Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-20 / 287. szám
. 2te 1922* október 20. Szuboficáí ügyek f t-Ag városi,. közigazgatásban nincs nevezetesebb esemény. Az ellátatlanok, összeírását csütörtökön befejezték és a legközelebbi városi tanácsülés már dönteni, fog a nyomorenyjhitő.1 akció további folytatása kérdésében. DobanovacsU Pál, főispánt e két végére várják haza, és igy a*vá-, Äközgyűlést nérnsókárá megtart-Az'.íé'^vHlain^s vönaí ^tésbi^btjkálafái , gyorsan haladnak előre. A beállott, esős idő. ugyan faáírálta^a. az építkezés menetét Az eredeti tervek' szerint már november elsejére készen, kellett volna lenni a vonalnak. Eddig a határidőig nem készülhet el a pálya. Legfeljebb azonban csak néhány hetes késésről íéhet, szó és november végén, vagy legkésőbb december első napjaiban már megindnlhai a sđnđdri villamos. ' ,£} ' ■ .. , £ A vásárcsarnok kérdése is újból aktuálissá vált. A városi főmérnöki hivatal most készíti azokat a terveket, amelyek szerint. az uj vásárcsarnokok épülni fognak. Eszerint egybeépített nagy, vásárcsarnokokat, terveznek, amelyekben azonban minden elárusítónak ■külön kis bódéja lesz. A csarnok az egyik oldalon nyitott lesz. A tervek szerint a gimnázium épülete előtt, a zsidó templom és, a Kakas-iskola közötti téren és a mostani gyümölcspiacon állítanák fel a vásárcsarnokokat. > Most készült el az uj városi uhnuíató, amely kerületenkint magában foglalja a város minden utcáját a régi és az uj házszámjelzéssel, valamint minden ház telekkönyvi számának feltüntetésével. Az érdekes füzetben 25.000 szám és adat van és az öszszeállitás Petrovics Koszta főmérnök és Tornánál mérnök gondos munkája. A könyv házi használatra készült, de a fölösleges példányok 50 dináros árban kaphatók lesznek. Az uj házszámozás és utcaelnevezés előtt Subotica hetven utcájának nem volt száma. A mai állapot már lé.nyeges javulást mutat, mert az ut• cák rendezése és a házak uj számozása teljesen befejeződött. yétték a magas 'árfolyamról szóló jelentéseket és így nem is adták, tovább as erről szóló értesítést. Ez téri mészetesen csak kombináció, éppúgy, mint ahogy csupán kombinációnak vehetjük az ellentétes hírek között, a, 2.35-ös kurzusról szóló jelentést is.. \ A bizonytalan hírekre való tekinteítgl, a beogradi és zagrebi tözsdékéif 'a devizaárfolyamok mai jegyzékében, tartózkodás tapasztalható. Az idegeit devizák kurzusai mindkét tőzsdén alig néhány pontot esett, a üti inkább a tegnapi és tegnap előtti zürichi javulásnak tudható be. A belföldi tőzsdék mai árfolyamai még 2.IS—-2.20-as zürichi paritásnak felelnek meg, tehát pénzügyi köreink még a héttői zürichi 2.30-as záróárfolyamot sem eszkomptálták. Késő este lagrebból érkezeit nem hivatalos közlés megerősíti ä 3.10-es zürichi árfolyam hírét, Ll o* Ellentétes hírek a jutgo-Jnyrona zürichi kurzusáról 3*10—vagy 2‘35? Avlegkritikusabb napokban, amikor ’az egész ország gazdaság és pénzügyi körei feszült figyelemmel várják, hogy milyen árfolyamot jelent a táviró Zürichből, váratlanul zavar állt be a tőzsdei hírszolgáltatásban úgy, hogy a mai napon sem berlini, sem bécsi, vagy budapesti jelentések alapján nem lehet a pontos és megbízható kurzust megállapítani. A »Bácsmegyci Napló« a mindennapos szokáshoz híven már a déli órákban érdeklődött úgy Beogradban, mint Zagrebban a zürichi árfolyam iránt, azonban a legellentéíesebb híreket kaptuk mindkét oldalról. Egyik hir szerint a jugo-korona árfolyama Zürichben csütörtökön 3,10 centimesre emelkedett, tnig a másik információ 2.35 kurzusról szól. A Budapestről érkezett jelentés pontosan beszámol valamennyi idegen deviza zürichi árfolyamáról, csak a jugo-koronáról nem, hanem erre vonatkozólag a következőket közli a jelentés: A zagrebi deviza zürichi árfolyamát sem a Bécsböl, sem a Berlinből érkezett jelentések alapján nem lehet megállapítani. Ha a jugo-koronának az utóbbi napokban tapasztalt rohamos emelkedését tekintjük, nem lehetetlen, högy yalóban 3.10-cn állt ma Zürichben a zagrebi deviza és éppen ezért úgy Berlinben, mint Bécsben tévesnek Százmilliós adóeltitkolást fedeztek fel Budapesten HiismBcSt budapesti kereskedő ellen indult meg az eljárás Budapestről jelentik: Néhány héttel ezelőtt az adódetektivek csoportja általános adóeltitkolási razziát indított, amely sikeres eredménnyel végződött, amennyiben igen sok textiláru-nagykereskedő ellen terhelő adatok gyűltek össze. Az adóellenőrző-razziák folytatódtak és a napokban mintegy 100 millió koronás adóeltitkolásra jöttek rá a detektívek. Különösen a textilipari cégeknél tartottak újabb és általánosabb razziát és ekkor derült ki a nagyarányú adóeltitkolási manipuláció. Harmincöt iagy budapesti cégnél ugyanis egymilliótól 7 millió koronáig terjedő adóeltitkolást találtak. A harmincöt cég közül 18 textiláru cég, akiknél adó eltitkol ási visszaélésnek jötték a nyomára, hanem- a vámilletékek rendes befizetése körül is mulasztásokul; 'tapasztaltak. I Megállapították azt, hogy sokkal kisebb vámilletéket fizettek be; mint amilyen áru tényjeg érkezett. A vámilletékdijszabás ugyanis á különféle országokból érkező árukra más-más és a kereskedők eddig meg nem állapított módon alkalmat találtak arra, hogy mindig a legolcsóbb vámtételt fizessék és ezzel csak az eddigi számítások szerint is 40—50 millió kárt okoztak az államkincstárnak. A vámtételek állítólagos visszaélésének nyomozása teljesen külön folyik az adóeltitkolási nyomozásoktól és csak az. adóeltitkolások vezettek rá ezekre a visszaélésekre. , Néhány nap múlva valószínűen tfeljes részletességgel nyilvánosságra kerül a harmincöt budapesti cég százmillió koronás adóeltitkolási ügye. A kihallgatás napirenden van. Több nagyobb cégnél olyan arányú nak tiint fel az adóeltitkolás ügye, hogy könyveiket alaposabb vizsga látnák vetették alá és ekkor jötte! rá, hogy hamis könyvvezetés folyik Ezeknél a cégeknél a könyveket" le foglalták és magánokiráthamisitá: címén külön bűnvádi eljárást is indi tanuk ellenük. kevéssé ismeri a vajdasági magyar közönség,. mint ahogy nem ismeri ennek a területnek természeti szépségeit. Újabban a topolsicai. szanatórium révén kerül bele az itteni magyarság tudatába és érdeklődésébe a szlovén föld. Ide, ebbe a szanatóriumba küldik gyógyulásra, enyhülésre az SHS. királyság munkásbiztositó pénztárai a tüdőbeteg munkásokat, a természet erői, a tiszta levegő, a kék hegyeket kosZorüzó zöld fenyvesek és a gondos orvosi ápolás a munka harcának számos rokkantját adta már vissza egészségesen a társadalomnak. Néhány hónappal ezelőtt még meglehetősen zilált állapotok uralkodtak a topolsicai szanatóriumban. A hozzáértést nemzetiségi gyűlölködéssel akarták pótolni. A volt főorvos előtt nem a beteg állapota volt a fontos, hanem az, hogy aki gyógyulni ment Topolsicára a szanatóriumba, tudja-e az államnyelvet. A tuberkulózist is az államnyelvhez való jártassághoz kötötték s minthogy sokan mertek betegek lenni, anélkül, hogy az államnyelvben kellő jártasságra tettek volna szert, ezeknek nem gyógyulást, hanem szenvedéseik fokozását jelentette a Topolsicán eltöltött idő. Azoknak a betegeknek a helyzete sem volt azonban Irigylendő, akik meg tudtak felelni a szanatóriumi vezető főorvos nyelvi kívánalmainak. A topolsicai szanatóriumban a felületesség, hozzá nem értés, rendetlenség uralkodott s ez megbosszulta magát a szegény betegeken. A volt vezető főorvost azóta felváltották (valószínűnek tartjuk, hogy magasabb állásba léptették elő) a jelenlegi főorvos dr. Szayics (becskereki származású ember) a beteget tekinti csak s nem politizál, hanem gyógykezel, hozzáértéssel, fáradságot nem ismerő kitartással. Az ő és dr 1 Stampar közegészségügyi miniszteri osztályfőnök érdeme, hogy a A kikurált szanatórium A gyógykezelés többet hasznai a betegnekmint a politika A topolsicai szanatórium ezetocf és most Szlovénia népéi, problémáit épp oly \szanatorhim meggyógyult, liogy mindenütt rend, tisztaság van, .hogy a szellem megváltozott s most törődnék a beteggel. Az eredmény nem-is maradt el. A régi rezsim alatt talán tökéletesebb volt a nyelvi egység a szanatórium ápoltjai közt, ellenben feltűnően -sok yolt a halálozás, ma békés, egyetértésben élnek a külömbözo 'nemzetiségű betegek, senki se ellenőrzi milyen nyelvén sóhajtoznak, beszélgetnek de viszont lényegesen megjavult a gyógyulási arány. Egyre többen és többen hagyják el a szanatóriumot gyógyultan, vidáman, életerővel telten, akik súlyos betegen kerültek oda. A szanatórium ma az ország hasonló intézményei közt első helyen ál!, s vetekszik a hires európai szanatóriumokkal. A szanatórium egyik betege irja hozzánk küldött levelében a következőket: »Mi a topolsicai tüdőszanatorium betegei, akik egykor a társadalom hasznos munkásai voltunk, s újra ažok kívánunk lenni, kötelességünknek tartjuk szenvedő társainknak odanyujtani a reménység zöld ágát s megmutatni, hogy, íme van segítség.« A topolsicai szanatórium állami intézmény s a közönség bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul, hogy íme van állami intézmény, a mely kifogástalanul működik s amely otthont, gyógyulást, uj erőt ad azoknak, akik megrokkannak a munkában, amellyel az államot és a társadalmat szolgálták; (St.) apetitorium a legkellemesebb ízű, étvágy- és gyomorjavitó, Kapható egyedül PÍNTÉR FEREíiC Szt. József gyógyszertárában a nagytemplom mellétt» oyd George beszédének hatása a mohamedán népekre Londonból jelentik: Uoyd George, manchesteri beszéde a dominionok •; ban és Indiában rossz vért szült. Az Independance nagyon, élesen támadja Lloyd Georgeot, egyenesen azzal: vádolja, hogy háborút akart felidéz-! ni, amelybe á koronatartományokat is belevonta volna. Mint Párisból jelentik, dZ angora fi kormánynak azt jelentik Kabulból,, tömegtüntetések voltak Lloyd George beszéde ellen. Az afganisztáni; emir az általános hangulatra való! tekintette! kénytelen volt megígérni,; hogy erélyesen fog tiltakozni a miniszterelnök nyiatkozatai miatt. Teheránból hasonló jelentés érkezett; Angorába. Ez a hir úgy. szól, hogy a perzsa kormány sajnálkozását fogja kifejezni a londoni külügyminisztériumban a manchesteri beszéden. jí Ellátatlanok közt A nyomor és az éhség karavánja a sznboticai városházán A városháza első emeleti folyosóján a közgyűlési terem előtt szomorú csoport“ tolong napok. óta. Benn szigorú urak so-rozzák be a türelmes várakozókat nagy. ivekbe, az ellátatlanok listájára, künn: félő aggodalommal várják a nincstelenek! a döntést, ami nekik meleg falatot, elviselhető telet jelent. A nyomor szerén-1 esetlen karavánja esészen furcsa szomorúságot áraszt itt ti közgyűlési térén? pa» zár előcsarnokában, ahol máskon .ele-! gáns urak és módos gazdák' szokta? vitázni a Városi politikáról Most megfakul az egész közgyűlési terem a lerongyolt tömeg szomorú szüf-i kesékében.' Az ellátatlanok összeírásának! utolsó napja ez, ma csak azokat Veszik] fel a névjegyzékbe, akik eddig nem jelentkeztek. Ijes'ztő kép, hogy mennyi a; kimaradottak száma, Egy kisebb fajta! népgyülést is. lehetne ennyi emberrel tar-, tani. Elkeseredett, vádoló népgyülés lenne, a sorsuk miatt való lázadozás, a két-; ségbeesett elkeseredés itt ég ezeknek az.; egyébként türelmes, a szenvedések állal mar megtart emberek szemében és itt tfujkál a szavukban. Nagyrészt asszonyok állnak hossztl sorban a folyosón. Nagykendős, véznái beteges külvárosi asszonyok, akiknek i fiatalságát hamar felőrölte a gond és a nyomor és most megöregedve, megtörve csodálatosan hasonlítanak egymáshoz* Sok köztük az öreg, tipegő anyóka és az öregek szomorú óceánjában, mint lázadozó) hullám egy-egy fiatalabb hadiözvegy*,. Ezek a hangosabbak, követelőbbek, ők] érzik csak valójában, liogy milyen szöfXj nyii igazságtalanság a sorsuk, amely ide-! kergette őket. Koldussorba. Sokkal keve-j sebb a férfi: aggok, rokkantak és betegmunkanélküliek, akik szégyenkező önét-] zettel állnak a koldussorban. A szegénység csak panaszkodni tud éáfj a panaszok hulláma hömpölyög a szélesé folyosón. Egy elhagyatott öreg asszony] kétségbeesve siránkozik: — Nincs otthon a télire, semmi. “Ha leg-, alább kis lisztet kapnék úgy kenyerejüf volna. Meleg ételre, húsra úgysem gondolok, hónapok óta nem volt meleg falat’ a számban. Néhány uriházhoz jártam azal előtt, ahoi fiatalkoromban mosóné vol- ] tarn, ott kaptam kis meleg ételt, kávét,’ mindig. Amióta beteg vagyok és nemj tudok kijárni, megszűnt ez is. Most' is] csak azért keltem fel, hogy itt kis lisztre; írassam fel magam. De mi lesz a fával?! Uram Istenem, megfagyok a télen. ) Helybenhagyólag bólintanak a körül» álló öregasszonyok, soknak ugyanez a;' sorsa. Mindegyik megtoldja még egy-egy( panasszal az öreg nénike szavait És a] lemondó panaszok monoton kórusába*) mint a lázadás süvít bele egy fiatalabb hadiözvegy szava: — Sohse koldultam még — mondja — és most már erre a sorsra jutok. Amis'] ,|z uram .élt, becsületesen megéltünk aj!
