Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-08 / 305. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. évfolyam Szubotica, SZERDA 1922. november 8. 305. szám' Megjelenik minden reggel, ünnep ntón és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-15 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár fcZLRKESZTCSÉG: Kralja Aiezandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (LeíbacL-paiota) Előadás titán Mai számunkban adtunk arról hirt, hogy Konstantin, a görög király, harmadik száműzetésének helyéül Doom-ot választja, a hollandiai várost, melynek közelében Vilmos császár tölti emigrációs esztendeit. Most meg arról olvasunk, hogy a török szultán, az angorai nemzetgyűlés által detronizált államfő Indiába készül, nem •azért, hogy az ott élő mohámé dánokat fegyverbe szólítsa, hanem hogy a „kedvelt hívei" körében töltse el élete hátralevő napjait. Királyok száműzetésben I Me egy kicsit operettes cim lenneebből, amiből valamikor sötét tragédiák fojtó levegője áradt ki. Most nem tudunk mást látni benne, mint, hogy vége van az előadásnak, a színész leteszi fejéről a koronát és kiveíközödik a királyi hermelinből, aztán elmegy vacsorázni —- Doornba. Egy kis különbség mégis van, egy kis különbség, amibe bele van sűrítve mind ez az irtózat, ami keresztül szántott- rajtunk s aminek borzalmas fenyegetése felriaszt álmunkból. A tragédia hőseinek felelősségét megkövetelik a dramaturgia szabályai, de a történelmi felelősséget nem kérik számon az élők. A hősnek, aki fellázadt az erkölcsi világrend ellen, el kell buknia, aki szelei vetett, vihart arat, mely őt is elsöpri. De a császárok és királyok akik fellázadtak az erkölcsi világ rend ellen, a világ hatalmasai, a kik lőporos zsákokból vetettek ágyat a népek millióinak, az uszítok és gyülölköd k, akik meg gyújtották a kanócot, — mi történik azokkal? Elmennek Doornba házasodni, elmennek Indiába pihenni, mint a szultán, vagy Afrikába oroszlánvadászatra, mint Clemenceau s a vezércikkek s az élőkről jrt nekrológok a történelem itélőszéke nevében elküid hetik soha nem kézbesített idézésüket. Levetik a tábornagyi egyenruhát, vagy a diplomácia liliomos frakkját s felveszik a lódén utiru héjukat és ezzel eleget tettek a megbántott erkölcsi rendnek és levezekelték világokat összeromboló munkájukat. Mennyivel súlyosabb a színpadi hősök felelőssége 1 Az ő fátumuk kikerülhetetlen, tragikus sorsuk beteljesülése föltartózhatatlan, nekik bünhődniök kell, nekik meg kell halniok, nekik az életükkel kell megfizetniök bűnükért, vagy tévedésükért, — pedig csak j iszóitok. S akik halálos valósággal idézték föl a tragédiákat, akik gyűlöletet vetettek és háborút arattak, akik nem egy este játékára, hanem a történelem megmásíthatatlan örökkévalósága számára idézték fö! a tragikus öszszeütközést, azok, ha elbuknak, e mennek Doornba, a nyugdíjas uralkodók Gráczéba. Valóban, nem vagyunk sokra az úgynevezett történelmi felelősséggel. Még az Úgynevezett „fe lelősségen teljes tudatában" való cselekvésknek sem láttuk soha következményeit. A hatalmasok felelőssége csak fapénz, a hiszékenyeket ki lehet még vele fizetni. Ámbár azt hisszük, a háború elleni háborút valahogyan mégis itt kellene kezdeni. A nemzetközi szerződések, a btecikke iyezett megállapodások csak eddig érvényesek, amig fönnáll az érdek, mely őket létrehozta s amig nem áll rendelkezésre elég erő, mely őket összetöri. Szerződésekkel nem lehet a békét föntartani. De ha egyszer, csak egyetlen egyszer azt kellene látniok azoknak, akiknek módjukban van a béke és háború irtózatos kérdésében dönteni, hogy a háború nemcsak a népek millióinak bőrére, életére, vagyonára, jólétére és késői nemzedékeiknek sorsára megy, hanem a maguk életére is, hogy a vesztett háború nemcsak azzal a következménnyel jár, hogy az uralkodás dicsőséges gondiait föl kell cserélniük a penzió dicsőség nélküli gondtalanságával, akkor kevesebb lesz a háború, kisebb a háborús veszedelem s a doorni királyi penziónak is kevesebb lesz a lakója. (d.) Á hadikárpótlások ügyét tárgyalta a nemzetgyűlés György herceg ügye a parlament előtt A földműves párt hétfői kivonulása után tartott értekezletén mégis elállóit a parlament végleges elhagyásának tervétől és el határozta, hogy részt vesz a nagy gazdasági jelentőségű törvényjavaslatok tárgyalásain. A kedd délelőtti klub ülésen Lázics Voját bízták meg e párt véleményének kifejtésével a hadikártalanitásokró! szóló törvény tárgyalásánál. Minthogy a demekratapárt kedd délelőtti ülésén sem döntöttek még a válság kérdésében, a parlament mai ülése is a szokott képet mutatta. A kormány helyén ült és csak a képviselők ideges hangulatából lehetett arra követ keztetni, hngy a közeli napokban nagy fontosságú döntések lesznek a válság ügyében. A keddi ülés Beogradból jelentik: Kedden délután 5 órákor nyitotta meg Lukinics elnök a parlament ülését. Mialatt Miloradov.es titkár a múlt ülés jegyzőkönyvét olvassa fel, a klerikálisok zajongani kezdenek és azt kiáltozzák, hogy nincs kvorum. Az elnök megállapítja, hogy a ház valóban határozatképes. Napirend előtt Stájics Uros föld mivespárti a rokkanttörvény sür gős letárgyaiását sürgeti. Lukinics elnök bejelenti, hogy a kormány még nem terjesztette a törvényjavaslatot a parlament elé. Zserjav szociálpolitikai miniszter erre kijelenti, hogy ő mindent megtett annak érdekében, hogy a javaslati ól minél eiöbb törvény legyen. A javaslatot már a minisztertanács elé terjesztette, amely külön bizottságot választott a javaslat tárgyalására. Ez a bizottság néhány nap alatt elkészül munkájával és akkor a parlament elé terjesztik. Egyébként a rokkant törvény nemcsak a szociálpolitikai minisztérium, hanem a pénzügyi-, hadügyi-, agrárreform- és közlekedésügyi minisztérium resszortjait is érinti. Utána Miiebes Nikola (red.) kérdést intéz az elnökhöz, miért nem válaszolnak a miniszterek az interpellációkra. Az elnök válaszában kijelenti, hogy oda fog hatni, hogy a kormány tagjai beirtsák a házszabályokat és megadják az esedékes válaszokat. Teofnik (szoc.) kérdi, miért nem verifikálták mér két év óta B :noL Zsivojin szlovéniai szocialista képviselő mandátumát. Az elnök vá'aszában kijelenti, hogy fel fogja hívni az igazoló bizottságot sürgős i.atározathozatalra. Angyelics Pavle (dem.) kérdezi, hogy miért nem kapott mindeddig választ György herceg ügyében egy fél évvel ezelőtt beterjesztett interpellációjára. É.escn bírálja a kormány eljárását György herceg ügyiben és azt mondja, hogy nem ez a kormány fogja ezt a kérdést rendbehozni. Lukinics elnök erre azt válaszolja, hogy a kérdést még a régi ülésszak folyamán nyújtották be, a házszabályok érteimében tehát újra beterjesztendő. Ezután áttérnek a napirendre, a hadikárpótlásról szóló törvényjavaslat tárgyaláséra. Két javaslat fekszik a Ház előtt: a kormány javaslata és a törvényhozó bizottság kisebbséginek javaslata. A kormány javaslatát Markovics Pero, a kisebbségi javaslatot Simoaovics képviselő ismerteti. Lázics Voja (földmp.) mind a két javaslatot ellenzi, mert mind a kettőt kapitalista szellem hatja át. A föidmivespárí nevében külön tervezetet terjeszt elő. Ezzel az ülés véget ért. Radicsjugo szláv politikát akar folytatni Félretolják a megegyezés ellenzőit Zagrebból jelentik: A Szlobodna Tribuna munkatársa beszélgetést folytatott Radics Istvánnal, aki kijelentette, hogy a horvát blokk aktive közre akar működni a megegyezés előfeltételeinek megteremtésében és félre akarja tolni azokat a személyeket, akik a megegyezésnek leginkább útjában állanak. A mi embereink, mondotta Radics, először jugoszláv politikát akarnak. A beogradi demokrata sajtó is megállapítja, hogy blokkista körökben az utóbbi időben mindjobban erősödik a megegyezésre irányuló törekvés és hogy ezt a blokk sajtója a külpolitikai helyzettel hozza összefüggésbe. A demokraták szerint azonban a választók tömege g3rakoroí ilyen irányban nyomást a vezetőkre, mert károsnak Ítélik az eddigi politikai taktikát. „Igazságtalan kisajátítás“ A románok elveszik a jugoszláv állampolgárok romániai birtokait A beogradi„ Pravda"-ban olvassuk Tomandl dr.-nak, a jeles pancsevoi hírlapírónak „Igazságtalan kisajátítás“ címen megjelent következő cikkét: — „Rövid idővel ezelőtt megkezdték a román agrárhatóságok mindazoknak a nagybirtokoknak a kisajátítását, amelyeknek gazdái elhagyták Románia területét. A kisajátítási törvény ezeket a személyeket „menekülteknek" tekinti és lánconként 70—200 leiért elveszi földjüket. Azonban a román hatóságok nem csak azoknak a földjeit sajátítják ki, akik valóban elmenekültek Romániából, hanem azokét is, akik más állam, például Jugoszlávia, Magyarország, Ausztria síb. alattvalói, de Romániában van birtokuk. Az érdekel-; tele elsősorban Jugoszlávia állampolgárai, a Bánságból valók, akiknek még korábbi időből birtokaik vannak ott. Ebből nyilvánvalóan meglátszik az a szándék, hogy olcsó és könnyű módon jussanak jugoszláv állampolgárok jó földjeihez. Nagyon sok jugoszláv állampolgár van érdekelve ebben a kérdésben, akik a külügyminisztériumhoz fordultak, hog/ a bukaresti követség utján követelje a román kormánytól, hogy az agrárhatóságoknak erre vonatko ó intézkedése t semmisítse meg. Ebben a kérdésben Boskovics Dusán pancsevoi képviselő interpellációt,,is jegyzett be a külügyminiszternél." A cikk politikai körökben nagy feltűnést keltett. Biztosra veszik a kormány erélyes beavatkozását, )
