Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-06 / 273. szám

1922 október 6, BACSMEGYEI NAPLÓ 3, oüa! hogy Görögországot a nagyba» talmak kényszerítsék Trácia ki­ürítésére. Török' részről beleegyeznek ideig­lenesen Trácia szövetségközi meg­szállásába. Mudániában most arról tárgyal­nak, hogy amennyiben Görögország vonakodnék eleget tenni a mndáni egyezménynek. a szövetségesek blokád alá ve­szik a görög kikötőket. A szövetséges hatalmak a mudá­­liiai értekezlettel egyidőben előké­születeket tesznek a békekonferen­ciára is. A szövetségesek jegyzék utján javaslatot tettek az angorai kormánynak, hogy a békekonferen­ciát Velencében, vagy ha ez a törö­köknek nem felel meg, Szkatariban tartsák meg. A törökök a tárgyalá­sok színhelyéül valószínűleg Szkuta­­rii választják. A bulgár kormány, hogy a török­görög kérdésben teljes semlegessé­gének tanúbizonyságát adja, meg­tiltotta, hogy akár a török, akár a görög menekültek Bulgária terüle­tére lépjenek. Ellopták a görög detronizá­ciós okmányt A görög hadsereg reorganizáció­jával egyidőben újból szervezked­nek a Konstantinhoz hü politikusok és tisztek is. Athénben nagy nyug­talanságot keit, hogy Konstaíin király lemondási ok­mánya eltűnt. Az okiratot a forradalmi bizottság az államnyomdába küldte, azonban annak kinyomatását a Konstantinhoz hü tisztek megakadályozták, abban a reményben, hogy sikerülni fog az elűzött király visszatérését kiviv­­niok. Az athéni rendőrség azt hiszi, hogy a lopást ezek a tisztek követ­ték el A forradalmi bizottság még nem esett túl az első nehézségeken, mind­eddig nem sikerűit az első kabine­tet megalakítani. Konturiotisz ten­gernagy a felajánlott kormányalakí­tási megbízást visszautasította. A kis-ázsiai Szkuíariban lesz a békekonferencia A Matin-nek táviratozzak Romá­ból: A kormányhoz közelálló körök­ben úgy tudják, hogy a keleti béke­­konferencia Szkatariban lesz, a Már­vány-tenger keleti partján, szemben Konstantinápolyi yal. Vérmes reményeket szil a városi adóhivatal rendetlensége A suboticai városi adóhivatalban bem a legteljesebb a rend, ha hinni jehet dr. Konyovits Györgynek, a közvetlen adók vezérigazgatójának, aki bizonyára szakértő ebben a kér­désben, a becskereki adóhivatalon kívül nincs olyan nagyfokú rendet­lenség egyetlen más adóhivatalban sem, mint a suboticai adóhivatalban. Konyovits most vizsgálta felül a vaj­dasági adóhivatalokat s ezen az ala­pon mondott lesújtó véleményt a su­­boticairól. Az adóigazgatás főnöke megálla­pította, hogy Suboticán az adók nin­csenek előirva s ebből azt a követ­keztetést vonta, hogy a városnak több millió követelése van az adó­zókká Iszemben. A városházán, ahol éppúgy érzik á súlyos pénzhiányt, mint mindenütt ä világon, nagy örömet keltett, hogy nem várt pénzhez lehet jutni. Dr. Konyovits szerint körülbelül húsz millió lehet az elő nem irt adó, ami Subotica rövidesen behajthat. Minden adófizető tisztában vau azonban azzal, hogy ez a húsz mil­lió lényegesen kevesebb lesz, s ha szabad kontra-jóslatot megkozkáz­­tatnunk, húsz koronát is alig jelent a városi pénztár számára az, ha az adókat pontosan előírják és csak az előirt adókat hajtják be. .ida a helyzet ugyani? az, hogy eppen azért, meri az adók nincse­nek előírva, szemmérték szer}nt saccolják, hogy kinek mennyi az adóhátraléka, s mindenki többet fi­zet, mint amennyit fizetnie kell. Minthogy azonban utazási igazol­ványokhoz, vámköteles áruk kivé1- fásához, állami pénztárból való pénz­felvételhez,, ingatlan átíráshoz, ipar­igazolványhoz, adóbizonyat kell, alig van valaki, akinek adóbizony­­latra ne volna szüksége. A városi adóhivatal pedig mindenkor felfelé kerekíti ki az adóösszeget. Sőt azok is, akik nincsenek adóval megróva, valami címen fizetni tartoznak. Ebből természetesen nem az kö­vetkezik, hogy az adóhivatalban to­vább is tűrni kell a mostani rendet­lenséget, amiben az adóhivatal sze­mélyzete teljesen ártatlan, hanem hogy az adózók érdekében is szük­séges volna az adókat pontosan elő­írni. Pasics ellenzi Ribar újabb házelnökségét Október 17-én ül össze a parlament Beogradból jelentik: Tegnap délután dr. Ribár képviselőházi elnök meglátogatta Pasics minisz­terelnököt. A politikai helyzetről tárgyaltak és dr. Ribár kijelentette, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy a nemzetgyűlés október 17-én, illetve október 20-án ülésre jöjjön össze. A beszélgetés során Paiics nem titkolta, hogy a legnagyobb mérték­ben elégedetlen azzal, hogy dr. Ri­bár részivett a zagrebi konferencián. A miniszterelnöknek ezt a ma­gatartását arra magyarázzák, hogy ellene van dr. Ribár újbóli jelölé­sének a nemzetgyűlés elnöki állására. Pasics ezzel a maga számára nyitott ajtót teremtett, hogy a válságot, amely még nincs elin­tézve, bármikor megkezdhesse. A román-jugosziáv tárgyalások Az iskolakérdést a kisebbségi szerződés alapján rendezik Beogradból jelentik: A romá­nokkal megkezdett egyház- és iskolaügyi tárgyalások a legjobb mederben haladnak. Az iskolai kérdéseket a kisebbségek jogairól szóló nemzetközi szerződés rendel­kezéseinek alkalmazásával fogják megoldani. Külön megegyezés szerint a bánáti román iskolák­ban a tanítók román alattvalók is lehetnek, mig a román Bánát­ban a szerb iskolákban jugoszláv állampolgárok. Elvben erre nézve már meg is történt a megegyezés a két állam között. Ami az egyházi kérdéseket il­leti, a „Pravda“ értesülése sze­rint a románok saját püspökséget akarnak Jugoszláviában fölállí­tani. A bánáti románok azonban ezt nem kívánják, mert nem akar­nak újabb kiadásokat magukra vállalni, egy püspök eltartása azonban sokba kerül és különben is technikailag lehetetlen. A bá­náti románok azt szeretnék, ha a három esperes közül a legidő­sebbet nevezzék ki a jugoszláviai román egyház fejévé, aki azután a karánsebesi püspök fennható­sága alatt állana. A tárgyalások tovább folynak, legközelebb a kolostorok vagyo­nának fölosztása kerül napirendre. Verekedések a budapesti tudomány egyetemen — Áz előadásokat Bem tudták megtartani — bár az egyetemi tanács az egyetem bezárását nem rendelte el, a Bajtár­si Szövetség úgy határozott, hogy ma és mindaddig, amíg az ifjúság kérése elintézést nem nyer, nem le­het előadás és ezért az épületbe sen­ki sem mehet be. A hallgatók közül itt nem sok akadt, akik ezek után megpróbált volna az- épületbe be­jutni. Még erősebb csapat szállta meg a központi épület szerb-utcai bejá­ratát, ahol a kvesztura bejárása van. A kveszturában nagyon sok egyetemi hallgatónak volt dolga, mert szombatig be kell szerezniük a hallgatóknak egy vallomási ivet. Itt körülbelül ötven főnyi diákcsapat helyezkedett el a kapu alatt és a folyosón és sorra igazoltatta a kveszturába igyekvő hallgatókéi. Néhány zsidóvallásu hallgató is be akart menni, hogy kötelességének eleget tegyen és a vallomási ivet megszerezze. Ezeket is igazoltatták s mikor megtudták, hogy zsidók, verni kezdték őket. Az épületbe csupán a tanárokat engedték be. akik valamennyien meg is jelentek és meg akarták tartani előadásukat. Hallgató természetesen nem volt. Gróf Teleki Pál, a közgazdasági egyetem tanára kijelentette, hogy előadást fog tartani s kiadta a por­tásnak a szigorú utasítást, hogy min­den hallgatót be kell engedni az épületbe s mindenütt felszólította a kaput elálló hallgatókat hogy hagy­ják abba ezt a tüntetést mert ennek rájuk nézve súlyos következményei ’lehetnek. Egyúttal fel is jegyezte azoknak a hallgatóknak a nevét, akiket a kapuk előtt talált. Azonban Teleki Pál fellépése sem járt eredménnyel. Még ő sem tadta megtartani ma délelőtt előadását. Teleki rendcsinálása után Kunz ta­nár megkezdte előadását. A csapat bevonult itt is a terembe és az elő­adás folytatását megakadályozta. Innen ez a csapat az egyetem köz­ponti épületébe ment. Debrecenből jelentik: A debreceni bajtársi szövetségek tudomásul vet­ték a műegyetemi ifjúság átiratát, csatlakoztak az ifjúság mozgalmá­hoz és küldöitségileg az egyetem rektorához járultak, akitől azt kér­ték, hogy az előadásokat mindaddig, mig a műegyetem elégtételt nem kap, szüntesse be. A rektor az ifjú­ság kérelmét méltányosnak találta és úgy intézkedett, hogy a debreceni egyetemen az előadások keddig szü­neteljenek, Ma már az egyetem egyetlen fakultáson sem volt elő­adás. -A gabona-raktár szarkái A szuboHcai államügyészség oj vezetőjének székfoglalója A suboticai büntetőtörvényszék szerdai főtárgyalási napjának külö­nös súlyt és jelentőséget adott az, hogy Murusics Koszta, újonnan ki-, nevezett államügyész, a suboticai ál­lamügyészség vezetője, — aki hosz­­szabb időn át működött mint vizs­gálóbíró a helybeli törvényszéknél — ezen a napon töltötte be első Íz­ben a közvádlói tisztet és ebből az, alkalomból figyelemreméltó -tartal­mas és markáns székfoglaló beszé­det mondott. A főtárgyalásról alábbi tudósítás számol be. ^ Kedden volt az első főtárgyalás a Stevkovics Iván és társai elleni lo­pási bűnügyben, amelyet azért kel­lett elhalasztani, mert kétely merüli fel, hogy az egyik válott: Jarama­­zov Péter, betölíötte-e a 18-ifc élet­évét. A törvényszék elhatározta, hogy beszerzi Jaramazov. születési bizonyítványát s ebből a célból —­­elnapolva a főtárgyalást — a> foly­tatólagos tárgyalást csütörtökre tűz­te ki. Stevkovics az Agrária suboticai cégnek volt az alkalmazottja s álkul­csot csináltatott a cég raktárához, a melyet állandóan dézsmált. Csütörtökön reggel kilenc órakor nyitotta meg Pavlovics István elnök a folytatólagos főtárgyalást. A ta­nács tagjai voltak Ilics Dragoljub és Léko Dusán törvényszéki bírák. Jegyző: Mandrovics Bogdán. A közvádat képviseli Marusics Koszta államügyész, az ügyészség vezetője. Védők Belies Radomir dr, és Streliczky Dénes dr. Az elnök bejelenii, hogy a bíróság beszerezte az egyik vádlott, Jara-' mazov Péter születési bizonyítvá­nyát, amelyből megállapítja, hogy az illető 1905. február 5-én született és igy a tett elkövetésekor még nem töltötte be a 18-ik életévét. Ellene tehát a fiatalkoruakról szóló törvény alapján kell eljárni. A bíróság kérdést intéz a fiatal­korúak birájához. Radovanovics törvényszéki bíróhoz, hogy hozzá­­járul-c, ha a bíróság lefolytatja az eljárást Jaramazov ellen. Radova­­novics bíró ehhez hozzájárul, mire az elnök befejezettnek jelenti ki a bizonyítási eljárást és felhívja az ál­lamügyészt a vád előterjesztésére. : Marusics Koszta államügyész áll fel szólásra. Első ízben szól —• mondja — erről a helyről, a koz­­vádló helyéről. Nehéz szívvel bú­csúzik volt kollégáitól, a birákíól, a lelkikéi éveken ót működött együtt az igazságszolgáltatás terén. Nem csak a kollégiáiis érzés fűzte öt együvé a birákkal, hanem az,, igaz baráti érzés is. _ ' Ezután markáns, hatásos szavak­kal szól a birákról é? a bírói, ma-Budapestről jelentik: Az az inci­dens, amely a Goldberger-féle szö­vőgyár félreértett nyilatkozata alap­ján a műegyetemen történt szerdán, egyre nagyobb hullámokat vei A műegyetem bezárása után csütörtök délután a Turul Bajtársi Szövetség táborozást tartott és Velcsov György első szenátor indítványára elhatározták, hogy reggeltől kezdve a tudományegyetemet valamennyi főiskolával együtt bezárják. Az egyetem tanácsa, amelyhez ily irányban kérést sem intéztek, termé­szetesen nem rendelte cl az egyetem bezárását, úgy, hogy csütörtökön reggel a tanárok és egyetemi hall­gatók túlnyomó nagyrésze megje­lent az egyetemek előtt, hogy a munkát rendesen folytassák. Ez azonban nem történhetett meg. A Turul Bajtársi Szövetség vezérsége ugyanis a délután folyamán értesí­tette az alája tartozó bajtársi egye­sületeket, hogy tartsák magukat szi­gorúan a határozathoz s feltétlenül akadályozzák meg az előadások megtartását. Csütörtökön reggel nyolc órakor a tudományegyetem valamennyi épületének kapujában egyetemi hall­gatók helyezkedtek el és az épüle­tekbe egyetlen egyetemi hallgatót sem engedtek be. A hallgatók feltar­tóztatása és igazoltatása nem ment simán, egyes helyeken verekedéssé fajult. Az egyetem központi épületét erős bajtársi csapat szállta meg reggel. A hallgatók az egyetem árkádjai alatt helyezkedtek el és minden oda­­rkező hallgatóval közölték, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom