Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-14 / 310. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. évfolyam Szuboflca, KEDD 1922. november 14. 31©. szám Megjelölik mindun reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1;) Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZEKKESZTÖSÉG: Kralja Alexandra-uíica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiexaadra-uiica 1 (Lelbach-palota) &3äfiKSfSEE» Magyar kulturprogram A Bánsági Kulturegyesület vasárnapi közgyűlésén elmondotta! Vinczehidy Ernő dr. Engedjék meg, hogy egyesületünk hagyományaihoz híven, né hány szót szóljak az elmúlt év tanulságairól s a jövő kilátásairól. Amidőn hagyományainkra hivat kozom, a jogcímet erre egyesületünknek köze! negyven esztendős működése adja meg. Ezen idő alatt hol több, hói kevesebb ered ményt értünk el, de alapvető célunkat sohasem tévesztettük szem elől. Azt, hogy a még szunnyadó kulturális igényeket fölébresszük, a meglévőket pedig kielégítsük s mind magasabb színvonalra emeliük. E hagyományokhoz hívek maradtunk az elmúlt esztendőben is, amidőn a három esztendei kénytelen hallgatás után újjáéledve ismét megkezdettük működésűnket. Az igazgatósági jelentés adatai és felsorolásai keretét alkotják munkánknak. E kere tét a iüide ő étet valóság óval kitel teni, tartalmát ki mélyíteni, rázd igi tani,- ez volt s a Jövő évben is ez lesz célja törekvéseinknek. Nyilvánvaló, hogy a megváltozott viszonyok munkánk módszerét és eszközeit lényegesen befő lyásolják. Természetes az is, hogy bizonyos adottságok, melyek azelőtt rendelkezésünkre állottak, ma hiányoznak. De az már nem természetes, hogy sajnoson kell nélkülöznünk, legalább ma még, munkánk sikerének egyik lényeges elemét, a magyar közönség egységes, erőteljes támogatását. Sietek kijelenteni, hogy e meg állapítás semmikép sem vonatkozik Nagybecskerek város lelkes, megértő s a kultúra szükségességétől áthatott közönségére. Itt az a magas kulturális színvonal, az a kulturéhség, mely e városnak már nagyanyáink korában is ki vaksága volt, a megváltozott viszonyok mértékét alkalmazva, ma is fenáll. De kint, a vidéken, az év folyamán megfordultam a megye magyar falvainak javarészében, ha találkozunk is lélekemelő jelenségekkel, sok helyütt fájdalmasan kell nélkülöznünk, ha nem is az együttérzést, nem, az valóban túlságosan keserves lenne s hál’ Istennek arról nincs is szó, — de az együttműködés bátorságát. Pedig a hatóságokkal szemben, nem tehetünk kifogást. Sehol sem gördítettek akadályt utunkba, sőt vezető helyeken és néhol a perifériákon is, jóindulattal voltak irántunk. Es mégis. Embereink jórészben tartózkodóak, félnek. At tói tartanak, hogy a hatóságok utólag talán mégis rossz néven találják venni, hogy magyar szer vezetbe beléptek. E mentalitással meg kell küldenünk. S ha programról van szó, úgy elsősorban e küzdelmet kell annak tekintenünk. Meg kell értetnünk, hogy senkii azért hátrány vagy kár nem ér, nem érhet, ha magyarságát azzal is vallja, hogy a nemzed közmiveltd s s o'gálutúba szegődik. Meg kel! magyaráznunk, hogy a kormány, amid n egyesületünk alapszabályait jóváhagyta, ezzel a ténnyel céljait jogosaknak ismerte el s működését védelme alá helyezte. Nyilvánvalóvá kel! tennünk, hogy azon se halóság, se magános, sem szomszéd sem koma, sem senki fen nem akadhat, ha a magyar saját nyelvével es kút májával kíván itt élni. Hogy ezt rendjénvalónak, minden sok magyarázgutás és indokolás nélkül, magától értetődőnek tartja mindenki. E felvilágosító munkában, e légkör megteremtésében számi tünk valamennyiük valóságos, tettleges közreműködésére t. hölgyeim és uraim! De szükségünk van kiváltképen a sajtó támogatására. S itt első sorban a nagv o'vasó közönséggel rendelkező B csmegyei N iplóf-ra gondolok,— melynek kiváló képviselőit itt üdvözölhetjük körünkben. Az a szuggesztiv hatás, melyet a sajtó azzal gyakorol, hogy nap nap mellett bevési olvasói elméjébe az általa képviselt eszméket, e téren is meg keli hogy teremje gyümölcseit, amint nem egy kérdésben már meg is teremtette. Ha most t. vendégeinket és az általuk képviselt bácskai sajtót aposztrofáltam, ne méitóztassanak azt a mi Torontóiunkkal szemben való csúf hálédaíianságnak bélyegezni. A Torontál egyesületünk érdekeit, céljait már alapítása óta, nemzedékeken ót annyi hü séggel és szeretettel szolgálta, hogy velünk szinte egybeforrt és őt a Torontáli már nem is tekintjük rajtunk kívül állónak. T. közgyűlés, a Bácskáról szólva szabadjon még egy gondolatot érintenem, melyet talán a bácskaiakkal közösen valósíthatnánk meg. Gondoljunk arra, hogy ha az a félmillió magyar, aki itt a Vajdaság területén él, közvetlen érintkezésbe kerülne egymással, bármilyen kulturális szervezkedés tormájában, micsoda eredményeket érhetnénk meg. Lehetetlen, hogy annak jótékony hatását ne éreznök meg elsősorban mi, magyarság szempontjából gyengébb Bánit, hogy ne érmné meg az egész magyarság és hogy ne éremé meg az egész állam. Az állam, melynek érdeke: ftjgy kultúrája minél gazdagabb legyen, s mely valósai nem zárkózik el attól, hogy a magyar kultúra termékenyítő erejét a maga számára igénybe ne vegye. T Hölgyeim és Uraim! Befejezem mondanivalóimat. Csak még egyet kívánó k ismételten leszögezni : Mi magyar nemzeti kisebbség, becsületes loyalitással alkalmazkodunk azon leltét elekhez, melyek között élnünk kell. Mi tiszteletben kívánjuk tartani az állam nyelvét s annak minden törvényes előjogát. Mi tiszteletben kívánjuk tartani ez állam jellegét adó szerb és a hozzánk hasonlóan nemzeti kisebbséget képező német testvéreink kultúráját. Hisz ez azon terület, hol legközelebb lét hetünk egymás telkéhez, s hol legkönnyebben megérthetjük egy* mást. De bármennyi tárgyilagossággal, bármennyi rokonszenvvel kisérjük is a testvérnépek kulturális munkáját, újra meg újra leikeinkbe kell vésnünk, hogy* íul minden tárgyilagosságon jogosult sőt köteező azon szent elfogultság, amelylyel a saját kultúránknak s e kul>ura kifejezőjének, gyönyörű nyelvünknek tartozunk. Az egyházak megkövetelik híveiktől, hogy hitüket cselekedeteidben is vallják. Nekünk a magyar kultúra és nyelv hitvallóinak is cselekednünk kell és nem szabad v sszariadnunk az áldozatoktól env. Kész a jiigoszláv-görög megegyezés Nmcsics külügyminiszter nyilatkozata a parlamentben a Görögországgal kötött kereskedelmi szerződésről Beogradból jelentik: A parla ment hétfői ülését délután 5 órakor nyitotta meg Lukinics elnök. Á formalitások elintézése után Nineties külügyminiszter válaszolt Csirkovics (rád.) kérdésére a Po'iiisz görög miniszterelnökkel kötött megegyezésről. Elmondotta Nmcsics, hogy megállapodott a kereskedelmi szerződésről kezdendő tárgyalásokban, a Szalonik-i kikötő kérdésében és a nemzeti kisebbsé gek kölcsönös védelméről folytatandó tárgyalásokban. Csirkovics a válasszal nincs megelégedve, mert nem jött létre végleges megegyezés a Görögországban élő 350 ezer főnyi szerb lakosság ügyében. Válaszolt N.ncsics külügyminiszter Radovics Aridra (dem.) kérdésére is a Murántuli bütármegállapitós ügyében. A bizottság munkája Nincsics közlése szerint, az SHS. államra kedvező eredmény' nyel végződött. Radovics a választ tudomásul vette. Ezután áttértek a napirendre, a hadikárpótlásokról szóló törvény tárgyalására. Moskovljevics földműves párti másfélórás beszédben támadja a kormány és a bizottság javaslatait, miközben a terem szinte ieljesen kiürül. Azt javasolja, hogy a földműves párt tervezetét fogadják el. Követeli hogy az igazságügyminiszter adjon számot, menynyi pénz van még a hadikórpótíási alap számlájára és meddig eiég ez a pénz. Mnrkovics igazságügyminiszter bár jelen volt az ülésen, nem válaszolt azonnal a felszólításra, mert a vita végén fog az összes szónokoknak válaszolni. Az ülés háromnegyed 8 órakor ért véget, a vitát kedden délután 4 órakor folytatják. Ismét veszélyben a radikális-demokrata koalíció A törvényhozó bizottság1 hétfői ülésén majdnem felborult a kormány Uámogaíó két párt szövetsége Beogradból jelentik : A törvényhozó bizottság hétfőn délelőtt megkezdette a tisztviselő törvény részletes vitáját. Az ülésen a demokraták váratlanul a kormány ellen fordultuk, ami politikai körök ben nagy föltünést keltett és kedvezőtlen jelnek tekintik a válság békés lebonyolítására. Angyelics Psvle képviselő ugyanis aki legutóbb a horvót blokkal folytatott tárgyalásaival keltett nagy föltünést, a második pont tárgyalásánál az SHS. megjelölés helyett a jugoszláv szó használatát ajánlotta. A szavazásnál ez az indítvány 7—6 arányban megbu-I kott. Az egész szakasz ellenben 14—14 arányban kapott szavazatokat, úgy, hogy a kormány javaslatát a házszabályok szerint tulajdonképpen elvetették. A vita folyamán Trifkavics (rád.) miniszter szemére vetette a demokratáknak, hogy éppen abban a pillanatban, amikor a demokraták és radikálisok között tárgyalások folynak a koalíció további föntartáséról, tesznek kísérletet a koalíció fölrobbantáséra. Agatonovies (dem.) erre rendkívül éles hangon válaszolt, majd Wi'der is és heves összeszólalkozások folytak le a bizottság demokrata és radikális tagiai között. Mialatt a törvényhozó bizottságban ilyen összeütközések voltak a két kormánypárt között, a pártok kiküldött háromtagú bi-i zottsógai folytatták tanácskozásaikat és létre is jött a megegyezés a koalíció további egvüttniükö-
