Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-08 / 333. szám

4. oldal. BACSMEGYEi NAPLÓ 1922. december 8. ze. Betévedt valahogy’ Szabó íinré­­hez, aki elfogadta a művész ajánla­tát, elkészítette a képekhez a keretet s a munkadijat — képekben kapta meg. László Fülöp még többször rászo­rult Szabó Imrére, akinek így las­sanként egész kis képtára lett László-képekből, — huszonnégy ké­pet kapott a festőtől, amelyeket most is féltve őriz. A budapesti fran&a misszió valamelyik tagja megtudta, bogy Szabó Imrének huszonnégy László Fülöp festménye van, látta a képeket és első szóra ötven millió koronái ajánlott fel értük. Ötven millió korona francia frankban is negyven millió. A képkeretező azon­ban jó üzletembernek is bizonyult, nem szédült el az ajánlattól, hanem kiszámította, hogy negyedmillió francia frankot négy-öt képért is adnának Párisban s igy a misszió élelmes tagja hatszáz százalék ha­szonhoz jutna. Nem adott túl a ké­pein. Az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy egyéb vagyona úgy sem lévén, gyermekeinek hagyja örökségül kincses festményeit. Az ni kalifa Kedzsid herceg dijat nyert a párisi szalon kiállításán Medzsid hercegről, aki az elmene­kült szultán helyett, mint a török di­nasztia legidősebb tagja, a kalifátusi méltóságot foglalta el, most érdekes ismertetést közöl egy német diplo­mata, aki éveket töltött Konstantiná­polyban és alkalma volt a herceg egyéniségével is közelebbről megis­merkedni. Međzsid herceg — Írja a német 'diplomata — mindazon tulajdonsá­gokkal rendelkezik, amelyeket az angorai kormány az uj kalifától megkíván, s amelyek röviden e szó­val jellemezhetők: izlám moderniz­mus. Medzsid hercegről már Abdul Ma­mid uralkodása alatt is köztudomású volt, hogy liberális szellemű és eu­rópai műveltségű. Az uj kalifa ma 54 éves és az 1876-ban elhalt Abdul Azis szultán fia. Egyetlen fia van, Omar, aki a háború alatt egy berlini katonai iskolában nevelkedett és né­metül épp oly jól beszél, mint anya­­nyelvén. Külöben maga Medzsid herceg is beszéli a német nyelvet Abdul Mamid uralkodása alatt Medzsid hercegnek sohasem volt szabad engedély nélkül és az előirt kíséret nélkül palotáját elhagynia. Közvetlenül a háború kitörése előtt, 1914-ben, a párisi szalonban ál­lított ki egy képet, amelynek »Lec­keóra« volt a cime s egy tanitót áb­rázolt két gyermekkel. A képpel di­jat is nyert. Medzsid herceg történelmi gon­dolkodásmódjára jellemzők azok a szavak, amelyeket Törökország megreformálásáról beszélgetve hoz­zám intézett. »Amint a természetben mindennek lassan és fokozatossan kel! kifejlődnie, Ugyanúgy a történe­lemben is. Minden reformnak időt kell hagyni arra, hogy megérjen. Hi­szen úgy a természet, mint a törté­nelem egy egyenesvonalu fejlődés törvényeinek van alárendelve. Val­lásunk kiméi! az egyéniséget, mert természete szerint demokratikus; ember és ember között az izlám nem nem ismer különbséget. De a mi vi­lágnézetünknek alapja az összesség java és nem az egyéni jólét. Vallá­sunk saját existenciánkért harcol és jövendő határaink biztosítására. Ha Isten, — amint az vallásunk tanítja — egyet jelent az igazsággal, akkor a hadak urának mellénk kell állania, mert a jog és magasabb erkölcsiség, a mi oldalunkon vannak.« A törökök már sokszor hallottak ilyen bizakodó, reménykedő, biztató szavakat, most azonban tényeket, si­kereket is látnak, természetes tehát, hogy igen népszerű előttük az uj ka­lifa. Nagy Jancsi tragédiája Eltemették a kis hegedűművészt A kis suboticai hegedűművész fiatal teste már megtért pihenni az enyaföldbe, de ez a súlyos veszteség, emely Nagy Jancsi ha­lálával a magyar zeneművészetet érte, még sokáig fölszinen fogja tartani a megrázó tragédiát. A budapesti Zeneakadémia elő­csarnokéban ravatalozták föl Nagy Jancsit. A Liszt Ferenc-téri palota oszlopos előcsarnoké egé3zenmeg-Nagy Jancsi telt a budapesti művészvilág szirte­­javával, ott volt mindenki, aki e zenét, a művészetet szereti. Ko­mor kép volt a koszorúktól ros­kadozó ravatalon a fiatal halott és mellette a hegedűje, amely a hirt, a fényes jövőt és a nagy nevet jelentette számára. A zene­akadémia könnyes szemű tanárai, növendéktársai és a magyar mű­vészvilág iegkiválóbbjai kisérték utoisó útjára a suboticai fiút, aki­nek ezzel a végtisztességgel vég-Az adai kényur A csendőr szerelmi drámája Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Érdekes bünpörben tartott főtár­gyalást csütörtökön a szuboticai tör. vényszék büntető tanácsa. A bünpör vádlottja egy volt csend­őr; Mirilovics Pája. aki öt hónap óta van vizsgálati fogságban. Mirilovics Pája Adán teljesített szolgálatot, ahol korlátlan ur, sőt kényur volt. Mirilovics hatalmára jellemző, hogy az egyik tanú: Klaics Qyuro adai rendőr-őrmester, elmon­dotta, hogy amikor Mirilovics az ut­cán megjelent, mindenki elbnjt előle. Égy másik tanú: özv. Novákné Szabó Teréz, akivel a csendőr sze­relmi viszonyt folytatott, azt mon­dotta: — Mirilovics csendőr akkor pofoz­kodott az utccán, amikor tetszett neki. A brutális, fékezheíetlen induiatu ember beleszeretett Aclán a feltűnő­en szép és amellett gazdag özv. No­­váknéba, aki most huszonnégy éves. A férje a háborúban esett el és ő itt maradt özvegyen, tizenöt hold jó, bácskai földdel, ami ma tekintélyes vagyont reprezentál. Mirilovics egy kis leánnyal meg­üzente az özvegynek, hogy szereti és feleségül akarja venni. Novákné visszaüzent, hogy nincs kedve férj­hez menni. Erre Mirilovics éjszaka az özvegy ablakához ment és bezör­getett, hogy beszélni akar vele. Az özvegy helyett az anyja ment az ablakhoz és megmondotta a csendőrnek, hogy a lánya nem kivan vele beszélni és hagyja őket békén. A csendőr eltávozott, de másnap a kerten át visszatért s arra kénysze­­ritette a megrémült asszonyt, hogy kedvesévé legyen. Az özvegy in­kább félelemből, mint vonzalomból együtt élt Mirilovics-csal Adán és a leg lezárult nagyrahivatott élete. N,gy Jancsi hozzátartozói közű csak az édesapja lehetett a teme. tésen, aki fia látogatására utazott Budapestre és a temetéséről fog hazatérni. Édesanyja és testvérei Nagy Jancsi édesanyja itthon megtörtén várják az újabb híreket a kis halott utolsó órái ró!. A szerencsétlen Nagy János­­nét mutatjuk be egy képen, kar­jában legkisebb gyermekével a súlyos családi tragédia hírének első perceiben. Másik képünkről a kis Nagy Jancsi gyermeksze­mei néznek felénk, kezében a hegedűje, amely őt a világ má­sodik Paganinijévé tette volna és amit egy ostoba automobil örökre kiütött a kezéből . . . mikor a csendőrt áthelyezték Mólra, oda is vele ment. Három hónapig élt az asszony Mó­lon együtt a csendőrrel, de ez olyan durván, brutálisan bánt vele, hogy otthagyta és hazament szüleihez, Adára. A csendőrt feldühösítette az asz­­szony távozása és fenyegető üzene­teket küldött neki, hogy ha nem jön hozzá vissza, lelövi ahol találja. Ez év junius 2-ám reggel 9 órakor özv. Novákné a piacon volt, Adán, amikor egy cigánykiilsejü, rongyos ruháju ember közvetlen előtte meg­állt, revolvert rántott elő és rálőtt. A golyó az asszony mellébe hatolt és a hátán jött ki a testéből, átfúrva a tüdőt. A hatalmas termetű, erős asszony­nak a súlyos sebesülés után még volt annyi ereje, hogy tiz lépésre elfutott, a cigány utána lőtt, a második golyó is talált, a bal karon ejtett sebet. A piac összeszaladt, a súlyosan sé­rült asszonyt ápolás alá vették, a ci­gányt pedig Klaics rendőrőrmester elfogta: Mirilovics' Pája csendőr volt, aki a merénylet elkövetésére levetette a csendőri egyenruhát, ne­hogy az asszony már messziről föl­ismerje és elmenekülhessen, s ci­gánynak öltözött. Novákné felgyógyult s a csendőrt ma szándékos emberölés kísérlete miatt vonta felelősségre a szuboticai törvényszék. Pavlovics István törvényszéki el­nök vezette a íötárgyalást. A tanács tagjai voltak Gyorgyevics Jován és Taszics Alexander törvényszéki bí­rák. A közvádat képviselte Marusics Koszta államügyész, a védelmet Ve­réb Gyula dr. ügyvéd látta el. Mirilovics Pájót fegyveres íog­­liázőr kíséri a tárgyaló terembe. Sárga színű, bő, nem a testére sza­bott nyári zakko van rajta és ko­pott, sötétszürke pantalló. Az arcán serkedző vörös szakáll. Meggör­fnyedve ül a vádlottak padján, fejét folyton a földre szegezve. Mikor be­szél, katonás tartással áll a bíróság előtt. Az esetet úgy adja elő, hogy na­gyon el volt keseredve, mert a ked­vese elhagyta. Amikor ez év junius 2-án. Adán meglátta a piacon, hirte­len indulat fogta el és tizenöt lépés távolságról egyszer rálőtt, de nem volt szándékában megölni. Elnök: Két lövési seb van az asz­­szony testén s maga azt mondja, hogy egy lövést tett? Vádlott: Van két tanúm, hogy csak egyszer lőttem az asszonyra. Elnök: Az orvosi szakvélemény erősebb tanú és az két egész külön sebesülést állapit meg. Özv. Novákné, Szabó Teréz tanúi szólítja az elnök. Magas termetű, telt idomú, feltű­nően szép, fiatal asszony lép a bíró­ság elé. Halk hangon adja elő vallomását, elmondja, hogy mennyire üldözte a csendőr, amig félelemből a kedvese lett, mikor Mólon együtt éltek, foly­ton durván bánt vele, többször bajo­­nettel megszurkálta, nem birta to­vább ezt az életet és mikor már 70—80.000 koronát is elköltött Miri­­lovicsra, elmenekült tőle és haza­ment szüleihez Adára. Aztán el­mondja a merényletet, amelyet a csendőr az adai piacon követett el ellene. Nem tizenöt lépésről, hanem közvetlen közelből és nem egyszer., hanem kétszer lőtt rá. Vallomására megesketik. Klaics Gyúró adai rendőrőrmes­ter a következő tanú, aki elmondja, hogy a vádlott erőszakos, durva, brutális ember volt, akitől Adán az egész község félt és őt magát is megfenyegette, hogy lelövi. Tudo­mása van róla, hogy özv. Nováknét megfenyegette, hogy ha nem lesz a kedvese, lelövi. Az asszony ezt sir­­va jelentette neki a községházán. Kihallgatták még Berentei Rózát, aki szakácsnő volt a csendőrlakta­nyán Adán és midőn a csendőrséget Adáról Mólra helyezték át, Mólon is. Tudomása van róla, hogy Miri­lovics mindig durván, erőszakosan bánt a vele együtt élő Nováknéval és hogy gyakran bántalmazta. Ezzel be volt fejezve a bizonyítási eljárás és Marusics Koszta ügyész terjesztette elő vádbeszédét. Gyil­kossági kísérletet lát fenforogni, szi­gorú büntetést kér. Veréb Gyula dr. védő enyhítő kö­rülmények figyelembe vételét kéri. A bíróság a vádlottat emberölési kísérletének bűntettében mondotta ki bűnösnek és három évi börtönre Hélte; öt havi vizsgálati fogság be­számításával. Az ítélet jogerős. iii«IWiIW1MiIIHHIWIW Karácsonyi meglepetésül megbalt esy amerikai nagybácsi Hordárból bányatulajdonos ügy látszik még mindig vannak amerikai nagybácsik. Az amerikai nagybácsik tudvalévőén Európában születnek és a nagybácsi cim és jel­leg elnyeréséhez szükséges sok évi gyakorlati idő eltelte és a jóképű végrendelet szabályszerű aláírása után Amerikában halnak meg. Az­előtt nagyobb volt a termés nagybá­csikban, most azonban egy idő óta ebben a fontos iparágban sajnálatos visszaesés állott be, amely különö­sen a későbbi években lesz erősen érezhető. A háború alatt ugyanis nemcsak a születések száma volt minimális, de körülbelül hét eszten­deig nem vándorolhattak ki a nagy­bácsi jelöltek sem. A hét szűk esz­tendő tehát majd később fog jelent­kezni ezen a téren. Az idei nagybácsi termés betaka­rítása most van folyamatban és ezút­tal bácskaiak is részesülnek benne. SMint a Chicagóban megjelenő Ame­rikai Magyar Népszava Írja ez év

Next

/
Oldalképek
Tartalom