Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-31 / 298. szám

1922. október 31. BÁCSMEGYEI NAPLÓ swm­'az apám fájdalmasan sóhajt. Körülmén­yem az asztalnál és megfogtam az anyá­­piat, mire ö közvetlen közelről rámlőtt és azt mondta: dösölj meg te is! Meg-Íogtam a kezét és ekkor vettem észre, lögy revolver van nála. Ekkor újra Ri­táit a revolver és a golyó belement a lábamba. Birkózni kezdtünk. En el akar­tam venni a revolvert, de nem tudtam. Az anyám a revolverrel a homlokomra ütött, amitől elszédültem és az anyámat elengedtem, ö akkor kiment a konyhába. Elnök: A kis fiúval mi történt? Novak: A kisfiú akkor ébredhetett tel, 'amikor az anyámmal birkóztam, ö ak­kor köztünk volt, amikor a revolvert el akartam venni az anyámtól. Az anyám azután újra behozta a kötelet, hogy fel­akasszon. Én el akartam tőle venni. Fél­relöktem az asztal fedelét és elővettem egy kalapácsot. Nem is tudom, hogy ho­gyan találtam meg. A kalapácscsal rá­ütöttem az anyámra, hogy hányszor és hova, nem tudom. Lehet, hogy a fejére. Lehet, hogy a kisíiu is kapott egyet. Hogy ki ütötte meg, az anyám-e vagy én, nem tudom, mert a gyerek mindig ott volt köztünk. Csak azt hallottam, hogy azt kiáltotta: Jaj anyám beszakadt 'a fejem, ne bántsanak! Újra el akartam Venni a revolvert az anyámtól és dula­kodás közben mind a ketten leestünk a földre. A revolver újból elsült. Ráütöt­tem a kalapácscsal az anyám fejére és csak igy tudtam tőle elvenni a fegyvert. A revolvert aztán kivittem az udvarra és a trágyadomb alá dobtam, a kötelet pedig a fiistölőkemencébe. Ezután fel akartam öltözni, de nem tudtam, mert elnyomott a bágyadtság. Reggel négy órakor találtak ott bennünket. Én a föl­dön fekve aludtam. Az elnök ezután tizenegy órakor szü­netet rendel el. Szünet után az elnök felmutatja a vád­lottnak a bűnjeleket, a véres ruhákat és a revolvert Novák mind felismeri. Az elnök felolvassa a vádlottnak a sentai kórházban tett vallomásáról fel­vett rendőri jegyzőkönyvet. Ebben a val­lomásban Novák beismeri, hogy 6 lőtte le a szüleit. Novák erre a vallomására esküt is tett, amire az elnök megállapít­ja, hogy ez ellenkezik a büntető per­rendtartás intézkedéseivel. Felolvassa az elnök a Szuboticán a vizsgálóbíró előtt tett kétvallomását is, melyek során a vádlott beismerte, hogy a revolver az ő kezében volt és ő vette elő a fegyvert. Novák Péter kijelenti, hogy azért val­lott igy, mert azt mondták neki, hogy amnesztiát kap, ha beismerő vallomást tesz. A sikkasztás vádja Ezután áttértek a sikkasztás ügyének tárgyalására. Novák erre vonatkozólag azt vallja, hogy tizenhatezer koronát különböző cé­gektől beszedett, amely összegből két­­háromezer koronát elvesztett, a többit elköltötte. A pénzből apjának is adott. Az elnök megállapítja, hogy Simon Márkus, akinek a pénzét elsikkasztotta, a gyilkosság előtti napon kijelentette, hogy ha nem téríti meg a kárt, — fel fogja jelenteni. Ezután, — déli egy óra­kor az elnök a tárgyalást bezárja és a következő tárgyalást kedd reggel 9 órá­ra tűzi ki. Kedden a tanukat hallgatják ki és elő­reláthatólag az Ítéletre is sor kerül. A kälpoütikai válság meghosszabbítja a kormány éleiét Beogradból jelentik: A külpolitikai helyzetben beállott komplikációk, különösen az olasz belpolitikában beállott fordulat erős visszahatással van a belpolitikai helyzetre is. A hét végén úgy a radikális, mint a demokrata képviselő klubok üléseket tartanak, amelyeken a kor­mányválságról kellene dönteni. Eze­ken az üléseken úgy a be!-, mint a külpolitikai helyzet megbeszélésre kerül. És bár, különösen a demo­krata pártban egészen az utolsó na­pig az volt a hangulat, hogy a kor­mány lemondását feltétlent’ ki kell kényszeríteni, a súlyos külpolitikai Bonar Law szigorúbb rendszabályokat követel Németország ellen Berlinből jelentik : Hétfőn meg­kezdődtek Berlinben a jóvátételi bizottság tárgyalásai a német kor­mánnyal, amelynek során főleg Németország pénzügyi ellenőrzé­séről lesz szó. A márka stabili­zálása és Németország ellenőr­zése tekintetében hasonló akciót terveznek, mint amilyent a Nép­­szövetség Ausztriával szemben indított. Anglia hosszabb mo­ratóriumot akar Németországnak engedélyezni, mig Franciaország csak két évi haladékot akar adni a jóvátételi kötelezettségek telje sitésére. A német szociáldemok­raták a jóvátételi bizottsággal folyó tárgyalások tekintetében a német kormány törekvéseivel szemben ellenzéki álláspontot fog<­­ialnak el. Londoni jelentések szerint B> nar Lew kijelentette, hogy Lioyd George politikája Németországgal szemben nagyon elnéző volt és ö szigorúbb eljárást fog a németekkel szemben tanúsítani. A kijelentés Berlinben nyugtalanságot kelt. Drinápofyi átvették a törökök Kema! pasa a Szuez-csaíonja felszabadítását követeli Géniből jelentik : A nagyhatal­mak hivatalosan kérdést intéztei: a svájci szövetségtanácshoz, hogy hozzájárul-e a keleti békekonfe­renciának Lausanneban való meg­tartásához. Minthogy a szövetség­­tanács ehhez hozzájárulásét adta, Lausanneban máris megkezdték az előkészületeket a konferencia megtartására és a békedelegátu­sok elhelyezésére. E hét folya­mán a francia, angol és olasz kö vétségek tagjai Lausanneba men­nek, hogy az ottani hatóságokkal a delegációk és az újságírók el­szállásolásáról gondoskodjanak. Valamennyi újságírót egy szálló­ban akarják elhelyezni. A dele­gációk egy részét Ouchyban, a másik részét pedig Lausanneban helyezik el. Az amerikai Unió kormánya Anglia meghívására értesítette a londoni külügyi hivatalt, hogy nem vesz hivatalosan részi a lan­sannei bélceiárgyalásokon, hanem csak megfigyelővel képviselteti magát, minthogy az Egyesült Ál­lamok nem álltak hadiállapotban Törökországgal. Konstantinápolyi jelentések sze­rint az angorai delegáció a béke­tárgyalásokon követelni fogja, hogy a Szuez-csatorna uralmáról is tár­gyaljanak. Kemal azt kívánja, hogy az angol megszálló csapato­kat vonják vissza és a csatorna nemzetközi, nem katonai ellenőr­zés alá kerüljön. Mint Konstantinápolyból jelen­tik, Kelet-Thrácia kiürítése oidőbér 28-ikán éjjel befejeződött. Driná­­poiyba bevonultak a szövetséges ha­talmak csapatai és a közigazgatást a török hatóságok átvették. A vá­ros polgári biztosa, Fakir bey is megérkezett Drinápoiyba. Az angorai delegációt a lausen nei konferencián Izmet pasa kül­ügyminiszter fogja képviselni. ÜT* ® ©O TjJ 3 & © 13 rascista gyere Jugoszlávia elíen Az olasz és magyar fascislák megegyezése — Friedrich és a horvát emigránsok — Egy heográdi lap leleplezése I horvát intelligencia kezd Beograd I felé hajlani. A fescisták azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a horvát emigrán­­|sok utján a horvát nép között zava­rokat támasszanak. Ecélból Fridrich bizalmasa Kis (?) az egész horvát j emigrációval érintkezésbe lépett. íFriedrichnek elsősorban az a célja, Ihogy a sok frakcióra szétszakadt I horvát emigrációt egyesítse. A Független Horvát Párt, amely­nek vezérei Sarkotics vezérőrnagy, Düics és Percsevics már meg is egyeztek Kis-sel a magyarokkal való teljes együttműködésre. Sarko- Iticsot külön feladattal is megbízták. Hogy Jugoszláviát teljesen ellen­séges gyűrűvel vegyék körül, a ma­­ígyar fascisták érintkezésbe léptek a {•macedón komitével és a török na­­fcionalistákkal is, hogy az ő együtt­működésüket is biztositsák. A bolgár »Zora«. szerkesztője, To­­malevszki és Protogerov tábornok még néhány segítőtársa most Buda­pesten tartózkodnak és élénk tár­­; gyalásokat folytatnak Friedrich-kel ‘és alvezérerveh ,,> ,• v A beogradi »Vreme« zagrebi hír­forrásból érdekes adatokat közöl az olasz fascisták l;,atalcmra jutása al­kalmából azokról a kapcsolatokról, melyeket az olasz fascisták a horvát emigránsokkal és a magyar fascis­­tákkal fenntartanak. E szerint az olasz íasglsták a kö­zelmúltban közvetlen tárgyalásokat folytattak az Ébredő Magyarok IEgyesületével és egyéb magyar ias­­císta körökkel, ami után a magyar fascista mozgalom vezére, Friedrich I István hosszabb tanácskozást foly­hatott a habsburgista horvát emigrá­­íciö vezérével, Frankkal. I A horvát kérdés nagy gondja úgy pnagyar, mint az olasz fescistáknak. |! Különösen az a hír, hogy Radios IBeogradba készül és tárgyalásokat f kezdett a demokratákkal, váltott ki "közöttük nagy izgalmat. A., magya­rok mostanában Radícsot, »ostoba rajongónak« nevezik, akiben nem le­het reménykedni. A zagrebi koggresszus is kellemet­len hatást tett rájuk és különösen jazért nagy közöttük az elégedetlen­ség, mert azt bizonyította, hogy. « Kemal pasával kurírok utján érint-. kezik Friedrich István. P . Most újabb tárgyalásokra készül­nek ezek a szervezetek, ügynökeiket az országba akarják küldeni és vég­leges programmot akarnak kidol­gozni a Jugoszlávia elleni energikus fellépésre. Még csak az olasz válság végle­ges lefolyását és a fascisták kor­mányhatalmának megerősödését várják, hogy azután egyidejűleg ak­ciót kezdjenek Magyarország, Fiu­me, Albánia, Dalmácia, Montenegró és Macedónia felől. * Ä rokkantak tüntetése Beográdfean Beogradból jelentik : Vasárnap délelőtt a rokkantak a Miháiy­­szobor előtt gyűlést tartottak. A szónokok beszédeikben a leg­erélyesebben követelik a rokkant­­törvény minél gyorsabb megho­zatalát, a rokkant-dijak sürgős ki­fizetését. A gyűlés után tüntető menet­ben a királyi palota elé vonultak. A rokkantíömeg fölvonulása meg­indító látványt nyújtott. A királyi palota elett hosszasan éljenezték Sándor királyt, akit azonban köny­­nyebb betegsége meggátolt ab­ban, hogy az ablaknál megjelen­jen. Ezután a parlamentbe vonul­tuk, ahol a küldöttséget Vujicsics aielnök fogadta, aki előtt föltár­ták a rokkantak szomorú helyze­tét és sürgették a törvény mi­előbbi tárgyalását. Vujicsics meg­nyugtató válasza után a rokkan­tak rendben szétoszlottak. t A kormány a sajtó utján válaszol György herceg levelére Visszautasítja a herceg köszönetét György hercegnek az Epochában megjelent a kormányhoz intézett nyilt levele, amelyet a Bácsmegyei Napló vasárnapi számában ismerte­tett, mindenfelé nagy. feltűnést kel­tett. Mint Beogradból jelentik, a kor­mány hétfő délelőtti ülésén György herceg ügye ismét napirendre ke­rült, éppen ezzel a nyilt levélle! kap­csolatban. Hosszabb tanácskozás után a kor­mány elhatározta, hogy a királyfi­nak hasonlóan a nyilvánosság előtt fog válaszolni. A kormány válaszát hétfő estig még nem publikálták, ki* szivárgott hirejí szerint azonban a kormány elsősorban arra fog rámu­tatni, hogy Sándor király soha sem­mit sem tett fivére, György herceg ellen és hogy éppen a kormány kí­vánta, hogy a herceg ellen sokkal erélyesebben lépjenek fel és mindig maga a király volt az, aki az enge- Idékenység álláspontján állott. Azt is ki fogja fejteni a kormány válasza, hogy a hercegnek nincsen miért köszönetét mondania a kor­mánynak és kéri a herceget, hogy hagyjon végre fel a nyilvánosság előtt az ilyen támadásokkal. Pasics lapja, a »Tribwia«, hétfő esti számában György herceg leve­lével kapcsolatban éles támadást in­­|téz a királyfi ellen, melyben többek között azt állítja, hogy Timotijevics belügy-, Vászics hadügyminiszter és Angyelics Pavle demokrata képvi­selő, akiknek titkos politikai céljaik vannak, támogatják György herceg nem éppen finom, de nagyon átlát­szó terveit. A lap szerint kívánatos volna, hogy Pasics u.gy a király, I mint az ország érdekében minél í előbb véget vessen az egész ügynek, í amely végeredményben tiszta anya­gi kérdése György hercegnek, - •> -[helyzetre való tekintette! nagyon [ I valószínűvé vált, hogy a kormány- j [pártok el fogják odázni a kormány I lemondásának forszirozását. j Meglátszik ez azoknak a demo- ‘ [krata lapoknak a megváltozott hang-í lián is, amelyek eddig a leghango-j I sabban követelték a Pasics-kormány j [azonnali lemondását. Már a Politikai is azt irja, hogy nem hiszi. hogy! akadna elég képviselő a klubokban,! akik most a kormánykrizis kitöré- • séért fejtenének ki propagandát. I Protics Sztojánnak a Bácsmegyei j Napló számára tett nyilatkozatából i is kiolvasható, hogy az ellenzék sem! tekintené a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásnak, ha a kormány a külpolitika viharfelhőinek elvonulá­sáig a helyén maradna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom