Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-12 / 249. szám

1922. szeptember 12. BACSMEGYEI NAPLÓ 3 oldal. Uj bankkal akarnak segíteni a Nemcsak a nagyipar és nagy­kereskedelem érzi súlyosan az egyre fokozódó pénzhiány hatását amely minden nagyobb vállalkozás megvalósulását meggátolja, hanem még sokkal súlyosabban érzi meg a kisiparos és a kiskereskedő. A tőkeszegény kisiparnak és kiske* reskedelemnek Iliiéire van szük­sége, mert enélkül nemcsak fejlő­désre, hanem üzemének folytatá­sára is képtelen. A kisiparosnak kiskereskedőnek minden akcióké­pességét megbénitja a hitel meg­szerzésének óriási nehézsége. A kisiparos vagy kereskedő, akinek vállalatához vagy üzemének fej­lesztéséhez akár csak a legjelen­téktelenebb hitelre volna szük­sége, ma képtelen hitelhez jutni. Vagy egyáltalán nem tudja a hitelt felhajszolni, vagy olyan uzsora-kamatot kell érte fizetni, amire képtelen. Ezeknek nyomasztó hatása alatt most érdekes uj terv merült fel kereskedői körökben, amely fő­képen a kisipar és kiskereskcddcm vcddmél tűzte ki célul. A még csak kezdő megbeszélések stádiumában levő terv szerint uj bankot kellene alapítani Suboticán, amelynek fő­­üzletága a kisiparnak és kiskeres­kedelemnek való hitelnyújtás volna. A kezdeményezők szerint az ilyen céllal megalakuló hitelinté­zet jó prosperálna és annak ala­pításában a nagytőkét képviselő gyáraknak és nagykereskedőknek is részt kellene venni. A kisipar és kiskereskedelem védelme meg­követeli a terv megvalósulását. Érdeklődéssel lehet várni, hogy a bankalapítás sikerülni fog-e és nem fogja-e megakadályozni a terv kivitelét épen a pénzhiány. Ä Duna áradása veszélyezteti a novisádi, zeniuni s beográdi kikotőmimkálatokaí Ä Duna vasárnap elérte Budapes­ten magasságban a 4 métert és azóta a kisebb-nagyobb ingadozásokkal ezen a szinten tart. A pesti és a budai) par­tokon a (hatalmasan áradó folyó min­denütt a raktárépületek lábát mossa hullámaival a rakodópartoknál. Dévényi jelentések újabb heves fel­hőszakadásokat közölnek Felsőausz­­íria hegyes vidékeiről!, igy ez uj ár­hullám közeledésének a beköszöntője. Ha az áradás az eddigi méretekben tovább emelkedik, a partok minde­nütt viz alá kerülnek. Budapesti jelentés szerint a rakpar­tokról a mozgatható tárgyakat sietve biztonságba helyezik. A hajósvállala­tok és a rakpartok minden előzetes figyelmeztetése ellenére sok százmil­liós károkat okozhat az áradás, ha csakugyan víz alá kerülnek a raktá­rak. A rohamos áradás meglepte a csepeli kikötő építkezéseit is, ahol a legnagyobb gyorsasággal kezdték meg a mentési munkákat. Még súlyosabb azonban a helyzet a Duna felső folyásánál vannak, igy azoknál az építkezéseknél, amelyek az áradás 'hamarosan, szinte közvet­lenül érte őket. Több mint kéti milliárd jugoszláv koronát érő kikötőmunkálat és építkezés sorsát fenyegeti a Duna rohamos és váratlan áradása. A bajor és a salzburgi, valamint a szlovenszkói hegyekből Iezunanó megdagadt áradatok készületlenül ta­lálták a építőket, mert még 10 nap előtt is a legnagyobb szárazság apasz­totta a vizeket. A német kikötők közül Regensbur got és a Deggendorf előtti uj német nagy kikötő előmunkálatait komoly veszedelem fenyegeti. Több osztrák Duna-kikötő is veszélyben forog, to­vábbá a dévényi, a pozsonyi és a ko­máromi kikötő is. Jugoszlávia Duna-kiköt3it is ko­moly veszély fenyegeti az áradás kö­vetkeztében. Novisadon, Zeujunban és Beogradban részben uj kikötök épülnek és más fontos partmunkák is folyamatban vannak. Ezek a nagyér­­tékü partmunkák a Duna további áradása esetén könnyen belesodród­hatnak az áradatba, az elhanyagolt bezdáni kikötőben pedig az ottreksdt hajók is kárt szenvedhetnek. A veszélyeztetett jugoszláv kikötők­ben is megtörténtek a szükséges óv­intézkedések. Az újságírók a terror ellen Protics Szioján a novisádi újságíró kongresszuson A kongresszus elítéli a felelőtlen elemek akcióit — Megalakult a Jugoszláv Újságírók Szindikátusa — Az újságíróknak nem kell több bankett Hétfőn "délelőtt 9 óra után nyitotta meg Smodelj alelnök az újságíró kongresszus harmadik napjának ülé­sét a novisadi városház dísztermé­ben. A gyűlés első szónoka Komadinics, a beográdi szekció elnöke volt, aki a vasárnap esti novisadi banketten tör­tént incidens ellen tiltakozásának adott kifejezést. Azt indítványozza, hogy a kongresszus az ellene intézett támadás miatt szakítsa félbe ülé­sezését és a határozatot terjesszék fel a kor­mánynak. Vinaver (Beograd) csatlakozik a javaslathoz és azt ajánlja, hogy a ha­tározat megszövegezésére bizottsá­got küldjenek ki. Jovanovics Voja (Beograd) a naci­onalista ifjak eljárását osztrák mód­szernek minősiti. Kijelenti, hogy a szerbiai újságírók meggyőződhettek arról, hogy a horvátországi esemé­nyek a tegnap este történtekben tel­jes igazolást nyertek. Presztics, a novisadi Jedinstvo szerkesztője hozzájárul a javaslat­hoz, de azt kívánja, hogy ítéljék el azokat az újságírókat is, akik Subo­­ticán helytelenül viselkedtek. Védel­mébe veszi a novisadi szekciót és visszautasítja azt a vádat, hogy a no­visadi hatóságok hibásak az incidens­ben. Szubótics, a Zastava munkatársa szintén védi a novisadi szekciót és hatóságokat. Szemrehányással illeti a beográdi szekció tagjait ,hogy olim­­puszi magaslatról beszélnek a novi­sadi szekcióról. Azt ajánlja, hogy először foglalkozzék a kongresszus a napirendre tűzött kérdésekkel és az­után határozzanak Komadinics javas­lata fölött. Ezután Smodelj elnök a vitát le­zárja és szavazásra teszi fel a kér­dést, hogy a kongresszus félbeszakít­sa, vagy folytassa-e munkáját. A gyűlés szótöbbséggel a kongresszus folytatása mellett dönt, mire áttérnek a napirendre, az újságírók szindiká­tusának megalakítására, amihez a kongresszus egyhangúlag hozzájárul. A határozat alapján Smodelj elnök megnyitja a Jugoszláv Újságírók Szindikátusának konferenciáját. Üd­vözli a jelenlevő Banjanm Jován no­visadi rendőrfőkapitányt. Az üdvözlés közepette lép be a te­rembe Protics Szioján,, az Ujságiró- Egyesület Suboticán megválasztott elnöke, aki a délelőtti vonattal érke­zett meg Beogradból. Proticsot a gyűlés zajos és lelkes ovációkkal fo­gadja. Smodelj elnök az újságírók nevé­ben üdvözli Proticsot, aki a követke­zőkben válaszolt: — Mint újonnan megválasztott el­nök, kötelességemnek tartom, hogy hozzászóljak a felmerült kérdések­hez, nehogy a jövőben vélemény el­térésre kerüljön a sor. Nézetem sze­rint az újságírók szövetségének két hivatásszerű feladata van. Az első, hogy az egyesület az újságírók anya­gi helyzetének előmozdításáról gon­doskodjék, a másik pedig az, hogy politikailag nevelje az újságírókat. A sajtó képviselői a közvélemény té­nyezői és a nép tanítói. Mivel pedig az újságírók oktatják a népet, kell, hogy bennük leginkább kifejlődjék a felelősség érzete. Nagy baj az, hogy az újságírók nálunk ezt még nem tudják és ezért kérem ujságiró-kol­­légáimat, hogy összhangban és meg­értéssel működjenek. Ha ez meglesz, úgy én leszek az első, aki azon fogok fáradozni, hogy az ujságirő-egyesü­­let minden erejével e két feladat el­éréséért sikerrel küzdjön. Kijelenti ezután, hogy, az elnöki tisztséget csak rö\id ideig tudja megtartani, majd felvilágosítást kér a Suboticán történt választásokról Kijelenti, hogy károsnak tartja az Újságíró-Egyesület centralizálását, de a jelen helyzetben természetesnek találja, hogy Beogradban legyen az egyesület székhelye, minthogy Beo­grad a jugoszláv politikai élet köz­pontja. Protics beszéde után Jovanovics beográdi újságíró kijelenti, hogy a Suboticán történt választást nem tartja szabályszerűnek, mert 91 dele­gátus nem szavazott. Dr. Tornánál, a zagrebi szekció ne­vében kijelenti, hogy Protics Szfo­­jannak elnökké történt választását a zagrebi szekció örömmel látja. A zag­rebi kiküldöttek azért tartózkodtak a szavazástól, mert elégedetlenek vol­tak a beográdi vezetőséggel. A vá­lasztást szekciójának nevében törvé­nyesnek ismeri el Protics Sztoján beszél ezután az ujságiróegyesület politikai céljairól. Az újságíróknak, — úgymond, — minden közölt szóért felelniök keli és küzdeniök kell a társadalmi előreha­ladásért, mert csak igy használhat­nak az államnak és az emberiségnek. KJicin Mita ezután bejelenti, hogy lemond alelnöki tisztségéről, hogy egy zagrebi újságírót választhassa­nak meg erre a tisztségre és kéri a zagrebiakat, hogy vegyenek részt a választásban. Smodelj elnök erre elrendeli az uj választást, melynek eredményekép­pen elnökké újra Protics Sztojánt, al­­elnökké Kovacsicsot (Zagreb és Smo­­deljt (Beograd), titkárokká Brozovi­csot (Zagreb) és Lamp'el Bélát (Su­­botica) választják meg. Ezután áttérnek a jövő évi kon­gresszus tárgyalására. Korkut Sahib nemzetgyűlési képvi­selő azt indítványozza, hogy az egye­sület vezetősége a jövőben kérje tel azokat a városokat, ahol kongresz szust tartanak, hogy ne rendezzenek diszebédeket és banketteket, mert az újságírók ezt fölösleges költekezés­nek tartják. A kongresszus ezután a szindiká­tus alapszabályainak kidolgozására bizottságot küld ki, melyre vala­mennyi szekció két-két tagot delegál. A bizottság tárgyalása alatt a kon­gresszus tovább folytatja ülésezését. A vasúti szabadj egyek ügyének tárgyalásával Korkut Sahib azt java­solja, hogy szabadjegyet csakis az egyes szekciók tényleges tagjai kap­hassanak. Hosszabb vita után elhatá­rozzák, hogy a központi választ­mányt bizzák meg e kérdés elintézé­sével. A választmány javaslatot dol­goz ki e kérdésről és közbenjár a kormánynál a javaslat teljesítése ér­dekében. A szindikátusi alapszabályok meg­állapítására kiküldött bizottság azt indítványozza, hogy a kongresszus a központi választmányt bizza meg az: alapszabályok kidolgozásával. Az indítvány elfogadása után a délelőtti? ülést az elnök bezárja. Diszebéd Délután két órakor diszebéd volt a' Mária királynő szállodában, melyet a) novisadi újságíró-szekció adott aj kongresszus résztvevőinek tiszteleté­re. Az ebéd során Hranilovics, a no­visadi szekció elnöke egyesülete ne­vében üdvözölte Protics Sztojánt és| a többi vendégeket. Kovacsics (Zag-i reb) köszönetét mond a novisadi fo-j gadtatásárt és köszönti HranilovicsoV az újságírók nesztorát. Protics Szto­ján a csehszlovák vendégeket üd­vözli. A délutáni ütés A kongresszus délután 3 órakocj Smodelj elnöklete mellett folytatja! ülését, melyen a következő határozati! javaslatokat fogadják el: 1. A Jugoszláv Újságírók Egyesü­lete a sajtószabadság érdekében fel­iratot intéz a kormányhoz és kéri,' hogy-szüntessék meg az ellenzéki la­pok állandó háborgatását. 2. Követeli az Újságíró-Szövetség,, hogy a vizsgálati fogságban levő hír­lapírókat ne zárják együvé a közön-\ séges bűnösökkel. 3. Az Újságírók Szövetsége elitéi minden, bármilyen oldalról jövő tá­madást, amit bármilyen hírlap ellene intéznek. Elitéit a közelmúltban a no­visadi Deutsches Volksblatt és a su­­boticai Hírlap ellen intézett támadá­sokat. 4. A Jugoszláv Újságírók Szövet­­sége megvetéssel és felháborodássáÍJ ítéli el a jugoszláv nacionalista ifjak-: nak vasárnap esti támadását, amit, minden ok nélkül az újságírók ban­kettje ellen intéztek. A szövetség kö­veteli, hogy vessenek véget a felelőt­len elemek támadásainak, akik ható-j sági oltalom alatt úgy az alkotmányt, mint az állam törvényeit lábbal tipor-] jak. A szövetség legerélyesebben kö­veteli, hogy a Narodna Odbrana és a\ nacionalista ifjúság terrorját szüntes­sék meg és biztosítsák minden állam-: polgár teljes politikai szabadságát,, meri csak az állam van hivatva arra, hogy az alkotmány és a törvényi megsértését megakadályozza és meg-\ torolja. E javaslatok elfogadása után az el-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom