Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-17 / 284. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXII? évfolyam Szabotica, KEDD 1922. október 17. 284. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben „ . , , SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexaadra-ulica 4 szám alatt TELEFON 3ZÄ51: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1) ** ^ Kiadóhivatal: Kralja Alexándra-ulica 1 (Lelbach-palota) wmmwrnm A parktóPoili:,képviselet A magyar párt sentai nagygyűlése megállapította a párt programját. Ez a program nemcsak a sérelmek orvoslását követeli, hanem megszabja azt az álláspontot is, amelyet az itt élő mi gyarság minden, az államélet egyetemességét érintő kérdésben elfoglal. Amig a magyarságnak politikai szervezete nem volt, csak sporadikusan, ötletszerűen, — fájdalmas sérelmek szolgáltatták kínos gyakorisággal az ötleteket — szervezetlenül, tehát erőtlenül, csupán a sérelmek orvoslását követelhette. A politikailag megszervezkedett magyarság azonban a gravaminális politika folytatásában nem láthatja kimerítve sem politikai tudását, sem államalkotó képességét. Ez a politika szűk terület ahhoz a hivatottsághoz képest, a mit a magyarság számbeli és értelmi ereje reprezentál. A magyarságnak alkotmányos joga van ahhoz, hogy részt kérjen magának az áílamélet irányításában. Az államéletben való részvételnek módja: a parlamenti képviselet, eszköze: a választójog. A Magyar Párt programja az államélet minden ágazatában a tudomány fölismerései s a tapasz -, tálát útmutatásai alapján tűzi ki a feladatokat. Ezeket a feladatokat azonban egyed.il a parlament küzdőterén lehet közelebb hozni a megvalósuláshoz. A parlament az az egyedüli hely, ahol a küzdők seregének számához és a küzdelem céljához egyaránt méltóan és sikeresen lehet harcolni mindazért, amit a Magyar Párt az állam egyetemes érdekében programjába vett: a szabadságjogok törvényes biztosításáért, az iskolaiigy rendezéséért, a gazdasági élet szabadságáért, az adóztatás igazságossá tételéért, igazságos fö'drcformért, a kisebbségi jogok törvényes biztosításáért. Nem mutat egészséges államéletre az a jelenség, ha ily alapvető problémákhoz az ország lakosságának egy számban és tanultságban jelentékeny csoportja a törvényhozásban nam szólhat hozzá. Aki tehát a magyarság parlamenti képviseletéért küzd, az a parlamentarizmus elvének teljesebb kiépítéséért is harcol. A Magyar Párt a magyarság sérelmeire csak a parlamentben aláihat orvoslást, célkitűzéseihez csak a parlamentben kereshet támogatást. Aki a magyarság poli.ikai életét akarja, annak a parementi képviselet kiküzdését is ,'áitalnia kell. Választójog nélkül nincs paramenti képviselet. Parlamenti lépviseiet nélkül pedig nincs se /isszhangos fórum, se igazi pubjcitás, se az államélet aktíváiban való tevékeny részesedés. Az eddigi magyar szervezkedésnek gerince és legfőbb stimulánsa a megalakulás gondolata volt. A párt már megvan, ha a párszervezés munkája nincs is még befejezve. A további mozgalomban a szervezkedés már nem lehet öncél. Kell valamit találni, amivel meg lehet mozdítani a magyar tömegek aktivitását, föl lehet rázni érdeklődését, valamit amih' mindenkinek köze van, ami e< rmán érdeke mindenkinek s ek követelését a nemzeti önérzettel is melegen lehet tartani. Valami átfogó gondolatot, amihez hozzá lehet fűzni a kívánságokat és reménykedéseket s mindannak beteljesülését, ami a magyarság számára a politikai, kulturális és gazdasági élet zavartalanságát jelentené. Ez most nem lehet más, mint a választójog követelése. Agitálni kell, népgyüléseket kell tartani s a népgyülési határozatok özönével kell megostromolni a kormányt. Hangossá kell tenni az igazság szavát. A horvát bw ik nem tárgya? többé a demokratákkal Fenntartja eddigi passzivitását A horvát blokk, amely eddig hallgatva és várakozón szemlélte a beogradi kormány és kormánypártok vergődését a válságban, elérkezettnek látta az időt, hogy maga is beleszóljon a dolgok menetébe. Legújabb lépése is sokkal inkább negativ, mint positiv jellegű politikai cselekedet. Október I4-i teljes ülésén a blokk a demokrata-párt határozatával foglalkozott és tanácskozásának eredményéről kommünikében tájékoztatta a közvéleményt. A határozat lényege az, hogy a demokraták határozata folytán ezután a Davidovics-féle demokratákból sem kérnek és velük sem hajlandók tovább tár gyalni és remélik, hogy a következő választásokon a szerb nép is el fog fordulni azoktól, akik a szerb-horvét ellentéteket centralista politikájukkal felidézték. Beogradban, ahol nagy érdeklődéssel figyelnek most minden Zagrebből érkező hírre, most onnan várják sokan az újabb kezdeményezést, amely megmutathatná a kiutat a válságból. A hor vét blokk határozata nagyon vegyes érzelmeket keltett. Az öszszes politikai klubokban élénken pr- .Uaktéltá!'. és a sajtó is bőven és részletesen kommentálja. Legjellemzőbb a Pribicsevicshez közelálló „Növi List" kommentárja, amely szerint a horvát blokk uj aktusából csak a blokk gyöngesége derül ki. Főleg azt a megkülönböztetést nehézményezi, mely a szerbeket és horvátokat külön népnek tünteti föl és kijelenti, hogy a választókhoz intézendő minden ilyen felhívás hatástalan fog maradni. A horvát blokk határozatát a „Növi List" annak újabb bizonyítékául tekinti, hogy a demokrata párt eddig követett politikáját akarja és fogja folytatni. A demokrata-párt elismeri a kisebbségi jogokat A délszerbiai muzulmánoknak (L.) A jugoszláviai nemzeti kisebbségek szempontjából fontos, főleg azonban tanulságos határozatot hozott a demokratapárt legutóbbi ülésén. A párt kimondotta, hogy a délszerbiai török kisebbségeknek vallási s tanügyi autonómiát követel, A határozat szerint, „ad? juk meg a törököknek ezt a jogot és ne avatkozzunk be ezekbe a dolgaikba, ami az ő speciális és sajátos ügyük." Világos, hogy ennek a határozatnak kortes céljai vannak és hogy ezt a közeledő választások tették sürgőssé. Az előzményekből csak annyit tudunk, hogy a pórt elnöke, Délvidovics Ljuba néhány hét előtt Délszerbiában járt, mint akkor jelentették, megbeszéléseket folytatott az ottani politikai személyiségekkel. Ennek az eredménye a hozott határozat. Eszerint a demokrata pórt maga is elismeri a kisebbségi jogok létezését, amelyet eddig az „egyenlő elbánás“ jelszakulturális autonómiát — igér vával minden hivatalos és nem hivatalos helyen kétségbe vontak. A demokrata párt most ezzel a határozattal megtörte a jeget és elismeri a muzulmánok népkisebbségi jogait, de nem minden muzulmánét, csak a délszerbiaikét. A boszniai muzulmánok gyülekezési és szólásszabadsága ezzel szemben, amint azt Vulovics bősnyák tartományi kormányzó helyettes a hivatalos lapban közölt „magyarázatban" kifejtette, továbbra is „korlátozásra szorul." A pár kilométerrel délebbre lakó muzulmánoknak viszont autonómiát igér az egyik kormányzó párt. Ezzel a párthatározattal tulajdonképen napfényre került a kormánynak egyik, eddig féltve őrzött titka, a nemzetiségi politika programmja is. Felállítható a tétel: amelyik nemzeti kisebbség aláveti magát a kormányban levő pártok akaratának, ‘ annak megígérik a kisebbségi jogok respektálását. Ha a leadott szavazatokért a kisebbségek valóban követeléseik teljesítését kapnák, aligha akadna kisebbségi politikus, aki a vallási közoktatási, nyelvi és kulturális egyenjogúságért soknak tartaná a kisebbségi választók voksát. Bár ez gyakorlat, a nem egészen nemes értelemben vett politikum győzelmét jelentené az ethikával szemben, a kényszerítő körülmények ezt az adásvételi szerződést is igazolhatnák. Persze az Ígéretektől az elhatározásig vagy a cselekvésig messze az ut s meg kell várni, hogy a délszerbiai muzulmánoknak párthatározatban tett Ígéretet, nem cáfoljék-e meg tetteikkel és rendelkezéseikkel ugyanannak a pártnak a miniszterei, amely párt az ország egyik részén elismeri a kisebbség pyelvi jogait. Újból összeül a parlament Az elnökválasztás bonyodalma Beogradból jelentik : A parlament keddi ülése elé általános várakozással tekintenek. Az ülés napirendjén ugyan, mint már jelentettük, csak kisebb jelentőségű ügyek szerepelnek és az őszi ülésszak valójában csak huszadikén veszi kezdetét, amikor is első sorban a tisztviselő törvényt és a hadikárpótlásokról szóló törvényt veszik tárgyalás alá. Kétséges azonban, hogy erre egyáltalában rákerülhet-e a sor, mert a kormány lemondása a parlament feloszlatását is maga utón vonhatja. A parlament elnöksége is újraválasztás alá kerül, mert a parlamenti szokások szerint minden ülésszakban uj elnökséget választanak. A legutolsó napokban az volt a helyzet, hogy Ribar újabb házelnöksége elé nem fognak akadályokat gördíteni, újabban azonban Pasics környezetéből eredő hirek szerint a miniszterelnök nem tudja megbocsájtani Ribarnak zagrebi szereplését és igy a radikális-párt ellene fog szavazni. A Tribuna és a horvát lapok szerint is Pribicsevics és hívei is újra Ribar ellen fordultak, sőt Pribicsevicsnek már elnökjelöltje is volna Lukinics Edo volt miniszter személyében. Ha valóban szavazásra kerülne a sor, akkor az az érdekes helyzet állana elő, hogy Ribarra szavaznának a baloldali demokraták és az egész ellenzék is és igy meg is választhatnák a radikálisok és Pribicsevicsék szavazatával szemben. Az alelnöki állásokban is lesz változás. így biztos, hogy a Spahópárti Krasznica dr. nem lesz újból megválasztva, helyébe esetleg megint muzulmán kerül a kormányhüek sorából.
