Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-21 / 288. szám
1 (žr oldal. j—------------”!***,. ' K " "Wf»»«1 A suhoficai kórház téli ellátása Kiegészítették a kórház felszerelését A suboticai közüórliazban uralkodó anarchia tavaly télen érte el a tetőpontot és már komolyan a kórház megszüntetésének veszedelmével fenyegetett. Később sem vált sokkal jobbra a kórház helyzete és siralmas példáját szolgáltatta annak, hogy milyen keveset törődnek a közegészségügy legfontosabb kérdéseivel. A sok intervenciónak és sürgetésnek végre aztán meg volt az az eredménye, hogy az egészségügyi minisztérium rendesen kezdte folyósítani a kórháznak az előlegeket és a betegápolási dijakat. Bár a kórház minden járandóságát még ezideig sem tudta megkapni, azért a már folyósított összegekből mégis sikerült annyira rendbehozni a kórház gazdasági ügyeit, hogy a közelgő tél elé már nem kell a kórház vezetőségének olyan félelemmel nézni, mint tavaly. A teljesen lerongyolt kórházi berendezést már régen fel akarták frissíteni és a felszerelés is sürgős kiegészítésre szorult. Ez most végre sikerült is. A kórház vezetősége a napokban uj ágysodronyokat szerez be és nagymennyiségű uj fehérneműt és ágyneműt is beszereznek. Nagymennyiségű vásznat rendelt meg a napokban a kórház vezetősége, amiből uj lepedőket, vánkoshuzalokat és kórházi ruhákat készítenek. A kórház téli ellátása is nagyrészt biztosítva van már. A fűtőanyag egyrészét már sikerült beszerezni, és most az a kórház igazgatóságának a törekvése, hogy nagyobb élelmiszer-készletet is biztosítani tudjon. Mindez, persze óriási nehézségekkel jár, mert a kórház anyagi helyzete még ma is olyan rossz, hogy nagyobb beruházásokat csak a legnagyobb áldozatok árán lehet megvalósítani. Miért nem épül fel a suboticai színház ? Az állam mostohán bánik Subotica' várossal Szubotica az á város, ahol a tervek csak a legritkább esetben valósulnak meg. Ahány városfejlesztési terv itt megszületik, majdnem ugyanannyi megy is feledésbe. Tipikus példája a szuboticai tétlenségnek a leégett színház kérdése. Öt év óta hever romokban a szubo-j ticai városi színház és nem lehet megvalósítani az ugyanannyi ideje tervezett felépítést. A kérdés most aktuálissá vált, hogy november elsején kezdi meg a vajdasági szláv színtársulat sziniszezonját, olyan alkalmatlan (eremben, amely kérdésessé teszi az idény sikerét. S amig por lep el minden tervet a városházán már hetek óta olyan tétlenség uralkodik, hogy maguk a tanácstagok panaszkodnak, hogy nem lehet semmit sem alkotni és hiábavaló minden terv, igy megköti. a kezét az anyagi eszközök hiánya. Éppen a színház felépítésének a kérdése miatt van elkeseredve a tanácstagok egy része. Rámutatnak arra, hogy minden város kulturtörekvéseit inkább támogatja a kormány, mint Szuboticai. Legutóbb például Skoplje részére félmillió dinár hitelt adott az állam, az ottani színház újjáépítésére, nem is szólva a beogradi színházról, ameiynek csak a ruhatár kiegészítésére a napokban egy millió dinárt utalt a kormány. Szuboticával azonban mostohán bánik úgy a kormány, mint saját képviselői is. öét országgyűlési képviselője &an ~ mondBftCSMEGYEl NAPLÖ •----- r. 1,1 ■' ■■..... boiicán ö. magyar színtársulat működését, nem a magyarság ügye és nem is érdekli -túlságosan a magyar közönséget. Mégis szóvá kell tenni az ilyen visszásságokat, mert az a felfogás, mely ezt az állapotot megteremtette, a város egész lakosságának ártalmára lehet. - ■ 1922. október 21. ják" a városházán, — de égjük sem tudott állami segítséget kieszközölni a színház felépítésére. Azonban maga a városi tanács sem tett meg mindent, amit megtehetett volna ebben a kérdésben. A színház felépítésének a kérdése, addig, amig nem’engedik meg Szu-A katasztrófák hazája Harminc halottja, nyolcvan sebesültje van az újabb romániai karambolnak A vasúti katasztrófák hazája Románia. A praliovai-híd kétszer egymásután szakadt le s mind a kétszer áldozatokat követelt. Alig .ocsúdott fel Románia abbQl a rémületből, a melyet ez a szerencsétlenség okozott, most újabb vasúti katasztrófa történt, amelynek számos halottja és sebesültje van. A gyulafehérvári koronázás után a Bucurestiből Constanza felé közlekedő 23. számú gyorsvonatot a sokutas miatt két szerelvénnyel indították útnak, mert a koronázásról haza utazók nagy tömegét másként nem tudták elszállítani. Dorubanda állomás mellett az először elinditott vonat mozdonyát valami defektus érfe és ezért kénytelen volt a nyílt pályán megállni. A másik mögötte haladó vonat miután a pálya szabadra volt beállítva, teljes sebességgel robogott ki az állomásból s bele futptt az előtte veszteglő személyvonatba. Az egész katasztrófa egy pár pillanat alatt történt. Az óriási nyomás következtében a második mozdony darabokra zúzta az előtte álló személyvonat két utolsó kocsiját, a többi kocsi pedig kisiklott’ és egymásra torlódott. A koronázás ünnepéről hazamenő utasok között pánik tört ki és az összezúzott kocsik romjai közül veiőtrázó sikolyok és jajgatások hallatszottak % ' V A jelentések szerint a constanzai katasztrófa méretei sokkal nagyobbak, mint az első percben láthatók voltak. A pályatestet teljesen elfedik a vagonok roncsai és csak óriási erőfeszítésekkel tudják a romok alatt vérző sebesülteket kimenteni. A katasztrófa színhelyén a legkétségbeejtőbb jelenetek játszódnak le. Egy anya félőrülten gyermekeit hívogatja, munkások a felismerhetetlenségig eltorzult holttesteket vonszolnak elő. Sokáig egyetlen orvos látta el az eiső segélyt, mig Constanzából újabb mentő-akció nem érkezett. A halottak eddig megállapított száma óráról-órára, emelkedik. Eddig harminc halottat és nyolcvanöt sebesülte tßlla pitot fák meg. Az áldozatok javarészt cónstanzai kereskedők és hivatalnokok. A CFR. vezérigazgatósága a katasztrófáról hivatalos jelentést adott ki és a vezérigazgató nyilatkozatában a vasúti személyzetet nagyfokú gondatlansággal vádolja. Egyelőre szó sem iehet, hogy a fontok fővonalon a közlekedés újra meginduljon. Bukaresti jelentések szerint a koronázás után Jassyban is vasúti szerencsétlenség történ*:, ez azonban ki 5Sebb méretű a eonstanzai-nál, Üres boltokban sírnak a kereskedők A dinár áremelkedése a kamatot emeli t- Megszűnik a hitei, nem vásárolnak a vevők Pénteken délelőtt, amikor legjavában állt a hetipiac, bementem egy piactéri előkelő férfidivatüzletbe. Amikor benyitottam, az üzlettulajdonos és a személyzeten kívül egy árva lélek sem tartózkodott a boltban. Az üzlettulajdonos a Cassa jelzésű asztal előtt ült és egy levelet olvasott, a segédek szemmel láthatóan nagyon unatkoztak. — Eljöttem érdeklődni, hogy miben nyilvánul az Önök üzletében a dinár emelkedésének hatása? A kereskedő, bár kétségtelenül szívesebben látta volna, ha vevő nyitja rá az ajtót, készségesen adott felvilágosításokat. — Ma hetipiac van — mondotta — és egész bevételünk száz dipár. Ennyit árultunk az egész hetipiacon, pedig hirdettük, hogy húsz százalékos engedményyel adunk minden árut és ezt nem csak hirdetjük, de valóban adjuk is. Nincs pénz és nincs vevő. Mi a bevásárlásainknál egyáltalában nem érezzük semmiben sem a dinár emelkedésének hatását, mert hiszen egy fillérnyi devizát nem kaphatunk a megjavult dinárunkért. Devizát nem adnak, árut nem engednek be. nincs tehát semmi okunk, hogy örüljünk a dinár áremelkedésének. — Egy hatását azonban már érezzük annak, hogy javult a pénzünk. A bankok mindenkinek felmondták, vagy redukálták■ a hitelét, hitelről beszélni sem lehet. Megmutatja a kezében tartott levelet. amelyben az egyik és még hozzá szolidabb fajtájú bank értesíti a kereskedőt, akinek bomtása kétségen felüli, hogy tekintettel a feszült pénzügyi helyzetre, fennálló tartozása után évi 8 százalék kamatot, ezenkívül havonként 2 százalék hiteljutalékot és negyedévenként 2 százalék forgalmi jutalékot számítanak a legnagyobb forgalom után. —• Ez, — mondja a kereskedő, — negyven százalék, amihez nem jön más, mint a kezelési költség, könyvelési költség és levelezési dij. Vevő nem jön a boltba, honnan vegyünk hát pénzt. De ez nem csak a mi szakmánkban van igy, hanem minden más szakmában is. Egy készruha kereskedő nyolc nap alatt egy öltözet gyermekruhát adott el és bevett összesen 3000 koronát. A rőfös-szakmában hasonló a helyzet. Miután ilyképp kitapasztaltam a dinár emelkedésének hatását a detail üzlet terén, elmentem egy fűszer nagykereskedő céghez. A cég főnöke irodájában fogadott és előzékenyen megadott minden felvilágosi tást, —■ A tőzsde nem akceptálja a dinár emelkedését. Számításokat tettünk az angol font arbeitrage-ára. A dinár mai jegyzése szerint az angol fontnak 800 koronába szabadna kerülni és 1070—1100 korona az ára. A többi devizánál sem más a helyzet. Külföldről nem hozhatunk be árut. Olaszországból gyarmatárut szereznénk be, ha lehetne, Angliából lakkot, firniszt hoznánk be, Hollandiából nyers anyagot, Németországból kémiai anyagokat, de hozzá sem fogunk ahhoz, hogy devizát szerezzünk. — A nagykereskedelem helyzete Suboticán rendkívül súlyos, mert a város elvesztette azokat a környékbeli községeket — Kelebia. Kisszállás, Mélykút, Kunbaja, Madaras, Bács-A!más, Katymár, Rigyica, *— ahonnan állandó és nagy, vevőközönség rekrutálódott. Ami megma-; radt, az nagyon kevés és annak is’ egjt része Verbászra, Novisadra gravitál. Verbászon öt nagykereskedő cég dolgozik, utazókkal. — A vevők különben is tartózkodók és áresést várnak. /A kereskedelem helyzete itt általában igen nehéz, de fokozottan az a nagykereskedelem helyzete. Elmond egy esetet. Két vagon — elég olcsó — rizs vétele van Triesztben. Hogy ezt behozza, be kellene nyújtania egy kérvényt a Narodna Bankához, ahonnan az tovább men-, ne a szociálpolitikai és a pénzügy-, minisztériumhoz. Ez olyan hosszadalmas procedúra, hogy inkább lemondok a két vagon rizs behozataláról, ami pedig nagyon el kelne. Mindehhez jön a pénzszűke, ami egyre jobban és veszedelmesebben érezteti hatását. Az egész kereskedelem hihetetlen nehézségekkel küzd és minden igye* kezeire szükség van, hogy nagyobb bajokat megakadályozzunk. Most útban vari- a devizadiktátor* hogy tanulmányozza a devizarendeletek hatását. Suboticán üres boltok: és panaszkodó kereskedők yáriák, Franciaország nem tárgyalja Bradbury jóvátéíeli javaslatát Parisból jelentik: A „Petit, Journal" jelentése szerint a francia kormány nem is válaszol Bredduty jóvátételt javaslatára. Pcincáré miniszterelnök szerint ez a. Jíérdés nem is tartozik a jóvátétel i bizottságra, hanem a francia! kormányra. Ezért Birthoa azt Jogja indítványozni, hogy a jóválételi bizottság ülésén ne is tár-; gyalják Bradbury javaslatán A; francia külügyminisztériumban^ (egyébként csütörtökön hosszasan* tanácskoztak a német péhzügyíj reform és Németország gazdasági ellenőrzésének kérdéséről. Meg-' állapították, hogy Németországgal szemben messzemenő szankciókról nincs szó. Rejtélyes áthelyezések A vrsaci középiskolák tanárainak titokzatos elbocsátása Az idei tanévben a vrsaci reálisa kola tanárait kivétel nélkül elbocsá-; tották, felfüggesztették, vagy áthelyezték. Az iskola személyzetéből nem maradt más a helyén, csakj Marczekits Lázár igazgató, akit nem, régiben neveztek ki az intézethez. ■ A tanárok elbocsátása a vrsaci közönség körében kínos feltűnési' keltett. Az érdekelt tanárok, akik el-, csapatásukról miniszteri ukázt kap-, tak, a miniszteri rendelettel szemberí tehetetlenek voltak, s azt tudomásul* vették. Az egyik elbocsátott tanár Bútorka Szávó, aki már régebben működik| Vrsacon s akit az idén nyugdíjba^ küldtek, mégis érdeklődni próbált Beogradban a közoktatásügyi minisztériumban. hogy miért száműz-* ték a katedrájáról. Ott nagy meglepetésére arról értesült, hogy a nyug-j díjazást az ö saját kérelmére rendel* ték el. Minthogy Bútorka a nyugdi-j jaztatása iránt soha kérelmet nemi terjesztett elő, ügyének felülvizsgá-j latát kérte a minisztériumtól. A többi elbocsátott és áthelyezel^ tanár most szintén érdeklődik a minisztériumban, mert valószínűnek! tartják, hogy valaki az ö nevükben^ is kérvényt adott be. amelyet a mi-, r.isztérium aztán jóhiszemüleg e!in-, tézett. Tanügyi körök és a vrsaciak érdeklődéssel várják, hogy megália-: pitják-e annak a titokzatos idegennek kilétét, aki exisztenciákat tett tőnkre,
