Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-20 / 287. szám

. 2te 1922* október 20. Szuboficáí ügyek f t-Ag városi,. közigazgatásban nincs nevezetesebb esemény. Az ellátatla­nok, összeírását csütörtökön befejez­ték és a legközelebbi városi tanács­ülés már dönteni, fog a nyomoreny­­jhitő.1 akció további folytatása kérdé­sében. DobanovacsU Pál, főispánt e két végére várják haza, és igy a*vá-, Äközgyűlést nérnsókárá megtart-Az'.íé'^vHlain^s vönaí ^tésbi^btjkálafái , gyorsan halad­nak előre. A beállott, esős idő. ugyan faáírálta^a. az építkezés menetét Az eredeti tervek' szerint már november elsejére készen, kellett volna lenni a vonalnak. Eddig a határidőig nem készülhet el a pálya. Legfeljebb azonban csak néhány hetes késésről íéhet, szó és november végén, vagy legkésőbb december első napjaiban már megindnlhai a sđnđdri villamos. ' ,£} ' ■ .. , £ A vásárcsarnok kérdése is újból aktuálissá vált. A városi főmérnöki hivatal most ké­szíti azokat a terveket, amelyek sze­rint. az uj vásárcsarnokok épülni fognak. Eszerint egybeépített nagy, vásárcsarnokokat, terveznek, ame­lyekben azonban minden elárusítónak ■külön kis bódéja lesz. A csarnok az egyik oldalon nyitott lesz. A tervek szerint a gimnázium épülete előtt, a zsidó templom és, a Kakas-iskola közötti téren és a mostani gyümölcs­­piacon állítanák fel a vásárcsarno­kokat. > Most készült el az uj városi uhnuíató, amely kerületenkint magában fog­lalja a város minden utcáját a régi és az uj házszámjelzéssel, valamint minden ház telekkönyvi számának feltüntetésével. Az érdekes füzetben 25.000 szám és adat van és az ösz­­szeállitás Petrovics Koszta főmér­nök és Tornánál mérnök gondos munkája. A könyv házi használatra készült, de a fölösleges példányok 50 dináros árban kaphatók lesznek. Az uj házszámozás és utcaelnevezés előtt Subotica hetven utcájának nem volt száma. A mai állapot már lé­­.nyeges javulást mutat, mert az ut­­• cák rendezése és a házak uj számo­zása teljesen befejeződött. yétték a magas 'árfolyamról szóló je­lentéseket és így nem is adták, to­vább as erről szóló értesítést. Ez téri mészetesen csak kombináció, épp­úgy, mint ahogy csupán kombináció­nak vehetjük az ellentétes hírek kö­zött, a, 2.35-ös kurzusról szóló jelen­tést is.. \ A bizonytalan hírekre való tekin­­teítgl, a beogradi és zagrebi tözsdé­­kéif 'a devizaárfolyamok mai jegyzé­kében, tartózkodás tapasztalható. Az idegeit devizák kurzusai mindkét tőzsdén alig néhány pontot esett, a üti inkább a tegnapi és tegnap előtti zürichi javulásnak tudható be. A bel­földi tőzsdék mai árfolyamai még 2.IS—-2.20-as zürichi paritásnak felel­nek meg, tehát pénzügyi köreink még a héttői zürichi 2.30-as záróár­­folyamot sem eszkomptálták. Késő este lagrebból érkezeit nem hivatalos közlés megerősíti ä 3.10-es zürichi árfolyam hírét, Ll o* Ellentétes hírek a jutgo-Jnyrona zürichi kurzusáról 3*10—vagy 2‘35? Avlegkritikusabb napokban, amikor ’az egész ország gazdaság és pénz­ügyi körei feszült figyelemmel vár­ják, hogy milyen árfolyamot jelent a táviró Zürichből, váratlanul zavar állt be a tőzsdei hírszolgáltatásban úgy, hogy a mai napon sem berlini, sem bécsi, vagy budapesti jelentések alap­ján nem lehet a pontos és megbíz­ható kurzust megállapítani. A »Bácsmegyci Napló« a minden­napos szokáshoz híven már a déli órákban érdeklődött úgy Beograd­­ban, mint Zagrebban a zürichi árfo­lyam iránt, azonban a legellentéíe­­sebb híreket kaptuk mindkét oldalról. Egyik hir szerint a jugo-korona ár­folyama Zürichben csütörtökön 3,10 centimesre emelkedett, tnig a másik információ 2.35 kurzusról szól. A Bu­dapestről érkezett jelentés pontosan beszámol valamennyi idegen deviza zürichi árfolyamáról, csak a jugo-ko­­ronáról nem, hanem erre vonatkozó­lag a következőket közli a jelentés: A zagrebi deviza zürichi árfolya­mát sem a Bécsböl, sem a Ber­linből érkezett jelentések alap­ján nem lehet megállapítani. Ha a jugo-koronának az utóbbi na­pokban tapasztalt rohamos emelke­dését tekintjük, nem lehetetlen, högy yalóban 3.10-cn állt ma Zürichben a zagrebi deviza és éppen ezért úgy Berlinben, mint Bécsben tévesnek Százmilliós adóeltitkolást fedeztek fel Budapesten HiismBcSt budapesti kereskedő ellen indult meg az eljárás Budapestről jelentik: Néhány hét­tel ezelőtt az adódetektivek csoport­ja általános adóeltitkolási razziát in­dított, amely sikeres eredménnyel végződött, amennyiben igen sok tex­tiláru-nagykereskedő ellen terhelő adatok gyűltek össze. Az adóellenőr­ző-razziák folytatódtak és a napok­ban mintegy 100 millió koronás adó­­eltitkolásra jöttek rá a detektívek. Különösen a textilipari cégeknél tar­tottak újabb és általánosabb razziát és ekkor derült ki a nagyarányú adó­­eltitkolási manipuláció. Harmincöt iagy budapesti cégnél ugyanis egy­milliótól 7 millió koronáig terjedő adóeltitkolást találtak. A harmincöt cég közül 18 textiláru cég, akiknél adó eltitkol ási visszaélésnek jötték a nyomára, hanem- a vámilletékek ren­des befizetése körül is mulasztásokul; 'tapasztaltak. I Megállapították azt, hogy sokkal kisebb vámilletéket fizettek be; mint amilyen áru tényjeg érkezett. A vám­­illetékdijszabás ugyanis á különféle országokból érkező árukra más-más és a kereskedők eddig meg nem ál­lapított módon alkalmat találtak arra, hogy mindig a legolcsóbb vámtételt fizessék és ezzel csak az eddigi szá­mítások szerint is 40—50 millió kárt okoztak az államkincstárnak. A vám­tételek állítólagos visszaélésének nyomozása teljesen külön folyik az adóeltitkolási nyomozásoktól és csak az. adóeltitkolások vezettek rá ezek­re a visszaélésekre. , Néhány nap múlva valószínűen tfel­­jes részletességgel nyilvánosságra kerül a harmincöt budapesti cég százmillió koronás adóeltitkolási ügye. A kihallgatás napirenden van. Több nagyobb cégnél olyan arányú nak tiint fel az adóeltitkolás ügye, hogy könyveiket alaposabb vizsga látnák vetették alá és ekkor jötte! rá, hogy hamis könyvvezetés folyik Ezeknél a cégeknél a könyveket" le foglalták és magánokiráthamisitá: címén külön bűnvádi eljárást is indi tanuk ellenük. kevéssé ismeri a vajdasági magyar közönség,. mint ahogy nem ismeri ennek a területnek természeti szép­ségeit. Újabban a topolsicai. szanató­rium révén kerül bele az itteni ma­gyarság tudatába és érdeklődésébe a szlovén föld. Ide, ebbe a szanató­riumba küldik gyógyulásra, enyhü­lésre az SHS. királyság munkásbiz­­tositó pénztárai a tüdőbeteg munká­sokat, a természet erői, a tiszta le­vegő, a kék hegyeket kosZorüzó zöld fenyvesek és a gondos orvosi ápolás a munka harcának számos rokkant­­ját adta már vissza egészségesen a társadalomnak. Néhány hónappal ezelőtt még meg­lehetősen zilált állapotok uralkodtak a topolsicai szanatóriumban. A hoz­záértést nemzetiségi gyűlölködéssel akarták pótolni. A volt főorvos előtt nem a beteg állapota volt a fontos, hanem az, hogy aki gyógyulni ment Topolsicára a szanatóriumba, tudja-e az államnyelvet. A tuberkulózist is az államnyelvhez való jártassághoz kötötték s minthogy sokan mertek betegek lenni, anélkül, hogy az állam­nyelvben kellő jártasságra tettek volna szert, ezeknek nem gyógyu­lást, hanem szenvedéseik fokozását jelentette a Topolsicán eltöltött idő. Azoknak a betegeknek a helyzete sem volt azonban Irigylendő, akik meg tudtak felelni a szanatóriumi ve­zető főorvos nyelvi kívánalmainak. A topolsicai szanatóriumban a felüle­tesség, hozzá nem értés, rendetlen­ség uralkodott s ez megbosszulta magát a szegény betegeken. A volt vezető főorvost azóta fel­váltották (valószínűnek tartjuk, hogy magasabb állásba léptették elő) a je­lenlegi főorvos dr. Szayics (becske­­reki származású ember) a beteget te­kinti csak s nem politizál, hanem gyógykezel, hozzáértéssel, fáradsá­got nem ismerő kitartással. Az ő és dr 1 Stampar közegészségügyi minisz­teri osztályfőnök érdeme, hogy a A kikurált szanatórium A gyógykezelés többet hasznai a betegnekmint a politika A topolsicai szanatórium ezetocf és most Szlovénia népéi, problémáit épp oly \szanatorhim meggyógyult, liogy min­denütt rend, tisztaság van, .hogy a szellem megváltozott s most törőd­nék a beteggel. Az eredmény nem-is maradt el. A régi rezsim alatt talán tökéletesebb volt a nyelvi egység a szanatórium ápoltjai közt, ellenben feltűnően -sok yolt a halálozás, ma békés, egyetértésben élnek a külöm­­bözo 'nemzetiségű betegek, senki se ellenőrzi milyen nyelvén sóhajtoz­nak, beszélgetnek de viszont lénye­gesen megjavult a gyógyulási arány. Egyre többen és többen hagyják el a szanatóriumot gyógyultan, vidáman, életerővel telten, akik súlyos betegen kerültek oda. A szanatórium ma az ország hasonló intézményei közt első helyen ál!, s vetekszik a hires euró­pai szanatóriumokkal. A szanatórium egyik betege irja hozzánk küldött levelében a követ­kezőket: »Mi a topolsicai tüdőszanatorium betegei, akik egykor a társadalom hasznos munkásai voltunk, s újra ažok kívánunk lenni, kötelességünk­nek tartjuk szenvedő társainknak odanyujtani a reménység zöld ágát s megmutatni, hogy, íme van segít­ség.« A topolsicai szanatórium állami in­tézmény s a közönség bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul, hogy íme van állami intézmény, a mely kifogástalanul működik s amely otthont, gyógyulást, uj erőt ad azok­nak, akik megrokkannak a munká­ban, amellyel az államot és a társa­dalmat szolgálták; (St.) apetitorium a legkellemesebb ízű, étvágy- és gyomorjavitó, Kapható egyedül PÍNTÉR FEREíiC Szt. József gyógyszertárában a nagytemplom mellétt» oyd George beszédének hatása a mohamedán népekre Londonból jelentik: Uoyd George, manchesteri beszéde a dominionok •; ban és Indiában rossz vért szült. Az Independance nagyon, élesen támad­ja Lloyd Georgeot, egyenesen azzal: vádolja, hogy háborút akart felidéz-! ni, amelybe á koronatartományokat is belevonta volna. Mint Párisból jelentik, dZ angora fi kormánynak azt jelentik Kabulból,, tömegtüntetések voltak Lloyd Geor­ge beszéde ellen. Az afganisztáni; emir az általános hangulatra való! tekintette! kénytelen volt megígérni,; hogy erélyesen fog tiltakozni a mi­niszterelnök nyiatkozatai miatt. Te­­heránból hasonló jelentés érkezett; Angorába. Ez a hir úgy. szól, hogy a perzsa kormány sajnálkozását fogja kifejezni a londoni külügymi­nisztériumban a manchesteri beszé­den. jí Ellátatlanok közt A nyomor és az éhség karavánja a sznboticai városházán A városháza első emeleti folyosóján a közgyűlési terem előtt szomorú csoport“ tolong napok. óta. Benn szigorú urak so-­­rozzák be a türelmes várakozókat nagy. ivekbe, az ellátatlanok listájára, künn: félő aggodalommal várják a nincstelenek! a döntést, ami nekik meleg falatot, elvi­selhető telet jelent. A nyomor szerén-1 esetlen karavánja esészen furcsa szomo­rúságot áraszt itt ti közgyűlési térén? pa» zár előcsarnokában, ahol máskon .ele-! gáns urak és módos gazdák' szokta? vi­tázni a Városi politikáról Most megfakul az egész közgyűlési te­rem a lerongyolt tömeg szomorú szüf-i kesékében.' Az ellátatlanok összeírásának! utolsó napja ez, ma csak azokat Veszik] fel a névjegyzékbe, akik eddig nem je­lentkeztek. Ijes'ztő kép, hogy mennyi a; kimaradottak száma, Egy kisebb fajta! népgyülést is. lehetne ennyi emberrel tar-, tani. Elkeseredett, vádoló népgyülés len­ne, a sorsuk miatt való lázadozás, a két-; ségbeesett elkeseredés itt ég ezeknek az.; egyébként türelmes, a szenvedések állal mar megtart emberek szemében és itt tfujkál a szavukban. Nagyrészt asszonyok állnak hossztl sorban a folyosón. Nagykendős, véznái beteges külvárosi asszonyok, akiknek i fiatalságát hamar felőrölte a gond és a nyomor és most megöregedve, megtör­ve csodálatosan hasonlítanak egymáshoz* Sok köztük az öreg, tipegő anyóka és az öregek szomorú óceánjában, mint lázadozó) hullám egy-egy fiatalabb hadiözvegy*,. Ezek a hangosabbak, követelőbbek, ők] érzik csak valójában, liogy milyen szöfXj nyii igazságtalanság a sorsuk, amely ide-! kergette őket. Koldussorba. Sokkal keve-j sebb a férfi: aggok, rokkantak és beteg­­munkanélküliek, akik szégyenkező önét-] zettel állnak a koldussorban. A szegénység csak panaszkodni tud éáfj a panaszok hulláma hömpölyög a szélesé folyosón. Egy elhagyatott öreg asszony] kétségbeesve siránkozik: — Nincs otthon a télire, semmi. “Ha leg-, alább kis lisztet kapnék úgy kenyerejüf volna. Meleg ételre, húsra úgysem gon­dolok, hónapok óta nem volt meleg falat’ a számban. Néhány uriházhoz jártam azal előtt, ahoi fiatalkoromban mosóné vol- ] tarn, ott kaptam kis meleg ételt, kávét,’ mindig. Amióta beteg vagyok és nemj tudok kijárni, megszűnt ez is. Most' is] csak azért keltem fel, hogy itt kis lisztre; írassam fel magam. De mi lesz a fával?! Uram Istenem, megfagyok a télen. ) Helybenhagyólag bólintanak a körül» álló öregasszonyok, soknak ugyanez a;' sorsa. Mindegyik megtoldja még egy-egy( panasszal az öreg nénike szavait És a] lemondó panaszok monoton kórusába*) mint a lázadás süvít bele egy fiatalabb hadiözvegy szava: — Sohse koldultam még — mondja — és most már erre a sorsra jutok. Amis'] ,|z uram .élt, becsületesen megéltünk aj!

Next

/
Oldalképek
Tartalom