Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-18 / 314. szám
^li Í5 ^5 F Ára 1 dinár. XXIII. évfolyam Szubotica, SZOMBAT 1922. november 18. 314. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfűn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, SzerkcíxSőség 5-1) Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alcxandra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiezandra-ulica 1 (Lekach-palota) A nép szava. Mire e sorok napvilágot látnak, az angol választásoknak eredménye már ismeretessé válik. A jelek már nem csalhatnak, a konzervatív párté lesz a többséij. Azok, akik a választásoktól a világpolitika irányvonalának eltolódását várták, nem találhatnak — lelki berendezkedésük és politikai pártállásuk szerint — sem vigasz talő, sem lehangoló tényezőt ebben az eredményben. Az angol konzervatív-párt éppen olyan konzervatív, mint amennyire az SHS. királyságbeli „radikális-párt" ra dikális, „demokratapárt" demo krats, mint amennyire egységes a magyarországi „egységes-párt", vagy, mint amennyire nemzetköziek a szociáldemokraták itt is, másutt is, mindenütt. Ez a parlament a győzelem vérgőzében született meg s a béke jajjai között múlt ki. Ez a két határkő összesüritve és összezsúfolva magéba zárja mindazt a tragikussá nőtt balfogást, mindazt a logika bőt kifordult koncepciói, mindazt n programot és hitvallást meg becstelenitö cselekedetet, amivel a béke korszakában, a békeszerzés munkájában folytatták azt, a miről négy évvel ezelőtt mér azt hittük, hogy elérkeztünk a végére A minap választott Amerika, rr.a választott Anglia, a francia kormanykrizis előreveti a francia választások árnyékát, az a három nép, amelyiknek leghangosabb a szava s amelyek külön-külön a győző hatalmakat, együtt a győző világot képviselik, hozzájut ahhoz, hogy helyeslésével vagy tagadásával igazolja vagy elbuktassa a háború iikvidációjának uj háborús állapotot szülő politikáját. Ezek a választások, a választásokat megelőző jelenségek és főként a választások elrendelésének kényszere arra mutatnak, hogy lassan-lassan, bátortalanul ébredező öntudatossággal mégis csak közeledünk ahhoz az állami berendezkedéshez, melyben a kor mány omnipotenciáját a népek rendelkezési joga váltja fel. A háborús gazdálkodás rendszabályait sokan az államszocializmus felé haladásnak tekintették, nem vevén észre azt a kiegyenlithetetlen különbséget, ami a szocia lista állam állampolgári jogainak s a háborús állam állampolgári kötelezettségeinek kiegyensúlyozottsága között tátong. A világháború muszájja a legdemokratikusabb törvényhozási szerveket is statisztákká devalválta. A népképviselők csak arra voltak jók, hogy a jövő-menő kormányoknak legyen közönségük, amikor a hadvezetőségek által approbált dekla rációkat kellett megtenniük. A világháború a nagy vezérkarok politikájának volt sikere, — sikere, mert mindig az történt, amit ők akartak, csak éppen az összeomlás terhét hárították másra. Erre mar jó volt a nép is. Jajgatni, terheket viselni, éhezni és szén vedni — ezt a jogukat a világ népei már közvetlenül gyakorolhatták. A telhetetlenség törvénye nem csak a fizikában érvényes. A há ború után összeült parlamentek Angliában is, Franciaországban is, sőt Amerikában is folytatták elődeik munkáját. Csak a szavak módosultak s azok sem túlságosan. A háborúban az ellenséget kellett leigázni, a háború után a legyőzöttet. Amit akkor a gyorstüzelő ágyuk végeztek el, azt most elvégzi a jóvátétel! bizottság. De megmaradt változtatás és enyhülés nélkül annak a hatalomnak teljessége, mely a háború alatt saját népe élete és halálának volt ura s most ura lett a legyőzött népek életének és halálának. A mig nem lesznek kénytelenek belátni, hogy minden élet s minden halál milyen fatumosan összetartozik:» Az angol választásokban, túl választási statisztikákon és a pártarányok eltolódásain, mi most nem látunk mást, mint az angol nép akaratának a megnyilatkozásét. Ma az angol nép nyilatkozik meg, holnap talán már a francia. Es talán közeledik az az idő is, amikor szóhoz jut Európa minden népe. S a szóhoz jutó nép még sohasem hívta a háborút és soha sem ellenezte a békét. (d.) Radics Beográdfca készül A horvát blokk bevonulása megbontja a parlament egyensúlyát A jogpárt a passzivitás fenttartása mellett A beogradi politikai közvéleményt ma legjobban az a kérdés foglalkoztatja, eljön-e a horvát blokk a parlamentbe. A delegátusok már vissza tértek Zagrebba és ottani jelentés szerint már be is számoltak Radicsnak beogradi tárgyalásaik eredményéről. Drinkovicsnak Beogradban tett optimista nyilatkozatai és Rádiósnak az utóbbi napokban több beogradi lapban is megjelent nyilatkozatai után már nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy a blokk végrehajtó bizottsága november 25-re összehívott ülése ne a Beogradba menés mellett döntsön. A. horvátok bevonulása a parlamentbe nagyon súlyos helyzet elé fogja a kormányt állítani. Ha a mai kormánypártok minden egyes tagjára biztosan számíthatna a kormány, akkor optiniális esetben 212 kormány támogató képviselő állna szemben egy 151 tagú ellenzéki blokkal szemben. A kormánynak tehát igy is többsége van. Hatvanegy főnyi többséggel is nehéz dolog kormányozni különösen, ha az ellenzék technikai nehézségeket is akar támasztani. De még zavarossabbá teszi a helyzetet, hogy a kormány még nem tudja, valóban számithat-e minden képviselőjének támogatására. Drlnkovicsék többször és behatóan tárgyaltak a demokraták balszárnyával és zagrebi hírek szerint majdnem 50 demokrata támogatására is számit a horvát blokk. Lehet, hogy ez a szám túlzott, de a fele is elég, hogy a kormány többségét megingassa. Protics Sztoján is sokat, talán a legtöbbet, érintkezett Beogradban Drinkovicsékkal, akik, mint ez a tény mutatja, nagy súlyt helyeztek a vele való megegyezésre. Ez annak a jele, hogy Proticsot is mint parlamenti erőtényezöt .értékelték és számítanak rá, hogy a radikális tábor egy részét a döntő pillanatban magával tudja rámám. Ha ez valóban bekövetkezne, akkor Pasics koalíciós kormánya már csak a parlament kisebbségére támaszkodhatna, vagyis lehetetlenné válna. A beogradi »Novosti« Tomljanovics disszidens demokrata képviselő cikkét közli, amelyben üdvözli a horvát blokk részvételét a parlamenti munkában. Ugyancsak a »Novosti« közli azt a hirt is, hogy 2—3 napon belül Radics Stepán is Beogradba érkezik, hogy személyesen tárgyaljon az ellenzék vezetőivel. Közben Zagrebban a horvát blokk legintrazingensebb pártja, a Jogpárt discreditálni igyekszik a paszszivitás feladását célzó akciót. A párt vezére, Kossutics, a »Hrvatska Misas«-ban azt írja, hogy Drinkovicséknak nem volt felhatalmazásuk a blokktól a beogradi tárgyalásokra. A demokrata »Rijecs« ezzel szemben megállapítja, hogy Drinkovicséknak teljes felhatalmazásuk volt a parlamenti pártokkal való tárgyalásokra. Kossutics nyilatkozata nem jelent mást, mint hogy a horvát blokkban egyenetlenséget akar támasztani. Ennek azonban csak az lehet az eredménye, hogy a horvát blokk nagyobb része el fog menni Beogradba és Kossutics elszigetelt akciója el fogja veszíteni jelentőségét. György herceg amerikai útja B^ogradbó1 jelentik: Pasics miniszterelnök György herceg kívánságára felkérte Krszíics Györgye lovassági ezredest, hogy kisérje el a herceget svájci útjára. Az ezredes a megbízást elfogadta és már megkezdte a herceg utazásának előkészítését, György hercegnek azt a tervét, hogy üdülése után Amerikába utazik, politikai körök szimpátiával fogadták. Azt hiszik, hogy a királyfi megjelenése az Amerikában élő jugoszlávok között nagyon kedvező hatást fog gyakorolni és szorosabbá teszi a kapcsolatot az anyaország és a kivándoroltak között. Szokics indítványa nein a nemzeti kisebbségek választójoga ellen irányult — Szokics nyilatkozata — Szokics Manojlo képviselő javaslata az opciós határidő meghosszabbításáról, melyet a Szokics által szerkesztett „Pravda" alapján közöltünk, érthető izgalmat keltett a vajdasági nemzetiségi kisebbségek körében. Ezért a B ícsmegyei N pió beogradi munkatársa magához Szokicshoz fordult felvilágosításért indítványa céljáról. Szokics képviselő kijelentette, hogy a Búcsmegyei Napló és általában a nemzeti kisebbségek roszszul fogtuk fel az ő javaslatát. Javaslatom, — mondotta — elsősorban Délszerbiára vonatkozott Ugyanis Délszerbíában Kemal pasa győzelme és főleg az a proklamációja, hogy Trácia ismét török fennhatóság alá fog kerülni, a muzulmán lakosságra nagy benyomást tett és nyugtalanságot keltett. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a legtöbb délszerbiai rablóbanda épen ennek a Kemal győzelmén örvendő muzulmán lakosságnak a soraiból toborozódik és a többi lakosság sokat szenved ezektől a rabló bandáktól. — Ezért azt a javaslatot tettem, hogy ezeknek a muzulmánoknak az opció jogát egy évvel hoszszabbitsák meg. Dl ez csak Délszerbiai a vonatkozik. Evvel lehetővé tesszük, hogy a nyugtalan muzulmán elemek Tráciába vándoroljanak és a nyugalom az ország déli részén helyre fog állani. Ezt a javaslatomat a kormány s a bizottság is egyhangúlag magáévá tette és legközelebb a parlament plénuma elé kerül. Ismétlem, a többi kisebbségekre a javaslat egyáltalában nem vonatkozik. Megnyugvással regisztráljuk el Szokics képviselő nyilatkozatát és örülünk, hogy eloszlathatjuk azt a félreértést, mintha javaslatának rejtett célja a nemzeti kisebbségek választójoga eilen irányult volna. Megállapítjuk viszont azt is, hegy a félreértésre a Pravda adott okot, melynek vasárnapi számunkban idézett cikkéből nem derült ki, hogy a javaslat csak a délszerbiai muzulmán kisebbségekre vonatkozik.
