Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
Ö&siepi szám. — Ára: 6 korona. XX3SL Szubotica, VASÁRNAP 1922. október 29. 296. szám te E2taiatien reggel «ián éa íiítí«3a délbe® Í-.--L£ín)í] SZÁM: ISadéMvatal &•£&, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSEG i Kralja Aiexandra-nlica 4 szám a lat Kiadóhivatal t Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Őrlik Hbtöo forme «-ž a kövességünk, Itögiy örvendjünk,, «etvnänket mélység'«* « mái es«« a tötök fenekén Veeen-ál'ő <&ómoru$lg fog el, amikor látjuk, töai-J'uk'* «IWä&tak, hogy * iftagy«* kisebbségek Wgy«n "teljesták a «vagyat kuitura Wntá kőteless-égüket — r»ásu<tft. Ma ér ide annak hím, boyy Aradé* meg alak«lt ta5 Ady Én-dba társaság.. Kofoxzsv-ámn soha nem voft olyan irodalmi élet, mint most. N-agy Váradon feiél-eszí ették a Szigligeti társaságot, Temesváréit az Arany János társaság megkezdette működését, Maros vásárhelyem is «lakóit irodalmi társaság s a többi erdélyi város magyar lakossága is kiveszi derék részét az qj magyar kultúra éleírehivásábarv. És toi történik nálunk ? fáradt kézlegyintés, elkomorult 'tekintet lehet csak a válasz. A nagy némaságot még a becsi: etekiek sem törik meg, pedig legtovább í k bírták lélegzettel s legelőbb Ők kezdték nemes szándék' kai. Most csönd ölt rá a leikekre. lanyaf csór.d, ködös csönd, amibe csüggedt fáradtsággal törődik bele áz életakarat utolsó felhorkanása is. . ’Ne vigasztalj uk magunkat azzal, hogy a kézállapotok párén csölják ezt a csöndet. Az bizo nyes, az a mérgezett közszellem, mely KÖzépeurópa minden országában otthon van, nem alkalmas levegő kuJturmozgalmakra. A ked vet ez a levegő nem erősíti szándékká. a megmozdulást nem sietteti haladássá s az egyetértést nem füti föl lelkesedéssé. De — &üb pondere ereseit palma. A pálma fölnő a nehéz terhek alatt is. S ha az akadályok nagyok, növelni kell a lelkek ellenálló erejét Hiányzik itt mindem Hiányzik a kezdeményezés bátorsága, hiányzik a tömeg helyeslő és bátorító érdeklődése s hiányzik azokból a segit • jószándék, akik visszhangossá tudnák tenni az ébresztő szót Itt nem elég jogcím a ma gyarság és a kultúráért végzett munka. Tegnapról mára megszületett smáról-holnapra eltűnő kicsi érdekek fojtogatják a legtisztább szándékot Kiben van annyi emelkedettség, annyi rajongás, hogy a cai prodest sunyi gyanúját el tudja hessegetni, ha olyan gondolat fogan, olyan szándék születik, mely javára szolgálna mindenkinek, aki itt él és magyar. Vtvos voco. Hívom a élőket. Az élő szándékot, az elev : tettet, a még fölfigyelő gondo tot. íme, személytelenül és „m mit s v rva" szólok azokhoz, akikből még nem lobogott ki a magyarságuk, kezdjétek meg leróni azt as adósságot, amivel a magyar kultúrának tartoztok. Senki sem akarhatja kisebbíteni a magyarság olltikai szervezkedésének rendívülí jelentőségét. De a magyarság kulturális szervezkedése is van ilyen fontos. Ki emlékezteti ezt a magyarságot arra, hogy Petőfi, Madách születésének most van százéves évfordulója, hogy emlékünnepeken kell összeborulni minden magyar szívnek ? Ki gondoskodik arról, hogy magyar könyvhöz jusson a magyar szem s a magyar érdeklődés? KI törődik azzal, hogy a magyar kultúra ellátatlanjai ne maradjanak sokáig Ínségesei a magyar szónak? Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a magyar újságok hasábjai néha-néha felgyújtják a halott kultúra előtt a kegyelet gyertyáját. Soha ki nem hunyó tüzet kellene rakni, máglyát, amelyik bevilágítja a messzi utakat is és amelyiknek füzénél fel tud melegedni a leghidegebb közöny is. Szitáljuk ki szivünkből a beletörődés hamuiát s amit meg tudtunk őrizni a lelkesedés tüzéböl, hordjuk most össze. Mert velünk együtt meghal itt a magyar szó s ezért az irtózatos halálért mindenkinek kell vállalni a felelősséget, aki él. (d.) A magyar külpolitika és az elszakadt magyarság Válasz Gavrilla Emil dr. nyilatkozatára Irta: Végh Lajos dr. A népszövetségi ligák uniójának budapesti tanácskozása kapcsán a Bácsmegyei Napló igen ér dekes és értékes intervjut közöl a jugoszláv delegáció elnökétől, Gavrilla Emil dr.-tól. Emellett az intervju mellett nem szabad hozzászólás nélkül elsikiani, mert annak a gondolatmenete alkalmas az amúgy sem egész tisztult politikai nézőpontokat még jobban összezavarni, különösen ha olyan megfontolt, tapasztalt és iskolázott politikus szájéból hangzottak el, amilyen Gavrilla Emil dr. Helyesen állapítja meg ez az előkelő vajdasági politikus, hogy bár hiba vö t, hogy a magyarok a júniusi prágai kongresszuson szavazást provokáltak, mégis nagyobb hiba volt, hogy ennek da cára a kisatüanl nem vett részt a búd pesti tanácskozáson. Az a megállapítása sem alaptalan, hogy a mostani magyar re:sím és a ma gyár sajtó egy részének n agaiariása kárára van Magyarországnak s egész Középeurópának, A logika vágányából ott siklik ki a gon dolatmenet, hogy a magyar poli tikusokkal minden reális eszmecserét ab ovo lehetetlennek tart, mert — úgymond — azoknak minden ‘örekvese az elveszett területek viszszaszerzésére irányul. Mi ezt a törekvést egészen természetesnek tartják, éppúgy, mint velünk együtt Gavri la Emil dr. is természetesnek tartotta, hogy e francia politikusok törekvése 1871 után Eiszász-Lotharingia visszaszerzésére irányult, avagy, hogy — közelebbi példát mondjunk -.enki sem ütközhetett meg azon. hogy a szerb királyság minden számottevő politikusának a programjában Bosznia és Hercegovina megszerzése, avagy a dé szlávok egyesítése első helyen szerepelt. Francia, szerb vagy magyar szempontból nem is lehet a dolgot másként megérteni, sőt természetellenesnek kellene tartani, hogy valamely állam politikusa lemondana arról a törekvésről, hogy szerinte a hazáján ejtett sérelmet orvosolja. Emiatt a politikai fölfogás miatt még senkinek sem jutott az eszébe, hogy a német a franciával, vagy annak előtte a magyar a szerbbel ne tanácskozhatott volna. Sőt talán egy okkal több, hogy az ellentétes érdekű államok egymással mennél sűrűbben tanácskozzanak. Hisz épp a legújabb történelem bizonyítja, hogy milyen véres következményekkel járt, hogy az államok a közös tanácskozásoktól elzárkóztak. Hibának tartanók, ha a jugoszláv államban élő magyar nemzetiség egyes politikusa ilyen törekvésektö. vezéreltetné magát. Az ilyen pohiikust a Magyar Párt a kötelékében meg nem tűrné, bár a közelmúltban több olvan politikusa volt a volt monarchia délszláv nemzetiségé nek, akinek minden gondo-at a a szerb Királysággal való egyesülés volt és ennek ellenére a volt monarchia több tekintélyes politikai pártja ezekkel a nemzetségi politikusokká) sűrű érintkezést, sőt olykor fegyverbarátságot keresett es tartott fenn. Ilyen értelemben parentáltuk most el Tomics Jósét is. A Népszövetségi Liga egyik feladata a kisebbségek véd'íme. Indokolatlan volna tehát, hogy azért., mert Apponyi és társai küipoiitilzi programjában benne van az elkapcsolt területek visszaszerzése, hogy ezért, egyébként is az ő nézőpont- > lukból nem kifogásolható álláspont miatt, a kisebbségek szenvedjenek s bűnhődjenek. És ép azért, bármennyire is tiszteljük Gavrilla Emil dr. politikai egyéniségét és nem kételkedünk jóhiszeműségében, mégis azt hisszük, hogy a jugoszláv Népszövetségi Liga távol maradásának nem ez volt az oka, hanem talán csak az ürügye. A valódi okot nem kell keresni. Érezzük azt minden tagunkon. Nincs választójogunk, becsukják iskoláinkat sib. síb. Nem ajánlatos ilyen tényállás mellett a kisebbségek védelmére alkotóit nemzetközi fórumokon mutatkozni. Egyáltalán mi az ellen a felfogás ellen küzdünk állhatatosan, hogy a magyar rezsimnek, avagy csak egyes politikusainak felfogása vagy ténykedése rniait rajtunk, más állambeli kisebbségeken verjék el a port. Ennek a mentalitásnak végre meg kellene már szűnni. A külügyminiszter helyettese a külügyi helyzetről Olaszország ratifikálta a rapallói egyezményt Az olasz fascistáknak erőszakos cselekedetei a beogradi politikai körökben nagy idegességet keltett. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa felkereste Nesics Ljuba meghatalmazott minisztert, a külügyminiszter helyettesét, aki a Bácsmegyei Napló utján a következő adatokat adta át a nyilvánosságnak : —- A jugoszláv kormány örömmel vette tudomásul, hogy az olasz kormány a rapallói szerződést^ ratifikálta. Csak az a kérdés, hogy az aláírást be tudja-e tartani. — Az az incidens, amely a kéti jugoszláv hajó, a „Sarajevo" esi a „Split" feltartóztatása miatt merült fel, még tisztázatlan. Ezeket a hajókat olasz fascisták feltartóztatták és átkutatták, jugoszláv nacionalista osztagokat kerestek rajtok. Kérdéseinkre még olasz részről nem kaptunk definiliv választ. — Hogy a fascizmus mennyit árt Olaszország tekintélyének, arra jellemzésül rámutatott Nesics hogy az október 24—27-ig tartó nápolyi fascista kongresszu ideje alatt az olasz lira az angol fonttal szemben 12 ponttal esett. Október 24-én 105 tel, 27. 117-teli jegyezték Rómában az angol! fontot. I — Politikusaink az olaszok! Lapunk mai száma 20 oldal
