Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-23 / 347. szám
1922. december 23. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Eltemették Narufoviczci Csütörtökön délelőtt lezárták a meggyilkolt lengyel köztársasági cirok koporsóját és átszállították a Varsói várpalota lovagtermébe. A sejmben és a szenátusban gyászülést tartottak, amely alkalommal valamennyi párt részéről emlekbeszédek hangzottak el. A temetés pénteken teljes gyászpompával ment végbe. Rataj elnökhelyettes, a se lm marsallja csütörtökön este hivatalosan átadta Vojciehovszki Szaniszló köztársasági elnöknek az államfői hatalmat. Az aktusnál Moraczewszki, a kamara aí elnöke, Trampezinszki, a szenátus elnöke, a kormány tagjai, valamint a katonái és polgári méltóságok reprezentánsai is részt vettek. Az alkotmányos szokás szerint Sikorszki miniszterelnök benyújtotta az uj elnöknek a lemondását. A köztársaság elnöke a lemondást nem fogadta el és igy a kormány továbbra is hivatalban marad. NarutoVicz elnök meggyilkolása ügyében a nyomozást befejezték és a tárgyalást december 29-ikén megkezdik. A merénylőnek már átadták a vádiratot, aki kijelentette, hogy nem fogja védeni magát és nem kívánja védő kirendelését sem. Tanukra sem lesz szükség, mert mindent be fog vallani. Szertefoszlott re mények Kém kapnak karácsonyi ajándékot a városi tisztviselők A városi tisztviselőket egyik csa- i lódás a másik után éri. Hónapok j óta húzódó fizetésiavitási mozgal- ! műk nem vezetett sikerre. Minden bizalmuk a kilátásba helyezett tizenharmadik havi fizetés folyósításában volt, azonban az állami adórészesedés késedelmes kiutalása és a város jelenlegi rossz anyagi hely- ? zete miatt ez a reményünk se vált í valóra. így tehát nagyon rossz anyagi körülmények között néznek a városi! tisztviselők a karácsonyi ünnepek ti L A végső reményük, amivel az | utolsó napokban vigasztalódtak, az volt, hogy a városi tanács az idén Is ki fog utalni részükre karácsonyi ajándékot, legalább is olyan mércékben. mint tavaly. Most a város alkalmazottainak ez te utolsó reménye is szertefoszlott, miután a városi tanács idén nem [ 1ital ki tisztviselői részére karácso- [ Eyi segélyt sem. tekintettel arra. ogy erre egyrészt nehezen tudna F fedezetet találni, másrészt pedig, í mert január elsejétől kezdve úgyis jj felemelik a városi alkalmazottak személyi pótlékát. Pletikoszits András dr. lesz a snboticai polgármester-főispán A suboticai városi közigazgatás Válsága most már gyorsan megoldásához közeledik. Dobanovacski Pál főispán lemondását a kormány elfogadta, bár radikálispárti körökben is élénk sajnálkozást kelt Dobanovacski főispán távozása. Dobanovacski Pál több mint két évig volt Subotica főispánja és ezen idő alatt a suboticai társadalom osztatlan bccsüiését nyerte meg pártós nemzetiségi kütönbség nélkül. Mindenki egyformán meghallgatásra talált nála és soha sem játszottak nála szerepet pártszempontok, akkor, amidőn méltányos ügyről volt szó. A magyarság ügyét is mindenkor megértéssel karolta fel Dobanovacski főispán és épp legutóbb a magyar nemzetisígiiekneV. a választók névjegyzékéből való kihagyása alkalmával exponálta magát a magyarokért. t A lemondott főispán utódjának kérdésében most már majdnem teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a legelső kombinációk helyes utón jártak, amikor Pletikoszits András dr. volt polgármester főispán! kinevezését jósolták. Bár a helyzet máig sem tisztázódott még teljesen es Manojlovics János dr. országgyűlési képviselő sem érkezeti még vissza a kormány instrukcióival Beogradből, aminél fogva nem fejeződhettek még be a pártok egymásközti tárgyalásai, mégis pénteken úgyszólván bizonyossá vált. hogy Pletikoszits András ár. volt polgármester lesz Subotica uj főispán-polgármestere. Pénteken már olyan hirek is elterjedtek Suboticán, hogy Pletikoszits dr. kinevezése is megtörtént már, azonban ez a hir még korainak bizonyult, viszont tény az, hogy ó az egyetlen komoly, szambavehető jelölt erre az állásra. Pletikoszits András dr. volt polgármester hosszú ideig álit a városi közigazgatás élén, jól ismeri a város közönsége és kinevezése általános megnyugvást keltene. Megbízható hírek szerint dr. Pletikoszits Andrást egy-két napon beiül kinevezik már Subotica polgármester-főispánjává. Jugoszlávia fogadj a el Görögország feltételeit a Szaloniki kikötőről Beogradből jelentik • A Tribuna jói informált forrásból közli, hogy az SHS. kormány nem fogja ratifikálni azt a konvenciót, amelyet Görögország a Szaloniki-i szabadkikötő ügyében előterjesztett. A jugoszláv kormány elhatározását elsősorban a közgazdasági örök tiltakozása váltotta ki, akik a szerződés által nem látták eléggé biztosítottnak a kivitelre szánt* átuknak forgalmát a határtól a kikötőig és nagyobb garanciákat követeltek. Éppen ezért a kormány jegyzékkel fog fordulni a görög kormányhoz, amelyben biztosabb garanciákat fog kérni a forgalom biztosítására és egyben Beogradban kidolgozott szerződés tervezetet is át fog nyújtani a görög kormánynak. kézhez és bármennyire mez van bennük a jóakarat, nem tudnak, nem képesek lépési tartani s az élet bármilyen vonatkozásával szentben állandó figyelmet tanúsítani. Politikai szervezkedésről, közéleti kérdésekben való állásfoglalásról pedig ma szó sincs közöttük. A Magyar Pártnak ez a terűiét, mint hálás talaj kiaknázatlanul hever A párt örök és megbocsájjhatat- Ian ballépést követne el, ha parlagon hagyná. Ez Baranya. Most ünnepi napokra készül Baranya népe is s az ünnepi pihenő időben megérdemli, hogy feléje fordítsuk minden figyelmünket. Ezek a bevezető sorok pedig fordítsák feléjük az érdeklődést, hogy a további Írások Baranyáról kiváltsák az olvasókból azt a hatást, amelyet ez a rendkívüli értékekkel bíró, faji öntudatára büszke, szorgalmas és fegyelmezett nép méltán és igazán megérdemel. Mesterház* Ambrus. Poincaré Németország meggazdíígoslásáttíl tél Békésebb húrokat penget mára francia Qiinisztereínék Ä baranyai magyarok Elzáit falvak csöndes házai közi — Kiküldőit munkatársunktól — Nem könnyű feladat képet nyújtani Baranya magyarságáról, arról ja népről, amely mostani helyzetéiben, távol közlekedéstől, világese- i ményekbe való kapcsolódásoktól, j valami elérhetetlen távolságban min- i den elképzelt kultúrától éli a maga elzárt, elszigetelt, szeparált életét. Baranyának a békeszerződés által megszabott és ma már véglegessé vált határain belül, amelyek egyrészt a Duna, másrészt a Dráva I medre közé vannak szorítva, határozottan állítani lehet, hogy olyan serény élet, olyan intenziv munka és vig munkaszüneti napok folynak, a I melyek meglepnek mindenkit, aki ezt a területet régebbi időkből ismeri. Batinától Pélmonostoríg terjedő remek szépségű és világhírre vergődött bort termő, szőlővel borított hegysánc aljanak népe, annyira eredeti, össze nem téveszhető sajátosságokat őrzött meg és hordoz magában, amely feltétlenül és minden bizonnyal nagy és egykönnyen le nem rázható válaszfalat von maga és a többi jugoszláviai nép közé. Népszokások, ruházkodás, élet és világfelfogások, mind, mind igy együtt és külön-kiilön is arra látszanak mintegy predesztinálni ezt a népet, hogy zavartalanul, békésen, senki és semmi által sem befolyásoltatva élje a maga külön életét. A hatalmas 133 ezer hold kiterjedésű volt Frigyes főhercegi jelenleg állami béllyei uradalom, amelynek nagyrésze jugoszláviai földön terül el, maga is szinte el sem képzelhető hatást gyakorol erre a népre. Maga az a tény, hogy egy ilyen kis birodalomnak látszó terület mintagazdasága és minden aprólékos mozzanatra kiterjedő adminisztrációja ott folyik le a szemünk előtt és többé-kevésbbé hatása alá kerülnek közvetlen is, mert hiszen bizonyos, régebbről visszamaradt jobbágyi viszony is kifejlődött az idők folyamán, amely őket az uradalomhoz kötötte. Ez pedig nemcsak a közvetett szemlélődés, hanem közvetlen kapcsolat eredménye, amennyiben sok kftzsér t'.éae ott kapott alkalmazást, olt kereste kenyerét és onnan kapott thiJbérletel is a földmfyelő ami sokat, s5t talán mindent telest annak a szelőiben, aki kfllftuftafu a ®*afgyar földmives nép földhözvaló ragaszkodását és a termő főid iránt .■ való nagy szeretetét ismeri. " A hatalmas erdőségekkel, kiterjedt nádasokkal, erős és lendületes produktivitást mutató gyártelepekkel, halban gazdag Dunaágakkal és vadaskertekkel borított Baranya magyar népe természetszerűleg olyan különlegességeket tartogat magában, amely mindenkinek az érdeklődését fölkelti és maga felé irányítja. Iparvágányok forgalmassága tarkítja és szeli át ezt a területet és ez is kölcsönöz neki egészen sajátos külsőt. Ebben a környezetben és igy él Baranya magyarsága, amely kemény és konok és önérzetes kdlvinistaságában nem akar és nem tűr megalkuvást. Jogtisztelő és türelmes és dolgos, szorgalmas nép, aki még kevés anyagi eszköze mellett is úgy be tudja rendezni az életét, hogy az tűrhető és elviselhető legyen a számára. Az ember végigutazhatja Baranyát, pihenőt tarthat minden egyes pontnál, betérhet minden egyes útjába eső portára, mindenütt végig olyan közvetlenséget, meleg fogadtatást és meglepő vendégszeretetet talál, amely ma a nagy világégés után az anyagiasság nagyarányú ieiülkerekedésének korszakában rendkívüli és szinte hihetetlen jelenségnek tűnik fel. És ez a nép él az ismeretlenség ben, az elhanyagoltságban, tehát nem kell, pillanatra sem kell csodálkozni azon, hogy mindenki, akinek érdeklődése feléjük fordul, a magyarság szeretetéről tesz tanúságot s a magyarságban örökké élő nagy és leirhatatlan emberi értékeket akarja kiaknázni és megcsillogtatni. Ebbe a nagyszerű és feléjük hajló hangulatba pedig nagyon elszomorító és lehangolóan vág bele az a megfigyelés, hogy nincs, vagy talán nagyon kevés helye az országnak, ahol ennyire rossz volna a közlekedés. ami ezt a kulturált területet elzárja az élet folyásába és napi eseményeibe való beiekapcsolódás lohetóségéfől. Panasz és nira csak panasz az egész vonalon, hogy levelet vagy v’sáöü c«*k nagy fcfstowti 'Páriából jelentik: Poincaré a szenátusban interpellációkra válaszolva hangsúlyozta, hogy Franciaország a jóvátétel kérdésében nem mondhat ic semmiről, ami jogosan megilleti. Kifejtette, hogy Németország tervszerűen tette önmagát tönkre, mert igy akart kibújni kötelezettségeinek teljesítése alól. Valószínű, hogy Németország újabb moratóriumot akar, de Franciaország nem bízik benne, hogy Németország a moratórium idejét pénzügyeinek rendezésére fogja felhasználni, ezért pénzügyileg ellenőrizni kell Németországot. Ezért Franciaország kérni fogja a szövetségeseket, hogy Németország javait, amire Franciaországnak zJogjoga van, Angliával együtt lefoglalhassa, — Nem akarjuk Németországot megfojtani, — mondotta Poincaré — de meg kell akadályodra, hogy Németország újból meggazdagodva néhány év múlva megint iölébekerekedjék ez elszegényedett Franciaországnak. Franciaország néni akarja Németországot megakadályozni pénzének stabilizálásában, de a jóvátételi kérdés rendezését nem bizhatja az angolokra, mert ezt a kérdést az érdekelt kormányok csak a jóvátétel! bizottsággal egyetemben rendezhetik. Poincaré után még két képviselő hangsúlyozta felszólalásában, hogy tnem szabad katonai akcióhoz folyamodni Németországgal szemben. A szenátusban szívesen vették tudomásul Poincaré kijelentését, hogy a német probléma megoldása csak békés utcn lehetséges és a francia kormány a Ruhr-vidék megszállásának tervét elejtette. Poincaré még kijelentette, hogy meggyőződése szerint a Ruhr-vidék megszállása nagyobb károkat okozna Franciaországnak, mint amennyi hasznot hajtana. A francia kamara is bizalmat szavazott Po'mcarénak. VALÓDI „EítÉrsai« DIANA sćsborszesz. Kis üveg ára . Pin. 6*Köztp, „ . Dir. >6 -Nagy . „ . Din. 23.Miriüenütf kapható 1
