Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-01 / 299. szám

< 2. oldal BACSMEGYEI 1WLÜ 1922. november f. lAz 'értekezlet elhatározta, Hogy a jövő vasárnapra szélesebb körű, kon­ferenciát hiv össze, amelyen egy kö­zös végrehajtó bizottságot fognak Választani azzal a megbízatással, dolgozza ki a közös városi munka­­programot, készítsen elő egy közös nagy, nyilvános népgyiilést és tegye meg az előkészületeket arra, hogy a pancsevói demokrata párt és a nem­zeti kisebbségek, mint szövetkezeit városi párt együtt vehessenek részt a városi választásokon. A magunk ré­széről örömmel állapítjuk meg, hogy tiltakozásunkkal és a Magyar Párt vezetősége részéről megindult para­­lell akcióval a községi választások­nak még ez évben való kiírását si­került megakadályozni. A pancsevói példa azonban azt is bizonyítja, hogy sok félreértés, sok sérelem volna kiküszöbölhető az által, ha az állam­alkotó többség politikai pártjai ke­resnék az érintkezést a nemzeti ki­sebbségekkel.- ■■■ ..... ............. Könyvtár a ládában Átveszi a város a Műkő-féle könyvtárat A városi könyvtár elhelyezésének az ügyét még mindig nem tudja megoldani a város. Legutóbb meg­írtuk, hogy a könyvtárat a város­házán akarják elhelyezni, amelynek harmadik emeletén ki is jelöltek erre a célra két helyiséget. A ládákba csomagolt könyvtár elhelyezését az tette szükségessé, hogy a zeneisko­lának a növendékek fokozott számá­ra való tekintettel szüksége van arra a három teremre is, amelyekben je­lenleg a könyvek vannak beraktá­rozva. A tanács azonban megint nem va­lósíthatja meg tervét és igy a városi könyvtár elhelyezése ismét bizony­talan időre elodázódik. Megállapí­tást nyert, hogy az a két helyiség, amelyet a városházán erre a célra kijelöltek, nem felel meg a követel­­mélyeknek, miután még a könyv­­szekrények és állványok se térnek el a szűk helyiségekben. Miután azonban a városi zeneiskolának nagy szüksége van minden tante­remre, az egyik szobát, amelyben most könyvek vannak elhelyezve, felszabadítja a város és igy a be­csomagolt könyvek még kevesebb helyet kapnak, mint eddig. A városháza szóbanforgó helyisé­geiben a városi tanács a Milkó Izi­dortól megvásárolt könyvtárt akarja addig elhelyezni, amíg az egész vá­rosi könyvtár ügye rendezésre nem kerül. A már régebben megvásárolt könyvtárat a város rövidesen át akarja venni. A nagyértékü Milkó-könyvtárt a város annak idején mindössze 80 ezer koronáért vette meg Milkó Izi­dortól és ebből a vételárból 50.000 koronát le is fizetett. Miután azon­ban a viszonyok azóta lényegesen megváltoztak és a könyvek ára hal­latlanul emelkedett, a könyvtárnak azóta lényegesen emelkedett az ér­téke. Ezért Tabakovics Miklós polgár­­mester az egyik legközelebbi tanács­ülésen azt az indítványt fogja elő­terjeszteni, hogy a város, mint er­kölcsi testület valamiképpen kárta­lanítsa ezért az időközben beállt ér­tékemelkedésért Milkó Izidort, első­sorban is fizessen megfelelő bérösz­­szeget a vétel napjától egészen a könyvtár átvételének a napjáig azért, mert a város nem szállította el a könyvtárat, hanem az továbbra is Milkó Izidor lakásának nagy ré­szét lefoglaba. Ezenkivü javasolni fogja Tabakovics polgármester, hogy a vételárból még hátralékos 30.000 korona helyett fizessen a vá­ros a könyvtár átvétele alkalmával 30.000 dinárt, hogy igy némileg kái> talanitsa Milkó Izidort a könyvtár­nak időközben beállt értékemelkedé­séért. A Milkó-könyvtár sorsa még nem végleges. Annak idején sem az el­adó, sem a város nem fixirozta, hogy mit ad el és mit vesz. dr. Mil­kó éppen erre való tekintettel nem is vette fel a vételárat. Mindenesetre elismerésre méltó, hogy a város most méltányos érde­mes polgárával, dr. Milkó Izidorral szemben. Az igazi méltányosság és egy, a közcélok érdekében eltöltött munkás élet legszebb megbecsülése az volna, ha Subotica város lemon­dana azokról a könyvekről, amelye­ket úgy sem tud elhelyezni; nein ra­gaszkodna az esetleges konjunktu- I rális haszonhoz, hanem elállna a vé­teltől, amelynek perfekt volta a leg­nagyobb mértékben kétséges. I támadta meg őket. Ekkor jött dr. Vajdai orvos, aki megkérdezte, hogy ki sebe­­sitette meg. Azt mondotta, hogy amikor anyjának segítségére ment, 6t is meg­lőtték. A rablók azt mondták, »Da/ nov-Ä háromszoros rablógyilkosság színhelyén hallgatta ki a bíróság Novák Pétert A boncolás megállapította, ísogy Kováimé nem volt ittas A gyilkos védekezését megcáfolják a tanuk — A főtárgyalás második napja — A sentai hármas gyilkosság főiárgya­­iásának második napján kihallgatott ta­nuk halomra döntötték Novák Péter egész védekezési rendszerét. A tanuk mind szemébe mondják a vádlottnak, hogy vallomása hazug és a gyilkosság felfedezésének percétől kezdve minden igyekezete arra irányult, hogy a nyomo­zó hatóságokat félrevezesse. Igen fontos, perdöntő vallomást tett Kfiródi Ferenc­­né 63 éves sentai asszony, aki Novákék­­nak közvetlen szomszédja és tizennégy évig a legjobb barátságban volt a meg­gyilkolt Novák Veronával. Az ő vallo­mása szerint Novákné neki két nappal a gyilkosság előtt panaszkodott, hogy Pé­ter mindig pénzért zaklatta szüleit és mert ezt megtagadták, meggyilkolással fenyegette őket. A tárgyalási termet megtöltő közönség körében Kóródiné súlyosan terhelő vallomása nagy izgal­mat keltett és a hallgatóság ellenszenve a vádlottal szemben oly hangosan nyil-A főtárgyalás második napiáról a kö­vetkező részletes tudósításunk számol be. Kedden reggel 9 órakor nyitja meg a tárgyalást Pavlovics István főtárgyalási elnök. Először még néhány kérdést in­téz a vádlotthoz, majd áttér a tanuk ki­hallgatására. Megkezdődik a tanúkihallgatás Az első tanú Kapás Sándor, aki el­mondja, hogy lóherevásárlási ügyben a Andruskó János sentai lakossal együtt a gyilkosság reggelén 5 órakor elment Novákékhoz. A kaput zárva találták, mi­re elmentek, mert azt hitték, hogy még alusznak a házbeliek. Egy óra múlva is­mét visszatértek, de a ház még mindig zárva volt, kopogtak, azonban senki sem jött ki. Erre kinyitották a kaput és be­mentek a lakásba, ahol - az egész család vérben fagyva fe­küdt. .... A vádlott vánult meg, hogy az elnök a terem kiürí­tésével fenyegeti meg a közönséget. Kó­ródiné vallomása után az elnök fél órá­ra felfüggesztette a tárgyalást. A szünet alatt a vádlott a legnagyobb nyugalom­mal, a védői asztalra könyökölve tár­gyal védőjével. A szünet után a fegy­verszakértőket hallgatták ki. Délután 3 órakor a bíróság az ügyésszel, védők­kel és vádlottal kiszállt a gyükosság színhelyére, ahol 6 óráig tovább foly­tatták a fötárgyalást és a tanuk kihall­gatását. -v----- _ . v - •----­Novák Péter mozogni kezdett, mire vi zet adtak neki. Novák első szava az vök, hogy: »Ne bántsátok az édesanyá­mat!« Mivel többször az anyja után kér­dezősködött, bevittek egy öregasszonyt hozzá, de Novák mindjárt felismerte, hogy ez nem az anyja. Majd anyjának a holttestére mutatott: — Jaj, itt van, meggyükoltdk! —. mon dotta és azután elájult. Mikor magához téritették, összefüggés nélkül, kuszáit szavakkal elmesélte, hogy éjszaka katonák, és három cigány Az elnök ce/« de nem szerb, hanem cigányos kN ejtéssel. Gomirác Vojiszláv biró megkérdezi Kapástól, látott-e vérnyomokat a kony-. hóban. — Igen, — mondja Kapás — láttam vérnyomokat és női hajrészeket, fésűt és fejkendőt. A tanú elmondja ezután a lakás be­rendezését. Elnök: Hol feküdt a kis TótK János. ; — Az ágyban, iszonyú vérben, —■ vá-' faszolja a tanú. Ezután az ügyész tesz néhány kérdést, majd a vádlottal szembesíti Kapást. No­vák fenntartja a főtárgyaláson tett val­lomását és azt mondja, hogy a tana rosszul emlékezik. Kapást megesketik vallomására. Vallanak a szomszédok Brankovics Mitáné a következő tanú, aki Novákék szomszédságában lakott A gyilkosság reggelén bement Novákék­­hoz, ahol véresen feküdt az egész csa­lád. Mindent Ugyanúgy ad elő, mint Ka-­­pás. A kis fiú az ágyban feküdt, dunyhá-j. val letakarva. Ez a vallomás ellentétben van, Novák vallomásával, aki azt állitot-. ta, hogy a kis gyermeket a szoba köze­pén ütötték agyon. Utána a legfontosabb tanút, Kóródl Ferencnét hallgatják ki, aki régi barát­nője volt a meggyilkolt Nováknénak. Kó­ródiné elmondja, hogy a meggyilkolt nem volt iszákos. Péter mindig fenye­gette a szüleit, mert nem adtak neki pénzt. Rossz, istentagadó fiú volt, akf mindig civakodott a szüleivel. A gyil­kosság előtti estén kilenc óráig együtt volt Nováknéval, de nem látta hogy it­tas lett volna. Mikor reggel bementek a gyilkosság színhelyére, nem látott egy sörösüveget sem. Szemébe mondja a vádlottnak, hogy minden szava hazugság. Az anyja józan életű, tisztességes nő volt, akiről nem lehet feltételezni, hogy), fiával viszonyt akart volna kezdeni Novák a tanú vallomása után kijelenti, hogy Kóródiné haragszik rá, mert nem akarta azt a lányt feleségül venni, akit ő ajnlott neki. !Az elnök fél tizenkettőkor félóra szü­netet rendel el. Az orvosszakértök j Szünet után az orvosszakértők mond­ták el véleményüket. Mind az öt orvos megállapítása teljesen egybehangzó. Vaj­­da Lajos dr. sentai orvos megállapítja, hogy a boncolásnál Nováknéban az al­koholnak semmi jelét sem állapították meg. A sérülés nem történhetett véletle­nül, a fegyverrel céloztak a lövés alkalmával. Ludaics Vitomir dr. védő, kifogásolja dr. Vajda szakértői véleményét és azt állítja, hogy annak elmondásával a szu­­botjeái joryosszakértők befolyásolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom