Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-08 / 333. szám
4. oldal. BACSMEGYEi NAPLÓ 1922. december 8. ze. Betévedt valahogy’ Szabó íinréhez, aki elfogadta a művész ajánlatát, elkészítette a képekhez a keretet s a munkadijat — képekben kapta meg. László Fülöp még többször rászorult Szabó Imrére, akinek így lassanként egész kis képtára lett László-képekből, — huszonnégy képet kapott a festőtől, amelyeket most is féltve őriz. A budapesti fran&a misszió valamelyik tagja megtudta, bogy Szabó Imrének huszonnégy László Fülöp festménye van, látta a képeket és első szóra ötven millió koronái ajánlott fel értük. Ötven millió korona francia frankban is negyven millió. A képkeretező azonban jó üzletembernek is bizonyult, nem szédült el az ajánlattól, hanem kiszámította, hogy negyedmillió francia frankot négy-öt képért is adnának Párisban s igy a misszió élelmes tagja hatszáz százalék haszonhoz jutna. Nem adott túl a képein. Az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy egyéb vagyona úgy sem lévén, gyermekeinek hagyja örökségül kincses festményeit. Az ni kalifa Kedzsid herceg dijat nyert a párisi szalon kiállításán Medzsid hercegről, aki az elmenekült szultán helyett, mint a török dinasztia legidősebb tagja, a kalifátusi méltóságot foglalta el, most érdekes ismertetést közöl egy német diplomata, aki éveket töltött Konstantinápolyban és alkalma volt a herceg egyéniségével is közelebbről megismerkedni. Međzsid herceg — Írja a német 'diplomata — mindazon tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket az angorai kormány az uj kalifától megkíván, s amelyek röviden e szóval jellemezhetők: izlám modernizmus. Medzsid hercegről már Abdul Mamid uralkodása alatt is köztudomású volt, hogy liberális szellemű és európai műveltségű. Az uj kalifa ma 54 éves és az 1876-ban elhalt Abdul Azis szultán fia. Egyetlen fia van, Omar, aki a háború alatt egy berlini katonai iskolában nevelkedett és németül épp oly jól beszél, mint anyanyelvén. Külöben maga Medzsid herceg is beszéli a német nyelvet Abdul Mamid uralkodása alatt Medzsid hercegnek sohasem volt szabad engedély nélkül és az előirt kíséret nélkül palotáját elhagynia. Közvetlenül a háború kitörése előtt, 1914-ben, a párisi szalonban állított ki egy képet, amelynek »Leckeóra« volt a cime s egy tanitót ábrázolt két gyermekkel. A képpel dijat is nyert. Medzsid herceg történelmi gondolkodásmódjára jellemzők azok a szavak, amelyeket Törökország megreformálásáról beszélgetve hozzám intézett. »Amint a természetben mindennek lassan és fokozatossan kel! kifejlődnie, Ugyanúgy a történelemben is. Minden reformnak időt kell hagyni arra, hogy megérjen. Hiszen úgy a természet, mint a történelem egy egyenesvonalu fejlődés törvényeinek van alárendelve. Vallásunk kiméi! az egyéniséget, mert természete szerint demokratikus; ember és ember között az izlám nem nem ismer különbséget. De a mi világnézetünknek alapja az összesség java és nem az egyéni jólét. Vallásunk saját existenciánkért harcol és jövendő határaink biztosítására. Ha Isten, — amint az vallásunk tanítja — egyet jelent az igazsággal, akkor a hadak urának mellénk kell állania, mert a jog és magasabb erkölcsiség, a mi oldalunkon vannak.« A törökök már sokszor hallottak ilyen bizakodó, reménykedő, biztató szavakat, most azonban tényeket, sikereket is látnak, természetes tehát, hogy igen népszerű előttük az uj kalifa. Nagy Jancsi tragédiája Eltemették a kis hegedűművészt A kis suboticai hegedűművész fiatal teste már megtért pihenni az enyaföldbe, de ez a súlyos veszteség, emely Nagy Jancsi halálával a magyar zeneművészetet érte, még sokáig fölszinen fogja tartani a megrázó tragédiát. A budapesti Zeneakadémia előcsarnokéban ravatalozták föl Nagy Jancsit. A Liszt Ferenc-téri palota oszlopos előcsarnoké egé3zenmeg-Nagy Jancsi telt a budapesti művészvilág szirtejavával, ott volt mindenki, aki e zenét, a művészetet szereti. Komor kép volt a koszorúktól roskadozó ravatalon a fiatal halott és mellette a hegedűje, amely a hirt, a fényes jövőt és a nagy nevet jelentette számára. A zeneakadémia könnyes szemű tanárai, növendéktársai és a magyar művészvilág iegkiválóbbjai kisérték utoisó útjára a suboticai fiút, akinek ezzel a végtisztességgel vég-Az adai kényur A csendőr szerelmi drámája Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Érdekes bünpörben tartott főtárgyalást csütörtökön a szuboticai tör. vényszék büntető tanácsa. A bünpör vádlottja egy volt csendőr; Mirilovics Pája. aki öt hónap óta van vizsgálati fogságban. Mirilovics Pája Adán teljesített szolgálatot, ahol korlátlan ur, sőt kényur volt. Mirilovics hatalmára jellemző, hogy az egyik tanú: Klaics Qyuro adai rendőr-őrmester, elmondotta, hogy amikor Mirilovics az utcán megjelent, mindenki elbnjt előle. Égy másik tanú: özv. Novákné Szabó Teréz, akivel a csendőr szerelmi viszonyt folytatott, azt mondotta: — Mirilovics csendőr akkor pofozkodott az utccán, amikor tetszett neki. A brutális, fékezheíetlen induiatu ember beleszeretett Aclán a feltűnően szép és amellett gazdag özv. Nováknéba, aki most huszonnégy éves. A férje a háborúban esett el és ő itt maradt özvegyen, tizenöt hold jó, bácskai földdel, ami ma tekintélyes vagyont reprezentál. Mirilovics egy kis leánnyal megüzente az özvegynek, hogy szereti és feleségül akarja venni. Novákné visszaüzent, hogy nincs kedve férjhez menni. Erre Mirilovics éjszaka az özvegy ablakához ment és bezörgetett, hogy beszélni akar vele. Az özvegy helyett az anyja ment az ablakhoz és megmondotta a csendőrnek, hogy a lánya nem kivan vele beszélni és hagyja őket békén. A csendőr eltávozott, de másnap a kerten át visszatért s arra kényszeritette a megrémült asszonyt, hogy kedvesévé legyen. Az özvegy inkább félelemből, mint vonzalomból együtt élt Mirilovics-csal Adán és a leg lezárult nagyrahivatott élete. N,gy Jancsi hozzátartozói közű csak az édesapja lehetett a teme. tésen, aki fia látogatására utazott Budapestre és a temetéséről fog hazatérni. Édesanyja és testvérei Nagy Jancsi édesanyja itthon megtörtén várják az újabb híreket a kis halott utolsó órái ró!. A szerencsétlen Nagy Jánosnét mutatjuk be egy képen, karjában legkisebb gyermekével a súlyos családi tragédia hírének első perceiben. Másik képünkről a kis Nagy Jancsi gyermekszemei néznek felénk, kezében a hegedűje, amely őt a világ második Paganinijévé tette volna és amit egy ostoba automobil örökre kiütött a kezéből . . . mikor a csendőrt áthelyezték Mólra, oda is vele ment. Három hónapig élt az asszony Mólon együtt a csendőrrel, de ez olyan durván, brutálisan bánt vele, hogy otthagyta és hazament szüleihez, Adára. A csendőrt feldühösítette az aszszony távozása és fenyegető üzeneteket küldött neki, hogy ha nem jön hozzá vissza, lelövi ahol találja. Ez év junius 2-ám reggel 9 órakor özv. Novákné a piacon volt, Adán, amikor egy cigánykiilsejü, rongyos ruháju ember közvetlen előtte megállt, revolvert rántott elő és rálőtt. A golyó az asszony mellébe hatolt és a hátán jött ki a testéből, átfúrva a tüdőt. A hatalmas termetű, erős asszonynak a súlyos sebesülés után még volt annyi ereje, hogy tiz lépésre elfutott, a cigány utána lőtt, a második golyó is talált, a bal karon ejtett sebet. A piac összeszaladt, a súlyosan sérült asszonyt ápolás alá vették, a cigányt pedig Klaics rendőrőrmester elfogta: Mirilovics' Pája csendőr volt, aki a merénylet elkövetésére levetette a csendőri egyenruhát, nehogy az asszony már messziről fölismerje és elmenekülhessen, s cigánynak öltözött. Novákné felgyógyult s a csendőrt ma szándékos emberölés kísérlete miatt vonta felelősségre a szuboticai törvényszék. Pavlovics István törvényszéki elnök vezette a íötárgyalást. A tanács tagjai voltak Gyorgyevics Jován és Taszics Alexander törvényszéki bírák. A közvádat képviselte Marusics Koszta államügyész, a védelmet Veréb Gyula dr. ügyvéd látta el. Mirilovics Pájót fegyveres íogliázőr kíséri a tárgyaló terembe. Sárga színű, bő, nem a testére szabott nyári zakko van rajta és kopott, sötétszürke pantalló. Az arcán serkedző vörös szakáll. Meggörfnyedve ül a vádlottak padján, fejét folyton a földre szegezve. Mikor beszél, katonás tartással áll a bíróság előtt. Az esetet úgy adja elő, hogy nagyon el volt keseredve, mert a kedvese elhagyta. Amikor ez év junius 2-án. Adán meglátta a piacon, hirtelen indulat fogta el és tizenöt lépés távolságról egyszer rálőtt, de nem volt szándékában megölni. Elnök: Két lövési seb van az aszszony testén s maga azt mondja, hogy egy lövést tett? Vádlott: Van két tanúm, hogy csak egyszer lőttem az asszonyra. Elnök: Az orvosi szakvélemény erősebb tanú és az két egész külön sebesülést állapit meg. Özv. Novákné, Szabó Teréz tanúi szólítja az elnök. Magas termetű, telt idomú, feltűnően szép, fiatal asszony lép a bíróság elé. Halk hangon adja elő vallomását, elmondja, hogy mennyire üldözte a csendőr, amig félelemből a kedvese lett, mikor Mólon együtt éltek, folyton durván bánt vele, többször bajonettel megszurkálta, nem birta tovább ezt az életet és mikor már 70—80.000 koronát is elköltött Mirilovicsra, elmenekült tőle és hazament szüleihez Adára. Aztán elmondja a merényletet, amelyet a csendőr az adai piacon követett el ellene. Nem tizenöt lépésről, hanem közvetlen közelből és nem egyszer., hanem kétszer lőtt rá. Vallomására megesketik. Klaics Gyúró adai rendőrőrmester a következő tanú, aki elmondja, hogy a vádlott erőszakos, durva, brutális ember volt, akitől Adán az egész község félt és őt magát is megfenyegette, hogy lelövi. Tudomása van róla, hogy özv. Nováknét megfenyegette, hogy ha nem lesz a kedvese, lelövi. Az asszony ezt sirva jelentette neki a községházán. Kihallgatták még Berentei Rózát, aki szakácsnő volt a csendőrlaktanyán Adán és midőn a csendőrséget Adáról Mólra helyezték át, Mólon is. Tudomása van róla, hogy Mirilovics mindig durván, erőszakosan bánt a vele együtt élő Nováknéval és hogy gyakran bántalmazta. Ezzel be volt fejezve a bizonyítási eljárás és Marusics Koszta ügyész terjesztette elő vádbeszédét. Gyilkossági kísérletet lát fenforogni, szigorú büntetést kér. Veréb Gyula dr. védő enyhítő körülmények figyelembe vételét kéri. A bíróság a vádlottat emberölési kísérletének bűntettében mondotta ki bűnösnek és három évi börtönre Hélte; öt havi vizsgálati fogság beszámításával. Az ítélet jogerős. iii«IWiIW1MiIIHHIWIW Karácsonyi meglepetésül megbalt esy amerikai nagybácsi Hordárból bányatulajdonos ügy látszik még mindig vannak amerikai nagybácsik. Az amerikai nagybácsik tudvalévőén Európában születnek és a nagybácsi cim és jelleg elnyeréséhez szükséges sok évi gyakorlati idő eltelte és a jóképű végrendelet szabályszerű aláírása után Amerikában halnak meg. Azelőtt nagyobb volt a termés nagybácsikban, most azonban egy idő óta ebben a fontos iparágban sajnálatos visszaesés állott be, amely különösen a későbbi években lesz erősen érezhető. A háború alatt ugyanis nemcsak a születések száma volt minimális, de körülbelül hét esztendeig nem vándorolhattak ki a nagybácsi jelöltek sem. A hét szűk esztendő tehát majd később fog jelentkezni ezen a téren. Az idei nagybácsi termés betakarítása most van folyamatban és ezúttal bácskaiak is részesülnek benne. SMint a Chicagóban megjelenő Amerikai Magyar Népszava Írja ez év
