Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-17 / 284. szám

Ára 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXII? évfolyam Szabotica, KEDD 1922. október 17. 284. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben „ . , , SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexaadra-ulica 4 szám alatt TELEFON 3ZÄ51: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1) ** ^ Kiadóhivatal: Kralja Alexándra-ulica 1 (Lelbach-palota) wmmwrnm A parktóPoili:,képviselet A magyar párt sentai nagygyű­lése megállapította a párt pro­gramját. Ez a program nemcsak a sérelmek orvoslását követeli, hanem megszabja azt az állás­pontot is, amelyet az itt élő mi gyarság minden, az államélet egyetemességét érintő kérdésben elfoglal. Amig a magyarságnak politikai szervezete nem volt, csak sporadikusan, ötletszerűen, — fáj­dalmas sérelmek szolgáltatták kí­nos gyakorisággal az ötleteket — szervezetlenül, tehát erőtlenül, csu­pán a sérelmek orvoslását köve­telhette. A politikailag megszervezkedett magyarság azonban a gravaminá­­lis politika folytatásában nem lát­hatja kimerítve sem politikai tu­dását, sem államalkotó képessé­gét. Ez a politika szűk terület ahhoz a hivatottsághoz képest, a mit a magyarság számbeli és ér­telmi ereje reprezentál. A magyar­ságnak alkotmányos joga van ah­hoz, hogy részt kérjen magának az áílamélet irányításában. Az állam­­életben való részvételnek módja: a parlamenti képviselet, eszköze: a választójog. A Magyar Párt programja az államélet minden ágazatában a tudomány fölismerései s a tapasz -, tálát útmutatásai alapján tűzi ki a feladatokat. Ezeket a feladato­kat azonban egyed.il a parlament küzdőterén lehet közelebb hozni a megvalósuláshoz. A parlament az az egyedüli hely, ahol a küz­dők seregének számához és a küzdelem céljához egyaránt mél­tóan és sikeresen lehet harcolni mindazért, amit a Magyar Párt az állam egyetemes érdekében programjába vett: a szabadságjo­gok törvényes biztosításáért, az is­­kolaiigy rendezéséért, a gazdasági élet szabadságáért, az adóztatás igazságossá tételéért, igazságos fö'd­­rcformért, a kisebbségi jogok törvé­nyes biztosításáért. Nem mutat egészséges államéletre az a jelen­ség, ha ily alapvető problémák­hoz az ország lakosságának egy számban és tanultságban jelenté­keny csoportja a törvényhozásban nam szólhat hozzá. Aki tehát a magyarság parlamenti képvisele­téért küzd, az a parlamentarizmus elvének teljesebb kiépítéséért is harcol. A Magyar Párt a magyarság sérelmeire csak a parlamentben aláihat orvoslást, célkitűzéseihez csak a parlamentben kereshet tá­mogatást. Aki a magyarság poli­­.ikai életét akarja, annak a par­­ementi képviselet kiküzdését is ,'áitalnia kell. Választójog nélkül nincs par­­amenti képviselet. Parlamenti lépviseiet nélkül pedig nincs se /isszhangos fórum, se igazi pub­­jcitás, se az államélet aktíváiban való tevékeny részesedés. Az eddigi magyar szervezke­désnek gerince és legfőbb stimu­lánsa a megalakulás gondolata volt. A párt már megvan, ha a párszervezés munkája nincs is még befejezve. A további moz­galomban a szervezkedés már nem lehet öncél. Kell valamit ta­lálni, amivel meg lehet mozdí­tani a magyar tömegek aktivitá­sát, föl lehet rázni érdeklődését, valamit amih' mindenkinek köze van, ami e< rmán érdeke min­denkinek s ek követelését a nemzeti önérzettel is melegen le­het tartani. Valami átfogó gondo­latot, amihez hozzá lehet fűzni a kívánságokat és reménykedé­seket s mindannak beteljesülé­sét, ami a magyarság számára a politikai, kulturális és gazdasági élet zavartalanságát jelentené. Ez most nem lehet más, mint a választójog követelése. Agitálni kell, népgyüléseket kell tartani s a népgyülési határozatok özöné­vel kell megostromolni a kor­mányt. Hangossá kell tenni az igazság szavát. A horvát bw ik nem tárgya? többé a demokratákkal Fenntartja eddigi passzivitását A horvát blokk, amely eddig hallgatva és várakozón szemlélte a beogradi kormány és kormány­pártok vergődését a válságban, elérkezettnek látta az időt, hogy maga is beleszóljon a dolgok me­netébe. Legújabb lépése is sokkal inkább negativ, mint positiv jellegű politikai cselekedet. Október I4-i teljes ülésén a blokk a demokra­ta-párt határozatával foglalkozott és tanácskozásának eredményéről kommünikében tájékoztatta a köz­véleményt. A határozat lényege az, hogy a demokraták határozata folytán ezután a Davidovics-féle demokratákból sem kérnek és velük sem hajlandók tovább tár gyalni és remélik, hogy a követ­kező választásokon a szerb nép is el fog fordulni azoktól, akik a szerb-horvét ellentéteket centra­lista politikájukkal felidézték. Beogradban, ahol nagy érdek­lődéssel figyelnek most minden Zagrebből érkező hírre, most on­nan várják sokan az újabb kez­deményezést, amely megmutat­hatná a kiutat a válságból. A hor vét blokk határozata nagyon ve­gyes érzelmeket keltett. Az ösz­­szes politikai klubokban élénken pr- .Uaktéltá!'. és a sajtó is bőven és részletesen kommentálja. Legjellemzőbb a Pribicsevics­­hez közelálló „Növi List" kom­mentárja, amely szerint a horvát blokk uj aktusából csak a blokk gyöngesége derül ki. Főleg azt a megkülönböztetést nehézményezi, mely a szerbeket és horvátokat külön népnek tünteti föl és ki­jelenti, hogy a választókhoz intézendő minden ilyen felhívás hatástalan fog maradni. A horvát blokk határozatát a „Növi List" annak újabb bizonyítékául tekinti, hogy a demokrata párt eddig követett politikáját akarja és fogja folytatni. A demokrata-párt elismeri a kisebbségi jogokat A délszerbiai muzulmánoknak (L.) A jugoszláviai nemzeti ki­sebbségek szempontjából fontos, főleg azonban tanulságos határo­zatot hozott a demokratapárt leg­utóbbi ülésén. A párt kimondotta, hogy a délszerbiai török kisebbsé­geknek vallási s tanügyi autonómiát követel, A határozat szerint, „ad? juk meg a törököknek ezt a jogot és ne avatkozzunk be ezekbe a dolgaikba, ami az ő speciális és sajátos ügyük." Világos, hogy ennek a határozatnak kortes cél­jai vannak és hogy ezt a köze­ledő választások tették sürgőssé. Az előzményekből csak annyit tudunk, hogy a pórt elnöke, Dél­­vidovics Ljuba néhány hét előtt Délszerbiában járt, mint akkor jelentették, megbeszéléseket foly­tatott az ottani politikai szemé­lyiségekkel. Ennek az eredménye a hozott határozat. Eszerint a demokrata pórt maga is elismeri a kisebb­ségi jogok létezését, amelyet ed­dig az „egyenlő elbánás“ jelsza­kulturális autonómiát — igér vával minden hivatalos és nem hivatalos helyen kétségbe vontak. A demokrata párt most ezzel a határozattal megtörte a jeget és elismeri a muzulmánok népki­sebbségi jogait, de nem minden muzulmánét, csak a délszerbiaikét. A boszniai muzulmánok gyüleke­zési és szólásszabadsága ezzel szemben, amint azt Vulovics bős­­nyák tartományi kormányzó he­lyettes a hivatalos lapban közölt „magyarázatban" kifejtette, to­vábbra is „korlátozásra szorul." A pár kilométerrel délebbre lakó muzulmánoknak viszont autonó­miát igér az egyik kormányzó párt. Ezzel a párthatározattal tulajdon­­képen napfényre került a kor­mánynak egyik, eddig féltve őr­zött titka, a nemzetiségi politika programmja is. Felállítható a tétel: amelyik nemzeti kisebbség aláveti magát a kormányban levő pártok aka­ratának, ‘ annak megígérik a ki­sebbségi jogok respektálását. Ha a leadott szavazatokért a kisebb­ségek valóban követeléseik telje­sítését kapnák, aligha akadna kisebbségi politikus, aki a vallási közoktatási, nyelvi és kulturális egyenjogúságért soknak tartaná a kisebbségi választók voksát. Bár ez gyakorlat, a nem egé­szen nemes értelemben vett po­litikum győzelmét jelentené az ethikával szemben, a kényszerítő körülmények ezt az adásvételi szerződést is igazolhatnák. Persze az Ígéretektől az elha­tározásig vagy a cselekvésig messze az ut s meg kell várni, hogy a délszerbiai muzulmánok­nak párthatározatban tett Ígére­tet, nem cáfoljék-e meg tetteik­kel és rendelkezéseikkel ugyan­annak a pártnak a miniszterei, amely párt az ország egyik ré­szén elismeri a kisebbség pyelvi jogait. Újból összeül a parlament Az elnökválasztás bonyodalma Beogradból jelentik : A parla­ment keddi ülése elé általános várakozással tekintenek. Az ülés napirendjén ugyan, mint már je­lentettük, csak kisebb jelentőségű ügyek szerepelnek és az őszi ülésszak valójában csak huszadi­kén veszi kezdetét, amikor is első sorban a tisztviselő törvényt és a hadikárpótlásokról szóló törvényt veszik tárgyalás alá. Kétséges azonban, hogy erre egyáltalában rákerülhet-e a sor, mert a kor­mány lemondása a parlament fel­oszlatását is maga utón vonhatja. A parlament elnöksége is újra­választás alá kerül, mert a parla­menti szokások szerint minden ülésszakban uj elnökséget válasz­tanak. A legutolsó napokban az volt a helyzet, hogy Ribar újabb házelnöksége elé nem fognak aka­dályokat gördíteni, újabban azon­ban Pasics környezetéből eredő hirek szerint a miniszterelnök nem tudja megbocsájtani Ribarnak za­­grebi szereplését és igy a radi­kális-párt ellene fog szavazni. A Tribuna és a horvát lapok szerint is Pribicsevics és hívei is újra Ri­bar ellen fordultak, sőt Pribicse­­vicsnek már elnökjelöltje is volna Lukinics Edo volt miniszter sze­mélyében. Ha valóban szavazásra kerülne a sor, akkor az az érdekes hely­zet állana elő, hogy Ribarra sza­vaznának a baloldali demokraták és az egész ellenzék is és igy meg is választhatnák a radikálisok és Pribicsevicsék szavazatával szem­ben. Az alelnöki állásokban is lesz változás. így biztos, hogy a Spahó­­párti Krasznica dr. nem lesz újból megválasztva, helyébe esetleg megint muzulmán kerül a kormányhüek sorából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom