Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-12 / 309. szám
1922. november 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, százharminc városi épület közül csak kettő van a város használatában, a többit pedig különböző állami intézmények foglalják le. A legtöbb ezek között a kaszárnya. amelyeket az állam fiz évi használatra bér fizetése nélkül vett át. csupán karbantartásáról tartozik gondoskodni. A tetemes bérösszegek elvesztésén kívül még más szempontok is súlyosan érintik a várost, igy például sürgős szükség volna a járványkórházra, amelyet az altiszti iskola foglal el és igy ez a körülmény a közegészséget is veszélyezteti. Egyes állami használtban lévő városi épületekről pedig az állam még annyiban sem gondoskodik, hogy a feltétlen szükséges renoválásokat eszközöltetné. Ez a példa az iskoláknál is és a város, hacsak nem akarja megkockáztatni, hogy az épületek teljesen tönkremenjenek, kénytelen még karbantartásukról is maga gondoskodni. Ennélfogva a városi tanács elhatározta, hogy a jövőben, hacsak nem lesz feltétlen szükséges, nem ad át városi ingatlanokat az állam használatára, mert sokkal kívánatosabb volna, ha az állam felépítené az állami intézmények elhelyezéséhez ‘szükséges épületeket. A negyedik évfordulón A szombat délelőtti ünnepségek Muakassünet lesz hétfőn Most van négy éve annak, hogy a szerb csapatok bevonultak a Vajdaságba. Az évfordulót Szuboíica_ városa is megünnepeli. Az ünnepségek már szombaton megkezdődtek s hétfőn fognak folytatódni. Szombaton délelőtt a fegyverszünet megkötésének negyedig évfordulóját ünnepelte meg a város. A Siobodna-téren, az emlékmű előtt a katonazenekar játszott, majd koszorút helyeztek a szoborra. Dobanovacski Pál főispán vázolta a napnak az SHS. királyság történetében való fontosságát, majd a katonazene hangjai mellett szétoszlottak a résztvevők. Utána lunch volt a Bárány-szállodában, amelyen hivatalosak voltak a városi és állami hatóságok, valamint a katonai parancsnokok. A lunch-on az első felköszőntőt Tabakov, cs Miklós polgármester mondta, majd Bastelica igazgató szólalt fel, végül pedig Kumanics újságíró tartott beszédet. Szombaton este az Alexandrovaulicán színes transparensek és díszkivilágítás hirdette a nemzeti ünnepet. Az ünnepek hétfőn, november 13-án, a szerb csapatok Szuboticára való bevonulásának negyedik évfordulóján folytatódnak. Ezen a napon teljes (vasárnapi) munkaszünet lesz, az üzletek, hivatalok és műhelyek tehát zárva tartandók. Délelőtt fél tiz órakor ünnepi istentisztelet lesz valamennyi felekezet templomában, fél tizenegykor pedig ünnepi kalácsszelés lesz a 34. gyalogezred laktanyájában. Délután négy órakor ugyancsak a kaszárnya épületében a 34. gyalogezred katonai játékokat rendez, este pedig a városi színház termében a szerb nőegylet rendez tánccal egybekötött szimelőadást. A városi hatóság felszólította a lakosságot, hogy a házakat hétfőre lobogózzák fel. Ugyanekkor az iskolákban is ismertetni fogják a tanulókkal a nap jelentőségét. Az ünnepségeknek a csehszlovák 'tanítónők keddi hangversenye lesz a befejezője. A harmincegy cseh tanítónőt kedden a város ünnepélyes fogadtatásban részesíti, majd ebédet és vacsorát ad tiszteletükre a Beograd-szálló éttermében. Kedden este rendezik a csehszlovák tanítónők hangversenyüket a városi színház termében. Újra ki sért Ausztria felosztásának terve Egy olasz jelentés szerint Olaszország és Csehszlovákia megosztozik Ausztrián Alsó- és Felscausztrla Az osztrák sajtó az utóbbi napokban ismételten foglalkozik Ausztria fölosztásának kérdésével, smi a PapO'O d’/talia egy cikkével kapcsolatban vált ismét aktuálissá. Az olasz lap arról ad hirt, hogy Dél-Ausztriából uj alpesi állam alakul Olaszország protektorátusa alatt. Az uj áliam Tirol, Vu/t:>üer, Salzburg és Stájerország Ausztriához tartozó részeiből állna. Az északi részek és Bécs csehszlovák protektorátus alá kerülne. A lap információja szerint ezt a megoldást Schanzer és Bones veiencei tárgyalásai alkalmával határozták el és annak végrehajtására rövid időn belül sor kerül. Az ausztriai lapok kétségbevonják a hir megbízhatóságát és fölszó itják a kormányt, hogy azt a lakosság nyugalma érdekében hivatalosan cáfolja meg. Csak a háboru előtt fesállott bankcégek kaphatlak engedélyt valutaüzletek kötésére Pénzügyi, de Különösen bankkörökben a devizarendelet kibocsátása óta állandó panaszok tárgya az az eljárás, ami a deviza- és valutaügyletek kötésére vonatkozó konceszsziók körül mindeddig tapasztalható volt. Ismételten szóvá tettük, iiogy sok ismeretlen, újonnan alakult, vagy már rég megszűnt magáncég kapott engedélyt a pénzügyminisztériumtól, hogy a de-'izarendelet korlátain belül devizaügyletekkel foglalkozzék, mig a régi és megbízható cégek elestek ettől az üzletágtól. Emiatt a kereskedelmi és iparkamarák részéről több ízben fordultak panasszal úgy a keresliedelmi, mint a pénzügyminisztériumhoz, h mely panaszok, úgy látszik, végre kellő belátásra bírták az illetékes köröket és most egységesen szabályozták a koncessziók ügyét. Mint Beogradból jelentik, a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy deviza- és valutaügyletek kötésére feljogosító koncessziót a jövőben a kereskedelemügyi minisztérium hozzájárulásával, csakis olyan bank- és váltóüzletek, — magáncégek, vagy részvénytársaságok, — nyerhetnek, amelyek már a háboru előtt fennálltak és valuta- illetve devizaügyletekkel Üzletszerűen foglalkoztak. A háboru alatt, vagy annak befejezése után aiakuit magáncégek és intézetek csak akkor nyerhetnek erre engedélyt, ha törvényszerű működésűket, megbízhatóságukat és eddigi büntetlenségüket beigazolják. A minisztérium döntése az érdekeltek között nagy megnyugvást keltett, mert remélik, hogy ily vnódon az eddigi sérelmek, melyek a megbízható és régi cégeket ismeretlen cégekkel szemben érték, meg fognak szűnni és a kérdés kielégítő megoldást nyer. szőr is csak 20 százalékot tesznek ki a katonai kiadások, összegszerűleg pedig a többi államokkal szemben egyenesen minimálisak a kiadások. Sőt megállapítható, hogy öszszegszerüleg Jugoszlávia költi a legkevesebbet hadseregére. A külpolitikai helyzet megköveteli, hogy erős hadseregünk legyen, mert csak úgy tudunk a népek fóruma elé lépni, ha erős hátvédünk van, ez pedig a hadsereg. Enélkül minden szó csak iires szó marad. (Nagy, taps.) Szokics előadó beszéde után Pastes miniszterelnök emelkedik szólásra, akit nagy éljenzéssel és tapssal üdvözölnek. Pasics hivatkozott azokra a nagy áldozatokra, amelyeket Szerbia a háborúban hozott és kéri a hitelek megszavazását. A belpolitikai ügyeket más időben rendezhetjük. Pasics beszéde után fél 10-kor, szünetet rendeltek el. Az újból megnyitott ülés lapzártakor még folyik. A folyosón biztosra veszik, hogy az éjszakai ülésen megszavazzák a javaslatot. Az ülés elejétől végig nagyon viharos lefolyású volt. rnaBmsemsmmmmsmmaaaa, A nyolcszáz milliós kölcsön a parlament előtt Izgalmas files a Házba» — A külügyminiszter szerint a ku'poitikai események teszik s űkségessé a felemelt katonai kiadásokat j Beogradből jelentik: A parlament |a szombat délutáni ülésen tárgyalta a kormány javaslatát a 800 milliós katonai hitelről. Fél hatkor nyitja meg Lukinics elnök az ülést, amelyet Szokics (rád.) előadó javaslatára zárt üléssé nyilvánítottak. A zárt ülés fél nyolcig tartott és hét óra negyven perckor mint nyílt ülést nyitotta meg ujbó! az elnök. A zárt ülés ugyanis anynyira izgalmas lefolyású volt, hogy az elnök a tárgyalás lehetővé tételét csak igy tudta biztosítani. A nyílt ülés első szónoka Pesics tábornok hadügyminiszter volt, aki rövid beszédében belső és külső politikai érdekekre vaió hivatkozással a javaslatot elfogadásra ajánlja. Gyonovics (köztársasági) elvben szükségesnek ismeri el a hadsereget és annak fejlesztését és a következő I kérdéseket intézte a külügyminiszterhez: Mondja meg a hadügyminiszter nyiltan, hogy külpolitikai okokból, a határok védelmére követeli-e hiteleket. Ha igen, akkor me" kell adni azokat. A második eset az, hogy a hitelek a hadsereg felszerelésére kellenek, amit az elmúlt négy évben elmulasztottak, a hadügyminiszterek hanyagsága folytán. Ebben az esetben is meg kell adni a hiteit, de négy évre visszamenőleg az összes kormányokat is egyidejűleg vád alá kell helyezni. Kéri a külügyminisztert, hogy ezekre a kérdésekre pontos választ adjon. Buvics (klerikális) felvilágosítást kér az elnöktől a házszabályokhoz szólva, ameiyeket szerinte az elnök a zárt ülés folyamán négy ízben is megsértett. Lutönics. rövid válasza után Karbegovics (Spaho-párti) kijelenti, hogy a korábbi 500 milliós beruházási kölcsönt, amelyet a közlekedés javítására kellett volna fordítani, más célokra fordították és a közlekedés épp oly rossz, mint azelőtt, Csoportja nincsen bizalommal a kormány iránt és azt hiszi, hogy ezt a hitelt is más célokra fogják fordítani. Ezért ellene fognak szavazni. Lázics (föidm.) hosszabb beszéde után, aki szintén a hitel megtagadása alapján áll Brkity Vojin (szoc. dem.) a külügyminisztertől nyilt színvallást követel, hogy miért van szükség a hitelre. Avramovlcs (dissz. föidm.) számszerűleg kimutatja, hogy az egyes államok költségvetése mennyit szán a hadseregre. Franciaország, amelyet militarista államnak tekintenek, költségvetése 20 százalékát fordítja katonai célokra, Jugoszlávia pedig 32 százalékát. Csak Japánban nagyobb a katonai kiadások százalékszáma. Most 200.000 ember van fegyver alatt, akiknek tisztek kijelentése szerint elég volna 4 hónap kiképzési idő. A hathavi szolgálat bevezetését ajánlja. Ezután Nincsics külügyminiszter válaszol a támadásokra. A külpolitikai helyzet meglehetősen komplikált. A kurázsi*)' események egész Európában nagy feltűnést keltettek. A világ mindem kormányának az ma a törekvése, hogy a hadsereget erősítsék. Szerbiában a háború előtt Is nagy súlyt fektettek a hadsereg kiképzésére és felszerelésére, ennek köszönhetők a nagy katonai sikerek. Szerinte Avramovlcs számadatának nincsen jelentősége, mert elő-Kifosztották a Simplon-expresszt Altatószerrel kábították el az utasokat Kétmilliónyi értéket szedtek össze a rablók Pár nappal ezelőtt adtunk hirt arról a kettős gyilkosságról, melyet a Simplon expresszen követtek el s most ujab’o bűncselekmény elkövetését jelenti temesvári tudósitónk. Péntek éjjel Bukarest és Craiova között ismeretlen tettesek benyitottak a hálókocsik összes fülkéibe és; valamennyi utast, közöttük négy kül-! földit, kifosztottak. A nyomozó, hatóságok szinte megfejthetetlen rejtély előtt állanak. Kétségtelen, hogy a rablók legalátlb egy órán keresztül dolgoztak a hálókocsiban. Az utasok közül senki sem vett észre semmi gyanúsat, csu-; pán egy craiovai bankigazgató fele-; sége emlékezett rá, hogy hajnalfelé • valaki kinyitotta a hálófülke ajtaját, fniajd hirtelen becsapta. Az asszony erre felkeltette férjét, aki kinézett a hálókocsi folyosójára, de senkit sem látott. Reggel a hálókocsi melletti elsőosztáiyu utasai a mosdóban különféle iratokat, köztük négy útlevelet találtak és igy vették észre a vakmerő vonatrablást. A kifosztott utasok még Orsován feljelentést tettek. Átkutatták az egész vonatot, de semmi nyomra nem akadtak. Táviratilag értesítették az Orsova-Krajova-i vonat öszszes állomásait, rendőrségeit és; csendőrségeit a vonatrablásról, mind; eddig azonban a legkisebb biztosi nyomot sem sikerült felfedezni. Valószínűnek tartják, hogy a vonat-., rabiók altatószcrrel dolgoztak. Amint a Simplon befutott a temesvári pályaudvarra, a pályaudvari, rendőrség vizsgálat alá vette a hálókocsi egész személyzetét, mert igen,* valószínű, hogy a személyzet vala--| melyik tagjának összeköttetésben! kellett állania a rablókkal. A gyanúsítottak tagadják ezt a vádat. Az inspekciós hálókocsi ellenőrnek a vallomása szerint éjjeli egy óráig senki sem fordult meg a hálókocsiban az utasokon kívül. Egy óra után őt elnyomta az álom és csak hajnal felé ébredt fel. A vonat személyzete két gyanús sportsapkás utasra tudott visszaemlékezni, akik Bukarestben szálltak fel. Valamennyi károsult utas bejelenj, tette kártérítési igényét a hálókocsi-! társasággal szemben, mert a kocsi; ellenőrző közege aludt. A nyolc utas-; tói elszedett értékek összege kétmü-' lió leien felül van. ~ J
