Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-26 / 322. szám
12. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1S22. november 26. becsének, hogy kereskedelmét és iparát erősen sújtja az adóelőlegek aránytalan mértékben való kirovása. A Staribecseiek méltánytalannak tartják, hogy Staribecse nyolcszortái több adót fizet, mint az egész kikindai vagy törökbecsei járás. Élénk kávéházi és kaszinóélet van Staribecsén. Az öreg urak egy része azonban szívesebben jár el tarokkozni Galambos Pál ügyvédi irodájába, ahol legfőképpen Gyarmathy Béla novics, Popovics, Róth-féle preferansz-párti és a Dégi, Zsotér, Kos és Schwantner-iéle kvartét a nevezetes. De azért a Gazdakörben, amely a Míkula-féle vendéglőben van, szintén kellő igyekezettel forgatják a lapot. A Katholikus Kör, amelynek legszorgalmasabb látogatója a népszerű és köztiszteletben álló Petrányi plébános, havonkint sikerült piknikeket rendez, amelyek családias jellegüknél fogva nagyon kedveltek. Nem kevésbé eleven az élet délutánonként a Bristolban, ahol Koch ügyvéd, Gombos Henrik és Kalmár Dávid vívják meg ebédutáni mérkőzéseiket. Egyáltalában nagyon kedves, nagyon kedélyes hely Staribecse. Nem város hivatalosan, de a világért sem falu. Egyesíti magáfcian a városi és falusi élet kellemességeit. Még a vadász-emberek, akik pedig nem szeretik a városi életet, szintén ugyanezt mondják. A határbeli tarlókon is jól el lehet szórakozni,— ha az ember vadászni szeret. Legalább ezt I bizonygatja a két legszenvedélyesebb staribecsei vadásztekintély: Zsótér Andor és Gortva János földbirtoko-Preferánsz a K földbirtokos, Szmik Gyula gyógyszerész, dr. Székely ügyvéd és Deutsch Miksa keverik a kártyát. A Népkörben inkább este járnak el az urak. Szorgalmas látogatói a körnek: Gerber Nándor sörgyáros, Tihanyi Ernő, Flachbort Károly lelkész és dr. Varró János orvos. Csöndes kártyázás és kedélyes kaszinózás folyik itten. Ugyanígy telnek el a délutánok és az esték a Katolikus Körben és a Gazdakörben is. Az előbbiben a Voj„A bor“ születése Hol vagy régi kedves emlék, borral és ideálokkal terhes, derűs Pósaasztal? Az asztalfőn a két kövér mohamed, Szigeti bácsi és Pósa Lajos között a két sovány: Dankó Pista és Gárdonyi Géza. Egyik sem volt italos ember. — Gárdonyi csak a pipája szárát szopogatta, Dankó a hegedűje szavától csípett be, — mégis ők voltak köztünk a legkevésbbé józanok. Gárdonyit akkoriban nem vették komolyan: mókás iró, bolondos ember, mondták róla — aki a pályája tetejére jutott az »ögye meg a: fene«~hangviatta!, amely népszerű Göre-könyveiből kiáradt, ö maga Amerikába akart menni, az irodalmat egy kicsit lenézte, mindent le furcsa találmány járt az eszében, egy vizi-biciklibői akart meggazdagodni, de ha ez nem sikerülne is — állította sokszor — mint hegedűművész is megél odaát. Dankó Pista — akit untatott már a maga őstehetségének sok diadala — kinevezte magát írónak. Egy rossz népszínművével járta be az országot. Akkoriban még jó mulatós emberek voltak a szinigazüalikas Körben sok. Jk Hát igenis. Ha az ember már nem lakhatik állanuóan valami szép nagy városban, Párisban, Londonban, Bécsben, Budapesten, akkor költözködjék sietve egy olyan kis, kedves, barátságos kulturhelyre, mint amilyen Staribecse. Mert őszintén szólva kevés ilyen pompás fészek van messze földön, mint ez a tisza-parti eleven, tiszta, gazdag és derék lakosságú Staribecse. gatók: mindegyik szívesen vállalta a darab bukását azért, hogy egy éjszaka hallgassa a Dankó hegedűjét. Gárdonyi kivette a cigány kezéből a vonót és a Pósa fülébe illegette bele a magakomponálta uj nótát. Pósa hsácsi egypár kupa ménesitől ittasan, vidáman kiáltott fői: — íme, a népszínmű újjászületése. Dankó Pista írja a szöveget, Gárdonyi Gé a csinálta a muzsikát. — Még fordiiva is megbuknék — dörmögte az öreg Szigeti József — a népszínmű meghalt! Ekkor próbáltam meg közbeszólni az asztal végéről: — Meghalt-e, nem-e, alig hiszem, hogy mi el tudnék dönteni. Amíg tehetséges irók és arravaló színészek lesznek ... — Hol vannak azok! — öünnvögte Szigeti bácsi, a legtehetségesebb iró és a iegarravalóbli színész. — Én például azt hiszem, — foíy- j tattam — ha Gárdonyi összeszednél magát és „ Göre-mondakör alakjai | köré egy kis kerek mesét teremtene, 5 még a Nemzeti Színházban is meg | mernék próbálkozni az előadásával, j Akik csak a mai Nemzeti Szinhá- ij zat Ismerik, nem tudják megmérni,» I milyen szentségtörés volt az akkori ! Nemzeti Színház színpadán a maigyar paraszt-gatyának csak a gonjdolata is. — Ezt most ötödször mondod már I nekem, — felelte Gárdonyi — most már elég legyen a tréfából. Megírom a darabot, olyan lesz, amilyen, de Ilátnom kell, hogy komolyan akarod. Adj négyszáz forint előleget! — Megadom! Holnap elhozom a pénzt. A nagy szó kimondatott! Négyszáz [forint. Ma semmi: akkor egy félévi !élet. Megmérhetetlen kincs: előleginek olyan szokatlan, hogy hetekig [beszéltek róla az irodalmi berkekben. Másnap okadatolt hosszú előteríjesztés az intendánshoz a négyszáz I forint ügyében. j Harmadnap okadatolt hosszú leirat az intendáns részéről, amelyben ilyen Iszokatlanul nagy összeg folyósítása megtagađtatik. Nemkülönben aggodalmaknak adatik kifejezés a Nemzeti Színház tervezett elpóriasiíása mián. Negyednap feleségem konyhapénzének erőszakos elrekvirálása, hogy Gárdonyinak tett ígéretemet megtarthassam s az ő részéről szent eskü, hogy a darabot meg fogja Írni, nehogy az intendáns ur ő excellenciája, csalódjék egy szegény magyar íróhoz való bizalmában. Három hónap múlva a kezemben volt »A bor«. Örök emlékem marad az a szent öröm, amely olvasásakor elfogott. 1 Látom az olvasópróbán a sok kétke|dő és 'bizalmatlan arcot, amely mind Iazzal a kérdéssel fordul felém: I — Csak nem akarjuk ezt komolyan • előadni. j Hallom a próbán Gyenes Lászlót, jaki azt mondja: j — Én nem tudom, jó lesz-e, rossz ‘lesz-e, csak azt tudom, hogy én még 'soha szerepet olyan könnyen nem Ijátszottam. Magától megy. Vízvári Gyula — dicsértessék az I emléke — rendezte a darabot s iátíszofta felejthetetlen művészettel jögyemegafenesógor kényes szeredét. i ő volt talán az egyetlen, aki az iírott betűből is teljesen megértette 'a mü nagyszerűségét, a mágaegészében revelálódott a viharos sikerű .premiéren. I Látom a közönséget, amely láza|san ünnepli a szerény, fekete gé[rokkban hajlongó költőt, hallom ma is a színészek zugó tapsát a színfalak közül, látom Rákosi Jenőt, ak' vörösre tapsolt tenyereivel utolsónak hagyja el a sötétedő színház nézőterét és látom Gárdonyit magát az előadás után a színház ho-) mályos udvarán, amint elfogja a‘ hazamenő diadalmas Rózsahegyit: — Megbuktattad a darabomat:, Kálmán, azzal a vörös mellénnyel a' harmadik fölvonásban. * »A bor« és »A láthatatlan embere költője . . . isten nyugasztaljon, Beöthy László. A Vojvodina keregkedeliES és ipara VII. Stari-Becsej. Gerber Nándor és Fia sör, maláta, likőr, jég és téglagyár Stari ßecej., Tulajdonos: Jfj. Gerber Nándor. A gyárat 1876-ban alapította ids. Gerber Nándor. A gyár azóta folyton fejlődik s jelenleg is hatalmas kibővítési munkálatokat végeznek, úgy hogy a Vojvodina legnagyobb sörgyára lesz. Termjlőképessége 70.000, mely a kibővítés után 80.C00-re emelkedik. Munkásainak száma cca 200. Sörei az egész SHS. királyságban általános közkedveltségnek örvendenek. Schumacher Rudolf hengermalma Stai i-Becej. Óbecse és környéke legrégibb gőzmalma. Aiapitatott 1380. Terményei általános közkedveltségnek és keresletnek örvendenek, Bácskai Első Bronz és Fémárugyár, Starš-Bečej. Alapittatott 1921. Siari-Bečcj büszkesége a gyár, melyhez hasonló nincsen az egész SHS-ben. A bronz és egyébb fémből készült tárgyakat művésziesen dolgozzák ki. A gyár Nesics Milán és Horváth S. Pál urak vezetése alatt áll, Iliknek szaktudása emelte naggyá SHS. ezen legelső helyen álló gyárát. Van öntödéje, esztergályozó műhelye, csiszoldája, galvanizáló telepe stb. Szobrokat, plakettokat és egyébb iparművészeti cikkeket maguk a vezetők készítik. A gyár 50—60 munkást foglalkoztat. A gyár termékeit a ljubljanai mintavásáron kiállította, hol a legnagyobb elismerésben részesültek. Schick és Spitzer,. füszernagykereskedők Óbecse. Lévai Lajos papíráru nagykereskedés, Stari-Bežej. Egyik leghatalmasabb papiráni nagykereskedése egész Vojvodinának. Üzletköre kiterjed az SHS. egész területére. Bécsben kirendeltséget tart fen, mely lehetővé teszi, hogy minden cikkét szolid árakon adhatja. 1879-ben alapittatott és 1919-ben kezdett en gross üzletekkel is foglalkozni. A cég kereskedői körökben a legjobb hírnévnek örvend Bácskai Gyáripar éc Kereskedelmi R.-T. Stari-Becsej. Már a háború alatt jelentékeny iparvállalat volt gőzmalommal és gabonakereskedéssel. A békekötés után nacionalizálódoít és azóta üzemét lényegesen n-gyobbitotta, Stari Becsejnek, mint a Tiszamdlék gabonakereskedő központjának jelentékeny vállalata, amely előtt a fejlődésnek óriási perspektívája áll. Vezetése a legszalcszerübb. A vállalat 80—120 munkást foglalkoztat. Igazgató Vértes Adolf. A telep mindjárt az áilomás ^mellett van, a Tiszával pedig' egy 3 km. hosszú iparvágány köti össze. A gyár termékei a legrövidebb | idő alatt a ’ "jobb hírnevet szereztek s sztje egyi' a világpiacon legjobban keresett liszteknek. Jelenleg íöldgázkutakat fúrnak ipari célokra. Óbecse közismert legnagyobb füszernagykereskedése. A legkülönbözőbb fűszer és gyarmatáru cikkeket tart raktáron a legjobb minőségben és szolid olcsó árakon. A cég egész Vojvodinában nagy kedvességnek örvend. 1 ROZIT fURJCSUK ASt PÁLT * KOH r ÖnCKtVAL* *> ZV9M9 SZAGTALM' OjRKStltEMH ERŐS i 'íátrányleujzz, aszfaStszigeíeSS- 9 lemez, kőszénkátrány, ~arboiijneum, facement, szurok, vasiak aszfalt, Bitumen. Beogradi Aszfalt és Káhúnyvegyitermékek gyára Beograd Vuka-Karadžićeva uL 6.
