Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-11 / 278. szám

1922 október 11 BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal*. Szúrással kivégezte. A véres tett után Nedoma bezárta ‘az ajtót és Broczkáné felé indult, a kit az utcán meg is talált. Karonfog­va, beszélgetve mentek haza. A mit sem sejtő asszony a házba lépve, rettenetes látvány tanúja volt. De csak pár percig. Miután Nedoma megmutatta neki az összeszurkált Jolánkát, bajonettjét előrántva ki­lenc szúrással megölte az asszonyt is. Munkája rettenetes volt. Nedoma valósággal összevagdalta a ázeren- Csétlen áldozatot. A visításra a ház­ban lakó bérlő kirohant, ezt azonban Nedoma bezárta a saját lakásába és ráparancsolt, hogy hallgasson, mert különben halál fia. Ezután a teljesen megvadult em­ber egy kisleányt elküldött Miklós István molnárért és feleségéért azzal a kéréssel, hogy azonnal látogassák meg Broczkánét, mert nagyon be­teg. Mig a kislány odajárt, Nedoma megtöltötte mánlicherét és az ablak előtt álló ágyra térdelve várta áldo­zatait. Miklós és felesége gyanútlanul el­jöttek a házhoz. Mikor a kapuajtót íiyitották, Nedoma egyetlen lövéssel agyonlőtte Miklós Istvánnét, azután még egyszer célzott és Miklós Ist­vánnal is végzett. A következő pil­lanatban még két lövés dördült el és a hatalmas szál ember is holtan bu­­kott le az ágyról. A márka nagypéntekje A német márka Zürichben ŰT7'-re esett A német márka kedden 17.5 centi­mes árfolyamával elérte Zürichben legmélyebb kurzusát azon a szédü­letes lejtőn, amelyen hónapok óta fokozatosan zuhan lefelé. A legna­gyobb mértékben az utolsó két hét alatt hanyatlott a márka, amely idő alatt értékének a telét vesztette el. -Szeptember 25-ikén még 35 centi­mes volt 100 márka, ma pedig éppen a fele: 17.5 centimes. Ezzé! az árfo­lyammal 3.5 centimessei a magyar korona alá sülyedt, amire ugyan jú­liusban, a jóvátétel! pánik idején már volt példa, de azóta ismét 1.80—2 magyar koronára emelkedett a már­ka árfolyama. Kedden a budapesti devizabizottság már csak 90 fillérrel értékelte a márkát. A német márka árzuhanása a ber­­, Imi deviza- és értékpapírpiacon va­lósággal forradalomszerii árváltozá­sokat eredményezett. A dollár immár közel 3000 márka és a magyar ko­ronáért Berlinben már ismét 110— 115 márkát fizetnek. A részvénypia­con a vezetőpapirok árfolyama né­hány nap alatt közel ötven száza­lékkal emelkedett. A német gyárak túl vannak halmozva munkával, egy országnak sincs oly kevés munka­nélkülije, mint Németországnak, dol­gozik mindenki és mégis ennyire lerongyolódott a német márka, bi­zonyságául annak, hogy a német munka nagyrésze ellenszolgáltatás nélkül jut a győztes hatalmak kezé­be. Ma már magánnyomdák is éjjel­­nappal nyomják a német bankjegye­ket és több mint két milliárdot kel! naponként előáüitaniok, hogy a szük­séglet fedezhető legyen. Maguk a németek is reménytelenül nézik, hogy ez hova fog vezetni. ügy' látszik, a német márka nagy­arányú áresése idézte elő. hogy he­teken át tartó stabilizáltsága után ma nemcsak a magyar korona, de az osztrák korona is 0.00625-re ha­nyatlott. Egyedül a szokol az. amely to­vább emelkedett, immár 19.0 centi­me az árfolyama, maga után huzva a jugoszláv valutái, amely 2.025 een­­timesig emelkedett. Ez a két utóbbi áremelkedés annál jelentőségtől je­­sebb, mert a frank és <: ára eseti és csak a dollái ;s a főm • adta tartani árfolyamát. A csehszlovák pénzügyminiszté­rium élére visszatért dr. Rasin úgy látszik teljes elhatározottsággal vég­rehajtja a szokol és a dinár feljaví­tását és egybekapcsolását és ez az akciója mindeddig sikerrel is járt. 'A beogradi és zagrebi tőzsde ked­den eszkomptálta a zürichi árfolya­mokat, amennyiben ott is eddigi leg­mélyebb pontján, 2.03 2.10 árfolya­mon jegyezték a német márkát. A sorsdöntő mérkőzés Megkezdődött a demokratapárt főbizottságának ülése Pártszakadás előtt? Kedden kezdte meg tanácskozá­sait a demokrata párt központi vég­rehajtó bizottsága' Beogradban. Az egész sajtó egyértelműen sorsdöntő­nek minősiti ezeket az üléseket nem­csak a demokrata párt, nemcsak a kormány-koalíció, hanem az egész ország politikai életére. Valóban a politika történetében is ritka dolog, hogy egy párt ülésének ekkora fon­tossága legyen. Jugoszlávia jövő politikájának útja fordulhat meg a mai napok tanácskozásain. A politikai helyzet úgy alakult, hogy éppen a demokrata pártnak, a mely a mai kormányzati rendszer­nek egyik megteremtője és eddig legelszántabb védelmezője volt, ülé­sén kell eldőlnie, hogy az eddigi el­vek, a még fiatal alkotmány alapján lehet-e tovább vezetni az állam ügyeit. Nagyon jellemző a helyzetre az a karrikatura, amely a »Növi List« kedd esti számának első lapján je­lent meg. A kép egy- dcszkahintát ábrázol egy bakon, egyik végén Pri­bicsevics, másikon Davidovics ül. Pribicsevics hátamegett egy nagy súly áll, az alkotmány. Davidovics mögött több kis súly, ráírva, horvát blokk, alkotmányrevizió, »Szlobodna Tribuna-::, stb. A mérleg még egyen­súlyban van, de minden percben fel­billenhet . . . A gyűlés előtti hangulatot a »Po­litika« a következőképpen jellemzi: A hétfői nap folyamán a demokraták nem tartottak hivatalos értekezletet, de a parlament képviselői tele van­nak demokrata képviselőkkel, ügy a Pribicsevics csoport, mint a Davido­vics csoport tagjai azt állítják, hogy az övék a többség. Nagyon érdeke­sek a folyosói nyilatkozatok. Pribi­csevics hívei szerint Davidovicsot mindenképpen el kell Ítélni, mert megjelent a zágrábi kongresszuson. Davidovics hívei viszont azt állítják, hogy az egész helyzet azért van any­­nyira élére állitva, mert Pribicsevics szükségtelen módon a nyilvánosság előtt kezdte meg támadásait. Sze­rintük a megegyezésnek a szerbek és horvátok között feltétlenül létre kell jönnie, ebből a szempontból Da­vidovics zagrebi utazása nagy jelen­tőségű. ügy látszik és ezt különösen hangsúlyozza a »Politika«, hogy egyik csoportnak sincs többsége. Különösen az ország belsejéből való képviselők viselkednek rezerváltam Pribicsevics eddigi híveinek, akiknek nagyobb része Horvátországból és a Vajdaságból kerül, ki, magatartása is meglehetősen bizonytalan, többsé­gük eddig semlegesen viselkedett. Az is érdekes jelenség, hogy nem je­lent meg annsd képviselő, mint a mennyire számítottak. Ez is avval függ össze, hogy a képviselők nem akarják magukat előre egyik fél mel­lett sem angazsáíni. Megkezdődtek a tanács­kozások Beográdból jelentik: Kedden dél­előtt 10 órakor kezdte meg tanács­kozásait a demokrata párt központi főbizottsága a képviselőház nagyter­mében, melyet Ribar házclnök c cél­ra a pártnak átengedett. _ Az ülés [megnyitásakor 70 képviselő van je­­‘ien és a főbizottság összes tagjai, \alamiiit az egyes vidéki szerveze­tek képviselői. Különösen sok kikül­dött érkezett Horvátországból és a Vajdaságból. Az ülés bizalmas jel­legű, a sajtó képviselőit sem enged­ték be. Az einöki székben Krszíely vallásügyi miniszter, a főbizottság elnöke ül. Az ülésen körülbelül 140 személy van jelen, képviselők és ki­küldöttek együttvéve. Davidovics hí­vei közt elkeseredetten tárgyalják, hogy Pribicsevics miniszteri autori­tásával, sőt pénzzel is Beogradba rendelte összes megbízható szerve­zeteinek képviselőit, ami a szinte el­lenzéki sorban levő Davidovicsnak nem állt módjában és igy számos szervezet nem is volt képviselve. En­nek dacára is bizakodó volt a Davi­dovics csoport hangulata. Krsztelj hosszabb megnyitó beszé­det tartott, amelyben nem -tudta el­titkolni, hogy a Pribicsevics csoport­hoz érzi magát közelebb. Főleg az a kijelentése irányult Davidovics ellen, hogy a párt szakadás előtt áll. Ev­vel arra célzott, hogy ha Davidovi­­csék nem engednek, öreájuk száll a szakadás ódiuma. Hosszasan fejte­geti a párt válságának okait. Krsztelj után Milanovics beszél, a ki azelőtt Pribicsevics hive volt, most pedig Davidovics hívei közé tartozik. Azt a javaslatot teszi, hogy mondják ki határozatilag, hogy a kisebbség aláveti magát a többség áöntésének. Padics ügyrendi javasatot tesz, a mely szerint a vitában három pont­hoz lehessen hozzászólni, és pedig: 1. jóváhagyja-e a kongresszus Davi­dovics zagrebi útját, 2. hogy a de­mokrata párt az alkotmány revíziója 'mellett foglal-e állást, 3. hogy a de­mokrata párt a horvátokkal szemben folytatott politika megváltoztatását kivánja-c. A gyűlés mindkét javaslatot elfo­gadja. Ezután az ülést délután 4 órá­ig elhalasztják. A délelőtti ülésen még nem került nagyobb vitára sor. a tulajdonképem viharokat Davidovics és Pribicsevics délutáni beszédére várják. Az ülés végén kijövő képviselők kijelentéséi­ből megállapítható, hogy mind a két csoport hangulata nagyon magabizó. A békés megegyezés kilátásai igen minimálisak a két csoport között, úgy hogy a párt szakadá­sát előre meg lehet jósolni. A délutáni ülés A főbizottság délután 4 órakor Krsztelj elnöklete alatt folytatta ülé­sét. Majdnem minden képviselő fel­szólalt s a kiküldöttek is részt vet­tek a vitában. Az ülés mindvégig viharos volt. A szónokok szinte szabályszerűen fel­váltva beszéltek, hol Pribicsevics, hol Davidovics mellett. Az első szónok Sumenkovics kép­viselő Davidovics mellett, a második Prizogno kiküldött Pribicsevics mel­lett, Csttbrovics és Angyeiovics kép­viselők Davidovics politikája érdeké­ben. dr. Novak Iván Muraközi kikül­dött és Lazarevics Zsivota Pribicse­vics párti felszólalása után Naszta­­szievics azt követeli, hogy előbb Davidovics és Pribicsevics szemé­lyesen nyilatkozzanak. Erre nagy vihar, tör ki, sem Pribi­csevics, sem Davidovics nem akar­nak felszólalni. A hangulat mind iz­­gatotíabbá válik. Ezután Davidovics Ljuba állt fel nyilatkozattételre. Kijelenti, hogy azért ment Zagrcbba, mert azt hitte, hogy ezzel úgy az országnak, mint pártjának használni fog. Csupán eny­­nyi, amit mondani akar, egyéb vá­lasza nincs az őt éri támadásokra. Sumenkovics képviselő hosszabb beszédében fejtegeti Davidovics ak­ciójának helyességét. Az ország ál­lapota nagyon rossz, — aminek okát az eddigi politikában látja. Az or­szág úgy a kül- mint belpolitikában elvesztette irányítását. Hogy az ál­lam rendbe jöjjön, ahhoz az szüksé­ges, hogy mind a három nép egyfor­mán szeresse az államot. A nép elé­gedettsége az állam alapja, nem pe-" dig az Írott törvények. Prizovno a zagrebi kongresszus ellen nyilatkozik. Davidovics bará­tainak a fején keresztül merényletet követett el a párt ellen a kongresz­­szuson való megjelenésével. Utána Csubrovics képviselő be­szél. Támadja Pribicsevicset, akinek politikáját ártalmasnak mondja az országra. Az általa elgondolt egy­ség csak fiktiv egység. Az ország­nak valódi egységre, a népek egy­ségére van szüksége. Ezután Arigyelinovics szólal fel. Ismerteti a horvátországi helyzetet. Az országnak arra van szüksége, hogy mind a három nép támogassa. Senki sem gondol az alkotmány máról-holnapra való megváltoztatá­sára, de a kormány részéről sem szabad elnyomó politikát folytatni. A horvátok megértést akarnak. Tá­madja a Pribicsevics testvéreket. Szóló elismeri, hogy az ő személye nem Örvend valami nagy népszerű­ségnek a horvátok között, de o nem a népszerűséget keresi, hanem az ország érdekeit nézi. Dr. Novak Davidovicsot támadja, akinek akcióját defetistának mondja. Utána Lazarevies Zsivota szintén Davidovicsot támadja hosszú beszé­dében, melyet azonban kevés érdek­lődéssel hallgatnak. Izgatott hangulatban este 7 órakor zárja be az első nap tanácskozásait Krsztelj elnök. A vitát szerdán reg­gel fél 9 órakor folytatják. Magyar ünnep Az enyedi kollégium jubileuma A gyönyörű Erdély egész ma­gyarságának és általában a ma­gyar kultúrának nagy ünnepe van. Az ősrégi enyedi kollégium most ülte meg íenáilásának háromszáz éves fordulóját. A magyar kultú­rának messze elvilágitő fáklyája volt mindig az enyedi főiskola, melyet Bethlen Sándor fejedelem alapított 1022-ben. Háromszázéves fenállása alatt a Bethlen-kollegium sok világhírű úttörőt adott nem­csak a magyarság, de az általá­nos emberi művelődés számára is. Egy darab történet ez a ha­talmas és dicső múltú főiskola, tele a küzdés, az akarat, az al­kotás megragadó példáival és tn-, nulságaival. Apáczai Seri János, az első magyar bölcselő itt bon­totta ki elsőnek a nemzeti műve­lődés szárnyait, ebben a kojla­­giumboft érlelődött büszke nagy­sággá báró Kemény Zsigmond, a legkiválóbb magyar publicista és Erdély történelmi múltjának pazar tollú szépirója és ennek az isko­lának a padjain szőtte ábrándos álmait Körösi Csorna Sándor, a világhírű kutató és nagynevű tu­dós. Az enyedi kollégium, ame­lyet gyakran ért tűzvész, török duiás, labanc pusztítás, most is nagy veszélyben forog. A romá­niai agrárreform végrehajtása al­kalmával elvették a fentartására szolgáló földbirtokai legnagyobb részét. Nehéz idők járnak az ősi kollégium felett és Erdély ma­gyarságának lelkes és önzetlen áldozatkészségére lesz szükség, hogy a dicső múltú főiskolát, ezt a gyönyörű kulturbástyát meg­mentik a pusztulás elől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom