Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-31 / 352. szám

4 oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 31 jovajeteli- iwwfl&ummal szemben Lé­­ií$ég^s, Aaía|^t;4«lent és általában az angol hivatalos körök szerint sajnálatos, hogy néhány leszállitat­­lan telegrül-pózna miatt erőszaltos intézkedésekkel fenyeget Francia­­ország. Washingtoni jelentés szerint a kormány a szenátusban törvényja­vaslatot nyújt be. felhatalmazást kérve, hogy Németországnak egy milliárd dollár kölcsönt adhasson élelmiszer- és nyersanyagbeszer­zésre. Ezt a hitelt évi 350 millió dol­láros részletekben folyósítanák, azonban Németország nem kapna semmi készpénzt, mig a feltételeket nem teljesiti. A kölcsön összegét adómentes kölcsönbonokban jegyez­nék le az Egyesült Államokban. ! kérdés megvizsgálására bizottságot küldtek ki. . ,j í; jgrt. r. ,Elfogadták az ásandó választ­mánynak azt az indítványát' hogy a kávéházakban, vendéglőkben és cukrászdákban este 9—11-ig egy di­nár, 11-től pedig 2 dinár adót szed­jenek minden vendégtől. Az éjszaka érkező idegenek és a kisebb korcs-Enyhült a feszültség a lausannei konferencián A lausannei konferencia ülésén határozott enyhülés volt tapasztal­ható a tárgyaló felek között. Izmet pasa a kapitulációk kérdésében haj­landó engedményeket tenni a nagy­hatalmaknak, ahhoz azonban nem járul hozzá, hogy az idegenek szá­mára külön bíróságokat állítsanak fel. Lord Curzon a kisebbségek vé­delmére vonatkozó követelést eny­hítette és azt kívánja csak, hogy a Népszövetség állandó delegátust küldhessen a kisebbségi jogok biz­tosításának ellenőrzése céljából. A nagyhatalmak delegátusai azt hiszik, hogy Csicserin biztatására a törökök szándékosan húzzák a kon­ferenciát, mindaddig, mig a párisi konferencia véget ér. Arra számíta­nak, hogy a párisi tanácskozások során szakítás következik be a nagyhatalmak között és ekkor Fran­ciaország nyíltan a törökök mellé állhat. A tárgyalásokban most néhány napi szünet fog beállni, mert Lord Curzon vasárnap Párisba utazik, hogy ott Bonar Lawa! a jóvátételi kérdésekről tárgyaljon és csak ked­den tér vissza Lausanneba. Panama-vá a sombori közgyűlés előtt Somborból jelentik: Szombaton tartotta Sombor város kiszélesített tanácsa közgyűlését Bugarszky Lá­zár főispán elnöklete mellett. A gyű­lésen Qyurisics György polgármes­ter, a városi tanács tagjai, valamint a kiszélesített tanácsnak is majdnem valamennyi tagja megjelent. . A közgyűlés hozzájárult a városi tanács előterjesztéséhez, hogy Som­borban modern tiizörségi laktanyát építsenek, amely 6 millió dinárba fog kerülni. A város ebből a célból a laktanya építésére a Kerényi-uton, a vasútállomás baloldalán öt ka­­tasztrális hold földet engedett át. Az 1923. évi költségvetést a köz­gyűlés elfogadta. A közgyűlés tagjai köztit többen, főképpen a szocialis­ták, vádat emeltek Szteics György mérnök, a városi villanytelep igaz­gatója ellen, hogy a város vagyonát saját céljaira használja fel. Azzal vádolják, hogy a nyáron a cséplő­gépe mellett alkalmazott munkáso­kat a villanyteleppel fizettette és a gépet a város szenével fütterte. A közgyűlés elhatározta, hogy a vá­dak tisztázása végett valamennyi párt tagjaiból 3—3 megbízottat küld ki. Előterjesztést tettek, hogy a vll­­linytelepen levő és a város tulajdo­nát képező száz lóerős Diesel-mo­tort adják el és helyette egy ötszáz lóerős motort vegyenek, nyersolaj­­fűtéssel. Ezzel évi ötmillió korona megtakarítást tudnának elérni. A mák vendégei nem fizette, ezt -az adót. Oly mulatságokon, ahol. belé­­ppdüat szednek, szintén .pam kell az éjszakai- adót fizetni. Ebből az. adó­ból akarják pótolni azt a jövedel­met, ami a város pénztárába az >de* genek letelepedési illetékéből be­folyt. mert ezt az illetéket a belügy­miniszter eltörölte. Pleíikoszits foispáe elfoglalta hivatalát Akadályok gördültek a radikálisok és a bunyevác-sokác-pári tárgyalásai elé Szombat reggeli számunkban jelentettük már, hogy a suboticai városházára megérkezett pénteken Pleíikoszits András dr. föispán-pol­­gármesteri kinevezése. Pleíikoszits András dr. szombaton déielőtt már megjelent a városházán, aho! át­vette a főispáni teendőket Dobn­­novacski Páltól, a polgármesteri hivatalt pedig Tabakovics Miklós polgármester helyettestől. A hivatalok átvétele után az yj poigármester-főispán azonnal át­tette az elnöklést a szombati ta­nácsülésen, majd ennek befejez­tével vendégül látta a tanács tag­jait a Beograd-szállodában rende­zett viilásreggelin. Január elsején a városi tisztviselőkar tisztelegni fog uz ui főispánnál. A radikálisok és a bunyevácok között megindult tárgyalások elé akadályok gördültek. A bunyevúc­­sokac-párt a tárgyalásokon azokra a megállapodásokra hivatkozik, a melyeket Beogradban létesített a radikális párttal való tárgyalások folyamán, valamint a kormány instrukcióit is a tárgyalások alap jává kívánja tenni. Ennek ellenében azonban a su­boticai radikális párt még nem kapott semmiféle utasítást sem e kormánytól, a beogradi radikális párt központjától pedig szintén nem érkeztek ezideig instrukciók. A radikális párt most bevárja a beogradi központi kiküldötteknek Suboticára való érkezését és ad­dig szüneteinek a pártok suboticai tárgyalásai. A suboticai radikálispárt köré­ben az a vélemény, hogy a tár­gyalások kimenetele még bizonyta­lan, mert a suboticai pártszerve­zet a beogradi központ vélemé­nyétől egész függetlenül fog eb­ben a kérdésben dönteni. A suboticai törvényszék munkája Statisztika az 1922. évről A suboticai törvényszék ez évi munkáját a következő adatok tünte­tik fel: A törvényszék büntető tanácsa 1922. évben 142 tárgyalási napot tartott, amelyen 645 bűnügyet tár­gyaltak. Az egyes bűnesetek a következő­leg oszlanak meg: Lopás bűncselekménye 346 volt főtárgyalásra kitűzve, emberölés 23 esetben, szándékos emberölés kísér­lete egyszer, orgazdaság 13, okirat­­hamisítás 79, hatóság elleni erőszak 9, erkölcs elleni merénylet 9. kém­kedés 5, csempészés 4, felségsértés 1, sikkasztás 31, megvesztegetés 6, lazítás 6, személyes szabadság meg­sértése 1, rablás 21, csalás 31, gyúj­togatás 6, gyilkosság 4, zsarolás 9, magzatelhajtás 2, súlyos testisértés 22, nyomtatvány utján elkövetett rá­galmazás 10, zárfeltörés 1, magán­laksértés 2, hamis eskü 2 és hivata­los hatalommal való visszaélés 1 esetben. Az egész évben tehát, a vasárna­pokat és hivatalos szünnapokat, — ami együttvéve 103 napot tesz ki, — leszámítva, csaknem minden nap tartott főtárgyalást a büntető tanács. A törvényszék hozott egy halálos Ítéletet, — a sentai hármas gyilkos­ság bűnügyében, — tizenöt évi fegyházbüntetést, a királyhalmi gyilkosság bűnügyében. Számsze­­rint véve, szabadsűgvesztési időtar­tam tekintetében a Varga-féle kém­kedési per vezet, de a főtárgyalási időtartam tekintetében is. A Varga-féle kémkedési per tár­gyalása teljes tiz tárgyalási napot vett igénybe. A statisztikai kimutatásban a lo­pási esetek száma (346) több, mint a többi bűnügyeké együttvéve (279). Ugyancsak feltűnően sok a sik­kasztás (31) és az okirathamisitds (79.) Ez utóbbiak az őrlési engedé­lyek meghamisításából keletkeztek. A kimutatásban aránylag igen ke­vés a csempészés (4), a suíy.ós testi sértés (22) elég tekintélyes szám­ban szerepel. Válóperek Az 1922-ik év folyamán a subotí­­cai törvényszéknél 210 bontókere­setet adtak be, a múlt évi 263 bontó­­keresettel szemben. A 210 bontóper közül 88 esetben a feleség indította meg a keresetet és 122 esetben a férfi. A 210 bontóper közül 34 végző­dött a házasság felbontásával, 176 per még folyamatban van. Szenzációs letartóztatás Novisadon Pestanaz Dusán gyógyszerészt letartóztatták — Novisadi tudósUönktól — A novisadi államügyészség letar­tóztatta Pestanaz Dusán gyógysze­részt, akinek a Kralja Alexander­­ulicán volt drogériája. A nagy fel­tűnést keltő letartóztatás Markovics Ignác, az agrár hivatal főnökének feljelentésére történt. Markovics az­zal vádolja a gyógyszerészt, hogy 300.000 korona összeget elsikkasz­tott tőle. Pestanaz Dusán körülbelül ezelőtt egy évvel költözött Semmiből No­­visadra és miután nem talált gyógy­szertárban neki megfelelő elhelyez­kedést, drogériát nyitott. Miután az ehhez szükséges tőkével nem ren­­ä delkezett, Markovics lgnáctól erre 1300.000 koronát kért és kapott köl- Jcsön. A kölcsön kapott összeget a drogéria berendezésébe és felsze­relésébe fektette. Pestanaz előkelő úri módon élt, sokat költekezett, a mit a drogéria jövedelme nem fede­zett úgy, hogy a gyógyszerész kezdte kiadásait nem a jövedelem­ből, hanem a drogéria napibevéte­­lébő! fedezni. Markovics gyakran kérte pénzét, de eredménytelenül. Mikor aztán megtudta, hogy a gyógyszerész már kezdi áruba bocsátani a dro­­jgéria berendezési tárgyait is, rneg- 3 tette ellene az ügyészségnél a felje- 1 Ientést, mire megtörtént a letartóz­tatása. hírek sbi PETŐFI-KÖSZÖNTŐ Mögöttünk halott rémületekkel, zárt kapukkal, feltámadt temetőkkel, busuló magyarokkal és elhullott éle­tekkel ma, utolsó fordulóián ez év­szak, — Petőfi hitével, Petőfi har­cosságával, Petőfi nevével kívánunk mindenkinek boldog magyar ujesz­­tendöket . . . Petőfi hitével — Petőfi nevében köszöntiiik ma magunknak az idő múlását és köszöntjük az idő meg­érkezését. Mert száz évvel ezelőtt — de messze tőlünk időben és de közel is testvérségben! — született meg szilveszter éjszakáján magyar jóságnak, magyar riasztónak, örök ajándéknak és örök ébresztőnek Pe­tőfi Sándor, az, akire ma emlékezni, akiben ma igazulni: boldog illesz­tendő boldog szerencséje nekünk magyaroknak, akik ma elé borítjuk szives kötelességgel életünk még megmaradt szeretetét. Előttünk az uj esztendő bizonytalan horizontjá­val, szivünkben Petőfi emlékével nyitunk ma be mi magyarok 1923- ba, kezdjük meg az első lépést a cél­talanul lebegő utakon. Az ő nevében mondjuk ki az első szót, ami tradi­cionális, ünnepi jókívánság, az ő ne­vében, az ő tiszteletében zárjuk le ennek az évnek szomorú magyar aktáit. És érte — miértünk — idéz­zük ma a régi Magyarországot, azt az időt, amikor egy nádfödeles pa­rasztházban világraszülte a szegény, tótasszony . . . Érte idézzük: a vi­harelőtti csöndet, a kialudt lámpáso­kat, a lázadó parasztokat, vig lako­dalmakat, friss szándékokat, az úri gőgöt, durva hatalmat, botos parasz­tot, sirató népet, az egész multszd­­zad ele\i magyar világot, amely a francia forradalom árnyékában vár­ta ijedten, lopva az idő beteljesedé­sét. Magyarország —emlékezzünk — akkor milliók riadt országa volt, elbukva, gyarmatosítva Bécs mellé szegénységbe verten, németül be­szélő mágnásokkal, keseriiszavu, károm kodóskedvü vándorszínészek­kel, tékozló kúriákkal és sdrbave­­szett reményekkel. írók hiába pré­dikáltak, bűnöket hiába ostoroztak benne: magyart a magyarhoz hiába édesgettek egymás támogatására és egymás segítésére, fölülről: dac és szertelenség, alulról: sanda gyűlölet és gyilkos bátorság vert gyökeret és nőtt szüntelen egyre évről-évre — 1848 márciusáig. A pesti utca ek­kor kirobbantotta a forradalom medrét és nagy szabadulás lelkes tömegeit előhívta az elborult sötét­ségből Petőfi márciusban már ott volt az első sorban, ott volt a pesti zendülésben. Lazított, dicsért és ve­rekedett. Dalolt. Dalolt, énekelt már mint szóban erős, hitben magára­­talált költőié változást-kivánó ma­gyaroknak. Rossz igricek, latin Írók­ból fordító népirók és gramatikusok, nem tudták eléggé legyalázni: Pe­tőfi nevét dicsérték versei, amiket irt az ujjitók szuverén lázával, a fa­natikusok becsületével és az élet szeretőinek őszinteségével, meg nem alkuvásával magyarok okulására és lelliesitésére. Ami ő előtte volt, vagy szűkösen mellette játéknak, úri luxusnak írókban, magyar betűben, alexandrinusokban — egy kis osz­tály egy kis kör szellemében élt csak, lakomák szépítésére, dekadens érzések legyezgetésére szolgált csa­pán. Néhányon, vele akik voltak, az élet porondján, az élet levegőjében nőitek föl és szembe a latin klasszi­kusok hagyományszerii iengődőkksl az ui rendbe-ináult magyar lelkem­nek hidakat építettek — hiteket sze­reztek és álmokat adakoztak. Petőfi azt irta le, amit ők elmulasztottak leinti — ugyanúgy, ahogy Kossuth és március azt adta Magyarország­nak, amit a bécsi politika tőle kono-

Next

/
Oldalképek
Tartalom