Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-26 / 322. szám
Ünnepi szám. — Ára: 6 korona. SMEGYE XXIII. évfolyam Sziihotica, VASÁRNAP 1922. november 26. 322. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és héttőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZEKAES2TČSEG: Kralja Alexandra-niica 4 szám alatt Ficdóhivetal * Kra’ja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-pal óta Araiiyftistős szabadság Megnehezedik az idők járása felettünk. Mint az őszi eső, olyan langyosan permeteznek az ígéretek s mint a jégverés, úgy törik le reménykedéseinket a tettek. A szerb demokrácia hagyom» nyai, a fiatal jugoszláv állam de mokraía szelleme, a múltak tanú sága, az elnyomatásból magunkkal hozott szabadságszeretet — halljuk az egyik oldalon s mi van a másik oldalon ? A választójog bői való kitaszítottság, a magyar osztályok fokozatos megszüntetése az iskolákban s az agrártörvény tervezete, mely le akarja faragni a magyar nagybirtok csonkokról a húst s a magyar földnélkülieknek csak a tememben juttat földet. Rendkívüli távolságok választék el egymástól a törvényes szaá’yozds parancsait s a közszelíem tilalmait. De rendkívüli távolságok választják e! a törvényes szabályozásnak módjait is egymástól, azokat, melyek nemzetközi megállapodások, s szokat, melyeket az ország belügyéneh tekint. A nemzetiségi probléma nemzetközi probléma. Közép- és keieteurópának nincsen egyetlen állama sem, ahol a nemzetet alkotó nép mellett nem lennének népkisebbségek sem. A nemzetiségi kérdés alapvető megoldását nemzetközi szerződések szabályozzák. E nemzetközi megállapodások megfelelnek a legtisztább liberalizmus és legtürelmesebb demokrácia követelményeinek. Az alapvető intézkedések részleteit az egyes országok törvényhozó testületéi foglalták jogszabályokba. Ezek a törvényes intézkedések már legtöbb helyen megszorításai azoknak a szabadságoknak, amelyeket a népek egyeteme nemzetközi megállapodásaiban megadott. Ezt az elhajlást, ezt a megszorítást lejtövé fokozza és szakadékká mélyíti az a különbség, mely az elhatározott, a törvénybe foglalt jogelv s a megvalósított, végrehajtott akarat közt fájdalmas mértékben, de fájdalmas bizonysággal meglelhető. Odakint a népek urai a legszebb ruhájukat öltik magukra. Á konferenciákon magukra veszik a szabadság hermelinjét, a demokrácia tógáját, az egyenlőség frakkját s otthon a darócruhához szövik a végrehajtó hatalom rokkáin a kelmét. Mintha a szövőszéket nem a szép ségek hérosza, Lionardo d' Vinc: találta volna föl, hanem az erőszak apostola : MxchiaveUi! Oda kint, a nemzetközi konferencia kon, a világközvéiemény figyelt ellenőrzése mellett, demokráciát h;rd'tnek a többi ország nép kisebbségei számára, szabadságot a m s ország eír.yomottainak, kint, egyenlőséget a más társadalom elulmaradtjainak s odahaza a sza bedság prédikátoraiból lesznek az erőszakos elnyomatás apostolai. Mintha behozatali tilalom alá es nék minden országban a szabadsng tisztelete, a politikai türelmesség s a megbecsülő megértés. Vagy, mintahogy külföldi utas rosszvalutáju országban az elutazás előtt minden pénzét elvásárolja, hogy a zürichi halál sira iomházából ne vigye haza a halálra Ítélt valutát. Külföldön Cannesban és Genuában, Portoroseban és Lausanne-ban elszavalnak mindent, amit állampolgári egyenlőségről, nemzeti türelemről és polgári szabadságról tudnak s mire hazaérnek, nem marad semmi csomagjukban a hirdetett és kiharcolt eszmékből. A szabadság hirdetéséből láncot vesznek, a türelem-prédikációkból mikrobát a közszellem megmérgezésére, a megértés igéin a gyanakvás feketeszemüvegét. S a szent ideákból megmenekülve s ezekkel az árucikkekkel megrakodva térnek haza törvényt hozni és törvényt végrehajtani. Láttam már sajtot pakolni a Faust második részébe s ettek már parizert a legtündöklőbb vezércikkekből is. A szabadság dokumentumaiból aranyfüst lesz, amivel ragyogóvá teszik az egyenlőtlenségek terheit. Dé ez aranyragyogás csak a szemeket kápráztatja el, nem a szenvedéseket. S mint a mese nyoszo’yájában egy borsószemet száz derekaljon keresztül is meg lehet érezni, a rozsda kiütközik, ha ezerszeres aranyfüstte! vonják is be — a vasat.- A minisztereliiok Movisadoia Szabadságot és egyen!őségét ígért a nemzetiségi kisebbségeim ?k A radikális-párt bizalmas értekezlete — Novisadi munkatársunktól — Pasics miniszterelnök szombaton délelőtt fél tizenegy órakor Novisadra érkezett. A miniszterelnök kíséretében voltak Markovics Lázár dr. igazságügyi, Miladinovics Zsárkó dr. posta és távírda ügyi, Stanics Andra közlekedési miniszterek, Alexejevics Mita államtitkár a BBS. osztály vezetője dr. Mihajlovics Szvetiszláv, a BBB. osztály volt főnöke és mintegy harminc radikális képviselő. A miniszterelnököt a vasúti pályaudvaron Szljepcsevics Milán főispán, Stefanovics Zsárkó dr. polgármester, Banjaniti Jován rendőrfőkapitány és Gyorgyevics Mita, a novisadi radikálispárí elnöke, továbbá a radikálispárt tagjai fogadták. A vasúti kocsiból kiszálló Pasicsot Gyorgyevics Mita pártelnök üdvöölte. A miniszterelnök pár szóval köszönetét mondott az üdvözlésért. A pályaudvarról az egész társaság a zsúfolásig megtelt gör. keleti szerb templomba ment, ahol dr. Irénéi gör. kel. püspök tizenkét pap segédletével celebrálta a Tárnics Jása ieíkitidveért tartott ünnepi rekviemet. A rekviem után Popovics Boszna országgyűlési képviselő, vrsaci föesperes mondott beszédet, amelyben méltatta Tomics életét és áldás thozó munkásságát. A gyászistentisztelet alatt a Névén dalárdája gyászénekeket adott elő. A rekviem után Pasics miniszterelnök, a miniszterekkel és képviselőkkel, valamint a radikálispárt tagival autókon és kocsikon a görögkeleti temetőbe ment, ahol rövid ryházi szertartás után Kobasica Stevo országgyűlési képviselő, a sarajevói Srpski Riječ szerkesztője, a ovisadi radikális klub nevében Joanovics Dragutin, a beogradi radikális egyetemi hallgatók elnöke és N'kolics Jován, túrjai földmivts, a földmunkások nevében mondottak beszédet. A temetőből a társaság a városba hajtatott. IJéíben a Linde-féle vendéglőben f250 terítékes bankett volt, amelyen iGyorgyevics Mita a radikális klub részéről üdvözölte Pasicsot és megköszönte Pasics politikai működését. Ezután dr. Miladinovics Milivoj szuboticai közjegyző beszélt, ünnepelve Tomics Jása emlékét Majd érdekesen fejtegette a Vajdaság politikai fontosságát és vázolta, hogy mik a Vajdaság érdekei, lelkes szavakkal szállva síkra a jogegyenlőség mellett. Pasics beszéde. Ezután Pasics miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban köszönetét mond a szívélyes fogadtatásért, majd igy folytatja: — Nem azért jöttünk ide, hogy beszédeket tartsunk, hanem hogy Tomics Jása emlékének szenteljük ezt a napot. Ismételten köszönetét fejezi ki a szép fogadtatásért és üdvözletekért s ezután áttér a politikai kérdésekre. Annyit mondhat, hogy egész életét a hazája és nemzete szolgálatának szentelte és ameddig ereje bírja, ezt fogja tenni ezután is, a radikális párttal együtt. Megemlékezik a radikális párt harcairól a múltban és kijelenti, hogy most is, mint fiatal korában, inkább a fejét adja. minthogy a jogért és az egyenlőségért való küzdelemben meghátráljon. A beszédnek ennél a pontjánál a teremben jelen levő nem szláv anyanyelvű polgárok elkezdték Pasicsot magyar és német nyelven viharosan éljenezni. Pasics miniszterelnök az éljenzők felé fordulva, a következő kijelentést teszi: « " — A szerb nemzet évszázadokon át rabságban élt és tapasztalásból tudja, hogy milyen az élet a rabságban. Ezért tehát bátran kijelenthetem, hogy a szerb nemzet soha sem lesz képes másokat elnyomni, hanem a legőszintébben kivdn a nem-szlávokkai barátságban és egységben élni. A jog és a szabadság ebben az országban legyen mindenki számára egyforma. A miniszterelnök ezen a magyarok és németek felé mondott kijelentésére újból még viharosabban felzugott az éljenzés a teremben. Ezzel be is fejezte a miniszterelnök a beszédét. Utána még több felszólalás hangzott el. Pasics délután négy órakor a gyorsvonattal Beogradba visszautazott, mig a miniszterek és a képviselők Novisadon visszamaradtak. Délután öt órakor a városháza dísztermében a novisadi szerb nőegyletek Tomics Jása emlékének szentelt irodalmi ünnepélyt rendeztek. amelyen a miniszterek és képviselők is resztvettek. A radikálispárt bizalmas értekezlete Este 8 órakor a radikális klubban bizalmas értekezlet volt, amelyen Miladinovics Zsárkó dr., valamennyi vajdasági radikális képviselő, valamint a többi Novisadon maradt képviselő is részt vett. Ugyancsak jelen voltak a bizalmas értekezleten a radikálispárti választókerületek és kerületek elnökei. A sziikebbkörü értekezlet a politikai helyzettel és a jövő választás kérdésével foglalkozott. Sulyos kritika a kormány működésére! Egy demokrata-párti képviselő ellenzék? szereplése Beogradbó! jelentik: Kormánykörökben nagy felháborodással tárgyalják a demokratapárti Angyelics Pavle állandó ellenzéki ténykedését. Legutóbbi szereplését a törvényhozó bizottságban, ahol nem csak a kormányt, de saját pártját is nagy zavarba hozta a »jugoszláv« elnevezés indítványozásával, most megtetézte egy nyílt levéllel, melyet rudniki választóihoz intézett. Ebben a nyílt levélben hevesen megtámadja az egész kormányt és a kormánykoalíciót is. Szemére veti a kormánynak, hogy az alkotmány megszavazása után nem oszlatta lel azonnal a nemzetgyűlést és minden lehető trükköt felhasznált, hogy hatalmon maradhasson. A kormány rokkanttörvény javaslatáról azt mondja, hogy az a hálátlanság cselekedete n háborü áldozataival szemi ben. A tisztviselő törvénnyel azt akarja a kormány elérni, hogy csak olyanok legyenek a tisztviselők soraiban, akik nem akarnak gondolkozni, hanem csak gépek lesznek a nép elnyomására. Kritizálja a hadikárpötlások fel-Lapimk mai száma 20 oldal
