Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-03 / 270. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 mára, 1 sokol. far’ y. . V wij J \ \ \ V p Í3f S7X2S) A (sí Megjelenik mln/t-n *w" TELEFP” "'’A A //- cs hétfőn ' j8, szerkesztem a, kedd 1922. október 3. 270, szám-eiési ár: negycdérre 901 —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja AJaxandra-niica 4 szám alatti Kiadélűvatal: Kral;« Alasanára-uüca i (Le Ibach-jMŰo Yeszélybeu a civilizáció Egy irö, akinek nevét fantasz­­äiicus regényeiből ismeri a világ, s akiről sokkal kevesebben tudják hogy Európa egyik legnagyobb elÖ S2ociá!-filozdfu3a, mint azt, bogy a háború előtt regényt irt artő!, hogy mikép lehet Angliát a buvérhajó harccal kiéheztetni, egy angol irö, Wells, riasztotta fel a lelkiismereteket, amikor odadö­rögte az emberiségnek, hogy ve­szélyben a civilizáció, veszélyben mindaz a kulturális és emberi érték, amit Európa a népvándor­lás befejezése óta alkotott. Wells állítását megvitatták s mások is kezdték belátni, hogy a háború és a háboru-teremtette atmoszféra az embert az embertől elválasztó gyűlölködés, a hatalomra jutó nacionalizmus gőgje uj háborúkra vezet s ez uj háborúk elpusztítják az európai kultúrát. Visszhangja támadt Wells próféciájának. Az angol miniszterelnök, mikor autó­jába szállt, a franci külügyminisz­ter, amikor művészi berendezésű dolgozószobájában jogi könyvei Során végig tekintett, tálén szin­tén elgondolták, hogy igaza van Wellsnek s ha a világ politikája a mostani utján halad, elpusztul autó, jacht, palota, amit az em béri élet kényelmesebbé tételére a ku'tura alkotott, semmivé válik művészet, irodalom, jog, törvény s mindaz, ami a testileg erőtle­nebbet, a vagyonilag erősebbet védi a testileg erősebbtől, a va­gyonban eröttlenebbek tömegétől. Hónapok múltak el Wells jóslata óta, az európai politika iránya és módszere nem változott. Az igazságtalanságokat nem tették még jóvá s az emberi szolidaritás étíését semmivel sem igyekeztek általánossá tenni. A határokon még mindig szuronnyal ál! a ka­tona s amögűl a vonal mögül, a mely az országokat és népeket választja el, Közép Európában mindenütt gyűlölködő hangok uszítanak és gyűlölködő tekintetek lobognak át a határvonal másik oldalára. És most, amikor a sevresi bé­két Kernel pasa seregének hadieredményei már tönkretették s amikor a bolsevizmustól támo­gatva, szovjet segítséggel visszatér az izlam Európába, Lloyd George, akié talán a legnagyobb mérték­ben a felelősség azért, ami a há­ború óta Európában történt, Lloyd George is azt mondja : veszélyben a civilizáció. Wells mondása tehát világpoli­tikai megállapítás s nem lehetet­len, hogy a világpolitika jövő irányítója lesz, amit a tudós és iró talán túlfűtött fantáziával, ta­lán keserű pesszimizmussal meg­állapított, azt a gyakorlati poli­tikus is igazságnak fogadta el. És Wells mondta azt 13, hogy jaj Európának, ha lakói úgy kü iönböztetik meg magukat, én an­gol, én francia, én olasz, én né met vagyok, mert csak úgy mond­hatják és csak e szavak értelmét iehetik majd gondolkodásuk tengelyévé : én európai ember va gyök. Most Lloyd George is a civi iizéciő veszedelméről beszél. Mi lyen hatalma kellene, hogy le gyen a szónak, milyen erőn volna szüksége a tolinak, hogj mindenki megértse azt, hogy m van veszendőben s mindenki jgye kezzék kitépni szivéből a meg küiönbözteiésnek azt az érzését hogy ő szerb, a másik magyar német, vagy bunyevác, hogy ía tinicával ir, a másik ciril betűvel hogy ő pravoszláv templomban imádkozik, a másik más rítus szerint dicséri az Istent, mi kel­lene ahhoz, hogy mindenki sies­sen segíteni megmenteni az euró­pai civilizációt ? Elég-e ehhez Lloyd George intelme, van-e egy­általán hatalom és mód, mely a háborús ideológiák által megmér­gezett lelkeket harmónikussá for­málja? Ha volna, akkor többen akadnának, akik nem keresnének és nem látnának megkülönbözte­tést ember és ember között. De ha nem akad erő, amely legyőzze a faji gőgöt, a gyűlölködő sovi­nizmust, akkor nemcsak országok pusztulása lesz ára az európai I szolidaritás hiányának, hanem a világ kultúrájának pusztulása is. ................................... A szuboticai határkiigazitás a Népszövetség előtt Genfi jelentés szerint a népszövet- dékek átadásáról, amire eddig nem ségi tanács szombati ülésén tárgyal­ta az SHS magyar határ kérdését. Az ügy előadója Hymans belga ki­küldött volt, aki beszámolt arról, hogy Jugoszlávia nem hajlandó visszaadni a Murdn-tulnak a vendek által lakott vidékét, hanem csak a Magyarország által kért területnek északnyugati szögletét, de ezt is csak abban az esetben, ha Magyar­­ország csereképpen átadja Horgos­nak és Subotlcdinak külső területeit az SHS királyság részére. Magyar­­ország erre a cserére hajlandónak is nyilatkozott, de csak azzal a feltétel­lel, ha Jugoszlávia elfogadja a nép­­szövetség döntését a vendi-lakta vi­vőit hajlandó. Az elnök sajnálatának adott kife­jezést, hogy a felek a tanács minden akarása ellenére nem egyeztek meg, A népszövetségi tanács a tárgyalá­sok meghiúsulásáról jelentést tesz a nagykövetek tanácsának. A jelentés szerint tehát a népszö­vetség előtt komoly tárgyalások folytak Subotica külső területeinek és elvesztett földjeinek Jugoszláviá hoz való csatolásáról. Bár erre vo natkozólag nem sikerült megegyez­ni ezideig a két államnak, a tárgya­lásoknak a nagykövetek tanácsa előtti folytatása alatt esetleg még létrejöhet ilyenirányú megegyezés. A kormány bejelenti lemondását Pasics betegsége miatt külföldre megy Ami már napok óta nyilvánvaló volt és a radikális-párt sombori értekezletén érlelődött elhatáro­zássá : a kormány lemondása né­hány nap kérdése csupán. A hely­zetet a radikális párt akarja likvi­dálni és a válsággal meg akarja előzni azt, hogy a demokrata párt­ban esetleg újból helyreálljon a pártbéke és megegyezés jöjjön létre. A válságot még sietteti Pasics miniszterelnök, aki könnyű isiosszal egy napig kénytelen volt az ágyat őrizni, hétfőn azonban már annyira jobpan érezte magát, hogy meglátogathatta a miniszter­elnökséget. A kormány lemondásáról hétfőn délután tárgyaltak a radikális mi­niszterek Pasics miniszterelnök e!­­nöklésével. A miniszterelnökségen megtartott értekezleten elfogad­ták a radikális miniszterek Pasics miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az ossz kormány nyújtsa be lemondását. Erre nézve azonban előbb a radikális klubnak a leg közelebbi napokban egybehívandó teljes ülése dönt A minisztertanácsot, amelynek szintén fontos ügyekben kellett volna dönteni, hétfőn nem tartot­ták meg, hanem keddre halasz­tották. Hétfőn délután Pasics mi­niszterelnök fogadta Trifkovics tör­­vényegységesitö minisztert, akivel hir szerint a kormány lemondásá­ról tárgyalt. A „Tribuna" értesülése szerint a minisztertanácson Pasics minisz­terelnök azt a javaslatot fogja elő­terjeszteni, hogy a kormány mond­jon le. A lemondást betegségével indokolja. Pasics betegsége olyan termé­szetű, amely szükségessé teszi hogy hosszabb ideig külföldön tartóz­kodjék. A radikálisokhoz közelálló „No­­vosti“ is részletesen foglalkozik a kormányválsággal és megálla­pítja, hogy az országos politikai helyzet, vaiamínt a radikális és demokre-pértban uralkodó viszo­nyok teljesen kaotikusak. A mai kormánynak annyira rossz a hely­zete, hagy nem léphet a parlament elé és ehhez számítva még Pasics betegségét, bictoa hogy a kor­mányválságot «Vatta! nem lehet elodázni. Október 10-ig nia kell a radiké'is és demokrata! párt bel vi helyzetének és ezután* de lehet hogy még eiőbb, ű kor* mány benyújtja lemondását, A véU ság legfeljebb csak rövid napok kérdése. A helyzet komolyságával függ; össze, hogy a parlament elnöksége e hét végére táviratilag Beogradba hívta a képviselőket, mert n fontos bel- és külpolitikai kérdések miatt a tervezeti időnél előbb hivják össze a képviselőházat. A kormány rendet akar teremteni Dalmáciában A kormány helyzetét súlyossá teszik a Dalmáciában megujulól; lázadások. Miletics agrárreformi miniszter hétfőn hosszasan tár-j gyalt Pucolj földművelésügyi mi-» niszterrel és Velja Pppovics ka», binetfőnökkel. A tárgyalások » dalrnát kérdésről és az agrár« reformnak Dalmáciában való vég«; rehajtésáról folytak. Ä kérdés $ legközelebbi minisztertanács elét! kerül, mert kormánykörökben azsj ,a vélemény, hogy a kérdést ml* nél hamarább le keli venni (ki napirendről és mielőbb rendek kell teremteni Dalmáciában. A pártvezérek tanácskozása Beogradból jelentik: Kedden*, délelőtt a szkupstina elnökségé-.! ben a pártok vezérei ülést tarta­­nak. Az ülésen Pasics miniszter«; elnök és Ribar házelnök, aki ad«i digra megérkezik, is résztvesz«! nek. Valószínűleg a parlamenti korábbi összehívásáról és munka­programjáról lesz szó. A tisztviselő-törvény részletes tárgyalásét tovább foly­tatta a törvényhozó bizottság szekciója. Letárgyalták a VII. szay kasz 81—89. §-ait, amelyek álta-! lános rendelkezéseket tartalmaz-"’ nak. A bizottság az eredeti szö­vegen csak lényegtelen módos!-: tásokat eszközölt. Kedden délelőtt folytatják a vitát. Újabb konfliktus a Vatikánnal Milánóból jelentik : A „Corriera della Sera“ jelentése szerint a pápa nem fogja megengedni Ju­goszláviában a katolikus templo­mokban az ószláv liturgiái nyelv használatát. Abba sem egyezik bele a pápa, hogy a jugoszláv kormány befolyást nyerjen az egyházi kinevezésekbe. Elmaradt a heograđi diákok gyűlése Beogradból jelentik: A beo­­gradi ellenzéki diákoknak a Te­­razziéra összehívott gyűlése a tuizó nacionalisták ellen elma­radt. A „Növi List“ szerint a gyű-, lést a rendőrség tiltotta be. Aj többi lapok hallgatnak az élmfv radás okairól. 1 ,-iJ li­ie­re r> ni e­g­p.t

Next

/
Oldalképek
Tartalom