Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-20 / 287. szám

/j§4. ÖKföl BÁCSMEGYEf NAPLÓ 1Ö22. «1 Le-a kalappal!.., kaíapíbUtb^n .; 'Bementem egy? főutcái női kalap­­üzletbe. .:';V "Két hölgy volt benn éppen és mind.'a kettő kalapokat próbált. #Az egyik1'— alacsony és molett, úgy huszonnyolc és negyven között, lány —. szürke fejbehuzó sapkát próbál. Nagyon tetszik neki. * A másik — magas és szintén mó­léit, halántékokra fésült fényes fe­kete hajjal, iigir negyven és huszon­nyolc év között, asszony — harago­san néz a kis kövérre, aki tulhosz­­szu ideig illegett fején a kokett acél­­szürke, szalagcsokrokkal díszített sapkát. — Azt a sapkát én már megvettem •—. mondja olyan hangon, amelyből ki. lehetett érezni a mélységes meg­vetést a kjs kövér iránt. ■i — Igen?! — mondta a kis kövér és lesújtó pillantással végig mérve az impozáns külsejű idegen hölgyet, lerántotta fejéről az acélszürkét s la pultra tette: tessék! Az impozáns nő kezdte most fe­jére huzgálni a fejbehuzó acélszür­két, kifizette az árát és távozott. A kis kövér már előbb elviharzott az üzletből. Egyedül maradtam az üzlct-íulaj­­donosnővel. —• Szcrtnék valamit megtudni a kalapdivatról. — A lapba akarja megírni? Írja meg, hogy nekünk van párisi kala­punk. Igazi, hamisítatlan párisi ké­szítmény. (Hátrafordul a kis kiszol­gáló lány, felé) Gizi, hozd ide azt a ; katulyát, amelyikben a párisi kalap van. Gizi előcipel egy elegáns fehér, kerek skatulyát és leteszi a pultra. A tulajdonosnő szertartásos ün­nepélyességgel felemeli a skatulya tetejét és előkerül egy fejbehuzó sapka, fekete pannból, ezüst rózsák­kal, szalagból készítve. A tülajdonosnő elém tartja és csak ennyit mond: — Cuki! Közben Giziké már egy másik pá­risi skatulyát is az asztalra helye­zett. Ebből szintén fejbehuzó sapka ke­rült elő: bordó barna selyembár­sony, ottománnal díszítve. —. Kérem, -» mondja valóságos extázisbán a tulajdonosnő, ezek isteni csudák, nem is kalapok, — Mi ezeknek az ára? — Ne is kérdezze. Itt az eredeti számla, — előmutatja a párisi szám­lát, — eredeti ár, eredeti szám. minden eredeti: az ára 2000 dinár! — Es mi általában a kalapok ára? — Száz dinártól fölfelé, — 2000 dinárig. — Es csak a íejbehuzók a divato­sak? — Nem, a nagy lapos kalapok is nagyon divatosak, fekete velour elő­fon, crepp-georgettel díszítve és gyönggyel. Mutatott néhány valóban szép ka­lapot, a legapróbb részletekig el­magyarázta, hogy miből készült, — Tehát 100 dinártól 2000 diná­rig. Most már csak azt szeretném tudni, hogy, olcsó-e, vagy drága a kalap meg a sapka? Mindenesetre le a kalappal a sze­gény férjek előtt, akik kénytelenek lesznek kiizzadni az uj »fejbehu­­zók«-ért a kettőezer dinárokat. Egyébként legcélszerűbb volna, ha az olcsósági hullám elmúlásáig drága hölgyeink követnék inkább a nagyszerű jelszót: Le a kalappal!; Uj kormányválsággal fenyeget az elnökválasztás A kormány többsége ellenzi fíibár újabb bázelnökségét A házelnöki tisztség betöltése még mindig nyílt kérdés és egyre jobban komplikálódik a helyzet. Ribar sze­mélyéhez ragaszkodnak Davidovics hívei, sőt presztízs kérdésből a de­mokraták jobb szárnya sem tágíthat nyíltan jelöltsége mellől. Az ellenzék felhasználva a helyzet fonákságát, tüntetőleg Ribar mellett óhajt sza­vazni, hogy ezzel is egy kormány­­párti elégedetlen személyén keresz­tül tüntessen a rendszer ellen, Zserjav dr. szociálpolitikai minisz­ter a Bácsmegyei Napló, munkatársa ott kijelentette, hogy úgy a demokratapártban, mint a kormányban nagyon sulyos a hely­zet, különösen azért, mert a de­mokratapárt szolidaritási okokból újból Ribart fogja jelölni. Mint Rcogradból jelentik, csütör­tökön délelőtt 10 órakor, á parlament ülése előtt Pasics miniszterelnök hosszabb tárgyalást folytatott Davi­dovics Ljubával, a demokratapárt el­nökével az elnökválasztás kérdésé­ről, Davidovics kijelentette, hogy' pártja Ribar jelöltségéhez ragaszko­dik. Pasics erre hosszasan kifejtette véleményét és azt az óhaját fejezte ki, hogy a kérdést békés megegye- Izés utján rendezzék. Davidovics a tanácskozás után azonnal a demokrata pártba ment, a hol azonnal ülést rögtönöztek. Davi­dovics itt előadta Pasics véleményét, aki kijelentette, hogy' Ribar újabb je­löléséből kabinetkérdést csinálna, Er­rr MACHIAVELLI *) 1 II. Azok az ellenmondások, amelyek Machiavelliben feltűnnek, az ö egyéni természetében és Olaszor­szág általános állapotaiban gyöke­reznek. Machiavelli átmeneti korban élt. Fiatalságának évei alatt Firenze Köztársaság volt. Ennek a szellemé­ben élt Machiavelli. Republikánus volt s köztásasági vonzalmát állító­lag egész életén át megőrizte, akkor is. amikor a köztársasági eszme már lejárt, akkor is, amikor a Medi­ciek hosszú száműzetés után vissza­tértek, hogy Firenzében ismét ural­kodjanak. A köztársaság alatt állá­sát (1498—1512) magas röptű mű­ködésével, követi küldetéseivel, poli­tikai jelentéseivel híressé tette. So­kat tapasztalt és sokat tanult. Meg­ismerte a firenzei politikai élet gaz­dag fejlődését. A nemesi és az ön­kény uralom, a középrend és a pro­letárok harcai, a fél'és az áidemo­­krácia, egy-egy családnak politikai felsöbbsége és a teokrácia gyors iramban váltakoztak. Azonban a köztársasági érzés 1492 után már változott. Hanyatlásnak indult. A francia, majd a spanyol betörések az olasz republikánus műveltséget sorvasztják. A barbárok lovainak a ,,.*) Az első közlemény a »Bácsmegyei ,'apló« f. évi október, hó I^-ík számában jelent üreg. ' * patkói csattognak a szép városok kövezett utcáin s még jobban burján­­zik a politikai bűn, a jellemtelenség, a hűtlenség, mint előbb. Maga Ma­chiavelli is nagy változáson megy át. 1512-ben a ravennai csatavesztés, után, amikor a Mediciek visszatér­tek, állását elvesztette s a sok szen­vedés és kínzás után, amely érte, elhatározta, hogy csatlakozik a Me­­diciekhez. Ö már tisztán látta, hogy a köztársaság élete csak puszta ver­gődés s hogy következik az abszo­lutizmussal átitatott nemzett kor­szak. Machiavelli tehát hűtlen lett a köztársasághoz és megírta — a fejedelmi abszolutizmus kódexét. Ilyen változás azonban nemcsak Machiavellivel, esett meg abban az időben. Most csak az a kérdés, Machiavelli miért lett eívtagadó? Önérdekből-e, vagy jobb belátásból? Machiavelli nem volt jellemtelen ember s a leg­több történetíró abban a felfogásban él, hogy Machiavelli a köztársasá­got bukott intézménynek tartotta, amelynek számára nem volt többé igazi föltámadás. Machiavelli nem jeliemtelenségből, hanem az idők ár­jának megíelelőleg cselekedett. Egy más körülmény még élesebben vilá­gítja meg politikai állásfoglalását. Machiavelli az idők hangulatának megfelelőleg erősen nacionalista volt. Soha semmi politikai ideái megvalósulására nem vágyott heve­sebben, mint a szétmarcangoit Olaszország egyesítésére. Semmi re hosszabb vita indult meg, amely azonban eredmény nélkül végződött. Végül is úgy határoztak, hogy be­várják, mig a radikálisok által kikül­dött háromtagú bizottság .érintkezés­be. lép a párttal. A radikális párt délután 3 órakor tartott újabb ülést, amelyen deklarációt fogadtak el, hogy az egész radikális párt az al­kotmány alapján áll. Ez. a határozat annak az akciónak az eredménye, amellyel, mint megírtuk, Pasics Pro­­tics fellépésének akarja útját szegni. Az elnökválasztás kérdésében meg­állapították, hogy a pártnak Ribar személye ellen nincs kifogása és őt nagyra becsülik, de zagrebi szerep­lése lehetetlenné tette, hogy újra megválasszák, elnöknek. Ellenben minden más demokrata jelöltre szí­vesen szavaznának. Davidovics két napig tárgyalt az ellenzék vezéreivel és megállapodott velük abban, hogy ha a radikálisok a demokratákkal megegyeznének Ribar elnöksége ellen, akkor az egész ellenzék és Davidovics hívei Ribarra fognak: szavazni. Ellenkező esetben, minden ellenzéki párt külön listával szavaz, mert az egyöntetű listában nem tudtak megállapodásra jönni. A második alelnöki széket, amelyet eddig a Spaho-párti Hrasz­­nica töltött be, a klerikálisok ma­guknak vindikálják és bizonyára meg is fogják kapni. Jelöltjük nevét még nem hozták nyilvánosságra, Főtárgyaid? a csboUcai Sorvéöjszékep Hajdú Sándor, Szőke Ferenc és fivéfe Szőke Sándor odaadással szentelték ma-! Kukat a lopás iparának. Rövid, idő lefo­lyása alatt nyolc helyen loptak. Loptak szilszkin bundától csecsemő fe­hérneműig és libától fűszeráru üzlet tel-! jes készletéig mindent.^ A nagyüzemü tolvajok felett csütörtö­kön tartotta meg a főtárgyalást a sznbo­­ticai büntető törvényszék Pavlovics; Ist­ván elnöklésével. A vádat Vaszüievics Ljuba állam­­ügyész képviselte. Hivatalból kirendelt védők Tordai Imre dr. és György Imre dr. voltak. A tettesek közül csak kettő került a; bíróság elé, Hajdú Sándor, és Szőke Sán­dor. Szőke Ferenc megszökött. Az elnök felsorolja'a vádakat: 1920. december havában ellopták: Pgrazsics', Boldizsár dr. törvényszéki orvos: tizezec dinár értékű szilszkin, bundáját. 1921. év decemberében: SzdlysP Albert-, tőj- loptak külömböző árukat. 1921. W deceittbérében Pollák Géza fütöházi fő-! nőktől loptak egy téli kabátot, 1921, íérjí októberében loptak' Spitzer■ Sándortól cse-| csemő fehérneműt. 1920. december 5-énj ellopták Schosszberger Herman télika-! bátját, 1920. év karácsony táján libákat; loptak Bröder LipóttóR 1920. novemberében Reimia Rerticstől? külömböző rtihanemüeket loptak: és vé­gül Gödi Rozália pacséri lakóétól szintén ruhanemüeket. A bizonyítási eljárás után a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint Hajdú Sándort egy évi, fogházra ítélte, 9 havi, vizsgálati fogság beszámításával, Szőke, Sándort, — tekintettel fiatal kofára, —\ hat havi fogházra Ítélték, amit’kitöltött­nek vett a bíróság. Demeter Ferenc, aki hat havi börtön­re volt elítélve, a Julius 9-ki amnesztia* alkalmával szabadult a szuboticai fog-: házból. Visszanyert szabadságát aríal használta fél, hogy sorozatos lopásokat követett el. Állandóan biciklit lopott. Kiszabadulása után" elment! Kisbpmok-i ra Berkes Lajoshoz, akitől «af az. ürüggyel csalta ,ki, a bicikli!ét^Qgx? majd; megjavítja. A biciklit elvitté, de, pem vit-. te többé vissza. Ezután Sárcsjtviés And­rás biciklijét kérte cl azza!, bogy kipjó­­bálja. A próba oly* alapos volt, hogy a gazdája soha sem látta többé biciklijét. sem fájt neki jobban, mint hazája feldúlt állapota, a francia és a spa­nyol barbárok uralma, nemzetének meghasonlottsága és azt kívánta, hogy ez az állapot szűnjön meg. De hogyan? Mi módon? Ki az a kiváló egyén, aki Itália romlott állapotát képes megszüntetni és szétdarabolt nemzetét egységbe bírja kovácsolni? Machiavellit ez a magas államférfim gondolat már a ravennai csata előtt foglalkoztatta s akkor tekintetéi Borgia Cézárra vetette. Azt hitte, hogy a nagy feladatra Borgia Cé­zár termett, ez a gyönyörű külsejű, bátor, vakmerő, eszes, ékesen szóló íérfiu. VI. Sándor pápa fia, akiben azonban a fényes tulajdonságok mellett gonosz hajlamok, romlott­ság, lelkiismeretlenség lakoztak. Borgia Ce.íAr a hozzá fűzött remé­nyeket nem váltotta be s a »nagy gouosztevő« Olaszországból elüzei­­ve, 1507-ben Spanyolországban meghalt. Mikor aztán a Mediciek Firenzébe visszatértek, Machiavelli politikai eszményének megvalósítá­sát R. Lorenzőtól várta, s bár ez a durva és kegyeden ember -a neki szánt szerepre még kevésbbé volt alkalmas, Machiavelli az II princet neki ajánlotta, hogy megtanítsa a kormányzás művészetére s felhívja Itáliának a barbároktól való felsza­badítására. Most van a legjobb idő arra, mondja, . . . Fői kell szabadí­tani Itáliát. Az elszakadt részeket egyesíteni kell. Most Itáliában min­dent keresztül lehet vinni, csak nem­zett hadsereget kell felállítani s; vissza kell verni a külföldi támadá­­sokat. A barbárok hatalma rothad, s Itália a felszabadítót ujjongva fo­gadja. Machiavelli elwáltoztatása tehát, reá nézve, a korviszonyok alapján, kedvezően magyarázható. De mi magyarázza meg azt, hogy Machia-, velli oltalmába vette azokat az ej;«,' kölcstelen, sőt gonosz elveket is, a melyeket kora fejedelmei uj birto­kaik megtartásában lelkiismereti dalás nélkül követték? Machiavelli, egyéni élete nem foglal magában semmi olyast, ami igazolná, hogy ő hasonló elvek szerint járt volna el. Életét e tekintetben tisztának ismeri; a történet, sőt mint Macavlay ki­emelte, az I! principe a polgári kö­telességekre vonatkozólag a legtisz­tább elveket, foglalja magában. Azonban rovására kell irnl, hogy nem csak az I! principében, hanem más munkáiban is hasonló elveket vall. Ebben a pontban Machiavellit fölmenteni nem lehet. Ebben őt bű­nösnek kell találnunk s kérdéses, hogy Machiavelli felelőssége ki­sebb-e azzal, ha azt állítjuk, hogy azokat a bűnös korszak hatása alatt tette a magáévá? Machiavelli lángelme volt, akit korszaka a politikai hitehagyás bű­nébe ejtett és gyönge, esendő halan­dó volt, akinek nem volt elég ereje ellenállani a romlott erkölcsi felfo­gásnak. Ebben áll az ő nagyságának a tragikuma, Tones Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom