Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-14 / 310. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. november 14. désére nézve. A megegyezés sre~ fint a koalició még a kővetkező törvényjavaslatok letárgyalásáig együtt marad : hadikárpótlások, rokkanttörvény, tisztviselő törvény, agrártörvény, földmives hitelek és ha idő marad, a kerületi fölosztás reformja is. Szuhotica ünnepe Subotica város hétfőn ünnepelte a szerb hadsereg bevonulásának negyedik évfordulóját. A fellobogózott városban minden munka szünetelt, az ipartelepeken ne:n dolgoztak, az üzletek zárva voltak, az Aíexandro va-utcán pedig színes transparensek hirdették az ünepet. Hétfőn délelőtt féltizkor valamennyi feiekezet templomában ünnepi istentisztelet volt, amelyen a katonai és polgári hátságok vezetői, a közhivatalok, testületek és egyesületek képviselői, valamint a tisztikar tagjai teljes számban megjelentek. A görögkeleti templomban Kopisza lelkész tartott beszédet. Az egyházi szertartás után a hatóságok vezetői a tisztikarral együtt a 34-ik gyalogezred kaszárnyájába mentek, ahol tábori mise keretében ünnepi kaiácsszelés volt, majd Svábics alezredes, ezredparancsnok tartott beszédet. Az istentisztelet után a tiszti kaszinóban ünnepi dejeuner volt, amelyen a tisztikaron kivül számos meghívott vendég jelent meg. Az uzsonnán több felköszöntő hangzott el. Délután 4 órakor a gyalogsági laktanyában nagy közönség előtt szépen sikerült katonai játékok voltak. Hétfőn este a szerb Nőegylet a városi színház termében magasnivóju szinielőadást rendezett. Az előadást táncmulatság követte. Kedden a csehszlovák tanítónők hangversenye lesz az ünnepségek befejezése. A vendégek a délelőtti vonattal érkeznek meg Novisadról. A város ünnepélyes fogadtatást készít elő számukra és tiszteletükre a Beograd-szállóban ebédet és vacsorát rendez. A hangversenyt este nyolc órakor tartják meg a Városi Színház termében. Amikor Víg ülést igy kitessékelték' a szintén vendégként ott tartózkodó Schossfcerger zsabijai kereskedőhöz léptek Császár Géza és Pupics Ottó a Délbácska egy másik munkatársa és őt is felszólították, hogy azonnal távozzék. Ugyanezt tették Nyári Lajos villamosvasúti hivatalnokkal is, aki azonban erélyesen szembeszáll az őt inzultálókkal és ez a körülmény akadályozta meg, hogv te’tlegesség fejlődjék. Á termet azonban ez a két utóbbi vendég is elhagyta. Az eset városszerte nagy feltűnést kelt. Nem valószínű, hogy a noviszaéi Katholikus kör vezetősége, ame'ynek tagjai sorában az ottani magyarság köztiszteletben álló előkelőségei is helyet foglalnak, azonosítja magát a két éretlen hotrányhajhászó ostoba fellépésével. Ezekkel a kincs és bárdoMlan tempókkal veszélyeztetik az ottani magyarság egységét, mert jogos elkeseredést keltenek arnoviszadi magyarság másvállású részében. Császár Gézának egyébként a pécsi megszállás alatt is meggyűlt már a baja a rendőrséggel nyilvános helyen okozott éjszakai botrányáért, A jeles fiatalember két évvel ezelőtt került, illetve emigrált Pécsről Novisadra. Pécsett a Pécsi Újság cimü obskúrus lapot szerkesztette. Ebben a lapjában erősen támadta azokat, akik Pécsett a megszállás meghosszabbítását kívánták. Császár — ennél többet — azt követelte, hogy Pécsiu szakítsák el végle■ gesen Magyarországtól és kebelezzék az S, H. S. államba. Ezt a nagy buzgalmát a megszálló hatóság is megelégelte, és megvonta addig anyagi támogatását a lapjától, amely aztán dicstelen véget ért, A Pécsi Újság volt az, amely a meg szűnt Bácskai Hírlap két szerkesztőjét alaptalanul irredentizmussal vádolta. A denunciálás miatt a két suboticai újságíró félévig ült ártatlanul vizsgálati fogságban s a Bácskai Hírlapot a denunciálás következtében be is tiltották. Beográdbasi varrnak a horvát blokk szálláscsináfói Lagisja volt bán tárgyalásai Beogrédbó! jelentik: Laginja volt horvát bán, a horvát blokk Beográdba küldött előfutárja vasárnap délután Protics Sztojánnai folytatott hosszabb tárgyalásokat. Elsősorban arról a helyzetről beszéltek, arai akkor állana elő, ha a blokk képviselői eljönnének Beográdba. Hétfőn délelőtt a klerikális párttal tanácskozott Laginja a horvát kérdésről és a blokkal való parlamenti együttműködésről. Délután a külügyminisztériumban vett részt egy konferencián Laginja, aki, mint ismeretes, tagja ez olaszokkal tárgyaló bizottságnak. Az ülésen Nincsics, Nesics Lyuba és több szakértő vett részt és elsősorban Fiume kérdésről tárgyaltak. Az ülés után Laginja azonnal vissza utazott Zagrebba. Elutazása előtt egy újságírónak kijelentette, hogy nem volt megbízása a blokktól politikai tárgyalásokra. Hétfőn délután a zagrebi gyorssal, amelynek ezúttal csekély öt óra késése volt, megérkeztek B o gr ódba a horvát blokk hivatalos kiküldöttei: Drinkovics Máté, Predavec és Konycvics. Mór a délután érintkezésbe léptek a politikai körökkel, elsősorban a demokratapártnak azokkal a horvát tagjaival, akik elégedetlenek a kormány politikájával. A tárgyalások bevallott célja a blokk parlamenti bevonulásának előkészítése. Beográdban olyan hirek voltak elterjedve, hogy Pasicsnak már a zsebében volt a királyi kézirat arra az esetre, hogy ha a horvát blokk váratlanul megjelenne a parlamentben, azt azonnal feloszlassa. A „Hovosti" megállapítja, hogy ezek a hirek minden alapot nélkülöznek. A Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlése Kinos botrány . a novisádi kathoükus kör mulatságán Császár Géza a Délbácska munkatársa kitessékelte a zsidó vallásu vendégeket Novisadon, a katholikus körben minden szombaton este a kör tagjai tásasestélyt rendezett, amelyre a kör tagjai vendégeket is vihetnek magukkal. A mulatságon megjelent több zsidó fiatalember is, köztük Vig Illés UQvisadi kereskedelmi alkalmazott, aki nagyobb társasággal ült, Egyszerre csak odalépett hozzá egy ur és igy szólt : . — Maga zsidó ? — Ha nincs ellene kifogása, felelte Vig. Erre az illető ur az ajtóra mutatva mondta: — Itt zsidók számára nincs hely. Azonnal távozzék! Ugyanakkor odalépett Vig Illéshez Császár Géza, a Délbácska cimü novisadi újság egyik munkatársa és durván felszólította, hogy hagyja el a termet. Vig — el akarva kerülni a botrányt, — távozni akart, de barátai nem engedték. Vig erre ott maradt, sőt felkért egy leányt táncra. Amikor azok, akik távozásra szólitották föl, látták hogy Vig nem hederit a kitessékelésre, sőt táncol, odamentek hozzá és ráförmedtek: — Megmondtuk már, hogy mehet. Császár Géza pedig ezt mondta durva hangon; — Talán most már hazamegy!! Vig erre elment. Császár az ajtóig késébe és ott utána köpött. Beszámoló a bánsági kulturmunkáról — Előadás a magyar népdal történetéről Felejthetetlenül emlékezetes ünnepség keretében tartotta meg a Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület ez évi közgyűlését. Ez az egyesület, az ifi élő magyarság egyetlen dolgozó kuilurszervezele, példát és útmutatást ad arra, hogy a megváltozott viszonyok közt is hogyan lehet eredményes kulturmunkát végezni még skkor is, ha semmi más segítő eszköz sincs, csak a magyarság szeretete és a törhetetlen, lelkes munkakedv. Az egész s már majdnem negyven év óta fennálló egyesületnek alig van annyi vagyona, amennyit egy bácskai magyar ur egy éjszakai mulatságon gyakran elkölt s az egyesület mégis él, mégis dolgozik, s lankadhatatlan munkával épiti fel az összeomlás romjaiból a magyar kultúra épületeit. Vasárnap délben a nagybecskereki kaszinó dísztermében tartotta meg az egyesület közgyűlését. Mara Jenő dr. főtitkár olvasta fel nagy gonddal összeállított titkán jelentését. Négy évi kényszerű tétlenség után kezdődött újra az a munka, amiről a titkári jelentés beszámol. Az Egyesület magyar könyvtárát ez évben újra megnyitotta. Kulturünnepségeket rendezett Balassi—Csokonai—Petőfi emlékére, Dante-ünnepélyt tartott, ismertette a modem magyar irodalmat. • Továbbképző tanfolyamot szervezett mely hat hétig tartott s melynek 55 állandó hallgatója volt. A tanfolyamon Farkas Géza dr. az emberi művelődés történetét adta elő, Marion Sándor a mezőgazdasági alapismeretekről beszélt, Galtui György „Technikai kérdésekéről tartott előadást, Feldhe.rn Alfréd a gazdasági alapismereteket adta elő. Felélesztette az Egyesület vidéki fiókjait. Huszonhat helyen indult meg a félbeszakadt munka, tizenhét helyen (Törökbecsén, Torontálvásárhelyen, örményházán, Magyarpádén, Tordán, Torontáloroszin, Szajánon, Tiszaszentmiklóson, Magyarcsernyén, Itvamokon, Székelykevén és Temeskubinban) pedig uj fiókokat szerveztek. Műkedvelő előadásokat is rendezett az Egyesület Törökbecsén, Szajár.on, és Tiszaszentmiklóson, mindenütt szép sikerrel. A nagy tetszéssel fogadott titkári jelentés után Vinczehidy Ernő dr., nyug. vármegyei főjegyző, az Egyesület igazgatója mondotta el azt a beszédet, amelyet a mai számunk vezetőhelyé.1 közlünk. Ez a beszéd, mely nagyszerű dokumentuma Vtnczeh dy Ernő kivételes kulturázottságának, nagyszerű tanultságának, átfogó szempontjainak s vezetői hivatottságának, rendkívüli hatást tett hallgatóira. Utána véget ért a közgyűlés s következett a matiné. Juhász Ferenc hírlapíró a magyar népdal fejlődéséről tartott rendkívül élvezetes előadást. A gondosan összeválogatott anyag, a széles tárgyismeret s a pompás előadás rendkívüli hatást keltettek. Az előadást ének és zeneszámokka! illusztrálták, amelyekben Fühl Nándorné, Spira Károly, Gilde Vendel, Láng Imre s a W,Hinget József által vezetett kar nagy sikert arattak. A közönség zsúfolásig megtöltötte a Kaszinó nagy termét s hálásan tapsolta a szereplőket. A régi Szubotica Dr. Ivic Alexa egyetemi tanár előadása Szubotica történetéről Ivies Alexa dr., a suboticai jogifakultás _ tudós tanára, vasárnap délután az Arany Bárány-szálloda termében nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg azt az előadást amelyre a városi tanács kérte fel. Az előadáshoz az a cikk szolgáltatta az impulzust, melyet Subotica város történetéről, dr. Ivies Alexa egyetemi tanárral való beszélgetés alapján, a Bácsrnegyei Napló közöli. Dr. Ivies tanár előadásának tárgya a szerbek története volt Magyar-, Horvát- és Szlovén országokban s felölelte azokat az eseményeket, amelyek Subotica város történetével állanak összefüggésben. Az előadás alapgondolata az volt, hogy a szerbek befejezték az államalkotás munkáját s most a kulturális feladatok megoldását kell célul kitűzniük. Az előadás bevezető részében vázolta Ivies tanár a szerbek helyzetét a törökök inváziója alatt Európában és kifejtette, hogy a szerbek kulturális és politikai életét a 130 éves török invázió tette tönkre. Azután érdekes képet fest dr. Ivies tajiár a török hódítás módszereiről és az egyes népek magatartásáról a hódoltság idejében. Míg egyes népek, mint a bolgárok. Bosznia népe, minden ellentállás nélkül megadták magukat a sorsnak és szinte megszűntek mint, önálló népek, addig a szerbek százharminc évig harcoltak a hódoltság ellen és midőn megtörtént a koszovó-poliei (rigómezei) véres és döntő csata, még akkor sem adták föl a harcot, hanem még 110 évig tovább folytatták az ellentállást. Ennek az ellenállásnak két formája volt. * Az egyik az volt, hogy a szerb nép egy része Magyar-, Horvát- és Szlovén országokba vándorolt és a határmentén telepedett le, ahonnan ✓ a törökök folytonos betörései folytán az ottani lakosság elmenekült. A védekezés másik formája pedig az volt, hogy az otthonukban maradt szerbek, nagy véráldozatokkal, folytonos felkeléseket szerveztek a török uralom ellen. Az osztrák és magyar uralkodók tárt karokkal fogadták a bevándorolt szerbeket, akik vitézül védelmezték az országok határait a törökök ellen. Több kéziratot intézett Hunyadi Mátyás a szerbekhez, a melyben vitézségükért várakkal, falvakkal ajándékozta meg őket. így nagy adományokban részesült Vük Brankovics, Jovan Brankovics, Laki-Bakity Pál, aki kapta Lak, Győr, Szombathely, Pápa, Rár. Szasin, Jánosliáza és Hédervár, részben megerősített várakat, részben szabad városokat. Balentics Stevó kapta Sólymost, Lippát, Gyulát és Becsét. Balentics Stevó származéka 3 mostani báró Bálintit család, \
