Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-12 / 309. szám

2; oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 1922. novemebr 12, úgy a beogradi, mint a zágrábi politikai közvéleményt. A blokk már megkezdte á fiorvát közvéle­mény előkészítesd a nagy eseményre és lapjai utján állandóan pertrak­­tálja a kérdést. Az „Obzor“ pénteki számában hosszú vezércikkben foglalkozik a passzivitás esetleges feladásá­nak jelentőségével és arra mutat rá, hogy a parlamentbe való be­vonulás nemcsak az ellenzék erő­sítését fogja jelenteni és nem csak az a célja, hogy a kormányt mo­mentán megbuktassa. Az „Obzor" szerint az egész belpolitikai irány­zat megváltoztatását fogja jelen­teni a horvát képviselők megje­lenése a parlamentben. Más hírek szerint nem te fog az egész horvát b okk Beograclba men­ni, mert a frankisták nem hajlan­dók erre és ezért valószínűleg maga Radios is néhány hívével egy ült szin­tén Zcgrebben fog maradni, hogy a paraszttömegek előtt ellensú­lyozhassa a Frank-pártnak ilyen módon növekedhető népszerű­ségét. az egész járás területén mindeneset­re szokatlan intézkedés akkor, ami­kor a közállapotok ezt nem követe­lik meg. Sem Topolán, sem környé­kén nem fordultak elő olyan esetek, amelyek szükségessé tették volna ezt a Jankulov főszolgabíró által preventívnek nevezett intézkedést. sem pedig az államérdeknek olyan veszélyeztetésére nem tudunk gon­dolni, ami ellen hathatós ellenszer a korai záróra. A topolai járás lakossága, amely a múltban már annyi méltatlanságot szenvedett, megérdemelné, hogy bé­kés életét békésen folytathatná. Mem tudja a novisxaái ügyvédi kamara, hogy miért haragszik rá a belügyminiszter Dr. Adamovics István kamarai elnök szerint nincsen konfliktus a kamara és ai igazságügymimszter kozott Subotieán is megalakul a magyar politikai menekültek szervezete A magyar politikai menekültek vé­delmére kiadott ttj belügyminiszteri rendelet intézkedéseiről már irtunk. A magyarországi emigránsoknak mozgási szabadságot és szabad lete­lepedést engedélyező rendelet meg­érkezett már a hatóságokhoz, igy a szuboticai rendőrséghez is, amely már megkezdte a rendelet végrehaj­tását. A rendőrség felhívta a Szuboticán tartózkodó politikai menekülteket, hogy alakítsák meg itteni szerveze­tüket és a tagok szükséges igazol­tatása után állítsák ki az előirt uj fényképes igazolványokat. A Szuboticán tartózkodó baranyai menekültek, akiknek eddig nem állt módjukban szervezetet aiakiíani, a legközelebbi napokban össze fogják hívni a baranyai és általában a ma­gyarországi politikai menekülteket, alakuló gyűlésre, amelyen meg fog­ják alakítani a »Baranyai Menekül­tek Gazdasági Szervezetének* szu­­boíicai alosztályát. A szervezet tisztán gazdasági ala­pokon létesül és célja kizárólag csak a menekültek gazdasági érdekeinek védelme. Szuboticához hasonlóan, megala­kulnak mindenütt a vidéken a me­nekült-szervezetek, az uj rendelet­ben biztosított előnyök biztosítása érdekében. Ismertettük már a beogradi Prav­dának azt a jelentését, amely szerint az igazságügyininiszíer fel akarja oszlatni a novisadí ügyvédi kamarát. A Búcsmegyei Napló kérdést inté­zett ebben az ügyben Adamovics István dr. ügyvédhez, a novisadí ügyvédi kamara elnökéhez, aki a kővetkezőket mondotta: — Egyáltalában nincsen tudomá­som arról, hogy a novisadí ügyvédi kamara konfliktusban állana az igaz­­ságügyminiszteriummai. Éppen az­ért a beogradi Pravdának azt a köz­lését, hogy az igazságügyminiszter fel akarja oszlatni a novisadí ügy­védi kamarát, csak légből kapott hírnek lehet tekinteni és csak arra a tárgyalásra lehet visszavezetni, a mely az ügyvédi kamara feljelenté­se folytán, néhány nappal ezelőtt a novisadí törvényszéken lefolyt. Ugy­­látszik, hogy egyes köröknek nem tetszik a novisadí ügyvédi kamara működése és szeretnének ellene han­gulatot kelteni. Ismétlem, hogy a leg­kisebb konfliktus anyaga sincs a ka­mara és a miniszter között és eddig még kérdést sem intézett a minisz­ter a kamarához olyan ügyben, a mely esetleg ütköző pontként szolgál­hatna. Egyébként a novisadí ügyvédi kamara teljesen autonóm testület és igy nincs a miniszter fegyelmi ha­táskörének alávetve. A kamara min­den egyes végzését az érdekelt sem­­mitőszék ügyvédi tanácsához feleb­­bezheti meg, tehát ez dönt végső fo­kon, nem pedig a miniszter. A novi­­sadi kamaráról törvényt hoztak és mint törvényen alapuló testületet miniszteri rendelettel feloszlatni nem is lehet. Ami a Pravda cikkének a magyar ügyvédekre vonatkozó részét illeti, arra következőket mondotta dr. Ada­movics István: j — Minden ügyvéd, aki konkrét panaszt tett a kamaránál, annak ügyében mindenkor eljártunk. Egyik seníai ügyvédet, dr. Keczeli Mészá­ros Sándort az ottani hatóság kiuta­sította. Dr. Keczeli hozzánk fordult és mi huszonnégy óra alatt vissza­­vonattuk a kiutasilási végzést. Végül kijelentette az ügyvédi kamara el­nöke, hogy a magyar nemzetiségű ügyvédek részéről dr. Kovács Bó­dog, a kamara választmányánál tag­ja, aki minden választmányi ülésen részt vesz és ő is igazolni tudja, hogy a kamara minden ügyvéddel I szemben nemzetiségre való tekintet a nélkül. vei együtt akar működni. Utána ki­jelentette az újságírók előtt, hogy a' keleti kérdésben teljesen egyetért Franciaországgal és azt kívánja, hogy a konferencia még ezen a hé­ten összeüljön. Az olasz békedelegá­ciót Mussolini személyesen kívánja! vezetni. Az angorai kormány békedelegá­ciója november 10-ikén már eluta­zott Lausanneba. A delegációt Izmet pasa külügyminiszter vezeti. A poli­tikai és gazdasági szakértőkkel együtt a delegáció harminchat tag­ból áíl. A harc a két török kormány közt még egyre tart. Mohamed szultán titkára kijelentette, hogy a szultán a deíronizáló határozat ellenére még mindig háromszázmillió muzulmán fejének tartja magát. Az angorai kor­mány ezzel szemben elrendelte a konstantinápolyi kormány külföldi képviseleteinek feloszlatását. ...................Mwiaseaim--.--------­Nemzetiségi törvényt sürgetßek Csehszlovákiában Prágából jelentik : A német szo­­ciűldemokrnta-párt e nemzetgyű­lés elé sürgős indítványt terjesz­tett be, hogy egy 24 tagú bizott­ságot válasszanak, amely törvény­­javaslatot dolgozzon ki a nemze­tiségi viszonyok szabályozásáról és a köztársaságban élő nemzetiségek jogi helyzetéről s ezt n javaslatot három hónapon belül terjessze a ház elé. A javaslatot valamennyi német párt, a cseh kommunista párt, a szlovák néppárt, a magyar szo­ciáldemokrata-párt és a magyar keresztény szocialista-párt képvise­lői írták alá, összesen 117 kép­viselő. A Pravo Lidu vezércikkben fog­lalkozik a javaslattal és kijelenti, hogy a parlamenti munkarend szerint a nemzetgyűlés csak kor­mányjavaslatokkal, vagy képvise­lők javaslataival foglalkozhatik, de azt nem lehet egy bizottságra bizni, hogy javaslatot dolgozzon ki. Ehhez c parlamenti munka­rendet kellene előbb megváltoz­tatni. A lap rámutat arra is, hogy a nemzetiségi kérdés felvetése a legszerencsétlenebb időben törté­nik. Ezt a lep a gazdasági krí­zisre való hivatkozással indokolja. .........................■Mwi«ing.|?whig?imsfg^ggtcaepaM>iavi3iriT»ii»« ■■ . Városi ingatlanok állami használatban Százharminc városi épület közül csak kettőt hasznát a város Az utóbbi időben mindgyakrabban kéri az állam Subotica városától egyik vagy másik városi épület át­engedését állami intézmény részére. Az utolsó héten két ilyen eset fordult elő, az állami bakteorológiai intézet I céljaira a tiszti főorvosi hivatal he­lyiségeit, a trachomás-kórház részé­re pedig a városi szegényház épüle­tének átengedését kérte a kormány. Bár a város az eddigi tapasztala­tokból okulva elvileg ellenzi városi épületeknek állami használat céljaira vaó átadását, az utóbbi két esetben is kénytelen volt taégts teljesíteni a kérést, :n:-it olyan intézményekről volt szó, amelyeknek létesítése első­sorban a városnak érdeke. A legutóbb! tárgyalások alkalmá­ból azonban a városi tanácsban sző esett arró., hogy ez a rendszer nem tartható tovább fenn, mert súlyos anyagi ttíz okai okoz a városnak, a melynek pedig mai gazdasági hely­zetében minden jövedelemre foko­zott szüksége van. A tanács ugyanis A topolai záróra Kilőne órai zárórát rendeltek eí a topolai járás területén Mint Topoláról jelentik, ott az egész járás területén nagy izgalmat kelt a topolai főszolgabírónak leg­újabb intézkedése, amellyel a főszol gabirósághoz tartozó községekben mindenütt elrendelte a kilenc órai zárórát. Este kilenc óra után a topo­lai járáshoz tartozó községekben sö­tétség borul minden korcsmára és kávéházra és alig jár valaki az ut­cákon, A szokatlan intézkedés okaira néz­ve telefonon kérdést intéztünk Jan­kulov topolai főszolgabíróhoz, aki kijelentette, hogy a záróra elrende­lésére igen tontos oka volt, azonban ez a rend ientarfásóra szükséges in­tézkedés csupán átmeneti jellegű, azt azonban nem hozhatja nyilvá­nosságra, hogy milyen okok kész­tették az intézkedés megtételére. A kilenc órai záróra elrendelése Londoni jelentések szerint angol politikai körökben a keleti helyzetet egyre súlyosabbnak látják. A kül­ügyminisztériumban állandó perma­­ncnciában vannak, a hadügyminiszté­riumban pedig megbeszélést tartot­tak esetleges katonai rendszabályok életbeléptetéséről. A péntek esti londoni miniszterta­nácson kizárólag a török problémá­val foglalkoztak. Különösen a török­országi keresztény lakosság üldözé­se teszi kritikussá a helyzetet. A törökök több mint egy millió Anafóliában élő keresztény ki­utasítását követelik. Az angorai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 12.000 keresztény árva, valamint a görög és örmény lakos­ság egy hónapon belül eltávozzék az ország területéről. Ha ez nem törté­­!nik meg, akkor deportálni fogják őket. A Fekete tenger partján is egyre tartanak a keresztényüldözések. A 18—45 év közötti férfiakat az ország belsejébe szállítják, a többieket ki­utasítják. A Konstantinápolyból ki­utasított keresztények száma meg­haladja a félmilliót. A szövetséges hatalmak főmegbi­­zottai, Amerika megbízottjával együtt tiltakoztak a keresztény la­kosság tömeges kiutasítása ellen és azt követelik, hogy ezt a kérdést terjesszék a lausannei konferencia elé. Harrington tábornok jelentést tett I kormányának, hogy a íőmegbizoitak ’parancsainak a törők csendőrség nem engedelmeskedik. Mivel a szö­vetséges tábornokok nem rendelkez­­{uefc tsendőrséggei és rendőrséggel, nera urai a helyzetnek. így nem áll módjukban az ázsiai tömegeknek Konstanttaápolytía való beözönlését megakadályozni, vagy ellenőrizni. A tömeg napról-napra növekszik és igy a közel jövőben a konstantinápolyi hatóságokra nézve veszedelmessé válhatnak. Parisban is nagy nyugtalanságot keltenek a Konstantinápolyból érke­ző hírek. A helyzetet komplikálja az is, hogy az angorai nemzetgyűlés nem hagyta jóvá azt a megállapo dást, mely Harrington tábornok és Riffat pasa, Konstantinápoly polgári kormányzója között Konstantinápoly közigazgatása tekintetében létrejött. Poincaré a keleti hadműveletekről tárgyalt Foch marsallal. Politikai körökben úgy tudják, hogy Francia­­ország Ígéretet tett az angol kor­mánynak, hogy támogatja Anglia keleti politikáját a következő feltéte­lek mellett: 1. Angol iranöla katonai szö­vetséget létesítsenek; 2. Anglia elengedi Franciaor­szág tartozásait; 3. Anglia szabad kezet enged a jóvátételi kérdésekben és megengedi Franciaországnak a német segélyforrások teljes ki­aknázását. Az angol kormány ezekben a kér­désekben még nem foglalt állást. Az első két követelést, beavatottak sze­rint, Anglia hajlandó teljesíteni, de a harmadik pontot veszedelmesnek tartja, amely nemcsak Németorszá­got, de Franciaországot is tönkre tehetné. Poincaré még mindig arra törek­szik, hogy a lausannei konferenciát még november 20-ika előtt egybe­hívják. Mussolini olasz miniszterelnök szombaton fogadta a római diplomá­ciai kart, amelyen kijelentette, hogy jegyzéket állíttatott össze a városi az uj plasz kormány szövetségesei- ingatlanokról és ebből kitűnik, hogy. A törökök nem tűrnek keresztény lakosságot! Kisázsiáfc&n Ismét súlyosbodott a keleti helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom