Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-20 / 344. szám

IJ% oldal.

BÁCSMEGYEf NAPLÓ

1922. december 20.

ifcraaíás! agitációját. Vasárnap Mittovicán tartott nagy népgyülést a földmivespárt, amelyen Moskovljevics és Popovics képviselőkön kívül meglepetésszerűen jeleni meg dr. Krsztics is. aki az Avrumovicsnak csoportjához tartozik. Krsztics beszédet is mondott, amelyben elismerte a banjalukai kongresszus határozatait. Ebből arra következtetnek, hogy a két frakció rövidesen egyesülni fog. Lázics Voja csoportja arra való tekintettel, hogy a radikálisokkal szemben egységes frontot kell alkotni, újra fel fogja szólitani Avramovicsot.hogy lépjen vissza a klubba.

■mi ■«■»ni minImni Iliiig ■ I -A becskereki adóhivatal

nem szedi be tovább a forgalmi adót

A városi tanács nem vállalja a felelősséget

Becskereki munkatársunk jelenti: !A forgalmi adó kivetésének munkája jórészt már befejeződött. A forgalmi adót 1920. évre átalányösszegben két hónapra vetették ki, 1921-re kilenc hónapra szintén átalányöszszegben rótták ki, ez évre pedig három hónapra vetette ki, az üzleti kimutatások alapján. A forgalmi adót azok, ikiknek évi forgalma nem több .360.000 dinárnál, pausál összegben fizetik, azok pedig, akiknek üzleti forgalma meghaladja, az üzleti könyveik alapján megállapítandó forgalom után százalékosan fizetik a forgalmi adót.

A forgalmi adót ez ideig a városi adóhivatal szedte be, de most a városi tanács az adóhivatal tulhalmozott munkájára való hivatkozással értesítette a pénziigyigazgatóságot, hogy a forgalmi adó beszedését tovább nem hajlandó eszközölni s ezért a pénzügyigazgatóságtól nyert megbízatását visszaadja.

A Bdcsmegyei Napló munkatársának ebben az ügyben Stefanovics Milos városi adóügyi tanácsos a következőket mondta:

— A forgalmi adó kezelését azért hárítja el magától a város, mert az adó beszedésénél a város kénytelen megelégedni a felek által bemondott adatokkal s nem áll semmi sem rendelkezésére, amivel az adatok helyességét ellenőrizhetné. A városi adóhivatal igy nem vállalhatja az adó helyes beszedéséért a felelősséget s nem előzheti meg az esetleges visszaéléseket.

attól, hogy egy szép napon egészen csődöt mond itt is a tclefonhálózab Illetékes helyen jól tudják a bajt, amire különben megvan a teljesen elfogadható magyarázata is arra, hogy a súlyos zavarok bekövetkezését megelőzzék, azonban a jószándékot itt is elgáncsolja az. hogy nincs pénz, nincs anyag és niv.es személyzet. A vasúti közlekedésben hasonló mostoha állapotokat a telefonforgalomban sem tudják az illetékes szervek megszüntetni mindaddig, amíg az állam nem gondoskodik megfelelő anyagokról és személyzetről. Az állam azonban — nehéz helyzetében — nem sokat törődik a telefonelőfizetők panaszaival, hagyja, hogy a bajok és mizériák akut helyzetet teremtsenek. A figyelmeztetés itt nem használ, aminthogy nem használ a kereskedők sűrű deputációzása sem a közlekedésügyi miniszterhez. Pedig itt volna az ideje, hogy az illetékes tényezők meggondolják magukat és a gazdasági életre olyannyira fontos telefonhálózatot végre rendbehozzák.

Újabb válság fenyegeti a lausannei konferenciát

A törökök túlzott követelései a tengerszorosok kérdésében

Lausannebói jelentik, hogy a keleti békekonferencia ismét súlyos válságba került a törökök túlzott követelései miatt, amelyeket a tengerszorosok védelmének tárgyalása alatt terjesztettek elő.

A tengerszorosok kérdését tárgyaló bizottság hétfői ülésén először Csicserin nyújtotta át az oroszok uj javaslatát ebben a fontos kérdésben. Csicserin Amerikának azt a kívánságát, hogy szükség esetén, a kereskedelmi hajók védelme érdekében hadihajók is befuthassanak a tengerszorosokba, hajlandó elismerni, azzal a megszorítással, hogy csak könnyű hadihajóknak, vagyis olyanoknak, amelyek 6000 tonnán aluliak, legyen joguk a tengerszorosokban közlekedni. Az oroszok a tengerszorosok kereskedelmének ellenőrzésére felállítandó nemzetközi bizottság létesítéséhez is hajlandók hozzájárulni. Ezután ismertette Csicserin az orosz delegáció kifogásait a szövetségesek javaslatával szemben. ízmet pasa felszólalása után Curzon lord tette meg észrevételeit Csicserin követeléseire.

A helyzet akkor vált kritikussá, a mikor Izmet pasa a tengerszorosok védelméről a törökök következő követeléseit terjesztették elő:

1. A török delegáció a tengerszorosok semlegesítéséhez csak úgy járul hozzá, ha Törökország katonai

védekezését egyébként nem korlátozzák.

?. A Márvány-tenger nem vehető a Dardanellák fogalma alá.

3. A Márvány-tengeren a semleges zónán túl nem járulhat hozzá a török delegáció semmiféle semlegesítési kísérlethez.

4. Samotrates, hnbros és Teáenos szigetek integrális részét alkotják a Márvány-tengernek és nem eshetnek idegen szuverénitás alá.

5. Lemnos szigetén a görögök nem tarthatnak fenn kikötőt.

A török követelések előterjesztése után Curzon lord a további tárgyalások megszakítását kérte. miután ezekben a kérdésekben a szövetségeseknek előbb dönteniök kell.

A kisebbségi kérdés tárgyalásánál is éles összeütközésre került a sor Risu Mury Bég és Child amerikai megfigyelő között és még fokozta az ellentéteket a patriarchatus kérdése. Child amerikai kiküldött ugyan is kijelentette, hogy nemcsak a törökországi kisebbségek, hanem tudomása szerint maguk a törökök sem teljesítenek szívesen katonai szolgálatot, mire Mury bég ingerülten azt válaszolta, hogy ezért mentették meg a törökök mégis hazájuk függetlenségét. Mury bég hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény nők elrablásáról szóló hirek sem

Rossz a telefon

A téli hónapokban tönkretették a vonalakat

A vajdasági telefonhálózat működését már jó ideje olyan súlyos, akut zavarok kisérik, amelyek sok esetben teljesen lehetetlenné teszik a telefonbeszélgetések lebonyolítását. Eltekintve attól, hogy — különösen a fővonalakon — a telefonon a íulerős zugás akasztja meg köztük a beszélgetést, a vicinális-vonalakon pedig sokszor egyenesen kizárt minden érintkezés, a telefonhálózat gyors időközökben teljesen fölmondja a szolgálatot. Ez az eset következett különben be a napokban Bánságban, ahol egy teljes napon át nem lehetett kapcsolást kapni a Becskerékkel szomszédos községekkel. De nemcsak a Bánságban, itt ezen a részen, Bácskában is hasonló anomáliák állottak elő a telefonhálózat működésében. Suboticán és környékén ugyan még nem volt a bánságihoz hasonló zavar, de már itt, a helyi postafőnokség vonalain is tapasztalható bizonyos romlás, a mely állandóan erősbödik. Már itt Suboticán is direkt idegölő munkát jelent egy hosszabb telefonbeszélgetés lebonyolítása és a kereskedői ^örökben nem indokolatlanul f%ek

Kőitől emberek és költők

Irta: Baedeker

Vitám volt a napokban egy müveit hölggyel, aki azt állította, hogy csak az olyan emberben — férfiban, nőben — van és lehet költöiség, aki verseket ir, sőt azt is vitatta, hogy abban a halandóban, aki rímekben tudja kifejezni az érzéseit, okvetetlenül költői lélek lakik. Ez a müveit nő maga is szokott verselni, s igy érthető az elfogultsága, — de a hallgatói, akik versmentesek voltak, szintén elfogultaknak látszottak, pedig. az ügynél nem voltak személyesen érdekelve, s ezeknek a kedvéért mondtam el disputaközben a következőket.

♦

A költő és az u. n. költői ember két egészen külön egyéniség. Arany János nem volt kevésbbé jeles költő, mint nagy társai: Petőfi és Vörösmarty, de nem volt oly mértékben költői ember, mint ezek, Vajda János pedig, a negyvennyolc utáni időknek egyik legkitűnőbb poétája, mint ember éppen nem volt költői. Néha az a szinész, vagy az a diák, aki verset szivvel-lélekkel, melegséggel és érzéssel szaval, költőibb létek, mint egy irodalmi társaságnak az a tagja, aki a kérdéses verset a szabáb/oknak megfelelően irta és lege artis rímekbe, sőt remekbe szedte. S bizonyos, hogy verseket irni és költeményeket érezni éppen úgy két különböző folyamata az agyműködésnek, mint a mentalitásunknak bármely két egymással nem rokon megnyilvánulása. Byronnak egész lénye költői volt (ezért került ellentétbe a hazája prózájával), s a viselkedése, a beszéde s az élete módja — ha megbotránkoztató is —, érzéseinek a heve, indignációjának a magas hőfoka és életvitelének minden szokatlan és bosszantó szertelensége azt hirdette, hogy akiről szó van: költő. Barátja: Thomas Moore, mint poéta, talán nem sokkal jelentéktelenebb nála, dp máskülönben éppen olyan derék, de közönséges polgára Angliának, mint bármelyik kortársa, aki iparral vagy kereskedéssel foglalkozik, s éppen olyan költői lélek is lehetett.

És most említett nagy dalnokunk: Arany, akinek költeményei a legtökéletesebbek közé tartoznak, amiket nyelvünkön írtak, sokkal kevésbbé költői ember, mint akárhány társa, akivel nagyon röviden végez az irodalomtörténet s aki mint poémák alkotója arra se volna méltó, hogy a cipője zsinórját fűzze ki a Toldi költőjének, aki egyébaránt valószinüleg eugos cipőt hordott, ami szintén nem éppen elsőrendű költői attribútum. Bizony: a nagy Arany János inkább volt akadémiai »titoknok«, (ahogy kezdetben hívták a főtitkárt), inkább volt tőkepénzes és falu jegyzője, minden inkább volt külső megjelenésre és látszatra, életmódra, sőt a gyakorlati kérdésekkel teli társalgásában is, semmint költő, s a benyomás, amit az emberekre tett, mindvégig ez maradt: vidéki úriember a fővárosban. Petőfi ellenben nemcsak a verseiben, — ő az életében, a barátságaiban, a házasságában, a viselkedésében, a társalgásában, egész egyéniségében poéta volt, poéta lélek. Ez nem teszi Petőfit és Byron-t nagyobbá, sem Aranyt kisebbé, de. jellemzi őket. S kétségen

egyebek legendánál. Törökország modern állam, a patriarckatuswlt nem lehet politikai jelentősége és a ■törökök nem tűrnek beavatkozási az ország beliigyeibe.

Szubotica város

az agrárreform eilen

Az agTáriniEisztethimtól kérik a zár alól való feloldást

Sokszor volt már szó arról a káros hatásról, amit az agrárreform helytelen végrehajtása tett Subotica városra. Amellett, hogy a békeszerződésben megállapított határvonal értelmében Subotica elvesztette termőföldjeinek és erdőinek nagyrészét. az agrárreiorm következtében még igen sok főidet veszített a város. Ismeretes az a súlyos kár is, a mit a tavalyi agrárrevizió okozott Subotica városnak, azonban ezenkívül még más érzékeny veszteségeket is szenved a város az agrárreform következtében.

Subotica városnak az agrárcélokra eddig még igénybe nem vett földjei közül is nagy kiterjedésű földeket tart az agrárminisztérium már évek óta zár alatt, arra az esetre, hogy ha még ezekre a földekre is agrárcélokra szükség lenne. Ezekkel a több ezerhold kiterjedésű földekkel természetesen a vároc nem rendelkezhetik szabadon és igy sem a szükséges termelési lehetőségek nincsenek meg, sem pedig el nem adhatja a város ezeket a földjeit, igy végeredményben ismét erősen károsodik a város pénztára az indokolatlanul hosszú ideig zár alatt tartott földek miatt.

A város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel a városi tanács most mozgalmat akar mditani a zár alatt levő városi földek feloldása érdekében. A városnál is megnyilvánul az a tendencia, amely a vajdasági nagybirtokosok részéről már régebbel} tapasztalható: menekülni akar az agrárreform élői és éppen '’"ért kéri a zár alatt levő földek feloldását, hogy. azokat értékesíthesse.

De p^nkivül szüksége is van a vákivül áll, hogy azért Aranyuknak a legbelsőbb belsejében, szivének a szivének a szivében éppen oly költői természet volt, mint a vele kongeniális Petőfi, de a két ember közt — Arány és Petőfi közt — mégis megmarad örökké az a nagy különbözőség, hogy amaz tökéletesebb költeményeket irt, s emez költőibb ember volt.

Költőknél nemcsak az érdekes és fontos, hogy mit Írtak, de az is, hogy hogy’ éltek és hogy hogy’ éreztek. S bár nem kisebbítheti sem az Arany János, sem a Vajda János érdemeit az a körülmény, hogy a müveikben sokkal inkább voltak költők, mint az életükben, s hogy az életük vitelében egyenesen prózaiak voltak, —• mégis vigasztalóig hathat azokra, akik nem írnak és nem Írhatnak verseket. hogy úgy tudnak élni és úgy tudnak érezni, mint a költők — amikor verseket Írnak. Ez utóbbiaknak pedig egyenesen szerencséjük (az istenek talán jutalmul adják nekik), hogy nem olyan arányban poétikus a külső lényük és a belső érzésük, mbit amilyen a költői tehetségük. Sbakespeare-t felperzselte és elégette volna a költészet tüze, ha olyan j fokú ihlet és poétái hőség fütötte \ voina benne a polgári embert, mint {amely a Romeo és Julia meg a Hamlet verseit diktálta és az Arany, János testi szervezete se áilotta volna ki azt a nagy meleget, amely a. pompás líráját produkálta. Hiszen I Byron se állotta sokáig ezi a tüzet, amely őt már harminchat éves korában fölemésztette, s még kevesebb ideig Petőfi, akit a költői lelke már egészen ifjú korban veszedelembe, halálba kergetett,