Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-20 / 287. szám
/j§4. ÖKföl BÁCSMEGYEf NAPLÓ 1Ö22. «1 Le-a kalappal!.., kaíapíbUtb^n .; 'Bementem egy? főutcái női kalapüzletbe. .:';V "Két hölgy volt benn éppen és mind.'a kettő kalapokat próbált. #Az egyik1'— alacsony és molett, úgy huszonnyolc és negyven között, lány —. szürke fejbehuzó sapkát próbál. Nagyon tetszik neki. * A másik — magas és szintén móléit, halántékokra fésült fényes fekete hajjal, iigir negyven és huszonnyolc év között, asszony — haragosan néz a kis kövérre, aki tulhoszszu ideig illegett fején a kokett acélszürke, szalagcsokrokkal díszített sapkát. — Azt a sapkát én már megvettem •—. mondja olyan hangon, amelyből ki. lehetett érezni a mélységes megvetést a kjs kövér iránt. ■i — Igen?! — mondta a kis kövér és lesújtó pillantással végig mérve az impozáns külsejű idegen hölgyet, lerántotta fejéről az acélszürkét s la pultra tette: tessék! Az impozáns nő kezdte most fejére huzgálni a fejbehuzó acélszürkét, kifizette az árát és távozott. A kis kövér már előbb elviharzott az üzletből. Egyedül maradtam az üzlct-íulajdonosnővel. —• Szcrtnék valamit megtudni a kalapdivatról. — A lapba akarja megírni? Írja meg, hogy nekünk van párisi kalapunk. Igazi, hamisítatlan párisi készítmény. (Hátrafordul a kis kiszolgáló lány, felé) Gizi, hozd ide azt a ; katulyát, amelyikben a párisi kalap van. Gizi előcipel egy elegáns fehér, kerek skatulyát és leteszi a pultra. A tulajdonosnő szertartásos ünnepélyességgel felemeli a skatulya tetejét és előkerül egy fejbehuzó sapka, fekete pannból, ezüst rózsákkal, szalagból készítve. A tülajdonosnő elém tartja és csak ennyit mond: — Cuki! Közben Giziké már egy másik párisi skatulyát is az asztalra helyezett. Ebből szintén fejbehuzó sapka került elő: bordó barna selyembársony, ottománnal díszítve. —. Kérem, -» mondja valóságos extázisbán a tulajdonosnő, ezek isteni csudák, nem is kalapok, — Mi ezeknek az ára? — Ne is kérdezze. Itt az eredeti számla, — előmutatja a párisi számlát, — eredeti ár, eredeti szám. minden eredeti: az ára 2000 dinár! — Es mi általában a kalapok ára? — Száz dinártól fölfelé, — 2000 dinárig. — Es csak a íejbehuzók a divatosak? — Nem, a nagy lapos kalapok is nagyon divatosak, fekete velour előfon, crepp-georgettel díszítve és gyönggyel. Mutatott néhány valóban szép kalapot, a legapróbb részletekig elmagyarázta, hogy miből készült, — Tehát 100 dinártól 2000 dinárig. Most már csak azt szeretném tudni, hogy, olcsó-e, vagy drága a kalap meg a sapka? Mindenesetre le a kalappal a szegény férjek előtt, akik kénytelenek lesznek kiizzadni az uj »fejbehuzók«-ért a kettőezer dinárokat. Egyébként legcélszerűbb volna, ha az olcsósági hullám elmúlásáig drága hölgyeink követnék inkább a nagyszerű jelszót: Le a kalappal!; Uj kormányválsággal fenyeget az elnökválasztás A kormány többsége ellenzi fíibár újabb bázelnökségét A házelnöki tisztség betöltése még mindig nyílt kérdés és egyre jobban komplikálódik a helyzet. Ribar személyéhez ragaszkodnak Davidovics hívei, sőt presztízs kérdésből a demokraták jobb szárnya sem tágíthat nyíltan jelöltsége mellől. Az ellenzék felhasználva a helyzet fonákságát, tüntetőleg Ribar mellett óhajt szavazni, hogy ezzel is egy kormánypárti elégedetlen személyén keresztül tüntessen a rendszer ellen, Zserjav dr. szociálpolitikai miniszter a Bácsmegyei Napló, munkatársa ott kijelentette, hogy úgy a demokratapártban, mint a kormányban nagyon sulyos a helyzet, különösen azért, mert a demokratapárt szolidaritási okokból újból Ribart fogja jelölni. Mint Rcogradból jelentik, csütörtökön délelőtt 10 órakor, á parlament ülése előtt Pasics miniszterelnök hosszabb tárgyalást folytatott Davidovics Ljubával, a demokratapárt elnökével az elnökválasztás kérdéséről, Davidovics kijelentette, hogy' pártja Ribar jelöltségéhez ragaszkodik. Pasics erre hosszasan kifejtette véleményét és azt az óhaját fejezte ki, hogy a kérdést békés megegye- Izés utján rendezzék. Davidovics a tanácskozás után azonnal a demokrata pártba ment, a hol azonnal ülést rögtönöztek. Davidovics itt előadta Pasics véleményét, aki kijelentette, hogy' Ribar újabb jelöléséből kabinetkérdést csinálna, Errr MACHIAVELLI *) 1 II. Azok az ellenmondások, amelyek Machiavelliben feltűnnek, az ö egyéni természetében és Olaszország általános állapotaiban gyökereznek. Machiavelli átmeneti korban élt. Fiatalságának évei alatt Firenze Köztársaság volt. Ennek a szellemében élt Machiavelli. Republikánus volt s köztásasági vonzalmát állítólag egész életén át megőrizte, akkor is. amikor a köztársasági eszme már lejárt, akkor is, amikor a Mediciek hosszú száműzetés után visszatértek, hogy Firenzében ismét uralkodjanak. A köztársaság alatt állását (1498—1512) magas röptű működésével, követi küldetéseivel, politikai jelentéseivel híressé tette. Sokat tapasztalt és sokat tanult. Megismerte a firenzei politikai élet gazdag fejlődését. A nemesi és az önkény uralom, a középrend és a proletárok harcai, a fél'és az áidemokrácia, egy-egy családnak politikai felsöbbsége és a teokrácia gyors iramban váltakoztak. Azonban a köztársasági érzés 1492 után már változott. Hanyatlásnak indult. A francia, majd a spanyol betörések az olasz republikánus műveltséget sorvasztják. A barbárok lovainak a ,,.*) Az első közlemény a »Bácsmegyei ,'apló« f. évi október, hó I^-ík számában jelent üreg. ' * patkói csattognak a szép városok kövezett utcáin s még jobban burjánzik a politikai bűn, a jellemtelenség, a hűtlenség, mint előbb. Maga Machiavelli is nagy változáson megy át. 1512-ben a ravennai csatavesztés, után, amikor a Mediciek visszatértek, állását elvesztette s a sok szenvedés és kínzás után, amely érte, elhatározta, hogy csatlakozik a Mediciekhez. Ö már tisztán látta, hogy a köztársaság élete csak puszta vergődés s hogy következik az abszolutizmussal átitatott nemzett korszak. Machiavelli tehát hűtlen lett a köztársasághoz és megírta — a fejedelmi abszolutizmus kódexét. Ilyen változás azonban nemcsak Machiavellivel, esett meg abban az időben. Most csak az a kérdés, Machiavelli miért lett eívtagadó? Önérdekből-e, vagy jobb belátásból? Machiavelli nem volt jellemtelen ember s a legtöbb történetíró abban a felfogásban él, hogy Machiavelli a köztársaságot bukott intézménynek tartotta, amelynek számára nem volt többé igazi föltámadás. Machiavelli nem jeliemtelenségből, hanem az idők árjának megíelelőleg cselekedett. Egy más körülmény még élesebben világítja meg politikai állásfoglalását. Machiavelli az idők hangulatának megfelelőleg erősen nacionalista volt. Soha semmi politikai ideái megvalósulására nem vágyott hevesebben, mint a szétmarcangoit Olaszország egyesítésére. Semmi re hosszabb vita indult meg, amely azonban eredmény nélkül végződött. Végül is úgy határoztak, hogy bevárják, mig a radikálisok által kiküldött háromtagú bizottság .érintkezésbe. lép a párttal. A radikális párt délután 3 órakor tartott újabb ülést, amelyen deklarációt fogadtak el, hogy az egész radikális párt az alkotmány alapján áll. Ez. a határozat annak az akciónak az eredménye, amellyel, mint megírtuk, Pasics Protics fellépésének akarja útját szegni. Az elnökválasztás kérdésében megállapították, hogy a pártnak Ribar személye ellen nincs kifogása és őt nagyra becsülik, de zagrebi szereplése lehetetlenné tette, hogy újra megválasszák, elnöknek. Ellenben minden más demokrata jelöltre szívesen szavaznának. Davidovics két napig tárgyalt az ellenzék vezéreivel és megállapodott velük abban, hogy ha a radikálisok a demokratákkal megegyeznének Ribar elnöksége ellen, akkor az egész ellenzék és Davidovics hívei Ribarra fognak: szavazni. Ellenkező esetben, minden ellenzéki párt külön listával szavaz, mert az egyöntetű listában nem tudtak megállapodásra jönni. A második alelnöki széket, amelyet eddig a Spaho-párti Hrasznica töltött be, a klerikálisok maguknak vindikálják és bizonyára meg is fogják kapni. Jelöltjük nevét még nem hozták nyilvánosságra, Főtárgyaid? a csboUcai Sorvéöjszékep Hajdú Sándor, Szőke Ferenc és fivéfe Szőke Sándor odaadással szentelték ma-! Kukat a lopás iparának. Rövid, idő lefolyása alatt nyolc helyen loptak. Loptak szilszkin bundától csecsemő fehérneműig és libától fűszeráru üzlet tel-! jes készletéig mindent.^ A nagyüzemü tolvajok felett csütörtökön tartotta meg a főtárgyalást a sznboticai büntető törvényszék Pavlovics; István elnöklésével. A vádat Vaszüievics Ljuba államügyész képviselte. Hivatalból kirendelt védők Tordai Imre dr. és György Imre dr. voltak. A tettesek közül csak kettő került a; bíróság elé, Hajdú Sándor, és Szőke Sándor. Szőke Ferenc megszökött. Az elnök felsorolja'a vádakat: 1920. december havában ellopták: Pgrazsics', Boldizsár dr. törvényszéki orvos: tizezec dinár értékű szilszkin, bundáját. 1921. év decemberében: SzdlysP Albert-, tőj- loptak külömböző árukat. 1921. W deceittbérében Pollák Géza fütöházi fő-! nőktől loptak egy téli kabátot, 1921, íérjí októberében loptak' Spitzer■ Sándortól cse-| csemő fehérneműt. 1920. december 5-énj ellopták Schosszberger Herman télika-! bátját, 1920. év karácsony táján libákat; loptak Bröder LipóttóR 1920. novemberében Reimia Rerticstől? külömböző rtihanemüeket loptak: és végül Gödi Rozália pacséri lakóétól szintén ruhanemüeket. A bizonyítási eljárás után a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint Hajdú Sándort egy évi, fogházra ítélte, 9 havi, vizsgálati fogság beszámításával, Szőke, Sándort, — tekintettel fiatal kofára, —\ hat havi fogházra Ítélték, amit’kitöltöttnek vett a bíróság. Demeter Ferenc, aki hat havi börtönre volt elítélve, a Julius 9-ki amnesztia* alkalmával szabadult a szuboticai fog-: házból. Visszanyert szabadságát aríal használta fél, hogy sorozatos lopásokat követett el. Állandóan biciklit lopott. Kiszabadulása után" elment! Kisbpmok-i ra Berkes Lajoshoz, akitől «af az. ürüggyel csalta ,ki, a bicikli!ét^Qgx? majd; megjavítja. A biciklit elvitté, de, pem vit-. te többé vissza. Ezután Sárcsjtviés András biciklijét kérte cl azza!, bogy kipjóbálja. A próba oly* alapos volt, hogy a gazdája soha sem látta többé biciklijét. sem fájt neki jobban, mint hazája feldúlt állapota, a francia és a spanyol barbárok uralma, nemzetének meghasonlottsága és azt kívánta, hogy ez az állapot szűnjön meg. De hogyan? Mi módon? Ki az a kiváló egyén, aki Itália romlott állapotát képes megszüntetni és szétdarabolt nemzetét egységbe bírja kovácsolni? Machiavellit ez a magas államférfim gondolat már a ravennai csata előtt foglalkoztatta s akkor tekintetéi Borgia Cézárra vetette. Azt hitte, hogy a nagy feladatra Borgia Cézár termett, ez a gyönyörű külsejű, bátor, vakmerő, eszes, ékesen szóló íérfiu. VI. Sándor pápa fia, akiben azonban a fényes tulajdonságok mellett gonosz hajlamok, romlottság, lelkiismeretlenség lakoztak. Borgia Ce.íAr a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be s a »nagy gouosztevő« Olaszországból elüzeive, 1507-ben Spanyolországban meghalt. Mikor aztán a Mediciek Firenzébe visszatértek, Machiavelli politikai eszményének megvalósítását R. Lorenzőtól várta, s bár ez a durva és kegyeden ember -a neki szánt szerepre még kevésbbé volt alkalmas, Machiavelli az II princet neki ajánlotta, hogy megtanítsa a kormányzás művészetére s felhívja Itáliának a barbároktól való felszabadítására. Most van a legjobb idő arra, mondja, . . . Fői kell szabadítani Itáliát. Az elszakadt részeket egyesíteni kell. Most Itáliában mindent keresztül lehet vinni, csak nemzett hadsereget kell felállítani s; vissza kell verni a külföldi támadásokat. A barbárok hatalma rothad, s Itália a felszabadítót ujjongva fogadja. Machiavelli elwáltoztatása tehát, reá nézve, a korviszonyok alapján, kedvezően magyarázható. De mi magyarázza meg azt, hogy Machia-, velli oltalmába vette azokat az ej;«,' kölcstelen, sőt gonosz elveket is, a melyeket kora fejedelmei uj birtokaik megtartásában lelkiismereti dalás nélkül követték? Machiavelli, egyéni élete nem foglal magában semmi olyast, ami igazolná, hogy ő hasonló elvek szerint járt volna el. Életét e tekintetben tisztának ismeri; a történet, sőt mint Macavlay kiemelte, az I! principe a polgári kötelességekre vonatkozólag a legtisztább elveket, foglalja magában. Azonban rovására kell irnl, hogy nem csak az I! principében, hanem más munkáiban is hasonló elveket vall. Ebben a pontban Machiavellit fölmenteni nem lehet. Ebben őt bűnösnek kell találnunk s kérdéses, hogy Machiavelli felelőssége kisebb-e azzal, ha azt állítjuk, hogy azokat a bűnös korszak hatása alatt tette a magáévá? Machiavelli lángelme volt, akit korszaka a politikai hitehagyás bűnébe ejtett és gyönge, esendő halandó volt, akinek nem volt elég ereje ellenállani a romlott erkölcsi felfogásnak. Ebben áll az ő nagyságának a tragikuma, Tones Gusztáv
