Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-23 / 347. szám

1922. december 23. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Eltemették Narufoviczci Csütörtökön délelőtt lezárták a meggyilkolt lengyel köztársasági ci­rok koporsóját és átszállították a Varsói várpalota lovagtermébe. A sejmben és a szenátusban gyász­ülést tartottak, amely alkalommal valamennyi párt részéről emlekbe­­szédek hangzottak el. A temetés pénteken teljes gyászpompával ment végbe. Rataj elnökhelyettes, a se lm mar­­sallja csütörtökön este hivatalosan átadta Vojciehovszki Szaniszló köz­­társasági elnöknek az államfői ha­talmat. Az aktusnál Moraczewszki, a kamara aí elnöke, Trampezinszki, a szenátus elnöke, a kormány tagjai, valamint a katonái és polgári méltó­ságok reprezentánsai is részt vet­tek. Az alkotmányos szokás szerint Sikorszki miniszterelnök benyújtotta az uj elnöknek a lemondását. A köz­társaság elnöke a lemondást nem fogadta el és igy a kormány tovább­ra is hivatalban marad. NarutoVicz elnök meggyilkolása ügyében a nyomozást befejezték és a tárgyalást december 29-ikén meg­kezdik. A merénylőnek már átadták a vádiratot, aki kijelentette, hogy nem fogja védeni magát és nem kí­vánja védő kirendelését sem. Ta­nukra sem lesz szükség, mert min­dent be fog vallani. Szertefoszlott re mények Kém kapnak karácsonyi ajándékot a városi tisztviselők A városi tisztviselőket egyik csa- i lódás a másik után éri. Hónapok j óta húzódó fizetésiavitási mozgal- ! műk nem vezetett sikerre. Minden bizalmuk a kilátásba helyezett ti­zenharmadik havi fizetés folyósítá­sában volt, azonban az állami adó­­részesedés késedelmes kiutalása és a város jelenlegi rossz anyagi hely- ? zete miatt ez a reményünk se vált í valóra. így tehát nagyon rossz anyagi körülmények között néznek a városi! tisztviselők a karácsonyi ünnepek ti L A végső reményük, amivel az | utolsó napokban vigasztalódtak, az volt, hogy a városi tanács az idén Is ki fog utalni részükre karácsonyi ajándékot, legalább is olyan mér­cékben. mint tavaly. Most a város alkalmazottainak ez te utolsó reménye is szertefoszlott, miután a városi tanács idén nem [ 1ital ki tisztviselői részére karácso- [ Eyi segélyt sem. tekintettel arra. ogy erre egyrészt nehezen tudna F fedezetet találni, másrészt pedig, í mert január elsejétől kezdve úgyis jj felemelik a városi alkalmazottak személyi pótlékát. Pletikoszits András dr. lesz a snboticai polgármester-főispán A suboticai városi közigazgatás Válsága most már gyorsan megoldá­sához közeledik. Dobanovacski Pál főispán lemondását a kormány elfo­gadta, bár radikálispárti körökben is élénk sajnálkozást kelt Dobano­vacski főispán távozása. Dobanovacski Pál több mint két évig volt Subotica főispánja és ezen idő alatt a suboticai társadalom osz­tatlan bccsüiését nyerte meg párt­ós nemzetiségi kütönbség nélkül. Mindenki egyformán meghallgatás­ra talált nála és soha sem játszottak nála szerepet pártszempontok, ak­kor, amidőn méltányos ügyről volt szó. A magyarság ügyét is minden­kor megértéssel karolta fel Dobano­vacski főispán és épp legutóbb a magyar nemzetisígiiekneV. a válasz­tók névjegyzékéből való kihagyása alkalmával exponálta magát a ma­gyarokért. t A lemondott főispán utódjának kérdésében most már majdnem tel­jes bizonyossággal megállapítható, hogy a legelső kombinációk helyes utón jártak, amikor Pletikoszits An­drás dr. volt polgármester főispán! kinevezését jósolták. Bár a helyzet máig sem tisztázódott még teljesen es Manojlovics János dr. országgyű­lési képviselő sem érkezeti még vissza a kormány instrukcióival Beogradből, aminél fogva nem feje­ződhettek még be a pártok egymás­­közti tárgyalásai, mégis pénteken úgyszólván bizonyossá vált. hogy Pletikoszits András ár. volt polgár­­mester lesz Subotica uj főispán-pol­gármestere. Pénteken már olyan hi­­rek is elterjedtek Suboticán, hogy Pletikoszits dr. kinevezése is meg­történt már, azonban ez a hir még korainak bizonyult, viszont tény az, hogy ó az egyetlen komoly, szamba­­vehető jelölt erre az állásra. Pletiko­szits András dr. volt polgármester hosszú ideig álit a városi közigaz­gatás élén, jól ismeri a város közön­sége és kinevezése általános meg­nyugvást keltene. Megbízható hírek szerint dr. Ple­tikoszits Andrást egy-két napon be­iül kinevezik már Subotica polgár­mester-főispánjává. Jugoszlávia fogadj a el Görögország feltételeit a Szaloniki kikötőről Beogradből jelentik • A Tribuna jói informált forrásból közli, hogy az SHS. kormány nem fogja rati­fikálni azt a konvenciót, amelyet Görögország a Szaloniki-i szabad­­kikötő ügyében előterjesztett. A jugoszláv kormány elhatáro­zását elsősorban a közgazdasági örök tiltakozása váltotta ki, akik a szerződés által nem látták eléggé biztosítottnak a kivitelre szánt* átuknak forgalmát a határtól a kikötőig és nagyobb garanciákat követeltek. Éppen ezért a kormány jegy­zékkel fog fordulni a görög kor­mányhoz, amelyben biztosabb garanciákat fog kérni a forgalom biztosítására és egyben Beograd­­ban kidolgozott szerződés terve­zetet is át fog nyújtani a görög kormánynak. kézhez és bármennyire mez van bennük a jóakarat, nem tudnak, nem képesek lépési tartani s az élet bár­milyen vonatkozásával szentben ál­landó figyelmet tanúsítani. Politikai szervezkedésről, közéleti kérdésekben való állásfoglalásról pedig ma szó sincs közöttük. A Magyar Pártnak ez a terűiét, mint hálás talaj kiaknázatlanul hever A párt örök és megbocsájjhatat- Ian ballépést követne el, ha parlagon hagyná. Ez Baranya. Most ünnepi napokra készül Bara­nya népe is s az ünnepi pihenő idő­ben megérdemli, hogy feléje fordít­suk minden figyelmünket. Ezek a bevezető sorok pedig for­dítsák feléjük az érdeklődést, hogy a további Írások Baranyáról kivált­sák az olvasókból azt a hatást, ame­lyet ez a rendkívüli értékekkel bíró, faji öntudatára büszke, szorgalmas és fegyelmezett nép méltán és iga­zán megérdemel. Mesterház* Ambrus. Poincaré Németország meggazdíígoslásáttíl tél Békésebb húrokat penget mára francia Qiinisztereínék Ä baranyai magyarok Elzáit falvak csöndes házai közi — Kiküldőit munkatársunktól — Nem könnyű feladat képet nyúj­tani Baranya magyarságáról, arról ja népről, amely mostani helyzeté­iben, távol közlekedéstől, világese- i ményekbe való kapcsolódásoktól, j valami elérhetetlen távolságban min- i den elképzelt kultúrától éli a maga elzárt, elszigetelt, szeparált életét. Baranyának a békeszerződés ál­tal megszabott és ma már végleges­sé vált határain belül, amelyek egy­részt a Duna, másrészt a Dráva I medre közé vannak szorítva, hatá­rozottan állítani lehet, hogy olyan serény élet, olyan intenziv munka és vig munkaszüneti napok folynak, a I melyek meglepnek mindenkit, aki ezt a területet régebbi időkből is­meri. Batinától Pélmonostoríg terjedő remek szépségű és világhírre ver­gődött bort termő, szőlővel borított hegysánc aljanak népe, annyira ere­deti, össze nem téveszhető sajátos­ságokat őrzött meg és hordoz ma­gában, amely feltétlenül és minden bizonnyal nagy és egykönnyen le nem rázható válaszfalat von maga és a többi jugoszláviai nép közé. Népszokások, ruházkodás, élet és világfelfogások, mind, mind igy együtt és külön-kiilön is arra látsza­nak mintegy predesztinálni ezt a né­pet, hogy zavartalanul, békésen, senki és semmi által sem befolyásol­­tatva élje a maga külön életét. A hatalmas 133 ezer hold kiterje­désű volt Frigyes főhercegi jelenleg állami béllyei uradalom, amelynek nagyrésze jugoszláviai földön terül el, maga is szinte el sem képzelhető hatást gyakorol erre a népre. Maga az a tény, hogy egy ilyen kis birodalomnak látszó terület min­tagazdasága és minden aprólékos mozzanatra kiterjedő adminisztrá­ciója ott folyik le a szemünk előtt és többé-kevésbbé hatása alá kerül­nek közvetlen is, mert hiszen bizo­nyos, régebbről visszamaradt job­bágyi viszony is kifejlődött az idők folyamán, amely őket az uradalom­hoz kötötte. Ez pedig nemcsak a közvetett szemlélődés, hanem közvetlen kap­csolat eredménye, amennyiben sok kftzsér t'.éae ott kapott alkalmazást, olt kereste kenyerét és onnan kapott thiJbérletel is a földmfyelő ami so­kat, s5t talán mindent telest annak a szelőiben, aki kfllftuftafu a ®*a­fgyar földmives nép földhözvaló ra­gaszkodását és a termő főid iránt .■ való nagy szeretetét ismeri. " A hatalmas erdőségekkel, kiter­jedt nádasokkal, erős és lendületes produktivitást mutató gyártelepek­kel, halban gazdag Dunaágakkal és vadaskertekkel borított Baranya magyar népe természetszerűleg olyan különlegességeket tartogat magában, amely mindenkinek az ér­deklődését fölkelti és maga felé irá­nyítja. Iparvágányok forgalmassága tar­kítja és szeli át ezt a területet és ez is kölcsönöz neki egészen sajátos külsőt. Ebben a környezetben és igy él Baranya magyarsága, amely ke­mény és konok és önérzetes kdlvi­­nistaságában nem akar és nem tűr megalkuvást. Jogtisztelő és türelmes és dolgos, szorgalmas nép, aki még kevés anyagi eszköze mellett is úgy be tudja rendezni az életét, hogy az tűrhető és elviselhető legyen a szá­mára. Az ember végigutazhatja Bara­nyát, pihenőt tarthat minden egyes pontnál, betérhet minden egyes útjá­ba eső portára, mindenütt végig olyan közvetlenséget, meleg fogad­tatást és meglepő vendégszeretetet talál, amely ma a nagy világégés után az anyagiasság nagyarányú ie­­iülkerekedésének korszakában rend­kívüli és szinte hihetetlen jelenség­nek tűnik fel. És ez a nép él az ismeretlenség ­ben, az elhanyagoltságban, tehát nem kell, pillanatra sem kell csodál­kozni azon, hogy mindenki, akinek érdeklődése feléjük fordul, a ma­gyarság szeretetéről tesz tanúságot s a magyarságban örökké élő nagy és leirhatatlan emberi értékeket akarja kiaknázni és megcsillogtatni. Ebbe a nagyszerű és feléjük hajló hangulatba pedig nagyon elszomo­rító és lehangolóan vág bele az a megfigyelés, hogy nincs, vagy talán nagyon kevés helye az országnak, ahol ennyire rossz volna a közleke­dés. ami ezt a kulturált területet el­zárja az élet folyásába és napi ese­ményeibe való beiekapcsolódás lo­­hetóségéfől. Panasz és nira csak panasz az egész vonalon, hogy levelet vagy v’sáöü c«*k nagy fcfstowti '­Páriából jelentik: Poincaré a sze­nátusban interpellációkra válaszol­va hangsúlyozta, hogy Franciaor­szág a jóvátétel kérdésében nem mondhat ic semmiről, ami jogosan megilleti. Kifejtette, hogy Németor­szág tervszerűen tette önmagát tönkre, mert igy akart kibújni kö­telezettségeinek teljesítése alól. Va­lószínű, hogy Németország újabb moratóriumot akar, de Franciaor­szág nem bízik benne, hogy Német­ország a moratórium idejét pénz­ügyeinek rendezésére fogja felhasz­nálni, ezért pénzügyileg ellenőrizni kell Németországot. Ezért Francia­­ország kérni fogja a szövetségese­ket, hogy Németország javait, ami­re Franciaországnak zJogjoga van, Angliával együtt lefoglalhassa, — Nem akarjuk Németországot megfojtani, — mondotta Poincaré — de meg kell akadályodra, hogy Né­metország újból meggazdagodva néhány év múlva megint iölébeke­­rekedjék ez elszegényedett Francia­­országnak. Franciaország néni akar­ja Németországot megakadályozni pénzének stabilizálásában, de a jó­­vátételi kérdés rendezését nem biz­hatja az angolokra, mert ezt a kér­dést az érdekelt kormányok csak a jóvátétel! bizottsággal egyetemben rendezhetik. Poincaré után még két képviselő hangsúlyozta felszólalásában, hogy tnem szabad katonai akcióhoz folya­modni Németországgal szemben. A szenátusban szívesen vették tudo­másul Poincaré kijelentését, hogy a német probléma megoldása csak bé­kés utcn lehetséges és a francia kormány a Ruhr-vidék megszállásá­nak tervét elejtette. Poincaré még kijelentette, hogy meggyőződése szerint a Ruhr-vidék megszállása nagyobb károkat okozna Francia­­országnak, mint amennyi hasznot hajtana. A francia kamara is bizal­mat szavazott Po'mcarénak. VALÓDI „EítÉrsai« DIANA sćsborszesz. Kis üveg ára . Pin. 6*­­Köztp, „ . Dir. >6 -Nagy . „ . Din. 23.­Miriüenütf kapható 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom