Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-26 / 322. szám

12. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1S22. november 26. becsének, hogy kereskedelmét és iparát erősen sújtja az adóelőlegek aránytalan mértékben való kirovása. A Staribecseiek méltánytalannak tartják, hogy Staribecse nyolcszor­tái több adót fizet, mint az egész kikindai vagy törökbecsei járás. Élénk kávéházi és kaszinóélet van Staribecsén. Az öreg urak egy része azonban szívesebben jár el tarokkoz­ni Galambos Pál ügyvédi irodájába, ahol legfőképpen Gyarmathy Béla novics, Popovics, Róth-féle prefe­­ransz-párti és a Dégi, Zsotér, Kos és Schwantner-iéle kvartét a nevezetes. De azért a Gazdakörben, amely a Míkula-féle vendéglőben van, szin­tén kellő igyekezettel forgatják a la­pot. A Katholikus Kör, amelynek leg­szorgalmasabb látogatója a népsze­rű és köztiszteletben álló Petrányi plébános, havonkint sikerült piknike­ket rendez, amelyek családias jelle­güknél fogva nagyon kedveltek. Nem kevésbé eleven az élet dél­utánonként a Bristolban, ahol Koch ügyvéd, Gombos Henrik és Kalmár Dávid vívják meg ebédutáni mérkő­zéseiket. Egyáltalában nagyon kedves, na­gyon kedélyes hely Staribecse. Nem város hivatalosan, de a világért sem falu. Egyesíti magáfcian a városi és falusi élet kellemességeit. Még a va­dász-emberek, akik pedig nem sze­retik a városi életet, szintén ugyan­ezt mondják. A határbeli tarlókon is jól el lehet szórakozni,— ha az em­ber vadászni szeret. Legalább ezt I bizonygatja a két legszenvedélyesebb staribecsei vadásztekintély: Zsótér Andor és Gortva János földbirtoko-Preferánsz a K földbirtokos, Szmik Gyula gyógysze­rész, dr. Székely ügyvéd és Deutsch Miksa keverik a kártyát. A Népkörben inkább este járnak el az urak. Szorgalmas látogatói a kör­nek: Gerber Nándor sörgyáros, Ti­hanyi Ernő, Flachbort Károly lelkész és dr. Varró János orvos. Csöndes kártyázás és kedélyes kaszinózás fo­lyik itten. Ugyanígy telnek el a délutánok és az esték a Katolikus Körben és a Gazdakörben is. Az előbbiben a Voj­„A bor“ születése Hol vagy régi kedves emlék, bor­ral és ideálokkal terhes, derűs Pósa­­asztal? Az asztalfőn a két kövér mohamed, Szigeti bácsi és Pósa La­jos között a két sovány: Dankó Pis­ta és Gárdonyi Géza. Egyik sem volt italos ember. — Gárdonyi csak a pi­pája szárát szopogatta, Dankó a he­gedűje szavától csípett be, — még­is ők voltak köztünk a legkevésbbé józanok. Gárdonyit akkoriban nem vették komolyan: mókás iró, bolon­dos ember, mondták róla — aki a pályája tetejére jutott az »ögye meg a: fene«~hangviatta!, amely népszerű Göre-könyveiből kiáradt, ö maga Amerikába akart menni, az irodalmat egy kicsit lenézte, mindent le fur­csa találmány járt az eszében, egy vizi-biciklibői akart meggazdagodni, de ha ez nem sikerülne is — állítot­ta sokszor — mint hegedűművész is megél odaát. Dankó Pista — akit un­tatott már a maga őstehetségének sok diadala — kinevezte magát író­nak. Egy rossz népszínművével járta be az országot. Akkoriban még jó mulatós emberek voltak a szinigaz­üalikas Körben sok. Jk Hát igenis. Ha az ember már nem lakhatik állanuóan valami szép nagy városban, Párisban, Londonban, Bécsben, Budapesten, akkor költöz­ködjék sietve egy olyan kis, kedves, barátságos kulturhelyre, mint ami­lyen Staribecse. Mert őszintén szól­va kevés ilyen pompás fészek van messze földön, mint ez a tisza-parti eleven, tiszta, gazdag és derék la­kosságú Staribecse. gatók: mindegyik szívesen vállalta a darab bukását azért, hogy egy éjsza­ka hallgassa a Dankó hegedűjét. Gárdonyi kivette a cigány kezéből a vonót és a Pósa fülébe illegette be­le a magakomponálta uj nótát. Pósa hsácsi egypár kupa ménesitől ittasan, vidáman kiáltott fői: — íme, a népszínmű újjászületése. Dankó Pista írja a szöveget, Gárdo­nyi Gé a csinálta a muzsikát. — Még fordiiva is megbuknék — dörmögte az öreg Szigeti József — a népszínmű meghalt! Ekkor próbáltam meg közbeszólni az asztal végéről: — Meghalt-e, nem-e, alig hiszem, hogy mi el tudnék dönteni. Amíg tehetséges irók és arravaló színészek lesznek ... — Hol vannak azok! — öünnvögte Szigeti bácsi, a legtehetségesebb iró és a iegarravalóbli színész. — Én például azt hiszem, — foíy- j tattam — ha Gárdonyi összeszednél magát és „ Göre-mondakör alakjai | köré egy kis kerek mesét teremtene, 5 még a Nemzeti Színházban is meg | mernék próbálkozni az előadásával, j Akik csak a mai Nemzeti Szinhá- ij zat Ismerik, nem tudják megmérni,» I milyen szentségtörés volt az akkori ! Nemzeti Színház színpadán a ma­­igyar paraszt-gatyának csak a gon­­jdolata is. — Ezt most ötödször mondod már I nekem, — felelte Gárdonyi — most már elég legyen a tréfából. Megírom a darabot, olyan lesz, amilyen, de Ilátnom kell, hogy komolyan akarod. Adj négyszáz forint előleget! — Megadom! Holnap elhozom a pénzt. A nagy szó kimondatott! Négyszáz [forint. Ma semmi: akkor egy félévi !élet. Megmérhetetlen kincs: előleg­­inek olyan szokatlan, hogy hetekig [beszéltek róla az irodalmi berkek­ben. Másnap okadatolt hosszú előter­­íjesztés az intendánshoz a négyszáz I forint ügyében. j Harmadnap okadatolt hosszú leirat az intendáns részéről, amelyben ilyen Iszokatlanul nagy összeg folyósítása megtagađtatik. Nemkülönben aggo­dalmaknak adatik kifejezés a Nem­zeti Színház tervezett elpóriasiíása mián. Negyednap feleségem konyhapén­zének erőszakos elrekvirálása, hogy Gárdonyinak tett ígéretemet meg­tarthassam s az ő részéről szent es­kü, hogy a darabot meg fogja Írni, nehogy az intendáns ur ő excellen­­ciája, csalódjék egy szegény ma­gyar íróhoz való bizalmában. Három hónap múlva a kezemben volt »A bor«. Örök emlékem marad az a szent öröm, amely olvasásakor elfogott. 1 Látom az olvasópróbán a sok kétke­­|dő és 'bizalmatlan arcot, amely mind Iazzal a kérdéssel fordul felém: I — Csak nem akarjuk ezt komolyan • előadni. j Hallom a próbán Gyenes Lászlót, jaki azt mondja: j — Én nem tudom, jó lesz-e, rossz ‘lesz-e, csak azt tudom, hogy én még 'soha szerepet olyan könnyen nem Ijátszottam. Magától megy. Vízvári Gyula — dicsértessék az I emléke — rendezte a darabot s iát­­íszofta felejthetetlen művészettel jögyemegafenesógor kényes szere­dét. i ő volt talán az egyetlen, aki az iírott betűből is teljesen megértette 'a mü nagyszerűségét, a mágaegészé­­ben revelálódott a viharos sikerű .premiéren. I Látom a közönséget, amely láza­­|san ünnepli a szerény, fekete gé­­[rokkban hajlongó költőt, hallom ma is a színészek zugó tapsát a szín­falak közül, látom Rákosi Jenőt, ak' vörösre tapsolt tenyereivel utolsó­nak hagyja el a sötétedő színház nézőterét és látom Gárdonyit ma­gát az előadás után a színház ho-) mályos udvarán, amint elfogja a‘ hazamenő diadalmas Rózsahegyit: — Megbuktattad a darabomat:, Kálmán, azzal a vörös mellénnyel a' harmadik fölvonásban. * »A bor« és »A láthatatlan embere költője . . . isten nyugasztaljon, Beöthy László. A Vojvodina keregkedeliES és ipara VII. Stari-Becsej. Gerber Nándor és Fia sör, maláta, likőr, jég és téglagyár Stari ßecej., Tulajdonos: Jfj. Gerber Nándor. A gyárat 1876-ban alapította ids. Gerber Nándor. A gyár azóta folyton fejlődik s jelenleg is hatalmas kibőví­tési munkálatokat végeznek, úgy hogy a Vojvodina legnagyobb sörgyára lesz. Termjlőképessége 70.000, mely a kibő­vítés után 80.C00-re emelkedik. Mun­kásainak száma cca 200. Sörei az egész SHS. királyságban általános közkedvelt­ségnek örvendenek. Schumacher Rudolf hengermalma Stai i-Becej. Óbecse és környéke legrégibb gőz­malma. Aiapitatott 1380. Terményei ál­talános közkedveltségnek és keresletnek örvendenek, Bácskai Első Bronz és Fémárugyár, Starš-Bečej. Alapittatott 1921. Siari-Bečcj büszke­­sége a gyár, melyhez hasonló nincsen az egész SHS-ben. A bronz és egyébb fémből készült tárgyakat művésziesen dolgozzák ki. A gyár Nesics Milán és Horváth S. Pál urak vezetése alatt áll, Iliknek szaktudása emelte naggyá SHS. ezen legelső helyen álló gyárát. Van öntödéje, esztergályozó műhelye, csi­­szoldája, galvanizáló telepe stb. Szobro­kat, plakettokat és egyébb iparművé­szeti cikkeket maguk a vezetők készí­tik. A gyár 50—60 munkást foglalkoz­tat. A gyár termékeit a ljubljanai min­tavásáron kiállította, hol a legnagyobb elismerésben részesültek. Schick és Spitzer,. füszernagy­kereskedők Óbecse. Lévai Lajos papíráru nagykereskedés, Stari-Bežej. Egyik leghatalmasabb papiráni nagy­­kereskedése egész Vojvodinának. Üzlet­köre kiterjed az SHS. egész területére. Bécsben kirendeltséget tart fen, mely lehetővé teszi, hogy minden cikkét szo­lid árakon adhatja. 1879-ben alapittatott és 1919-ben kezdett en gross üzletek­kel is foglalkozni. A cég kereskedői körökben a legjobb hírnévnek örvend Bácskai Gyáripar éc Kereskedelmi R.-T. Stari-Becsej. Már a háború alatt jelentékeny ipar­­vállalat volt gőzmalommal és gabona­kereskedéssel. A békekötés után nacio­­nalizálódoít és azóta üzemét lényegesen n-gyobbitotta, Stari Becsejnek, mint a Tiszamdlék gabonakereskedő központ­jának jelentékeny vállalata, amely előtt a fejlődésnek óriási perspektívája áll. Vezetése a legszalcszerübb. A vállalat 80—120 munkást foglalkoztat. Igazgató Vértes Adolf. A telep mindjárt az áilomás ^mellett van, a Tiszával pedig' egy 3 km. hosszú iparvágány köti össze. A gyár termékei a legrövidebb | idő alatt a ’ "jobb hírnevet szereztek s sztje egyi' a világpiacon legjobban keresett liszteknek. Jelenleg íöldgáz­­kutakat fúrnak ipari célokra. Óbecse közismert legnagyobb füszer­­nagykereskedése. A legkülönbözőbb fű­szer és gyarmatáru cikkeket tart raktá­ron a legjobb minőségben és szolid olcsó árakon. A cég egész Vojvodiná­­ban nagy kedvességnek örvend. 1 ROZIT fURJCSUK ASt PÁLT * KOH r ÖnCKtVAL* *> ZV9M9 SZAGTALM' OjRKStltEMH ERŐS i 'íátrányleujzz, aszfaStszigeíeSS- 9 lemez, kőszénkátrány, ~arboii­­jneum, facement, szurok, vasiak aszfalt, Bitumen. Beogradi Aszfalt és Káhúny­­vegyitermékek gyára Beograd Vuka-Karadžićeva uL 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom