Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-28 / 295. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1£22 október 28. Kevés az adóhátralékos Szuboticán Szubotica adószolgáltatása és közbiz­tonsága — statisztikában A közigazgatási bizottság utolsó ülésén beterjesztett jelentések közül két érdekesebb jelentés van. Az egyik a szuboticai pénzügyigazgató­ság kimutatása arról, hogy az utolsó negyed évben mennyi adót szolgál­tattak be Szuboticán, a másik az ál­lamügyészség jelentése a szeptem­ber havi fogházi állományról. A pénzügyigazgatóság jelentése szerint közvetlen adó befolyt július­ban 114.240.24 dinár, augusztusban 202.782.21 és szeptemberben 38.461.90 dinár. A többi adónemekkel együtt összesen befolyt júliusban 597.559.21, augusztusban 1,060.385.77 és szep­temberben 392.406.89 dinár, vagyis az utolsó negyed évben Szuboticán összesen 2,050.350 dinár és 87 vara adót fizettek be. Az adószolgáltatásnak ez az ará­nya teljesen kielégítő és különösen augusztusban volt kifogástalan az adófizetés. A pénzügyigazgatóság jelentésében meg is állapítja, hogy Szuboticán aránylag nagyon kevés \ az adóhátralékos. , Az államügyészség szeptember havi jelentéséből pedig érdekes ké­pet nyerünk arról, hogy miképpen oszlanak meg a Szuboticán őrzött el­ítéltek, bűncselekmények szerint. A szuboticai ügyészség fogházában szeptember végén 115 férfi és 12 női fogoly volt, mig egy megszökött. A foglyok., közül egy éven aluli bünte tésre csak négyen vannak elitélve. Az elkövetett bűncselekmények sze­rint következőképpen oszlanak meg a szuboticai fogház lakói: 5 rablás, 64 lopás, 2 vesztegetés, 12 gyilkos­ság, 6 csalás, 1 felségárulás, 1 nemi erőszak, 1 gyuitogatás, 8 kémkedés, 1 gyermekkitétel, 7 magzatelhajtás, 8 súlyos testi sértés, 3 sikkasztás. Az államügyészség jelentésében hangsúlyozza, hogy a fogház élelme­zésére kiutalt hitel, a foglyok nagy száma következtében elenyészően csekély. Az árleszállítást kezdjék az állami üzemek A vámtétel és a postadijszabás ma is ugyanolyan magas, mint a dinár leg­alacsonyabb árfolyama idején A jugokoronának a zürichi tőzs­dén való tartós javulása óta gyakran esett szó arról, hogy az áraknak valutánk értékemelkedése folytán lényegesen olcsóbbodni kellene. Ez azonban semmiféle árucikknél nem jelentkezik. Az árak ma is ugyan­olyan drágák, mint voltak néhány hónappal ezelőtt. Ennek a kedvezőt­len gazdasági tünetnek elsősorban az állami gazdálkodás az oka. Erre eklatáns példa a következő: A tavasszal a kormány a vámfel­­pénzeket 300-ról 500 százalékra emelte, később pedig julius 16-án, amikor a jugokorona 1.50-en állt Zürichben a vámázsiót 600 százalék­ra emelték. Ugyancsak ebben az időpontban, amikor legalacsonyabb árfolyamán állt a jugokorona, augusztus 1-én a postai díjszabást is kétszeresére emelték. Ezek az in­tézkedések már akkor is visszatet­szést keltettek kereskedelmi körök­ben, miután különösen a nagy vám­­felpénzek fizetése rendkívüli mér­tékben megdrágít minden külföldről behozott árut. Kereskedelmi körökben most arra a sok támadásra, amely a dinár ér­tékemelkedése kapcsán a kereske­dőket az utóbbi időben éri, kereske­dő körökben rámutatnak arra, hogy a drágaság elleni küzdelmet elsősor­ban az állami üzemeknek kellene megkezdeni, mert érthetetlen, hogy ma, amikor a jugokorona 2.2Qr-2.30 árfolyamot mutat, még mindig a magas vámtarifa és postadijszabás maradion érvényben, mint amilyent a jugokorona legalacsonyabb árfo­­lya idejében léptettek életbe. Ilyen gazdasági politika mellett érthető, ha az áresés nem követke­zik be, mert a magas vámtételek annyira megdrágítják az árut. hogy emellett a valuta javulásának az előnye sokat vészit árucsökkentő hatásából. A drágaság elleni küzde­lemben az államnak kell jó példával előljárnia, mert csak igy lehet az árleszállítás érdekében erélyes rend­szabályokat végrehajtani a keres­kedőkkel szemben. A dobrovoljácok a kormányt támogatják A dobrovoljácok sombori kerületének elnöke nyilatkozik a szocialistákkal történt összeütközésről és a magyarokról sem zavarták volna meg más politi­kai nézeten lévő polgárok gyűlését, de nacionálista érzésük lázadt fel, a mikor Brkity Vojin az államforma és a kormányforma ellen beszélt és sértő' hangon szólott a dobrovoljá­­cokró!. Arról a híresztelésről, hogy ezen a gyűlésen a dobrovoljácok György herceget éljenezték, Stepanov be­vallja, hogy ö is hallotta, hogy egye­sek éljenezték, de minden politikai tendencia nélkül, mert ők Györgyöt a háború előtti érdemeiért nagyra­­becsiilik. A magyar nemzetiségről is beszélt Stepanov Milán. Ök feltétlenül elis­merik a magyarok jogait, csak az ir­redenta és illojális magyarok ellen küzdenek és csak ott lépnek fel ak­tive és zavarják meg a gyűléseket, ahol ilyesmit tapasztalnak. * A sombori megzavart gyűlés ügyé­ben Brkity szocialista képviselő ki­jelentette lapunk munkatársa előtt, hogy beszédében nem mint a saját állítását említette, hogy áldobrovol­­jácok vannak, hanem a dobrovoijá­­cok közbekiáltására mondotta, hogy vonj,ák felelősségre a kormányt, « mely lapjaiban állandóan azt íratja, hogy 16.000 harcos volt, mégis 60— 70.000 dobrovóíjác igazolványt ad­tak ki. Szerinte a sombori gyüjpsen ösz­­szesen 4—5 sombori dobróvoljác és ugyanannyi sombori nacionálista ifjú vett csak részk_.a rendzavarok más vidékről való dobrovoljácok voltak. De mert a szociálisták a dob­­rovoljácokat beugrasztottnak tart­ják, n£m élnek avval a retorzióval, a melyre első sorban a szlovéniai bá­nyamunkások ajánlkoztak fel, hogy tömeges megjelenésükkel elejét vesznek minden rendbontásnak. A szociálisták kerülni akarnak minden A vajdasági agrárreform kiváltsá­gosai, a világháborúban az antant oldalán harcoló szláv önkéntesek, a dobrovoljácok az utóbbi hetekben egyre többet hallatnak magukról. Itt s, ott is, gyűléseket tartanak, melyek­ről ellentmondó hírek kerültek be a sajtóba. A kormánypártok szerint ők az ő legmegbízhatóbb támogatóik, a földmivespárt szerint a dobrovoljá­cok nagy része már az ő táboruk­ban van, a szociálisták szerint az övékben . . . Viszont Somborban szétzavarták a szociálisták gyűlését, ahol a szónok zajongásaikra válasz­képpen áldobrovoljácokat emlege­tett. A dobrovoljácoknak országos szer­vezetük van, amely kerületi csopor­tokra oszlik. Sombor szintén kerületi székhely, a kerületi dobrovoljác szervezet elnöke Stepanov Milan. Hozzáfordultunk az ellentmondó hí­rek felől felvilágosításért, aki som­bori munkatársunk előtt készsége­sen nyilatkozott a feltett kérdé­sekre. A dobrovoljácok pártállására vo­natkozólag kijelentette Stepanov Mi­lan, hogy nem igaz az, mintha a dob­rovoljácok az ellenzéket akarnák tá­mogatni. A dobrovoljácok nem alkot­nak külön pártot és általában a kor­mányt támogatják. Megkérdeztük Stepanov Milánt ar­ról a viszonyról is, amely a dobro­voljácok és a nacionalista ifjúsági szervezetek között fennáll. Szerinte a kapcsolatuk nem áll egyébből, minthogy némely dolgokban közös akciókat kezdenek. Szervezetileg semmiféle kapcsolat nincsen közöt­tünk. Mikor a sombori szociálista gyű­lésre terelődött a szó, kijelentette a dobrovoljácok elnöke, hogy ők tisz­teletben tartják az alkotmány által biztosított összes jogokat,^ nemzeti­;ugy intézkedik, hogy egyelőre uj I iparvállalat építéséhez szükséges [gépeket és egyéb cikkeket sem sza­­; bad behozni. Rasin szerint nem I megfelelő az állami költségvetés, a \ földbirtokosok nyolcvan százaléka '■nem fizet adót, helytelen a bel- és I külpolitika, ami mind rontja a valu­tát. A valutadiktátornak az a célja, hogy a felesleges behozatalt teljesen megszüntesse és megállapítsa az or­szágnak a külfölddel szemben fenn­álló tartozásainak összegét. A he­lyes pénzügyi politikával a dinár I lényeges értékemelését reméli Ra­sin elérni. Hiba szerinte az is, hogy az egyes minisztériumok, különösen ja kereskedelmi, a pénzügy, posta és közlekedési minisztériumok közt nincs meg a kellő összhang, ami a gazdasági élet rovására megy. Ezután Miroszavljevics ismertette a devizarendelet pontos szövegét. A felolvasást Rieger Imre, a Ke­reskedelmi Egyesület titkára tolmá­csolta magyarul. Az előadás után több kereskedő konkrét esetekben kértek felvilágo­sítást az előadótól, majd dr. Fischer Jákó ügyvéd indítványára elhatá­rozták, hogy a subotlcai kereskedők észrevételeiket és kívánságaikat az egyesület titkársága utján írásban juttatják el a devizabizottsághoz, hogy az uj és végleges devizaren­delet megalkotásánál azzkat figye­lembe vegyék. Dr. Fischer ezután gondosan és nagy körültekintéssel összeállított beszédében a . suboticai kereskedők és iparosok nevében a devizaforgalom korlátozása ellen szólalt fel és részletesen indokolta a szabad devizaforgalom és szabad kereskedelem helyreállításának a, szükségességét úgy a kereskedők és iparosok, mint a fogyasztók és azi állam érdekében. E tárgyhoz még többen felszólal­tak. Az előadás és vita tiz óra után; ért Véget. Harmincnégy tífusz­megbetegedés egy hónapban ségekkel szemben is. Semmi esetre incidenst. Vita a, devizarendeletrol 9 \ Miroszavljevics iparkamarai elnök előadása a Subclicai Kereskedők Egyesületében Pénteken este 8 órakor folyt le a Szuboticai Kereskedelmi Egyesület helyiségében a devizarendeletről hir­detett előadás, a novisadi kereske­delmi és iparkamara elnöke tartott a kereskedelmi egyesület meghívá­sára. A péntek délutáni vonattal érkez­tek meg Szuboticára a Novisadról az egyesület által meghívott vendé­gek: Mátics Vásza, a d&vizabizott­­ság elnöke, Miroszavljevics Koszta iparkamarai elnök, Csurcsin Voja, az iparkamara titkára és Rapamagia Koszta, a Narodna Banka novisadi fiókjának igazgatója, a devizabizott­ság referense. A vendégeket a Szu­boticai Kereskedelmi Egyesület el­nöksége fogadta. Este nyolc órakor már nagyszá­mú közönség mintegy kétszáz ke­reskedő és iparos gyűlt egybe, hogy meghallgassák az őket legjobban ér­deklő kérdésről, a devizarendeletről és valutaforgalomról szóló előadást. Jelen voltak az előadáson Tabako- I vies Miklós helyettes polgármester, Nedeljkovics jogakadémiai közgaz­­jdasági tanár, a Kereskedelmi Egye­sület vezetősége és a szuboticai gaz-A tiszti főorvosi jelentés Suhoticaszep­temberi közegészségügyi állapotáról Csak a napokban irtunk arról, hogy^ a tifuszmegbetegedések száma mégj mindig nem csökken Szuboticán,,’ Beszédes bizonyítéka ennek a meg­állapításnak a szuboticai tiszti főor­vosi hivatal most elkészült jelentése* amely Szubotica szeptember havi; közegészségügyi állapotairól ad ké-, pet. Eszerint Szubotica közegészség­­ügyi viszonyai szeptemberben nem voltai* kielégítők — mondja a jelen­tés. A városban ugyanis szeptember; hónapban 34 tifusz-esetet jelentettek be a tiszti főorvosi hivatalnak. A ti-. fuszos betegek közül hárman ebben: a hónapban meg is haltak. A tífuszon kívül más járványos betegség alig; fordult elő, mert csak három várhass és egy vörheny-megbetegedés for-i dúlt elő. Szeptemberben nyolc ve­szett ebmarás történt. E hónapban; egyébként 252 születés és 234 halá- * lozás történt Szuboticán, a szaporu­lat tehát 18. A kórháznak 227 ápolt­ja volt a hónap végén, a mentőkei: pedig 77 esetben vették igénybe. A tiszti főorvosi jelentés tehát megállapítja — ha nem is vallja be — hogy Szuboticán csakugyan tí­fuszjárvány van. Ennek ellenére ed­dig mégis minden alkalommal híva-, talosan azt jelentették ki, hogy nincs tífuszjárvány és csak szórványosan, lépett fel a betegség. A szeptemberi megbetegedések száma azt bizonyít­ja, hogy a tífusz járványszerüleg lépett fel Szuboticán. Meg kellene tenni azokat az intéz­kedéseket, melyek a járvány leküz­désére s továbbterjedésének meg­akadályozására alkalmasak. dasági élet több kiváló tagja is. Beslics Antal, az Első Horvát Ta-r karékpénztár igazgatója, a Kereske­delmi Egyesület alelnöke üdvözölte Na vendégeket és bemutatta őket az egyesület közönségének, majd Miro­szavljevics iparkamarai elnök a hall­gatóság nagy érdeklődése melleit megkezdte előadását a devizarende­­letről. Az előadás során az iparkamarai elnök elsősorban az általános világ­­gazdasági helyzetről és a háború után a középeurópai piacon beállott pénzügyi válságról beszélt, amely természetszerűleg maga után vonta a dinár elértéktelenedését 'is. Is­mertette Plavsics valutadiktátor pénzügyi politikáját, melynek a di­nár feljavítása a célja. Ennek a cél­nak az elérése végett Plavsics szük­ségesnek látja a behozatal teljes re­dukálását. A dinár esését a valuta­diktátor szerint nagyrészt az idézte eiö, hogy az utóbbi években igen sok uj iparvállalat alakult, ami nagymennyiségű gépnek építési- és nyersanyagnak a külföldről való be­hozatalát tette szükségessé. Ennek elkerülése .végett a devizarendelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom