Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-15 / 311. szám

2. oldal. BACSMEGYEI napló 1922. november 15. fel, hogy hogyan oszlanak meg a bi­zottság muzulmán tagjai, mert hi­szen a pártban szakadás állott be. Korkut Sahib erre kijelenti, hogy kölcsönös megegyezés szerint két ellenzéki és egy kormánypárti tnu-| zulmán foglal helyet a törvényhozói bizottságban. Hrasznica (Spaho­párti) hasonló bejelentést tesz. Ezek után végre rátértek a napi­rendre és megkezdték a tisztviselő törvény 4. pontjának vitáját. Csab­­rovics (dem.), t Moskovljevics (föld­­miv.) és Trifkóvics miniszter beszé­dei után a vita folytatását szerdára halasztották. Bácskai alispán a vádlottak padján Megkezdődött a SztoÍkov-bi5np5r tárgyalása — Sztojkov ártatlannak vallja magát Kedden reggel 9 órakor a sombor! törvényszék előtt megkezdődött Bács­­megye nagy panamapörének, Sztojkov Mózes volt alispán és bűntársai bűn­ügyének tárgyalása. Egész Bács-Bodrog-megye, sőt az egész Vajdaság rendkívüli érdeklődés­sel kisérte a bűnügy fejleményeit, a Sztojkov ellen először elhangzott vá­daktól egészen a nagyhatalmú alispán és bűntársainak letartóztatásáig és az érdeklődés csak fokozódik a tárgyalás időpontjában, mert a vádlottak padján olyan emberek ülnek, akik nemrégiben a vármegye hatalmas urai voltak. Már vasárnap sokan érkeztek Som­borba a vidékről iá a tárgyalásra, tanuk és érdeklődők egyaránt. A nagy érdek­lődésre való tekintettel a tárgyalást a vármegyeház tanácstermében tartják mag. A törvényszék elnöksége háromszáz je­gyet bocsátott ki a tárgyalásra, azonban még az utolsó napon is ostrom alá vet­ték a törvényszéki elnöki irodát je­gyekért. Reggel nyolc órakor már nagy tömeg hullámzik a vármegyeház épülete előtt. A megyeház előtt szuronyos rendőrök tartják fenn a rendet. Kilenc órakor teljesen megtelik kö­zönséggel a vármegyeház közgyűlési -•terme, amit ez alkalommal bírósági tárgyalóteremmé alakítottak át. A föld­szint és a karzat zsúfolásig tömve, az újságírók asztalánál pedig tizenöt hír­lapíró jegyzi a tárgyalás lefolyását. Több beogradi lap is elküldte munkatársát. A bíróság Fél tízkor érkezik meg a bíróság a terembe. A tárgyalást Masirevics Brankó törvényszéki elnök vezeti. Szavazóbirák dr. Jcvanovics Alexa és Veszelovszki Desider. A vádat dr, Kupuszarevics ki­rályi ügyész képviseli. Védők: dr. Ni­­kolics Gyúró,, Sztojkov Mózes védője ; dr. Guttmann Zsigmond, Kovarics Mi­lán védője; dr. Petrovics János subo­­ticai ügyvéd helyett dr. Strelicky Dé­nes jelent meg, mint Arszenovics Miklós és Krsztekanics védője; dr. Raics Ta­más. Szundánovics Vladimír volt iroda­igazgató védője; dr. Konyovics Joco, Vidákovics Franjo védője és dr. tíadzsi Milán novisadi ügyvéd, dr. Tapavica Simon védője. A vármegyát, mint károsultat Ja- 1gedics Joco dr. megyei főügyész képviseli. A bíróság bevonuló tagjait a közön­ség felállással üdvözli. Nasirevics elnök figyelmezteti a közönséget, hogy a tár­gyaláson csendben és nyugodtan visel­kedjék. Ezután elrendeli a vádlottaK elővezetését. Jönnek a vádlottak Három fogházőr kiséri be a kilenc vádlottat, akik közül csak hárman: Sztojkov, Arszenovics és Szundánovics voltak .vizsgálati fogságban. Feltűnő, hogy a fegházőrök szuronyos fegyver nélkül, revolverrel az oldalukon kisérik a vádlottakat. Sztojkov elegáns szürke nyári ruhában, piros harisnyában, lakk félcipőben jelenik meg, Arszenovics, Vi­dákovics és Koiarics fekete ruhában, a többiek utcai öltözékben vannak. Leg­elői Sztojkov jön, lehajtott fejjel, ke­zében a vádirat és a büntető törvény­­könyv. Idegesen néz az újságírók felé; mikor látjá hogy rajzolják, elford'tja a fejét. Megkezdődik a főtárgyalás l A? elnök megesketi a gyorsírókat* majd felveszik a vádlottak személyi adatait. Dr. Sztojkov Mózes, született 18S7-ben, nős, két gyermeke van. Szerbül, magyarul, németül, fran­ciául és héberül beszél. Katona nem volt. Vagyona 50 hold föld. Büntetve nem volt. Foglalkozása; azelőtt gö­rögkeleti lelkész, 1918 november óta alispán, amely állásából elbocsátot­ták. Iskolai képzettsége: közép­iskola, politikai és teológiai doktor. Pdvel Jovtin kereskedő. Született 1889-ben Beszterczén, ottani illető­ségű csehszlovák állampolgár, novi­sadi lakos. Anyanyelve cseh. beszél szerbül és magyarul. Reáliskolát végzett, vagyona két ház Novisadon és 60 hold fö!d. Büntetve nem volt. Kovarics Milán bankigazgató, 1876-bán Somborban született, ke­reskedelmi akadémiát végzett, ka­tona volt, vagyona másfél hold föld. Büntetve nem volt. Krsztekanics Jován, Szegeden 1874-ben született, szerbül, magya­rul, németül beszél. Azelőtt Bácsal­máson főszolgabíró, később Sentán jegyző volt. Kereskedelmi Akadé­miát végzett, katona volt. Vagyona 4 hold, 1907-ben párbajvétség miatt büntetve volt. Szundánovics Vladimir, nős, Sik­lóson 1883-ban született, sombori il­letőségű, szerb anyanyelvű, ezenkí­vül magyarul és németül beszél. Vármegyei irodaigazgató volt, négy polgári iskolát és két tanítóképző­­osztályt végzett. Vagyona nincs, büntetve nem volt. Baranya meg­szállása alatt Baranyában főjegyző volt, amely állásából fegyelmi utón elmozdították. Arszenovics 'Nikola 1883-ban Somborban született. Szerbül, ma­gyarul, németül beszél. Vármegyei főjegyző volt. Gimnáziumot és teo­lógiát végzett. Vagyona nincs, bün­tetve nem volt. Vidákovics Franjo 1884-ben _Ne­­mesmileticsen született. Földbirto­kos, vagyona 140 hold föld- és hat ház. Büntetve nem volt. Káin Vác a 1876-ban Sztapáron született, nős, két gyermek atyja. Mészárosmester, négy háza van. Büntetve nem volt. Dr. Tapavicza Simon ügyvéd 1882-ben Csurogon született. Va­gyona nincs. A vádlottak személyi adatainak felvétele után felhiviáWa tanukat. A bíróság megállapítja, nogy mind a hatvankét beidézett tanú megjelent. Nagyrészt volt jegyzők, megyei és állami hivatalnokok, földmivesek és kereskedők Bácskából és Baranyá­ból. Sztojkov Mózes vallomása . A vádirat felolvasása után Sztoj­kov kivételével valamennyi vádlottat kivezetik és megkezdik Sztcikov. Mózes kihallgatását. Sztojkov az elnök kérdésére kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Vallomását kihívó hangon, paran­csoló tónusban, hevesen gesztikulál­va. sokszor fölényes mosollyal mondja el és beszéde közben több Ízben gúnyosan nevet. Néha erős iz­galom vesz rajta erőt, különösen akkor, amikor az elnökkel polemi­zál. Viselkedése miatt Masirevics} elnök többször rendreutasitja. Sztojkov kérdezi a bíróságot | Mindenekelőtt Sztojkov felszólítja j a bíróságot, hogy három kérdésére ( adjanak neki választ: először, hogy S milyen alapon vádolják őt azzal, \ hogy ő pénzt és marhákat tulajdo- j nitott el, amjt a bajai háromszögből elvittek, másodszor azt kívánja, hogy a bíróság állítsa elébe a káro­sultakat és azokat, akik őt hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádöl­­ják, harmadszor, bizonyítsa be a bi- \ róság, hogy mennyi pénz és marha f tüt;t el. Fia ezt a három pontot be­bizonyították, csak akkor védekezik, de addig nem. Elnök: Erre a bíróság ítéletében fogja a választ megkapni. Ezután Sztojkov a vádirat egyes pontjaira vonatkozó védekezését ad­ja elő. Kijelenti, hogy a főispánt hi-1 vataiban kell lenni egy távirat-má- jj soiatnak, amelyben a kiürítéskor fi- j! gyelmeztette a főszolgabirákat és | jegyzőket, hogy a kiürítendő terüle- jj tekrő! semmit sem szabad elvinni. I Vallomásának modortalan hangja miatt az elnök Sztojkovot rendre­utasitja. „Pribicsevics igazolná“ Sztojkov: Sajnálom, hogy nincs; itt Pribicsevics, az akkori belügymi- s niszter, aki eljárásomat igazolni tud­ná. Kuruszárevics ügyész: Beszéljen az elsikkasztott ötszázezer koroná­ról és ne térjen át más tárgyra. Az elnök felszólítja Sztojkovot, J mondja el, hogy mi dolga volt a ki- jj ürítés idején a bajai háromszög te­rületén. visszaságban. Baimokon Krszteka­nics könyörgött az ebéd alatt, hogy nevezzem ki Sentára jegyzőnek, amit megígértem és Somborba ér­kezésem után a kinevezést azonnal azonnal el is küldtem neki. Elnök: Miért nem fidta a pénzt másnak, hogy vigyázzon rá? Sztojkov: Erre magamat éreztem a leghivatottabbnak. Ezután elmondja, hogy Bajmokról Sentára mentek Vidákovics Franjo­­hoz. ahol a pénzt egy szobában he­lyezték el. Hazatérése után a pénzt az aiispáni hivatal kézi pénztárában helyezte el. Másnap Beogradba uta­zott Péter király temetésére. Vissza­térve sem volt ideje a pénzt átvenni* vagy átadni, mert irodája tele volt bajai menekültekkel, akik állandóan zaklatták, hogy gondoskodjék róluk* Elnök: Hol tartotta a pénzt? Sztojkov: A pénztárban. Az .ősz* szeg azonban napról-napra növeke­dett, mert a bajai háromszögből ál­landóan érkeztek jegyzők, akik újabb pénzösszegeket hoztak. Hogy mennyit, azt nem tudja, mert nem volt ideje megszámolni. Nyugtát ak­kora összegről adott, amennyit a jegyzők bemondjak. Markovics Ni­kola is hozott ugyanekkor pénzt. Elnök: Mi van azokkal a hamis nyugtákkal, amelyeket a pénzügy­igazgatóságnak átadott? Sztojkov: Semmiféle nyugtát sem adtam át. A pénzt és az iratokat úgy szolgáltattam be, amint én kaptam őket. A pénzt csomagokban, amint kaptam, olvasatlanul adtam át. Ami­ről nem volt nyugta, arról a saját belátásom szerint számoltam ei. Elnök: Jelen volt akkor, amikor, a pénzt megszámolták? Sztojkov ekkor őfelségéről, saját jj hazafias szolgálatairól kezd beszél­ni, mire a? elnök felszólítja, hogy maradjon a tárgynál. A bajai kiürítés Ezután Sztojkov elmondja, hogy amikor a bajai háromszöget kiürí­tették, ő automobilon odament, hogy jelen legyen a kiíiritésnél. Először Tataházán volt, ahol a jegyző négy j katonával egy gazdához ment és fegyveres erőszakkal pénzt követelt tőle. A gazda adott is pénzt, amit a jegvző neki átadott. Ő akkor nem i tudott a jegyző erőszakos eljárásá- J ról és azt hitte, hogy állami pénzt kapott. Az összeget olvasatlanul az autóba tette. Innen Mélykutra men­tek, ahol a jegyző szintén pénzt adott át neki, amit nem számolt meg. A jegyzői hivatal előtt sok | szarvasmarhát látott, de nem tudta, i hogy kinek az állatai. Mélykutról, Bácsalmásra ment* ahol egy millión felüli Összeget vett át, — hogy mennyit, nem tudja, mert a pénzt egy hivaíalnoknő olvasta meg és annak a bemondása alapján irta alá a nyugtát. Mateovics községben kö­rülbelül félmilliót vett át hasonló; módon. Állítólag ez az összeg Hint el. Az átvett összegeket mind az automobilba tette. Matéovicsról a jegyzőkkel együtt a gépkocsin Baj­­mokra ment, ahol nagy ebéd volt a tiszteletére. Elnök: Kapott-e Krsztekanics volt bácsalmási főszol gabir ótól száz­negyvenezer koronát? Sztojkov: igen, kaptam, de Krsz­tekanics semmi aktát sem adott a pénzről. Nem tudtam milyen pénz volt. Krsztekanics úgy tett, mintha saját pénzét adta volna át. Elnök: Krsztekanics azt állítja, hogy megmondta, hogy ez hivatalos pénz. Sztojkov: Nem mondott semmit. beismerem azonban, hogy nem lett volna szabad a pénzt összeszedni és felvenni. Milliók az autó fenekén Elnök: Miben vitték el a pénzt? _ s Sztojkov: Az autófenekén, a lá­bainknál és az ölesen, teljes össze-' Inkvizíció volt, nem vizsgálat Sztojkov: Jelen voltam, csakhogy háttal ültem és nem volt időm oda­figyelni. Olyan összegről adtam nyugtát, amennyit bemondtak. Tud­tam, hogy a pénz közt voltak hiva­tali pénzek is, de hogy mennyi, azt nem tudtam, mert a szolgabirák ha­nyagsága folytán erről soha sem kaptam hivatalos aktát. Magam is tudatában 'voltam annak, hogy a számlák, melyeket a pénzilgyigazga­­tóságnak átadtam, nincsenek telje­sen rendben. Mikor dr. Vlaskalin megkezdte a vizsgálatot és megálla­pította a hiányt, azonnal a bíróság­hoz fordult, anélkül, hogy engem erre vonatkozólag megkérdezett volna. Ez nem volt szabályos eljá­rás. Maga a vizsgálat valóságos ink­vizíció volt, nem egyéb, mint politi­kai ellenfeleimnek személyem ellen indított harca, hogy állásomból ki­túrjanak. En akkor a tárgyalásveze­tő elnök úrhoz, mint a biróság elnö­kéhez fordultam és a hiány felfede­zése után a bíróságnál letétbe akar­tam tenni a hiányzó ötszázezer ko­ronát és az elszámolást. Az elnök ur engem, minT alispánt, az előszobá­jában fogadott és kijeléntette, hogy a törvényszék nem veszi át sem a pénzt, sem az elszámolást, hanem utasított, hogy azt adjam át dr. yiaskalinnak. Láttam, hogy szemé­lyes hajsza folyik ellenem és nem jár el velem szemben objektiven a bíróság. Az elnök és a vádlott szókarca ' Az elnök rendreutasitja, kijelenti, hogy a biróság mindenkivel, szem­ben objektiv és figyelmezteti Sztoj­kovot, hogy ő itt mint vádlott szere­pel és hasonló kijelentések ismétlése esetén a törvényes rendszabályokat fogja ellene alkalmazni. Az elnök és a vádlott vitája egyre izgalmasabbá válik és Sztojkov ingerülten kiáltja; — Miért haragszik rám az elnök ur, ha védekezni akarok? Azért ide­geskedik talán, mert tiltakozom amiatt, hogy a biróság nem okjektiv velem szemben? Elnök:. Újból rendre utasítom és i

Next

/
Oldalképek
Tartalom