Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-15 / 339. szám

2. olđil. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 15. Folyamrendőrség a Dunán A nemzetközi Bussa-egyezméay részletai A hajóforgalmat a Dunán már az uj Duna-egyezmény szerint bonyo­lítják le. Az uj Duna aktát Belgium, Franciaország, Angiia, Olaszország, Románia, az S. H. S. királyság és Csehszlovákia delegátusai szerkesz­tették Magyarország, Ausztria, Né­metország és Bulgária delegátusai­nak jelenlétében. Az uj Duna-akta a hajózás szabadságának alapjait fekteti le, szabályozza a különböző állam polgárainak és teherszállít­mányainak egyenjogúságát és a legtöbb kedvezményre való jogát és intézkedik a nemzetközi hálózatban közlekedő hajók zászióviselési jo­gáról. Adminisztratív tekintetben ez a nemzetközi Duna-háíózat két nem­zetközi bizottság alá van rendelve. Az Európai Duna-bizottság a Feke­te tenger és Braila felett, a Nemzet­közi Dana-bizottság pedig a Braila és Ulm közötti szakasz felett ren­­delkezik. Az Európai Duna-bizott­ság már a háború előtt is fennállott és most is a régi szabályok szerint működik. A békeszerződés által megalakított Nemzetközi Duna-bi­zottság azonban fel van ruházva felügyeleti és ellenőrzési jogokkal, különösen a hajózás szabadságának és a zászlók szabad használatának gyakorlása tekintetében. Ez a bi­zottság dönt az egyes dunamenti államok javaslatait illetőleg. Sürgő­sebb munkálatokat az egyes álla­mok a bizottság engedélye nélkül is elvégezhetnek, azonban erről utólag referálniok kell a bizottságnak és ki kell kérniök utólagos jóváhagyását. A Duna-bizottság költségeit és épit­­, kezési munkálatait az összes duna­­menti államok fedezik. A Duna­­bizottság elvben a jogegyenlőség alapján áll. A dunai hajózás szabad. De Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária nem rendel­kezhetnek önállóan kikötőik felett, hanem egyelőre minden tekintetben a bizottság alá vannak rendelve. A Duna-bizottság most azon dol­gozik, hogy folyami rendőrséget szervezzen, ennek a folyami rend­őrségnek az lesz a feladata, hogy a hajózás szabadságát megvédje az egyes partmenti hatóságok túlkapá­saival szemben. A folyamrendőrség nemzetközi alapon lesz megszervez­ve és fentartási költségeit az összes érdekelt államok egyenlő összegek­ben fogják fedezni. Az uj Duna-akta öt évig lesz érvényben. A Nemzet­köz] Duna-bizottság tervezete értel­mében öt éven belül nem lehet meg­változtatni. Az érdekelt államok csak az öt év elteltével nyilatkoz­hatnak arról, vájjon meg akarják-e változtatni, vagy pedig továbbra is jje szerint akarják-e a hajózást a Du­nán lebonyolítani. A magyar miniszterelnök zárt ülésben mutatta be a karnis nyugtákat Az Ulain-ügy hullámai — A Rassay-párt Ulaia lemondását követeli Budapestről jelentik : A magyar politikai körök érdeklődésének ' özéppontjában még mindig a Rassay—Ulain-ügy áll. A szerdai nemzetgyűlésen elhangzott vá­dakkal kapcsolatban Ulain Ferenc nyilatkozik a Pesti Hitlap csü­törtöki szénában és kijelenti, hogy Rassay a szerdai ülésen azt állította róla, hogy Ictördelte az egyelem f Iáiról a keresztet, további annak elit nére, hogy a Tisza-per hadbirósági tárgyalásán egy ál­tala fölhasznált okiratról megálla­pították, hogy hamisítvány, még­sem átallott vádaskodni a tudva hamis okirat alapján, ami által egy embert el akart veszíteni. Hogy alkalmat adjon Rassaynak a bizonyításra, őt rágalmazónak nevezi. Ugyanígy nyilatkozik Eckhard Tibor is N igy Ernő vádjaira vo­natkozólag és fölszólítja, hogy ne bújjon a mentelmi jog védelme mögé, hanem a parlamenten kí­vül ismételje meg kijelentéseit. Az egységes póriban általában nagyon hibáztatják Ulain magatar­tását, Az a vélemény, hogy a% affér politikai szempontból is ká­ros, mert késlelteti az indemnitás .árgyalását. A Rassay-párt véleménye sze­rint Ula.n olyan súlyos erkölcsi ve­reséget szenv(d°tt, amit a pártból való kilépéssel nem lehet elintézni. Követelik az akták szerzőinek meg­nevezését közérdekből. A nemzetgyűlés csütörtöki üH-méöiumok irizsgája BerVn, december 11. Többször megemlékeztünk már ar­ról az okkultista járványról, amely a háborút viselt nemzeteket a béke­kötés után, de már a háború alatt is elárasztotta. Különösen Német- és Franciaországban a nagyobb váro­soknak minden egyes kerületében yolt nehány ház, ahol meghatározott estéken szeánszokat tartottak, szel­lemeket idéztek s rengeteg olyan ember akadt, aki azt állította magá­ról, hogy alkalmas médium a szelle­miekkel való érintkezésre. Ezekből a társas mulatságokból itt-ott bűn­ügyek váltak, amelyek foglalkoztat­tak a rendőrséget, végül pedig oly feltűnően elszaporodtak, hogy a ko­molyabb tudományos körök érdek-S lődését is felkeltették. A német orvo­­sok most alapos termz.,^tudomá­nyos vizsgálat alá vetették azokat az embereket, akik azt állították ma­­gukról, hogy szellemi erők birtoka- [ ban vannak. Berlinben hármas orvo­si bizottság alakult, amely dr. Moll Albertból, az ismert idegorvosból és kutatóból, dr. Baerwaldból és dr. Dessoir tanárból állott. Ez a bizott­ság a minap számolt be Berlinben Sagyszámu orvosokból, természettu­­ósokból, de laikusokból álló közön­ség előtt is a vizsgálatok eredmé­nyéről. Dr. Moll egyszerű, objektiv formá­ban sorolta fel mindazokat az esete­ket, amelyeket megvizsgáltak. Hihe­tetlen mennyiségű adat, rengeteg sét nagy érdeklődéssel várták, mert B hen miniszteréinök az egységes pártban kijelentette, hogy csütörtökön zárt ülést fog kérni, amelyen bemutatja a hamis cseh nyugtákat Bethlen azon re­ményének adott kifejezést, hogy a zárt ülés . után az ügy végleg lekerül a napirendről. A nemzetgyűlés csütörtöki ülé­sének napirendjén a biztositó in­tézetek állami ellenőrzésének tör­vényjavaslata szerepelt, amelyet általánosságban elfogadtak. Ez után az elnök bejelenti, hogy B fhlen miniszterelnök zárt ülésen akarja a Rassay-íigyben megindí­tóit vizsgálat aktáit előterjeszteni. Farkas István szociáldemokraía kifogásolja a zárt ülés elrendelé­sét és követeli, hogy nyílt ülésen tárgyalják az ügyet, nehogy az. legyen a látszat, mintha a kor­mánynak takargatni valója volna. Rassay Károly hozzájárul Farkas indítványéhoz, de nem kifogásolja a zárt ülést sem. — Nem tudom — mondja Rassay — meggondolta-e a miniszterei­­pök ur kijelentéseinek súlyát. Mindenesetre leszögezem a kö­vetkeztetést : a zárt ülés elrendel­tetvén, ott aktákat fognak előtér jeszteni, amelyeknek nyomán va­lamilyen véleménynek kell kiala­kulni a kérdés személyi s politikai részére vonetkozólag. A zárt ülés­hez hozzájárulok és felkérem a miniszterelnök urat, hogy , maga erjessze a Ház elé a rezümé', r>m! médium került a kezük alá. Minden­kit, aki azzal jelentkezett náluk, hogy »okkult tulajdonságok« birto­kában van, pontosan megvizsgáltak ez állítólagos képességeire vonatkor zóan. Mindenkit a legnagyobb jóin­­dulattal fogadtak és tetszésére bíz­ták, hogy a neki legkedvezőbb körül­mények között mutathassa be képes­ségeit. I1a csődöt mondott a médi­um, vagy'pedig a hipnotizőr hatás­talannak látszott valamelyik napon, akkor más vizsgálati terminust álla­pítottak meg. Csak azokhoz a felté­telekhez ragaszkodtak a vizsgálók, amelyek biztosították a tudományos vizsgálat objektivitását. Hogy milyen pontosan jártak el a kérdések és fe­leletek rögzítésénél, bizonyltja az is, hogy a vizsgálatoknál két gyorsírót alkalmaztak. Valóságos hegyeit a le­veleknek, naplóknak és feljegyzések­nek bányászták át a vizsgálók, — egy hölgy még annak az asztalnak a fedőlapját is beküldte, amelyen, szerinte, sikeresen lehet asztalko­pogtatást végezni. Mindezek a vizs­gálatok negativ eredménnyel vég­ződtek. Ami az álmokat illeti például, nem akadt egyetlenegy olyan fel­jegyzés sem, amely előre papirosba vetett volna teljesedésbe ment ál­mot: a feljegyzések mindig a telje­sedés után történtek. Valósággal mulatságos volt hallgatni a vizsgáló tudósok pontos kérdéseit és rögtön rájuk a médiumok válaszait: utób­biak kivétel nélkül mind!"- határozat­lanok voltak és a távolbalátás teljes csődjét bizonyítják. A legtöbb távol­balátó egyszerűen szabadjára eresz­ti képzeletét, ha például le kell Írnia egy embert, egy szobát, egy lakást. Jellemző a médiumokra, hogy ada­taikat állandóan változtatják. Ha, például, azt állították, hogy valamely lakás hat szobából áll, nem sokkal később öt szobáról beszéltek. S an­nál lesujtóbb volt, ha kiderült, hogy a szóbanforgó helyiség mindössze egyszoba-konyhás lakás. Teljesen pontos adatot egy médium sem szol­gáltatott. Ilyen határozott válasz pél­dául, hogy: »a szóbanforgó ember­nek a bal kezén négy ujja van«, egyetlen médiumnak a szájából sem került elő. A médiumok válasza több­nyire kétségben hagyja a kérdezőt. Szó sem lehet arról, hogy médiumo­kat használjanak fel titokzatos bűn­ügyek kiderítésére. Médiumok szám­talanszor mondották, hogy valamely elveszett értéktárgy egy bizonyos helyen van; a károsult azonban hasz­talan örült, az elveszett tárgyat so­hasem találták meg a mondott he­lyen. Ha elindultak a médiumok be­mondásai alapján, az átkutatandó bútordarab sohasem állott például baloldalt, mint ahogy a médium »tá­­volbalátta«, hanem jobboldalt. Nem találtak tükrösszekrényt, hanem csak egyszerű fiókos szekrényt, amely­nek aazonban nem volt középsó fi­ókja, mert négy fiókja volt. Ha az állitólagons tolvajnőt kövérnek és szőkének irta le a médium, akkor ilyen személyt egyáltalán nem talál­tak a szóbanforgó házban, mert ha a keresett nő kövér volt, akkor fekete n tárgyalásból ki fog alakulni. Re­mélem, nem kényszerít a miniszter­elnök ur arra, hogy én legyek kénytelen az előterjesztést megtenni. Bethlen miniszterelnök azonnal válaszolt Rnssaynak és a követ­kezőket mondotta : — A képviselő ur tévedésben van. Eszem ágában sincs uj váda­kul előhozni és ezért a képviselő ur kérését tárgytalannak tartom. Ezután elrendelték a zárt ülést, ameíy déli 1 óráig tartott. Nem kapja meg Sdbotica az állami adórészesedést Ebből is a tisztviselőknek van károk Szubotica város és az állam között már hónapok óta folyik az a küzde­lem, a város által beszedett állami adók után járó részesedés kiutalása körül. Az állami adók után a város­nak törvény által biztosított 10 szá­zaléka 3,200.000 koronát tett ki az elmúlt évben és bár ennek kiutalását már semmi nem akadályozná meg, a városi tanács nem tudja a kor­mánytól megkapni a neki járó ösz­­szeget. A városi tanács tagjai már több­ször interveniáltak az ügyben sze­mélyesen is Beogradban, azonban minden próbálkozás eddig hiábava­lónak bizonyult, bár a legtöbb) vajda­sági város részére már rég folyósí­totta a pénzűid kormány az adóbe­­dés után járó részesedést. Legutóbb még ígéretet kapott a város arra, hogy az ügy végleges elintézéséig előlegként fogják folyósítani a három milliót, a legújabb fejlemények sze­rint azonban már egyáltalán nincs remény arra, hogy a város ezt az összeget hamarosan megkapja. A pénzügyminisztériumban pedig ide­genkednek annak a gondolatától is* hogy előleget adjanak a városnál? erre a követelésre. Ennek következtében a városi tisztviselők tervezett tizenharmadik havi fizetése egyelőre elmaradj Ugyanis ebből az összegből kellene a városi tisztviselők fizetés javítását fedezni és amint ismeretes, a város] tanács már elhatározta, hogy a tiszt­viselőknek megadja a tizenharmadik hónapra szóló fizetést. [ SSSS£5H6SiÄC^3^^:-=r3Si!Bi=5ätS;K volt, ha pedig szőke volt, akkor so­vány volt, szóval a leirt tulajdonsá­gokat sohasem lehetet feltalálni. Teljesen csődöt mondott a médiu­mok szerepeltetése betegségekkel kapcsolatban. Sohasem tudták meg­mondani, mi a baja valamely em­bernek. A legtöbb orvos a beteg fu­tólagos megtekintése után általában már töblé-kevésbbé sejti a betegsé­get. A médiumoknál ilyesmiről szó sem lehet. A fárasztóan sok felsoro­lást azzal végezte az előadó, hogy valamennyi médium megbukott és hogy egyetlen kísérlet sem szolgál­tatott a tudomány számára felhasz­nálható eredményt. Az okkultizmus megbukott az előadó dr. Moll sze­rint, nehány jelenlevő orvoshive azonban az okkultizmusnak em volt hajlandó ezt a lesújtó p-^ményt szó nélkül elfogadni. Vita támadt, amely­ben némelyek ellene vetették a há­rom ideggyógyásznak, hogy több mint harminc esztendeje küzdenek az okkultizmus kinövései ellen s igy nem rendelkeznek a kellő'objektivi­tással. Azt is ellenük vetették, hogy • nem álltak rendelkezésükre az »igazi I médiumok«. A válasz azonban épp oly lesújtó volt; kiderült ugyanis, hotry az összes megvizsgált emberek azok közül a médiumok közül kerül­tek ki, akiket az okkultizmus tábora már régóta elismert. Ha volnának ezeken kivül még meg nem vizsgált médiumok — hangzott a felszólítás — akkor bocsássák őket is vizsgálat alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom