Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-09 / 306. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. ^Vfoíyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1922. november 9. 306. szám fuegjei&isik műiden reggel, ünnep után és hétfőn délbe a TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Seerkssztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandrc-uiita 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alczaadra-ulica I (Lelbach-palota) csapat s az a szivet kitöltő lelke­­süítsóg, amelyik befogta magát a vándorszínészet kordéjába, csal úgy teheti meg a céija felé kö zelebb vivő első lépéseket, ha o magyar tömegek érdeklődése töri puhára ez ut göröngyeit s ha kinyílt szivek és nem garasos­kodó bőkezűség támogatják misz­­sziós vándorlásukban. Politikai okok, utazási nehéz ségek s a közszellem bizalmat­lansága nem teszik lehetővé azt, hogy hivatásos színészek társu­lata elégítse ki az elzsibbadt kui­­turigényeket. A magyar színját­szás első apostolainak magukból kell kitenyészteni a hivatásos szi­neszek csoportját. Ennek a ge­nerációnak, amelyeket tökéletes színpadok tökéletes produkciói neveltek föl a színpadi művé­szetnek, most örömet kell talál­nia a kezdet nehézségeiben, a primitiv színpad nem tépheti össze illúzióit, az együgyü ku­lisszák, a műkedvelők szögletes­sége nem zavarhatják műélveze­tét. Mert próbálkozásokon, aka­dályokon és kezdetlegességeken tu! a felmozduló magyar kultur­­törekvésekeí kell iáíniok s ami­kor először gördül föl a függöny, éreznlök kei!, hogy az itt élő magyarság életének uj fölvonása kezdődik. (d) CsiitSrfökSia dönt a demokrata-párt a kormányválság kérdésében Windischgräiz herceg ügye a nemzetgyűlés előtt A belpolitikái helyzet Magyar színjáték Jóleső örömmel adtunk számot arról a nemes kezdeményezésről, amivel a becskereki műkedvelők meg akarják oldani az állandó magyar színház problémáját. Ez a kezdeményezés már biztatóan több a jószándék első megnyilat­kozásainál, hiszen már együtt van a színtársulat, meg van szervezve nagyjában a zenekar, komoly és tanult vezetők vállalják a munka irányítását, minden megvan arra, hogy a működés feltételeit meg­teremtve, hozzákezdjenek úttörő munkájukhoz. Megismétlődnek a történelem korszakai. A magyar színészet hőskorának napjai térnek vissza, a Dérynéknek, Kelemen Lászlók­nak küzdelmét kell újra megvívni azoknak, akik a magyar színjá­téknak áldozzák erejüket, lelkese­désüket és tudásukat. Enervált energia, fásult közöny, lelket vesztett fáradság, minden neszre visszahúzódó opportunitás teszik nehézzé ezt a küzdelmet. Pedig mennyi akadályt kell legyőzni, a mi a magyarságon kívül esik s mennyivel nehezebb legyőzni azokat az akadályokat, amelyek a magyarságon belül vannak, a kontemplativ magyar leiekből lelkeztek. Akkor, száz évvel ezelőtt csak a nagy keleti közönyt kellett legyőzni, a kulturátlanság ellen kellett harcolni s korcsma udva rokon, fészerek alatt, hordókra deszkázott színpadokon kellett hódítani közönséget a magyar szónak, magyar beszédnek, a kul­túra legelevenebb megszólaltató­­jának, a magyar színjátéknak. Magyar földön kellett magyar kultúráért harcolni s mégis milyen martiriumos volt az önfeláldozás s milyen apostolos a misszió. S most nem magyar földön élő magyarok közt kell ezt a munkát elvégezni. Hiányzik antheusi se gitsége a magyar földnek. A nagy összeomlásban összeomlott min­den, amit egy évszázad magyar kulturharcosai fölépítettek, még a romokat is szétszórta a fergeíeg. Puszta talajon kell kezdeni az újraépítés mindig nehezebb mun­káját. A lelkesedés, önfeláldozás s a magyar kultúrához való el­szakíthatatlan ragaszkodás a harci eszközei ennek a küzdelemnek. Soha ennél vértelenebb harc nem volt, soha békésebb küzdelem, soha nemesebb munka, ártatla­nabb készülődés. Ha volt a magyar áldozatkész­ségnek hivatása, ha volt segitö kötelessége, ha volt támogatása nak szerepe, most van! A sokszor életrehivott, soha meg nem nyi­latkozó magyar áldozatkészség nem térhet most ki rásuiyosodó föladata előtt. Az a maroknyi A szerdai napon az ünnep miatt a parlament nem tartott ülést. A csütörtöki nap, mint rendesen, interpellációs nap lesz. A napi­renden D rzsics nemzeti szocialista képviseld interpeilácója szerepe' Wind ■chgraetz Hugó herceg és családjának gyanús politikai sze­repléséről A politikai közvélemény érdeklődéssel várja a kormány válaszét erre az interpellációra, mert Derzsics avval vádolja a kormányt, hogy bár tudott a volt herceg hazaáruló tevékenységéről, nem akadályozta meg, hogy ki­hallgatáson jelenhessen meg a király előtt és szekvesztrált birtokait is fel oldották a zár alól. A csütörtöki napnak azonban ennél sokkal fontosabb eseménye lesz a demokratapárt vitájának folytatása, amelyen valószínűleg döntésre kerül a kormány lemon­dásának kérdése. A keddi ülésen Timotijevicsnek mérsékletre intő beszéde ellenére is az volt a helyzet képe, hogy a párthatáro­zat a kormány lemondását fogja követelni. Parlamenti körökben mégis nagyobb valószínűséget tulajdonítanak azoknak a kombi­nációknak, hogy a demokraták ellenzéki része megint leszerel és csak a koalíciós szerződés étre­­vídiálását s a kormány rekonstruk­cióját fogják követelni. Ha valóban ez következik be, akkor biztosítottnak látszik, hogy a kormány még ebben az évben keresztülviszi a parlamentben a sürgős törvényjavaslatok letár­­gyalását. Annál nehezebben fog azonban menni a radikálisok- és demokratáknak a parlament ülé­sezésével párhuzamosan folyta­tandó tárgyalásokon, a megegye­zés létrehozása. A két párt kö­zött apró kérdésekben annyi gyu­­anyag haimozódott fői, hogy azok­nak eliminálása nagyon nehéz lesz. Komplikálják a helycetet személyi kérdések is, amelyek­nek elintézése súlyos presztízs­­áldozatokra fogja kényszeríteni mind a két pártot. Mindezeket a várakozásokat azonban teljesen fölboríthatja a horvát blokk, ha beváltja fenyege­tését és valóban bevonul a parla­mentbe. Ez a parlamenti erőviszo­nyoknak olyan eltolódását jelen­tené, hogy a kormánypártoknak mindig teljes számban jelen kel­lene lennie a parlament ülésein és egységesen a kormány mögé kellene állania minden szavazás­nál, mert különben a parlamen­tet szorgalmasabban látogató el­lenzék sokszor leszavazhatná a kormányt. Erre azonban a ta­pasztalatok alapján nagyon ke­vés a kilátás, mert a demokra­ták egy részének magatartása to­vábbra is teljesen bizonytalan lenne és a kormány a két kis kormányttámogató pártnak is mind­untalan ki volna szolgáltatva. De még enné! is jobban félnek kormány körökben attól, hogy a horvát blokk nem csak szavazni, hanem esetleg obstruálni is fog a páriámén ben és teljesen megaka­dályozza a parlament működését. Ekkor pedig igazán nem marad más hátra, mint a parlament fel­oszlatása és az uj választások kiirásn. De Beogradban nem hisznek komolyan a blokk eljövetelében és bizakodnak abban, hogy to­vábbra is megmaradnak Rádicsék minden „békeszerető“ nyilatko­zatuk dacára is a passzivitás elvi álláspontján. A helyzetnek megvan az a kő mikuma, amit a zagrebi konferen­ciához köze! álló sajtó ki is hasz nél a kormány ellen, hogy a hor­vát blokk bevonulását a parla­mentbe most a pariameníárizmus veszélyének kezdik tekinteni, pedig eddig a passzivitást rótták fel leg­nagyobb bünéül. Hozzászámítva a belpolitika ne­hézségeihez a még mindig feszült külpolitikai helyzet bonyodalmait, a koalíciós kormány helyzete ép­penséggel nem nevezhető a leg­kellemesebbnek. Radies vezércikke a „Pasics-Prifeicsevics állama“ ellen Csak nemzetközileg elismert területet ismer — Közeledés a parlamenti el­lenzék felé Zagrebből jelentik : A „Hrvat" legutolsó számában Pcd'lcs, a blokk vezére vezércikket irt „A szerb közvélemény, a Pasics—Pribicse­­vics-kormány és a horvát blokk“ címen, A horvát blokk — írja Radics — komolyan számot vet azoknak a szerb politikusoknak erő­feszítéseivel, akik a jelenlegi rezsim megdöntésére törekszenek. Azt ajánlja a szerbeknek, hogy ne féljenek attól, hogy a horvátok a szerbek szerzeményeit veszélyezte­tik. „Mi horvátok nem értjük a vi­­dovdani alkotmány és a Pasics— Pribicsevics által létrehozott államot. A horvát blokk általában nem is beszél az államról, hanem nemzet­közileg elismert területünkről Befejezték a tisztvisel© törvény bizottsági tárgyalását Revízió alá veszik a nyugdíjazásokat Beogradból jelentik : A törvény­hozó bizottság albizottsága befe­jezte a tisztviselő törvény tárgya­lását. A nyugdij kérdés körül nagy vita fejlődött ki. Elhatározták, hogy revizió alá veszik az eddig végre­hajtott nyugdíjazásokat. Ugyan­csak revizió alá kerülnek a vaj­dasági egyházi iskolai autonómiák nyugdíjasai is. A miniszterek nyug­dijáról a döntést a plénumnak tar­tották fenn. A javaslat leíárgyaiása után megtárgyalták a különböző egye­sületek javaslatait is. Elhatároz­ták, hogy a Vajdaságban bírói szolgálatba lépett ügyvédeknek az ügyvédi pályán eltöltött időből leg­­füjebb 15 évet számiianak be a nyugdíjigény megállapításánál. — Ugyanez áll Szlovéniára is. Elfogadták a pénzügyminiszter javaslat arról, hogy a tisztviselő szervezeteknek 6 millió dinárt adja. nak B 'ogradban és Zemunban laká­sok építésére, valamint azt is, hogy tisztviselők házaira az állami jel­zálogbank a pénzügyminisztérium garanciája mellett nyújthasson kölcsönöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom