Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-17 / 313. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. november 1T. .«SC oldal. fezgyöiiggyel berakott, Húszezer Hínár értékű női aranygyűrű, egy arany férfi-stopperóra vastag aranylánccal, egy női arany nyaklánc, »agy aranykereszttel, különböző arany csecsebecsék, harminc darab orosz arany- és ezüstpénz és több kisebb értéktárgy, aminek együttes értéke meghaladja a félmilió koronát. Az ellopott 1935 dinár készpénzből is 1500 dinárt megtaláltak nála. A leány reggel bevalotta, hogy Murai Almának hívják és a nagyér itékü holmikat gazdájától Közén Vla'đimir Beogradban élő orosz menekülttől lopta el és azért jött Szuboiticára, hogy innen Magyarországba Szökjön. , A leányt a csütörtök' esti vonattal Beogradba kisérték. Sajtépör egy papírkosárba dobott cikk miatt Budapestről jelentik: Az Újság 1921 február 24-én a sajtótájékoztató bizottságnak bemutatott egy cikket, amelyben azt irja, hogy az akkor tervezett újságírók és színészek bálja alkalmával a belügyminiszter Eckhardt Tibor sajtófőnök befolyására nem engedélyezte a zárórameghosszabbitást azért, mert a cikk szerint, Eckhardt Tibor nem kapott meghívót a bálra. A továbbiakban a cikk azt irta, hogy a sajtófőnök igazságtalan volt, amikor a Keresztény Újságírók Egyesületének egymillió koronát adott állítólagos magánadzkozásból és ugyanakkor megfeledkezett a régi ujságiró egyesületekről. A cikk miatt fölhatalmazás alapján üldözendő rágalmazás vétsége miatt indult meg eljárás Dick Bódog újságíró ellen. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a törvényszék. A vádlott kijelentette, hogy a cikkben foglalt tényállással nem azonosítja magát, azt nem ő irta. Az ügyész azt állította vádbeszédében, hogy az újságírói tisztességhez tartozik, hogy a szerkesztő utánanézzen a cikkben állítottak valódiságának. A cikket a papírkosárba dobta, már pedig nem kötelessége, hogy a papírkosárba dobott | cikk valódiságának utánanézzen. A biróság Dick Bódogot fölmentette. * Landau Ernő szembesítése Danszky főhadnaggyal A Landau-pőr katonai főtárgyalásának harmadik napja Budapestről jelentik: A Landau-ügy katonai főtárgyalásának csütörtöki harmadik napján a honvédfőtöi vényszék a tanúkihallgatásokat folytatta. Elsőnek Dorf Jolán hivatalnoknőt hallgatták ki, aki 1920 év őszén Landauék alkalmazásában állott. Vallomásában elmondja, hogy egyszer az öreg Landau a kelenföldi laktanyából telefonált, ő beszélt vele telefonon. Landau azt üzente, hogy mindent amije van, adják oda, mert ö már nem bírja tovább. Kétségbeesett, megtört hangon beszélt. Dr. Zilahi Géza ügyvéd következett ezután sorra, aki három napig védőügyvédje volt a letartóztatott Landau Adolfnak és Gézának. Kijelenti, hogy Danszkynak és a másik két vádlottnak az ügyben való szerep1éséről mit sem tud. A következő tanú Landau Ernő orvostanhallgató aki a legrészletesebb vallomást teszi nagybátyjának és unokafivérének !etartóztatásáról. Ugrik (tárgyalásvezető); mit tud arról hogy Danszky főhadnagyaak volt-e r zsarolási manőverben valami része? A tanú: Közvetlenül nem tudom. Darszky szerint szerint én csempésztem be azt a kést, amivel nagybátyám ereit átvágta. Én csak evőkést vittem be, különben is lehetetlen vo!t, hogy az őrök kijátszásával valamit bevegyek. Amikor azután nagybátyámat meggyilkolták . . . A iárgyalásvezető: Azt, hogy nem gyilkolták meg, már a civil törvénysz, ken tisztázták. További vallomására e tekintetben semmi szükségünk nincs. Ez nincsen a vád tárgyává téve. A fami: Határozott meggyőződésem és tudomásom, hogy meggyilkolták. A iárgyalásvezető: Erről ne beszéljen. Én méltányolom az nők baját, de ilyen beszédnek itt már nincsen helye. A tárgyalásvezető és a védők kérdései után Danszky ad föl kérdéseket a tanúnak. — Ön azt állítja, hogy megrugdostam az öreg Landaut! Ebben ön nagyon téved, hiszen én 21-én kint sem voltam Kelenföldőn. — Vallomásomat föntartom — mondja a tanú Danszky szemébe. Ezután Danszky még több kérdés, ad föl a tanúnak, aki egyszerre csak a következőket mondja: ön vöt az, aki a parancsokat kiadta embereinek, ön vezette a kínzásokat Danszky: Nem igaz. A tanú: Ön tagadhatja mindezeket, de nagybátyám mindent elmondott nekem, amikor látogatóban voltam nála Tízperces tanácskozás után úgy dön fenek, hogy Landau Ernőt megesketik vallomására. ismét összeült a magyar nemzetgyűlés Viharok az első ülésen — Rakovszky István leleplezte báró Prősiay Györgyöt Ingyen liszt 2417 ellátatlan számára Szubotica város tanácsának szombati rendkívüli közgyűlése 'A' »Bácsmegyei Napló «-ban már feözölt terv szerint Szubotica város polgármestere szombat délelőtt 9 órára egybehívta a város kiszélesített tanácsának rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgyát kizárólag a Iszegénysorsu lakosságnak liszttel tyaló ellátása képezi A városi gazdasági és pénzügyi Hivatal részletesen kidolgozta a tervezetet, amelyet a közgyűlés elé fognak terjeszteni. A segélyre jelentkezők közül 2417 ember igényjogosultságát állapították meg akik közül, a terv szerint 1734 ember részire havonta 10—10 kg., 683 részéire pedig ennek felét, 5—5 kg. lisztet Osztanának ki teljesen ingyen. Az ellátás öt hónapig, decembertől 1923. áprilisáig tartana. Az 'akció a mai lisztárak mellett 1625.000 dinárba fog kerülni, amely 'összeget külön pótadó formájában Vetnének ki a lakosságra. Ez a pótadó az 1917-ik évi városi adóalap 1/20 százalékát, iletve az 1920-ik évi '(tdóalap 70 százalékát teszi ki. Tekintettel arra, hogy az évekkel fezelőtt megállapított adóalap szerint tóvetendő összeg csak csekély megterhelést ró a város tehetős lakosságára, kétségtelen, hogy a kiszélesített tanács tagjai a kritikus tél küszöbén nem fognak elzárkózni az elől, hogy a nyomorgók Ínségén enyhítsen és így remélhető, hogy a yáros meg tudja valósítani szociális 'és, jótékony tövét. Hosszú szünet után csütörtökön összeült a magyar nemzetgyűlés. A képviselők majdnem teljes számban megjelentek. Az elnöki bejelentések után Bethlen István gróf miniszterelnök és az egyes szakminiszterek egész sereg törvényjavaslatokat terjesztenek a Ház elé. Az uj törvényjavaslatok a következők: Törvényjavaslat Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről. A nemzetek szövetsége egyezségi okmányának módosításáról. Az erdőbirtokok hiteléről Az országos erdőalapról. Az erdőségek érdekképviseletéről. Az alföldi erdőtelepítésről. A földmunkások vállalkozó szövetkezetének állami támogatásáról. A mérnöki rendtartásról. Az éjjeli munkának egyes iparágaknál való eltiltásáról A szeszadóra vonatkozó törvény módosításáról. A biztosítási magánvállalatok állami felügyeletről. A közhitei! kérdések rendezéséről. A közadók kezeléséről. A védelmi adóról. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásáról. Az állatforgalmi szavatosságról. Ezután gróf Sigray Antal bejelenti mentelmi jogának megsértését, mert nem kapott külföldre szóló útlevelet. Sigray bejelentését a Ház a mentelmi bizottsághoz utasította. Ezután a napirend felett indult meg hosszabb vita. amelyben felszólalt Bethlen miniszterelnök is és heves szemrehányást tett az ellenzéknek amiatt, hogy az indemnitás vitájának tervbe vett elnyujtásával megakadályozza a nemzetgyűlést törvényhozó munkájában. Bethlen szavaira az ellenzék" részéről Rakovszky István válaszolt és éles támadást intézett a kormány ellen. — A miniszterelnök ur — mondotta Rakovszky — abban a szerencsés helyzetben volt, hogy mire elmondotta, Magyarország mennyire olcsó ország, azonnal jött egy drágasági hullám. Most már egy olcsósági hullám is jelentkezett azóta, igaz, hogy ez leginkább csak a lapokban volt érezhető. Ezt azonban újabb drágítások ellensúlyozzák. Itt van mindjárt a tarifaemelés, mely a tarifabizottság megkérdezése nélkül jött létre és amelyet 300 százalékos ra terveztek. Egy liter bor szállítása ilyen körülmények között 24 koro nába kerülne, egy hektoliteré tehát 2400 koronát emészt fel. De felemelték a telefon és a posta árát is olyan magasra, hogy a nagyközönség nem fogja a portót megfizetni tudni. Ezzel szemben egyes privilegizált egyének és vállalatok kedvezményekben részesülnek, melyek néha egy félmilliárdct tesznek ki. A Táv irati Iroda kedvezménye például egy félmilüárd korona. Ezután Prónay György báró jelentkezik szólásra és személyes kérdésben kér szót. — A gyorsírói jegyzetekből megállapíthatom, — mondja. — hogy Rakovszky képviselő ur úgy nyilatkozott. mintha 4n pénzt fogadtam } volna el. En itt felszólítom Rakovszky képviselő urat, hogy a nemzetgyűlés előtt úgy az ím érdekemben és saját becsülete érdekében is nyilatkozzék abban a kérdésben, hogy én zsidó emberektől politikai célokra |péngt fogadtam volna el. Rakovszky István: Prónay György képviselő ur szavaira válaszom az: a képviselő ur nem félreértette, hanem félremagyarázta sza vaimat. En egy szóval sem mondottam. hogy Prónay György7 képviselő ur kapott volna politikai célokra pénzt, de itt — a szónok az ellenzék felé fordul — mindenki tudja, hogy pénzösszegeket mobilizálták és ebbö! mandátumok születtek. Nagy felháborodás a kormánypárton. A képviselők leiugrálnak a he íveikről, egyesek a padokat verik. Nagyon sok képviselő a padok kő zött e’órerohan a miniszter: székekig , — Ki kell dobni! Mikor az ellenzék meglátja, hogy [Prónay György.ismét felállt, akkor *még eiementárisabb erővel tör ki a vihar. A képviselők a padokat verik, az elnök hosszasan csenget, a zaj azonban nem ül el, mire az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Almássy László alelnök nyitja meg az ülést. Prónay György báró személyes kérdésben szólal fel. — Hallottam, — úgymond, — a mikor Rakovszky odaszólt a partjának: Prónay Györgyöt most ki fogom teriteni. Ebből látszik, hogy Rakovszky Istvánt személyes szempontok vezcíik. Amit mondott, az azt jelenti, hogy én politikai célokra pénzt fogadtam el. Senki sem hiheti, hogy képviselőválasztás nem kerül pénzbe. Elismerem, hogy bizonyos kiadásaim nekem is voltak, ezeket a kiadásokat azonban a sajátomból fedeztem. Drózdy Győző: Piszkos mandátum! Erre a közbeszólásra a Ház minden oldalán újból kitör a vihar. Az elnök ezért az ülést öt percre felfüggeszti. w Dráma a pusztáé A halálosvégü borozás Egy sebesicsi gazdálkodó agyolőtte a szomszédját Szerdán este hat órakor Sebesics pusztán véres esemény játszódott le: egy szállási gazda vadászfegyverrel agyonlőtte egyik szomszédját. A halálosvégü eset elézményei és lefolyása a következő: Szerdán reggel Dulics Lázár sebesics pusztai szállási gazda az egyik lovát patkolíatni akarta vinni a kisboszniai kovácsmesterhez és ezért felszólította egyik szomszédját, IPrcsics Antalt, hogy menjen vele. Ketten együtt elmentek aztán a ■ kovácshoz és dolguk el végeztével (visszafelé jövet betértek egy boszniai korcsmába és ott megittak háfrom liter bort. Dulics ekkor arra kérte Prcsics-et, hogy vezesse haza *a lovát és kösse be az istállóba. Prcsics eleinte nem vállalta ezt a megbízást, de később mégis teljesítette a kérést. Dulics ekkor mondta, hogy 'délután vadászatra megy. hivta Prosiest, hogy menjen vele, Prcsics azonban nem adott határozott választ, ellenben elment a lóval Sebeisics pusztára. \ Dulics befordult egy másik korcsfmába, ahol tovább ivott. Később ide beállított Prcsics, aki Sebesics puszijáról visszajött ér, egy vadászfegyfver volt nála. Dulics fegyvere, ame■ Jvct Prcsics Dulics anyjától hozott [el, anélkül, hogy ezzel Dulics megbízta volna. i Dulics és Prcsics eleinte békésen ittak, aztán hazafelé indultak. Útközben valami fölött összeveszett a két .ittas ember és Dulics elvette puskáját Prcsics kezéből. A verekedés egyre jobban elmérgesedett, úgy. hogy mire Dulics szállásához értek, Dulics igy szólt Prcsicshez: I — Ne gyere be, mert agyonlőlek, j Prcsics mégis bement Dulicsékhoz és ott folytatódott a veszekedés. \ Dulics állítása szerint Prcsics kefzében kés volt, mire ő fegyverével *e!őbb egy riasztó lövést adott le, a puska csövét fölfelé tartva, de amikor látta, hogy Prcsics meg akarja (támadni, feléje forditotta a fegyver csövét és tüzelt. A golyó Prcsics mellébe fúródott és rögtöni halált okozott. Dulics a tett után önként jelentkezett az ügyészségen, ahol Vaszilievics Ljuba dr. államüvvész elrendelte előzetes letartóztatását. Uszkokovics Ilia vizsgálóbíró csütörtökön reggel hallgatta ki Duli- J csőt. . _ . Prcsics Holttestét a bajai-uti temető hullaházába szállították, ahol az ügyészség rendeletére a törvényszéki orvosok felboncolták.
