Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-05 / 272. szám
2. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1922. október 5. A bácskai főispán Délszerbiába utazott tanulmányútra Az alispán Sentán — Szünetelnek a jegyzői kinevezések Somborból jelentik: Dr. Bugarszky Lázár, Bácsmegye főispánja két hétre tanulmányútra utazott, hogy a délszerbiai közbiztonsági állapotokat tanulmányozza. Azt hisszük, hogy a délszerbiai közbiztonsági intézmények és állapotok tanulmányozása csak privát érdeklődése a bácskai főispánnak s az ott tapasztaltakat nem fogja hivatalában hasznosítani. A főispán távolléte alatt a főispáni teendők végzésével a belügyminiszter dr. Radisics Lázár vármegyei alispánt bízta meg, a ki emiatt félbeszakította tervezett utazását, amelynek során a vármegye községeinek állapotáról akar meggyőződést szerezni. Az alispán sentai tartózkodása alatt értekezett a környékbeli főszolgabirákkal, jegyzőkkel, Senta és Stara-Kanizsa városok polgármestereivel s őket instrukciókkal látta el. Látogatást tett az alispán az összes felekezeteknél, továbbá a politikai pártok vezetőinél s felkereste dr. Sód Ádámot is a sentai Magyar Párt elnökét. A látogatás során biztosította Sőti-t és a Magyar Pártot arról, hogy a magyarokat egyenjogú állampolgároknak tekinti, akiknek teljes gazdasági és politikai szabadságát elismeri. Ígéretet tett, hogy minden jogtalanságot és törvénysértést megtorol akkor is, ha magyarok ellen követik el. Közölte dr. Sótival, hogy. felfogását tudtára adla a jegyzőknek és a föszolgabiráknak. Senta város az alispán tiszteletére ebédet adott. A jegyzői kinevezések — mint értesülünk — addig mig az alispán a főispáni teendőket is ellátja szünetelnek. A belügyminisztérium teljes mértékben osztja a jegyzői kinevezésekre vonatkozólag az alispánnak azt az álláspontját, hogy csak szakképzett jegyzők nevezhetők ki s azokat, akiknek nincs meg a törvényes képesítésük, fel kell váltani. Minthogy az alispán személyesen akarja a jegyzőket s a községi ügykezelést megismerni, addig mig a községekbe nem utazhat ki, újabb jegyzői kinevezések nem lesznek. Jugoszláviát nem hívják a keleti békekonferenciára Megkezdődtek a tárgyalások az ántánt és Kemal pasa kozott Vitéz-utca 3. Irta : Szelrula Jenő ■ A szinészlány sápadt volt és vérszegény, de nagyravágyó és törekvő növendék. A vizsgán a Vasgyárosban a bárónét játszotta ... nem nagy szerep ... forró és vad drámai kitörésekre nem nagyon alkalmas, fez igazgatónő mégis megdicsérte. — Ma nagyon jó volt Méneséi kisasszony . . . igazán jó volt. A növendék-színésznő hálásan meghajolt és kezet csókolt az öreg hölgynek, mert tudta, hogy őszintén és szívből beszél. Nagyon szép. lehetett a színpadon, a festék aiatt s . . . tudta, érezte ... a nézők közül többen fölugráltak, úgy tapsoltak .. . egy fiatalember pedig messzire kihajolt egyik földszinti proszcénium páholyból és tüntetőén kiáltotta: éljen Méneséi! A lány a lámpák zavaros világításában nem jól láthatta az ifjú arcát, csak észrevette, hogy vörös haja van és fehér keztyüt visel. — Valami grófi gyerek . . . vagy fiatal kaszinó-tag? — tűnődött az öltözőben elmerengve. — Ki tudja? ö lesz talán egykor a lovagom? A diadalmas délután a színészlánynak kedve támadt egy kis sétakocsizásra. Megállított egy bérkocsit. beleült, Budára hajtatott... de a Döbrentei-térfcn leszállott . . . mert félt, hogy nem futná a zsebpénzéből. S tnég goromba lenne a kocsis. Virágos tavaszelőben volt és illatos leheletükkel zsongták körül íázós és karcsú alakját az ünneplő hegyek. A. lány;r megindult az ódon Mudániában szerdán megkezdődtek a tárgyalások az angorai és a szövetséges kormányok megbízottai között. Ez a találkozás kétségkívül döntés elé viszi az egész keleti Problémát. A Dardanellák ázsiai oldalán a törökök kissé visszavonják frontjukat a veszedelmes közelségből, de kétségkívül megtartják azokat a domináló pontokat, amelyek nagy taktikai előnyt biztosítanak az angol állások fölött, mert bár valószínű. hogy Mudániában meg tudnak egyezni a tárgyaló felek s. ha eredmény nélkül szélednének el, akkor nem maradna más hátra, mint az ágyukra appelálni és ezért a törököknek igen nagy érdekük megtartani a támaszpontokat. Ez természetesen csak óvóintézkedés, mert most már általános a vélemény, hogy a szövetségesek meg fognak egyezni az angorai kormánnyal. Legfeljebb az a zavaró eshetőség állhat be, hogy a tráciai görög csapatok megtagadják a vitás területrészek kiürítését. Már pedig a Frankiin-Bouillonnal folytatott tárgyalások során Musztafa Kemal az engedékenységben elment odáig, hogy lemondott átkelési szándékáról, de kikötötte, hogy a szövetségesek kötelezik magukat saját haderejükkel megszállni azokat a területeket. amelyeket a görögöknek ki kell üriteni. Ehhez a török fővezér szilárdan ragaszkodik és enélkiíí nincs megállapodás. Moszkvában természetesen nem jó szemmel nézik a helyzet enyhülését. mert a tengerszorosok kérdését a saját érdekeiknek megfelél őleg szeretnék megoldani. Angorában erősen dolgoznak ebben az irányban és ígéretet is tesznek, hogy készek fegyverrel megvédeni a török érdekeket. A mudániai konferencia valószínűen egy hétig fog tartani. A Mudániába delegált antant-tábornokok rendkívül tartózkodóan viselkednek és az újságíróknak csak azt mondták. hogy a konferencia végén annak eredményéről hivatalosan be fognak számolni. Pranklin-Boiullon tábornok • és Hamid bej, a konstantinápolyi török nemzetgyűlés képviselője Mudániába érkezett. Kedden Makarakis tábornok, Görögország képviselőjének távolléte miatt, aki csak szerdán érkezett meg az értekezletre, a megjelent megbízottak csupán előzetes megbeszéléseket folytattak a tengerszorosok ázsiai partjának békéje megóvása érdekében. Ebből a célból valószínűleg revízió alá veszik a semleges zónát. Szerdán előreláthatólag a tráciai kérdést tárgyalták, amelyre nézve a brit kormánynak az a terve, hogy Kelettráciát a görögök az értekezleten megállapítandó időre minél sürgősebben ürítsék ki. Harrington tábornok a mudániai konferencián a következő angól követeléseket terjesztette elő: A törökök vonuljanak ki a semleges zóna területéről olyan távolságra, amely minden nyugtalanságnak elejét veszi. Az angol csapatok megszállva tartják a Dardanellák szűk utcákon, á félig föld alá bujtatott házikók mentén. Maga sefti tudta, hova megy? Csak szeretett így csatangolni céltalanul. Boldog büszkeség dagasztotta át halálos és sovány mellét és arra gondolt, hogy a ma délutáni sikere után. valamennyi reggeli lap meg fogja dicsérni. Düledező házikó elé ért. Hirtelen niegállott. Még a házszámot is elolvasta és az utca-nevet. Vitéz-utca 3. Nem tudta micsoda emlékeket idéz föl lelkében ez a kopár, sárga épület, amelyet még soha életében nem látott. De hirtelen eszébe jutott. — Ó ... itt lakik az a jósnő, kiről a kolléganők oly sokát beszéltek. Keztyiis keze a kilincshez ért, benyitott az ajtón. Hosszú, téglakövekkel kirakott folyosón bukdácsolt végig, majd egy alacsony, meszelt szobába került, melynek ájult levegőjét még nyomasztóbbá tette cserépben nőtt virágok nehéz illata. — Szabad? A sűrűn egymásba torlódó .ódon' bútorok között alig vette észre az öregasszonyt, aki az ablak előtt ült és kötögető-tüive! szorgoskodott. Az orrán zöldszirrii szemüveg. A tekintete baljós volt és ijedt, mint valami öreg és beteg madáré. A jósnő volt. Dobó Laviniának hívták. Nem mindenkit fogadott Most is bizalmatlanul pillantott föl .a. szinészlányra. — Hencse! Ildikó vagyok, — mutatkozott be a növendéklány, mig kecses bókban hajolt meg a térde hirtelen, ahogy az iskolában tanulta. Míg az arca még sápadtabb volt. mint rendesen. — Ki ajánlotta? Hencsei kisasszony valami nevet dadogott csak úgy találomra. Az agg hölgy nyájasan biccentett a fejével és hellyel kínálta meg a szinészlányt. — A tenyerét mutassa lelkem. Sokáig bámulta a lány kinyílt és reszkető kezét. Halkan dorombolta. — Boldog lesz ... és szerencsét. Egy ifjút látok . . . vörös a haja és sápadt az ajka . . . s. magát nagyon szereti, kis bogaram. (Bizonyosan az én kis lovagom, tűnődött a szinészlány , aki ma a páholyban tapsolt. S szive heves örömtől dobogott.) De szenvedni fog maga miatt gyöngyöm, édes kis virágom. Sokat fog sírni szegény. (Én ugyan nem fogok okot szolgáltatni a sírásra . . . elmélkedett a gyermekszinésznŐ és boldogan nevetett.) —De magának csak öröme lesz. sohasem fogja megtudni, mi az a bánat . . . mosolyogni fog a halála pillanatában is . . . Szentek boldog serege . . . csillogó fényözönt látok .‘. . sok aranyat . . . felhőkbe nyúló fátylat! Maga nagy pályát fut be... fölemelkedik magasan . . . talán egészen a trónig.-- A trónig! — kiáltott föl Méneséi kisasszony és szépmetszésü szája elfehéredett. Könnyűnek és diadalmasnak érezte a testét. Jóleső melegség futott szét erein. Érezte, hogy az Öreg nő igazat beszél. Valóban a jövőbe látott. Meglátta az ö szép és boldog és arányló és dicsőséges életét. keleti partját. A görögök nem tartoznak kiüríteni Kelettráciát mindaddig. mig az angorai kormány a szövetséges hatalmak jegyzékét tudomásul nem veszi. A konferencián Trácia jövendő közigazgatásáról nem lehet szó, minthogy ennek rendezéséről a béketárgyalások hivatottak. A török delegáció a következő programmal ment Mudániába. Meg kell állapítani azt a demarkációs vonalat, amelyen a török csapatok nem vonulhatnak át. Az angolok vonuljanak el a Dardanellák ázsiai partjáról. A görögök haladéktalanul ürítsék ki Kelet-Tráciát, ahol nyomban török közigazgatást léptetnek életbe, török csendőrség közreműködésével. Az angpl lapok' véleménye szerint a két álláspont között kompromiszszumot fognak létrehozni. Ez annál könnyebben lehetséges, mert Venizelosz, aki Londonban tartózkodik, kijelentette, hogy Tráciát nem kívánja megtartani a görögök számára, mert azt a szövetségesek Törökországnak Ígérték. A legmegfelelőbbnek tartaná azonban, ha a keresztény lakosság biztonsága érdekében Kelet-Tráciát a nagyhatalmak száünák meg mindaddig, mig Törökország nem teljesítette a megkötendő béke feltételeit. Kedden Londonba érkezett Resad tábornok. Kemal pasa megbízottja is, aki azonnal felkereste Curzon külügyminisztert és közölte vele; küldetésének célját. A tábornok kijelentette a Morning Post tudósitója előtt, hogy Angorában nagy az elkeseredés amiatt, hogy az angolok a béketárgyalások alatt csapatokat szállítanak keletre. Angol részről, kijelentették neki, hogy Anglia hajlandó Csónakot kiürítem, de a szövetségeseknek erre vonatkozó Ígéretei sem nyújtanak elég garanciát. Ha Venizelosz visszatér, könnyen megtörténhet, hogy a görög sereg ismét talpra áll és így Venizelosz nem engedné be a törököket Tráciába. Ezért a törökök azt követelik, hogy,: a szövetségesek a görögországi eseményektől függetlenül Drinápolyt és; Kisietett a szobából. Még el sem köszönt hirtelen. Azt sem tudta< hogyan jutott ki az utcára. A hüs levegő kissé magához téritette. Eszébe jutott, hogy elfelejtette megajándékozni az aggnőt. Visszafor-. dúlt ... de a matróna megnyugtatta, hogy ö pénzt úgy sem fogad el, de megkérte, hogyha mégegy-, szer erre téved, hozzon magával süteményt és édességeket. Gyorsan futott alá a lépcsős ut-i cákon. A hegyekből alázuhanó szellő, mely tündéri indulókat vert, ki. csupasz fák tar ágain, mintha dia-! dalmi zenével kívánta volna kísér-, ni álmait önhitt és nagyzoló leiké-,, nek. Nem vette észre már a szembejövőket . . . a kocsikat, amelyek; alig győzték elkerülni és a villamost sem, amely hirtelen vészes csilingeléssel tört rá a mekékutcá-s ból. — Jóságos Isten! — Elgázolták! — A kerekek alá került! Vad kiáltozás verte föl a csendes utcát. A villamos hirtelen megállóit. Az ablakok kinyíltak. Emberek futottak össze. Dühös és rémült ordítás. Öklök emelkedtek magasba. — Gyilkos! Megölte ezt a szerencsétlen fiatal nőt, — kiáltozták a kocsivezető felé. De Hencsei kisasszony mindeb-, bői már nem hallott semmit. Elnyúlva a kövön, hülő és vértelen testtel . . . csak ragyogó és aranypalástot látott . . . amely a felhők magasságáig ragadja föl hirtelen... és elömlő tündéri fényességet, amely körülzsongja melegen és álombaringatón . . . vakítóbban a vérnél és a föld minden omló aranyánál. • ■ ' > «.... V
