Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-06 / 273. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 6. Megjelent az Ideiglenes uj devharendelet Megszorították az idegen valuta kivitelét A hivatalos lap közli a devizaős valutaforgalomról szóló uj rendeletét. A rendelet értelmében a minisztérium továbbra is megengedi az eddig feljogosított pénzintézeteknek, hogy a valutajavitós céljából dinár vásárlása végeit dollárt a külföldre kivihessenek. A dollár kivitelének módjáról jelentést tartoznak tenni a Narodna Banka legközelebbi fiókjánál, amely az engedélyt 8 napon belül megadja. A dinár megvásárlását a pénzintézetek 14 napon belül a Narodna Bankánál kötelesek igazolni. A A külföldre utazók 3000 dinárt vihetnek magukkal jugoszláv valutában. Ehelyett azonban a gyenge valutájú országokba utazók gyenge valutában 000 dinár értéket, erős valutájú országba pedig az illető ország pénzegységéből 3000 egységei (3000 lírát, frankot, szokolt stb.) vihetnek ki. Ezt a valutát csakis vízummal ellátott útlevelek alapján lehet beszerezni és az útlevélre a vételt rá kell vezetni. A határmenti forgalomban csak 1000 dinárt, vagy ennek megfelelő idegen valutát szabad kivinni. Minden lakosnak jogában áll havonta 500 frank értékű idegen valutát saját céljaira beszerezni. Külföldön tanuló diákok, betegek, valamint a tudományos intézetek számára szintén lehet idegen valutát vásárolni. Az erre jogosító igazolványt 13 dináros okmánybélyeggel ellátott kérvényben, a személyazonossági igazolvány csatolása mellett, a pénzügyminisztériumi főfelügyelőségnél Beogradban kell kérelmezni, amely 6 hónapra szóló jogosítványt állít ki. A jogosítvány meghosszabbítását lejáratkor újból kell kérvényezni. Az országban átutazó idegenek külföldi valutát kivitel végett nem vásárolhatnak. Idegen személyek személyazonossági igazolványa alapján valutát beszerezni szigorúan tilos és ezt a büntető törvények szerint büntetik. Minthogy a zagrebi és beogradi tőzsdéken bevezették a clearingforgalmat, a valuta- és devizaügyletekre feljogosított pénzintézetek sem adhatnak el pénztáraiknál idegen devizát, hanem csakis a beszerzésre vonatkozó megbízást fogadhatják el és ezt a clearingben résztvevő intézetek clearing utján bonyolítják le. Valutát —- a rendelet fenti intézkedései alapján — az eddigi formában továbbra is el lehet adni. A pénzügyminisztérium közli, hogy a külföldi cégeknek belföldön fennálló követeléseit exportáruk beszerzésére minden korlátozás nélkül fel szabad használni. A külkereskedelem részére szükséges valuták és devizák beszerzéséről nem intézkedik a rendelet. Az erről szóló, szeptember 30-iki ideiglenes intézkedést, mely a szeptember 2-ikáig történt külföldi vásárlások kifizetésére engedélyt ad, már ismertettük. Görögország uj harcra készül Mudániában kompromisszum készül az angolok és törökök között — A szövetségesek kényszerítik a görögöket Thrácia átadására — Eltűnt Konstantin görög király lemondó-leveie A Mudániában megkezdett tárgyalásokról eddig csak igen kevés részlet Szivárgott ki, minthogy a tárgyaló felek minden közlést megtagadtak a konferenciáról. Az angol és francia lapok megállapítják, hogy a legelső napokban az angol és török álláspont között, különösen a íráciai kérdésben igen élesek voltak az ellentétek« A törökök: végül mégis elfogadták a szövetség ges hatalmak j egyzékének' alapé!-: veit. Ez különben előrelátható vélt, hiszen ez a jegyzék alapjában véve teljesiti az összes török követeléseket, csak a kivitelben vannak eltérések. A szövetségesek véglegesen a mellett döntöttek, hogy Tráciában a görög közigazgatásnak azonnal még kell szűnnie:, azonban, mindaddig, a míg a béke létre nem jött, riéin engedik meg, hogy töröli csápotok foglalják el tráciát, vagy akár csak átkeljenek a szorosokon. Az ellentétek miatt - a- mudániai konferencia tovább fog tartani, mint azt reméltek, de biznak abban; hogy fi Th. Buckle (Í822—1862) Száz év előtt született, hatvan év előtt halt meg. Londonnak, az izgalmas világvárosnak a gyermeke, Henry Thomas Buckle egész életét zajtalan munkában, tudós kutatásban töltötte s meghalt Damaskus felé vivő útjában, távol Keleten, ahová elment, hogy szellemi munkáról elcsigázott, beteg testének erőt és egészséget szerezzen a további munkára. Ott nyugszik Damaskusban, a protestáns temetőben, a hires sziriai síkság egyik igéző pontján. Ott járt az óvilág klasszikus földjén, Egyiptom pira-' misai közt, Arábiában és a Szent földön, az ősi művelődés első forrásainak színhelyén s annak a földnek lett örökös lakója, amelynek világrészünk kultúrája a legtöbbet köszönhet. Munkájával, amelyet töredékül hagyott hátra, első sorban a tudós világnak, Anglia nagyságát és dicsőségét növeli. Azok közé a nagy angolok közé tartozik, akik a XVIII. és XIX. században irányították az angol tudományt s akik nemzeti életük korlátái közül kiemelkedve az internacionális tudománynak és műveltségnek is valódi értéket szolgáltattak. Buckle gazdagította az emberiség szellemi kincsesházát, mint nagy hazafi: Ch. Darvin, A. Smith, A. Spencer, Carlyle. M. Stuart, Ruskin s annyi más. akikkel az Old England büszkélkedhetik. Korukra valamennyien nagy hatást gyakoroltak. .Valamennyien világnézettel biró, vagy, .éppen világnézetet alkotó szel-. sikerül az angol és török álláspont között kompromisszumot teremteni. A törökök máris beleegyeztek abba, hogy kisebb angol csapatok a Dardanellák ázsiai partján maradjanak, ezzel szemben Anglia a íráciai kérdésben tanúsít engedékenységet. Kemal pasa a tárgyalások ideje alatt egyébként fegyveresen is nyomást akar gyakorolni Angliára. Az angorai kormány párisi megbízottja kijelentette, hogy ha Anglia a török követelésekét visszautasítaná, azonnal megszakítják a tárgyalásokat és a török csapatok Konstantinápoly ellen indulnak. A Havas-ügynökség jelentése szerint hetvenezer főnyi tartalékcsapat készen á!l az angolok megtáma.» dúsára a konferencia megszaki. s . v ’ tása esetén. E fenyegető magatartás dacára Kemal pasa békekészségének is ta-i mijeiét adja. A szövetségesek konstantinápolyi főhadiszállásának jc-l leütésé szérint a szövetséges "h atalmaié Izmef pasával megegyeztek, hogy Kemal parancsot ad csapatai-, nak, hogy kerüljék az angol csapatokkal való találkozást. A török-angol tanácskozást és á, mudániai megegyezést erősen komplikálja Görögország újabb harciast, magatartása. A tárgyalásokon résztvevő görög delegátusok azt az in-j strukciót kapták Athénből, hogy he*j lyezkcdjenek elutasító álláspontra űf, Trácia kiürítésére vonatkozó követeléssel szemben. Ez magában véve; nem sokat jelent, ellenben komolyj helyzetet teremthet a görögöknek az az elhatározása, hogy Tráciában! megszervezik a védelmet. Egész Gö« rögországban elkeseredett a hangulat a szövetséges hatalmak ellen áí miatt, mert Tráciát a törököknek) ítélték. Az uj görög hadügyminiszter kijelentette, hogy amig egy gö-; rög katona és amig egy lövészárok van Tráciában, addig ezt a területet,' nem engedik át a törököknek. Ennek a kijelentésnek megfelelői égi egész Görögországban folynak a katonai intézkedések Trácia védelmére. A már demobilizált hadsereg\ újra gyülekezik, helyőrségenként,1 rövidesen szintén Tráciába indul. A hadsereg reorganizációja folya-! matban van, a görög kormány behívta az 1917. és 1918. évi korosztá-i lyokat és elhatározta, hogy ismét felveszi a harcot Tráciában. a törökökkel. A legújabb jelentések szerint a görög haderők már el Is indultak Rodostó és Csataldzsa felé. A görög csapatok előnyomulása szünet nélkül folyik. A görög kormány elhatározásával! szemben Venizelosz nem idegenkedik Trácia átadásától. Londoni tárgyalásai során azonban a keresztény lakosság biztonsága szempont-) jából azt ajánlotta, hogy Tráciát, űj szövetséges csapatok szálljak meg.. \ Mután biztosra veszik, hogy; az< athéni; forradalmi bizottság ellentál 1 a. .mudáni megállapodásnak, Izmetj pasa, a török hadsereg képviselője azt a. kívánságát fejezte ki, leinek, akiknek sorában méltó helyet foglal el Buckle, szintén eredeti világnézettel bíró tudós, aki felfogását hosszú időre uralkodóvá, tudta, tenni a történelem tudományában, amelynek révén azok beolvadtak: áz általános műveltségbe is. Életének egyetlen célja volt megírni Anglia civilizációjának történetét*), tárgyához és hazájához méltó monumentális alkotásban. Helyet talált volna benne a művelődésnek minden ágazata, részleteiben ,s magasabb összefüggésben és egységes fejlődés folyamatban mutatva.be, kialakult tudományos világnézet alapján, szigorú kritikával, pontosan megállapított módszer segítségével: egyszóval, teljes tudományos készülettel, úgy, ahogy a természettudomány dolgozza föl a természeti alkotásokat a maga kifejlett módszerével, pontosan megállapított eszközeivel és céljaival. Buckle a történelemből természettudományt akart teremteni. Mély gondolat volt ez Buckle idejében, amikor a történelmen puszta elbeszélést értettek felszínes oki magyarázatokkal, csinos irodalmi mázzal és művészi jelleggel. Nála a történelem, mint természettudomány, az emberi kultúra természeti termék, olyanok, mint a természeti tárgyak és tünemények. Benne természettörvények uralkodnak. Csak hogy itt azokat társadalmi törvényeknek mondjuk, amelyek kifejezik a társadalom szabályszerűségeit. Ezeket a szabályszerűségeket első ízben szinte megdöbbentő hatással a statisztika mutatta ki Buckle Ouetelet belga Statisztikus *) Magyar fordítása 10 kötetben jelent meg “ nyomán jár s a történelmet, mint tudományt a törvényszerűségnek a gondolatára alapitja. így a történelem természetesen nem lehet más, mint művelődéstörténet; annak a munkának a története, amelyet az ember a műveltség különböző ágaiban: a gazdasági munkától kezdve a társadalmi munkán, a tudományon-, művészeten át a legmagasabb világnézet, alkotásáig létrehoz; az az egységes folyamat, amely voltaképpen až emberi szellem és élet számtalan megnyilatkozásának az összege a-haladó időben: minden fényével és árnyékával, minden fölemelő és lesújtó részletével, minden érzésével, eszméjével és alkotásával. Szerinte a történelem két tényező összehatásának az , eredménye: a természeté és az emberi szellemé. Ez a két faktor működik az emberiség életfolyásában szakadatlanul. A természet — környezet s ebben Buckle megelőzte H. Taine inilieuelméletének egyik gondolatát, amelyet aztán tervszerűbben a francia tudós dolgozott ki. A két faktor kölcsönös hatását Buckle igy fogalmazza meg: a történelem a természet behatása az emberre és az embernek visszahatása a természetre. Es vizsgálja a természet befolyását a társadalmi rendre és az egyén jellemére, az égalj, a táplálékba talaj és a természettünemények szerepét a kultúra alakításában s úgy találja, hogy amikor a természet uralkodik az ember fölött, mint az ókori művelődésben, akkor a civilizáció a képzeleten nyugszik, amikor Pedig az ember uralkodik, a természet fölött, mint az európai művelődésben, akkor az értelmen. Emellett az er« kölesi érzés inásodrangu, mert mig az értelmi haladás gyors és nagy le-! hét, az érzés mindig ugyanaz, váló tozatlan, nincs benne haladás. Bukle elméletének az alupgordclatait más, fontos gondolatai egészig tik ki a vagyonosodásról, az irodaó lomról, a vallásról és a kormányó zatról. Ezek azonban csak másodó sorban vehetők figyelembe. Fő esz«, inéi kétségkívül tudományos érté«| küek, de egyoldalúak. Az, hogy az emberi akarat külső tényezők szűk-! ségszerü befolyása alatt áll, s hogy) a fejlődés ezekből indul ki és tőlük* függ, nem kizárólagosan igaz; a tör-! ténelemben az emberi alkotó erő azj igazán fontos, majdnem a döntő té«, nyező, mert a kultúrát az csinálja*! az emberi természetnek megfelelő-j leg; s a történelemben fontos ugyan’ az emberi értelem, amely az eszkö-. zök eszméit szolgáltatja, de fonto-<j sabb az érzés, amelyen nyugszik áj műveltség, ebben van az oka, s ezj szabja meg a célját. Az értelem az érzéseknek, a vágyaknak a végre-' hajtója. Bucklenek a munkája töredék, de;, minden részletében magán viseli a.i lángész alkotásnak bényegét. Aj történelemtudomány nagy alapvető/ munkái közé tartozik, amelynek ta-, nulmányozása nemcsak a tudós, hanem általában a müveit elmékre; mindig ösztönző hatást fog gyakorolni. Valóban örök veszteség, hogy, munkáját nem Írhatta meg teljesen. 0 maga éleiét tragikusnak érezte,; amikor halálos ágyán, láztól kínozva, igy kiáltott fel: »Könyvem, könyvem, soha sem fogom azt befelezni!« < , - Tones Gusztáv i
