeségét doku­mentálják ? Ki tud helyt állni kö­zülük azokért a beláthatatlan kö­vetkezményekért, amelyek ez in­gatag közrend látszaténak nyo­mában beállnak ? A türelmességnek ideje fájdal­masan messze van még. A köz­vélemény megmérgezett, a bom­lott idegek még nem csillapodtak le. Ma még a bot és bomba is szerepe! érvek gyanánt. S a bot­tal és bombával érvelők nem gondolnak arra, hogy nemcsak a más meggyőződésüekben tesznek kárt, hanem az állam legfőbb ér­dekéit Is veszélyeztetik. Ä radikális-párt elhatározta a. kormány lemondását A Pasics-kormány lemondásával előzi meg lesravasiatásáí Tisztázni akarják a demokrata-párt állásfoglalását Hosszú vajúdás után eljutott a belpolitikai helyzet tisztázódásá­nak első étappejához: a Pcsics kormány lemondásához. Hogy a kormány lemondása után mi fog következni, azt egyelőre nem le­het kiszámítani. Egyet azonban máris meg le­het állapítani: ez ellejizpk, főleg pedig a horvát blokk Pasiéinak ev­vel a taktikai szempontból nagyje­lentőségű lépésével taktikai hátrányba került. Egészen más volna a hely­zet, ha a kormányt egy parlamenti szavazás buktatta volna meg, a mire a blokk bevonulása után fel­tétlenül számítani lehetett. A több­ségre jutott ellenzéknek elsőrangú igénye lett volna arra, hogy a korona elsősorban az ő soraikból kísérelje meg a kormány össze­állítását. A Pastes kormány lemon­dásával elkerülte a leszavaztatás kudarcát és egyúttal úgy állhat a korona elé, mint egy, a lemondás píilaneíában még túlnyomó több­séggel rendelkező kormány. A blokk elszámítotto magát na­gyon os ellenzékkel való tárgya­lások elhúzásával és most inkább ellenük fordíthatja egy intrazigsns agitáció azt, hogy feladták az egységes állam tagadásának prin­cípiumát akkor, mikor abból gya­korlatilag mór semmiféle haszon az áltaiuk képviselt „külön" hor­vát érdekekre nem származhatott. Emellett tekintetbe kell venni azt is, hogy az egész sajtó már hetek óta pertrakíálja azt a lehetőséget, hogy a kormány a blokk megér ke­zese előtt le fog mondani. Decem­­aber rnásodika volt az utolsó al­­•kaimas terminus, amikor a blokk megelőzhette volna a kormány lemondási szándékát. Ezt az utolsó alkalmat visszavonhatatlanul el­szalasztottak Padics és társai. A legközelebbi, keddi parlamenti ülésen az elnök már be fogja je­lenteni a kormány lemondását és utána a parlament elnapolása kö­vetkezik . . . Hogy az utolsó al­kalom elmulasztásáért a horvát blokk belső ellentéteiben vagy pedig D.ividov'ics vagy Prolics ha­tározatlanságában keresendő az ok, ezt csak a legközelebbi na­pok fogják tudni megmutatni. Mint Beogradbói jelentik, már szombaton délelőtt nyilvánvaló volt, hogy Pasics leszámolt a hely­zettel és gyorsan ie fogja vonni a konzekvenciákat. Radikális kö­rökben nyíltan beszéltek arról, hogy sürgősen tisztázni kell a de­mokraták magatartását a kormány­­nyal szemben, mert lehetetlen olyan parlamenttel dolgozni, amelyíren a kormány nem számtihat a kor­mánypártok feltétlen együttmű­ködésére. Pasics maga pénteken egész nap tárgyalásokat folytatott a ra­dikális párt minisztereivel és Jo­­vanovics Ljubéval. Délután Pribi­­csevics Szvetozérral volt hosszabb konferenciája Pasicsnak. Mint parlamenti körökben beszélik, Pa­sics három kérdésre kért határo­zott választ Pribicsevicstől. És pedig: 1.) hajlandó-e a demokrata párt továbbra is együttműködni a radikális párttal ? 2) a vidovdani alkotmány alapján áli-e még a demokrata párt? és •mm. %&&& 3) igaz-e. hogy a demokrata párt egyes vezetői avval a hor­vát blokkal tárgyalnak, amely a vidovdani alkotmány ellen van és a jelenlegi rendszer megsemmisítésére törekszik ? Ezután a találkozás után Pasics a királyhoz ment, akinek referált a helyzet legújabb fordulatáról. A demokrata klubban is nagy izgalom uralkodott szombat dél­előtt. Több klubtag azt a felhí­vást intézte Davidovics elnökhöz, hogy azonnal hívja össze a klub ülését, hogy a klub tiszta képet kapjon a horvát blokkal való tárgyalásokról. De még ilyen körülmények kö­zött is meglepetésként hatott a hir, amely szombat este fél 8-kor terjedt el a politikai körökben. A radikális párt délután ülést tartott, amelyen elhatározták a kormány azonnali lemondását. Hogy a lemondás maga hogy fog megtörténni, vagyis hegy Csak u red&áiis miniszterek mon­danának le először, vagy pedig azonnal az összkormány, arra nézve még bizonytalanság ural­kodik. Az ellenzéket nagyon készület­­lenül érte e kormány lemondásá­nak hire. Parlamenti körökben azonnal hire kelt egy ellenzéki koalíció megalakulásának, amely­nek a horvát blokk Protics Szto­­ján, Spaho és Davidovics hivei volnának a tagjai. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy ki legyen az uj koalíció vezére, mert főleg Davidovics és Veljkovics nem szívesen egyeznének abba bele, hogy a legfőbb irányítás Protics kezében legyen. A fiumei kérdés Mussolini és Kincsics találkozása Rómából jelentik : Mussolini lon­doni utazása közben Milanóban találkozik Nincsics külügyminisz­terre!. Az olasz minisztertanács decem­ber elsején különböző területi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott, többek között Fiume és Dalmácia kérdésével is. Mussolini miniszter­­elnök megismételte a parlament­ben tett kijelentéseit a szerződé­sek végrehajtásáról. A kormány januárban fogja a parlamentet újból egybehívni a rapallói, trianoni és valószínűleg a washingtoni szerződés ratifiká lása végett. Ezután újra elnapolják a parla­mentet, mert Mussolini még min­dig ragaszkodik ahhoz a korábbi álláspontjához, hogy hosszabb ideig parlament nélkül kormá­nyozzon. ispcak mai szám?» 16 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom