Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-24 / 348. szám

31. oldal. A kiadóhivatal Az újságot — mondotta egyszer érv kiadótiivatali róka — nem csi­nálni. hanem olvasni kell. nerti az újság megszerkesztése, hanem a terjesztése tehát a fontos. Mint minden tetszetős mondásnak, ennek is csak félig van igaza. A rosszul szerkesztett újságot nem olvassak s. hiába kísérlik meg terjeszteni, a publikumnak a legjobb szervezet dacára sem - kell. Annyi igazság azonban van mégis ebben a mon­dásban, hogy csinálhatja a szer­kesztőség a legjobb, legérdekesebb Fenyves La et újságot, előállíthatja a nyomda a legnagyobb technikai felkészültség­gel. értéktelen és hatástalan ma­rad a nágy munka, a sok költség, ha a lap nem jut cl az olvasóhoz. Hogy mindenütt, mindenki a leg-Rendben «M « vidéki eleedmelée gyorsabban hozzájuthasson az új­sághoz, ezt a szinte lehetetlen fel­adatot a kiadóhivatal próbálja meg­oldani-A Bácsmegyei Napló kiadóhiva­tala az Alexandrova-uiica I. számú háznak földszintjét foglalja el s A gazdasági főnők hkik' a kiadóhivatalban 'dolgoznak, éppoly ambícióval igyekeznek azon, hogy Nisben és Topolán, Susine-Djurdjenovácon és Tcme­rinben. Becskereken és Csősz­teleken, aki magyarul olvas, meg­kaphassa a Bácsmegyei Naplót, mint aminő igyekezettel dolgozik a szerkesztőség, hogy. minden magyar BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 2\. megtalálja a lapban azt. amit a nap eseményéiből őt érdekli. A kiadóhivatal teendőié két ág­­ra oszlik: a hirdetésre és a lapter­jesztésre. A Bácsmegyel Napló az az uj. ság, amelynek egyetlen fillér bevé­tele sincs másból, mint a tarifa szerint megfizetett hirdetések árá­ból s az eladók és előfizetett pél-A kiadóhivatal kőlggei, akiknek nem hirelgett n rajtoló dányokból. A lap havi kiadása pe­dig meghaladja a mdsslélmillió ko­ronát. Ezt a másfélmillió kiadást meg­szerezni: a- kiadóhivatal dolga. A Bácsmegyel Napló és a Miner­­va-nyomda gazdasági ügyeinek élén dr. Fenyves Ferenc és Feny­ves Lajos állanak- A kiadóhivatal egy meglehetősen komplikált gépe­zet. Foglalkoznia kell a lap szétkül­désével, a helyi árusítók részére való kiosztással, az előfizetőknek való küldéssel, a hirdetésekkel, a bonyolult könyveléssel, inkasszóval s a szerkesztőség ügyeivel is any­­nyiban. hogy az előleg és aconto intézménye a szerkesztőség tag­jait is közösségbe hózza a kiadó­­hivatal. * ■ (‘ A vidéki árusitő-szervezet élén Martos Manó kiadóhivatali főnők A kiadóhivatal áll. Köze! 300 városban és faluban van a Bácsmegyei Napló nak áru sitása. Rigában is meg lehet kap ni, meg Konstantinápolyban is, Szarajevóban, Ghevgldiben és Las­­kón. Ez a beszervezés Martos Manó érdeme s az ő feladata gondoskod- . . . ni. hegy ez a 300‘árusító megkapja ff"' »,a,f olvasóhoz juttassa a lapot. Mellette Kálmán Imre végzi a nyil­vántartás. és levelezés munkáját. Lojula Jolán irányítja a lap szét­*-v. «7 f A könyvelők küldését, Reich Margit kezeli az előfizetőkét. A helyi előfizetések Ss árusítá­sok ügyét Friedmann Ignác intézi. A hirdetések gyűjtését Suboticán a Bácsmegyei Napló megbízottai végzik, vidéken a hirdetési irodák. A hirdetők nagy része hirdetést feladni, hirdetés. iránt érdeklődni bejön a kiadóhivatalba. A hirdeté­si nyilvántartás vezetője Fried­mann Aranka és Szőtlősí Manci végzi a hirdetések felvételét. A pénztárt Radnics Mariska ke­zeli s a könyvelésnél Havas Imre főkönyvelő Irányítása mellett Man­gold Albert és Fischer László dol­goznak. . * Ez az apparátus, amely csinálja a Bácsmegyel Naplót. Szerkesztőség, nyomda, kiadóhivatal közel szűz embert foglalkoztat. Ennyi együvé dolgozó energia, enny* szív, ennyi ideg, ennyi munka s mennyi, meny­nyi költség, hogy te, oh nyájas ol­vasó. egy dinárért, esetleg más­félért olvass vezércikket, tárcát, ér­tesülj a legfrissebb ’ belpolitikai szenzációkról, tudd meg pontosan, hogy mi újság a nagy világban, vedd tudomásul, hogy milyen ren­delkezései vannak a kormánynak és a hatóságnak, olvasd el ki halt meg, ki született, kb ment férjhez, milyen uj botrány van a politiká­ban. milyen nagyobb visszaélés történt s értesülj róla, hogy ál! a Pénzed, mi a kurzus, s mennyiért lehet eladni a búzádat. Mert mind­erről jól. pontosan és megbizhatóan kell értesíteni az újságnak, A Bdcs­­megyei Napló emellett a tudás fegyverével és az igazság erélyével küzd a magyar kisebbség jogos és törvényes jussáért: nyelvének sza­bad használatáért és iskolájáért.-TIM—M—Bprr-Éjféli hangulat Irta: Bakonyi György Tizenegy tompa harangszó sir bele az élszakiba, a szivem ütemesebben ver, Iájón rezonál a harungzenérc. Még egy óra és nem tudom mi lesz. Odaktinn vi­lágok forrnak, emberek pusztulnak, cse­csemők születnek, csókok csattannak, joj/ok hallanak, sir és nyög a nyomor; a gyárban még szabad egy-egy gép s a fáradt munkás talán egy szomorú só­hajt küld a világba; millió erő alkot és teremt s ugyanannyi fáradtan elpihen... is minden, minden csak néhány atom és ezen túl: a makrokoxmosz, ahol minden él s egy ősi törvény szerint minden mozog, ott Is vannak emberek, állatok, akik szeretitek, gyűlölnek, élnek is pusztulnak... és minden • minden őrülten forog bolond rianások, irtó fe­szültségek a földön, a vízben, a légben és azon fül, az őrült gép zakatol és egy parányi atom, egy porszem, itt valahol egy kis hegyen, négy fal között félho­mályban ül. Kezében fa, ebben eraiit, előte valami fehér, rongy volt azelőtt és egy végtagja mozog. Színek cibrál­­nak, furcsa dkom-irdkom, az atom öreg, az atom It. Érzi azt, hogy Pap, érzi azt, hogy Mindenség van., és 0 kormá­nyoz az őrült viharban,. sziklákon és zátonyokon át, valamerre a körforgás kis búb, egy dudor, mozog ... és eb­ben a porszemben hangok, szavak, melódiák, ritmusok, szimmetriák és har­móniák, egy zűrzavar, egy gyönyörű chacsz; sejtek vibrálnak, idegek tán­colnak, vérerek feszülnek: as atom al­kot. Most olyan csendes minden. Miért nincs lárma? Fülsiketítő zenebona. Miért hallgat minden körülöttem, miért áll bután előttem ez a halott gyertya­­tartó, könyv, pipa? . Mtért látom, mié-t hívom, hogy ez is van, miért nézek ki néha-néha az ablakon, ahol most min­den sötét? Itt maradtam egyedül a szo­bában és úgy érzem, hogy én vagyok az egyetlen élőlény a világon, én va­gyok az energia, az egyetlen mozgó atom, tennem kell valamit, mert ha megszűnők mozogni, minden megáll, írok és nem tudom miért, írok, mert kell. Minden, minden gond. Hogy élek, hogy lélekzem, hogy tegnap láttam és holnap Is látni akarok. Hogy gép va­gyok, amit fűteni keit, hogy lélek va­gyok, amelynek gyönyör kell és hogy minden-minden kell . . . Szeretnék pusztulást látni, vért és megint vért, piros, meleg folyadékot, mely testből szivárog. Miért? . .. Lámát akarói, pokoli zajt, hallani ssít not, űísmdny szavakat, valamit, c.r;' van, valamit, ami nem csönd. Oiy iélelmes, fájó. fülledt ez a csönd, riad beié minden idegszáiem. Hangokat hallok, melyek nincsenek, színeket látok, amelyek el­tűnne!: és ha behunyom a szemem, furcsa arany-szinü végtelen csavarok vibrálnak előttem, először jobbra, az­tán balra, majd minden egybefolyik és elaszik Cé! arany szín. Kék foltot látok, amely négyzet alakú, — egy pillan at ró megáll, aztán fölfelé halad., telni egy biztosjárásu lül. Aztán megint eltűnik a kép. Kinyitom n szemem és mindenütt körülöttem egy sárga vibráció, síró, sárga tény marja a szemem. Két kor,de’ás odaklnr.. Harang. Fél­­tizenkettő. Valami elmúlt. Idő Fut, rohan őrültül, sohasem áll meg. Nem látom, nem hallom, sohasem tudom, hogy van mégis az egyediül valóság. Sok Idő, sok nrnlás és megváltozom" festem megnő, érzésem, gyarapszik, ha jam kihull, beteg leszek, fölgyőgyűlök.* dolgozom, elfáradok. Szilietek, éiek, meghalok és mindezt pontosan, precí­zen méri az Idő. Szeretném megállítani csak egy percre. Mindenki álljon meg, minden gép, minden ember, minden mozgás. Össze akarok mindent fogni, ami rohan, lói akarom ölelni, magam­hoz szorítani, a szemem előtt sétál­tatni. Nem lehet. Az Idő halad, őrültül rohan ... És mégsem siet eléggé. Most jobban kéne sietnie, érzem: rö­pülnie kéne ... c testemben mdr ver valami, eszeveszetten kalapál ... Még egy Hl óra és nem leszek egyedül, egy félóra és nem fogom tudni, hogy elek, nyitva tesz a szemem és nem fogok látni, csak színeket, amelyeket vala­mely láthatatlan sugár vetít 'ki ben­sőmből . , . Csókolni fogók, ölelni, li­hegni, a testem rázkódni fog. Miért?... Mámor, kéj .. . szavak, értelmetlen, buta szavak ... de én nem fogok tudni gondolkodni, az cgysejteim más­képp fognak működni, halált fogok akarni, elmúlást, nagy, tompa némasá­got és a testemben most még vibrál valami jóleső meleg. Még várnom kell perceket és hívom, hegy most egy test vár, egy test re­meg. Minden neszre fölfigyel, minden sarokban engem lát. Keres, néz min­denfelé, tadja, hogy jövök A teste for­ró, lázas. Izgatott, riadt, a metle zi­hál, hörög ütemesen ... Most érzem, hogy belőlem Is kiszáll a meleg, táj, valami fájó, metsző, hideg járja át minden tagomat . . . Reszketek, c fo­gam vacog . . . kopog . . . őrültül ko­pog a fogam, a kezem is részltét . . . a fejem szédül ... és még mindig írok. Kell, kell lmom, u cernza-fo levezet minden vibrációt, a kezem mozgasd pe­dig az egyedüli bizonyosság, hogy vagyok, élek, érzek, tudok A vérem veszettül, furcsán lüktet, mindjárt bugyborékolva elömlik, láz és hideg verejték az arcomon, a torko­mat könnyek fojtogatják, a gégém kö­rül valami kalapál. Tizenkettő. Éjfél, Csönd. Főirodák... Megyek ... , MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK LENGYEL GÉZA FQTO-SZALONJÄBAN KÉSZÜLNEK 9070 SÍ „PEIL ATEL! A BÉLYEGKERESs KEDÉS SUTOTICA SZĆCSI E, Vesrek használt injoszláv bélyegeket. A fcr caim! bélyege I.b9I cselt tel rr serokat köreit, vsgy egyeseket « 25 é« tű paris, »»Ur_int 1 diaira, kivitelére!. KBld;0n áratén'atot --­tel .e* irtokat kirak, 0353 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom