Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-11 / 248. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1922. szeptember 11.

Piskulics Zvonimir azt hangoztatta, ,iogy azok, akik ilyen módszerrel dolgoznak, egyáltalában nem használnak az államnak, fíranilovics ni ég a csehszlovák újságírókat kő-1 tóöntötte, maid Komadinics, a beo- jj irádi szekció elnöke kijelentette, | aogy az egész incidenst a mai általános idegfességnek tulaj donit ja.

Tizenkét órakor a Vidovdán szerkesztője, Jevgyevics, újra bejött a terembe és Tvrtkovics Mirkót, a Beográdski Dnevnik szerkesztőjét, inzultálta. Dulakodás kezdődött, melyben Jevgyevics és Tvrtkovics is meg-1 sérültek. A dulakodás kezdett na-1 gyobb méreteket ölteni s csak a j! rendőrség beavatkozása vetett neki [ véget. A rendőrség Jevgyevicset, a S Vidovdán szerkesztőjét, előállította a I rendőrségre, ahonnan hajnalban el- 8 bocsátották.

Hétfőn reggel kilenc órakor az újságírók folytatták a kongreszus tárgysorozatának tárgyalását.

Heti 444.000 koronás

munkabért

követelnek a bécsi nyomdászok

Becsből jelentik: Három hete tart már a nyomdászsztrájk az osztrák fővárosban. — Kezdettől fogva sűrűn folynak a tárgyaié sok a vállalkozók és munkások között, de a kiegyezés útját mind eddig még nem találták meg. Az utolsó tárgyalás, amely szombat délután folytatódott le, szintén eredmény nélkül szakadt félbe. Az újságokra nézve ez nagyon súlyos csapás, mert vasárnap kezdődik a III. bécsi nemzetközi vásár és erre az alkalomra a legtöbb lap ünnepi számot akart kiadni. A vállalkozók minden iparkodása kiábavaló, hogy a munkásokat rábírják igényeik mérséklésére. Egy nyomdász eddig hetenként átlagban 160.000 koronát kapott. A munkások jelenlegi követelése azonban átlagos 444.000 korona hetibér. A vállalatok kijelentették, hogy az üzemköltségeknek oly magasfoku megterhelését jelentené ez a béremelkedés, hogy azt az amúgy is igénybe vett közönségre áthárítani teljesen lehetetlen lenne.

Egyelőre tehát továbbra is újságok nélkül maradnak a bécsi utcák, melyeken a hivatalos hírszolgálat hiányában a legkülönbözőbb hamis hírek keltek szárnyra Így beszélnek arról is, hogy az Osztrák-Magyar Bank be akarja szüntetni a bankjegyek kiadását. A hir — minden valószínűség szerint — csak kacsa, abban leli eredetét, hogy az állatni nyomda munkásai bejelentették esetleges csatlakozásukat a magánnyomdák munkásainak sztrájkjához. Ez a „Symapathiestreik" azonban csak párthatározatra kezdődhetik meg.

Egy kedvezőbb hirt is ad száj ról-szájra a közönség, mely minden valószínűség szerint koholmány. Ez a hir arról szól, hogy Seipel kancellár körútjáról nem tér vissza üres kézzel, hanem többek között 20 —25 millió angol fontot hoz magával.

A különböző keringő hirek csak nyugtalanítják a közönséget és a hangulat lecsendesitéséhez természetesen nem járul hozzá az a részleges sztrájk sem, amelyet a DHívásút munkásai rendeztek. A Délivasuton három óra hosszat szünetelt a munka. A demonstráció szerencsére nem okozott nagyobb üzemzavart.

Megkezdődött a zágrebi konferencia

Uj politikai párt alakult meg a konferencián — Davidovics Lljuba is részfvesz a tanácskozásokon

A független szellemi munkások kongresszusa vasárnap megkezdődött Zagrebban. Az ilidzsei szerény kezdet rövid pár hét alatt olyan nagyjelentőségű eseménnyé nőtt, amely az országos politikának rövidesen számottevő tényezője lehet. A mai kormányzás alapja a vidovdani alkotmány és most egy uj mozgalom résztvevői között látjuk a demokrata párt néhány tekintélyes vezetőjét, amely mozgalom pedig a vidovdáni alkotmány revízióját is programmjába vette. Leszűrni a zagrebi mozgalom igazi jelentőségét még ma nem is lehet. Akiket legérzékenyebben érint, a mai kormányzati rendszer tüzön-vizen keresztül támogatói is elismeréssel adóznak a mozgalom kezdeményezőinek, akik között a jugoszláv szellemi élet kiváló képviselői vannak, de elvitatják a mozgalomtól a politikai siker lehetőségét, mert a mozgalom kezdeményezői mögött nem állnak néptömegek. Ez az érv ugyan magában véve sem elég helytálló, hiszen köztudomású, hogy például úgy Trumbics, mint dr. Szmcdlaka nagy számú párthiveikre hivatkozhatnak. De egyébként is a nép, a tömeg bizalma bizonytalan politikai faktor, ameiy váratlanul is cserben hagyhat régi vezéreket és fordulhat uj politikai csillagok felé. A zagrebi szervezkedés auspiciumai épenségge! nem mondhatók kedvezőtlennek.

A zagrebi kongresszus lefolyásáról a következőket jelentik Zagrebbó!:

Körülbelül ezer résztvevő jelenlétében vette kezdetét a iüggetlen politikusok által összehívott politikai értekezlet, amely az ilidzsei konferenciáról kibocsájtott felhívás alapján a jugoszláv politika újjászervezését tűzte ki céljául. Megjelentek a demokrata-párt politikusai is, köztük különösen Davidovics Ljuba és Veljkovics Vaja megjelenése keltett nagy feltűnést. Már a vasárnapi ülésen elhatározták, hogy Jugoslovenska Stranka (Jugoszláv Párt) néven uj országos politikai pártot alakítanak. A tanácskozásokat hétfőn folytatják.

A „Vreme" tudósítója az eseményekkel kapcsolatban megintervjuvolta Protics Sztojánt. Protics többek között a következőket mondotta :

— Az állami igazgatás nagyon gyenge, az államélet minden ágá ban és azt hiszem, hogy a radikálisok és a demokraták koalíciója tetteiben kimutatta, hogy nem képes biztosítani az állam zavartalan igazgatását.

— A zagrebi kongresszusról az a véleményem, hogy az néhány közéleti férfi kísérlete, hogy a mai állapotból kievickéljünk. Az ö szerepvállalásuk is jele annak, hogy az ország mai helyzete semmiképen sem jó. Vájjon mennyiben lesz sikeres akciójuk, azt nehezen lehet előre megjósolni, de bizonyos, hogy abból semmi kár nem származhaíik, mert mint mondottam, maga a jelenség is már hasznot jelent.

György herceg afférját mindenképen ki kellett volna kerülnünk, mert már nekünk is túlsók átférünk van. Eleget csodálom, hogy ez az ügy, amint a felszínre került levelekből is kiderült, oly hosszú idő óta húzódik és nem tudták az ügyet még a nyilvánosság elé való kerülése előtt elintézni. Csodálatos ebben az afférban a demokrata párt álláspontja. A demokraták emberei és lapjai beszélnek ez afférról legtöbbet. Az ügyet minél előbb le kell venni a napirendről, már közérdekből is.

Protics végül azt mondta reméli, hogy a helyzet rövidesen tisztulni fog és a koalíció szétesése uj utat és irányt ad majd államigazgatásunknak.

Uj adatok Szuhotica

alapításának történetéhez

A fekete ember — Kiről nevezték el Szuboticái ? — Harcok Török Bálint és Vrlics Szubofa között — Jovan cár birodalma

(Ivies Alexa történelmi kutatásai)

Dr. Ivies Alexa, a subotlcai jogi fakultás ttudós tanára, Bécsből, ahol a beográdi tudományos akadémia megbízásából a volt császári, titkos levéltárban tudományos kutatásokat végzett, hazaérkezett. Ez alkalomból tudósítónk fölkereste és beszélgetést folytatott vele.

— Az uujságiró kongresszus alkalmából — mondta dr. Ivies— Subotica városa a nyilvános érdeklődés központjába került. Ezért én először is, a múltkori és mostani tudományos kutatásaim alapján, Subotica város keletkezéséről kivánok egyetmást elmondani.

— Kevés város van, amely elnevezésének keletkezését oly kifogástalan szabatossággal lehet megállapítani, mint Suboticáét.

— A mohácsi csata előtt (1526 augusztus 29) Subotica mai helyén Török Bálint birtoka volt, Szabadka nevével. Subotica és Szabadka szavak nem egy gyökérből erednek. Subotica Szubota férfinévből származik, Szabadka pedig szabad szóból.

— Ez ugyanaz a magyar nemes, akinek nevéről egy Pest melletti községet elneveztek.

— A mohácsi csata után megjelent Felső-Bácskában egy misztikus eredetű lovag csapatával együtt, amely napról-napra növekedett. Ennek a lovagnak eredete ismeretlen.

— ő maga azt állította, hogy szerb uralkodó-család sarja, ellenfelei azt hiresztelték róla, hogy alacsony származású. Ö magát Jován Nenád cárnak nevezte és a Zápolyától, valamint I. Ferdinand királytól hozzáintézett levelekben is igy van címezve.

E levelek egy része amelyek' a bécsi titkos levéltárban feltalálhatok, publikálva vannak.

(Történelmi Tár 1885. Levelek, Csernovics Nenád (Jován Czár) a »Fekete ember« történetéhez. Első közlemény (504— 518). Második közlemény (724—733). Közli dr. Szentklávay Jenő. Századok, 1883. Tanulmány. Dr. Szmolka Sztanisz- Ilustrissimo Ivanni Charó Nejlavtol:

inada.).

\ A hozzá intézett levelekben és hi- j

fvatalos okmányokban mindenütt j |»Czár Jován«-nak szólították, de,

amikor róla írtak vagy beszéltek,! ■akkor mindig csak a »Fekete ember«) néven emlékeznek meg róla.

(Niger Homo. »Der Schwarze Mann«.í Ilyen néven van említve az azon korbeli | Történelmi müvekben: Brutus János Mi-1 háiy »Magyar históriája (1490—1552)« közli Toldi Ferenc, Pest 1867. Simonyi1 Ernő »Magyar történelmi okmánytár,) londoni könyv- és levéltárunkból. Pesti 11859. Schwandt nevű !. Q. »Scriptores re-: |rum hungaricarum, Vindobonae 1746.) i Rövid idő alatt Czár Jován csapatta, amely túlnyomó részben szerbek-i bői állott, tízezer főre szaporodott.; Kitűnik ez azokból a levelekből, a’! melyeket II. Lajos magyar király őz-1 vegye, Mária királyné, bátyjához,; Ferdinánd királyhoz intézett.

Cár Jován csapataival megtiszti- í tóttá Bácska egész területét, vala-f mint Bánát és a Szerémség nagy ré- • szét a törököktől Elfoglalta a mai Suboticát, megerősítette és székhelyévé tette. Amikor Bácska és Bánát a törökök; elől menekült nemesei látták, hogy] ezt a vidéket megtisztitotíák a törököktől vissza akartak térni, de Cárf Jován nem engedte be őket. 1

Török Bálint is, a volt birtokos,) vissza akarta foglalni birtokát (a mai) Suboticát), de embereit szétverték. { \ Cár Jován török módszer szerint) hatszáz válogatót emberből testőrsé-; get alakított, akiket janicsároknak1 nevezett el.

A magyarok példájára egy kiváfó

[emberét, Vrlics Subotát, nádorává

tette és

ennek nevéről kapta Subotica , mai nevét.

(Cár Jován és nádora, Vrlics Subota ‘ sorsáról nagyon sok adat foglaltatik! Szerémi György: »Emlékirata Magyar-;

I ország romlásáról 1484—1543«. (Közli! Venczel Gusztáv Pest 1857) tudományos! munkában.)

Cár Jován az események sodrában! é belekeveredett a Zápolya és /. Fér-! I dinánd király között a magyar trón j jjbirtoklása körül kitört viszályba.! Először Zápolya oldalán volt és kü-\ lön követtel képviseltette magát Zápolya koronázásán, Székes Fejér-j váron. i

Lajos magyar király özvegyének,; Mária királynénak azonban sikerült! követei utján viszályba keverni Cárj Jovánt Zápolyával és ennek során őt) Ferdinánd király pártjára terelte.

Most Zápolya minden áron azoní igyekezett, hogy az ellenségévé lett) Cár Jovánt tönkre tegye.

1527 április elején Zápolya erős! csapatot küldött Cár Jován ellen, j Csáki Lászlóval az élén. A csatában í Cár Jován legyőzte Zápolya csapa-\ tát és maga Csáki László, a vezér is elesett.

Április végén Zápolya uj csapatott küldött Perényi Péter erdélyi vajda; vezetésével. Ez a csapat Gyulán) gyülekezett és a csata Szőlősön, nem ; messze a Tiszától, folyt le.

Cár Jován Perényit legyőzte és,maga Perényi is nehezen menekül-, hetett. Az elesett vitézek között volt;; Bezerédj Ferenc is. A zerdélyi csapat maradványát Cár Jován csapa-1 tai egész Szászvárosig üldözték.

Ennek a győzelemnek hatása alatt! Cár Jován tekintélye egyre nőve ke-.' dett, úgy hogy egész Európában, a nagy udvaroknál, közte az angol Ids; velenczei udvarnál, sok szó esett róla.

(Quellen zur bayrischen und deutschen Geschichte, IV. Band. München, 1857. Ludoxiu de Hurmuzáki Documente privitore la história Romanilor 1510—1530. Volumul II partea 3. lap 674. Marinó Sanudó I. Diarii Venezia 1879.)

Zápolya most belátta, hogy neki el kell pusztítani a Cár Jovánt, még ! mielőtt Ferdinánd seregei ellene: Imegmozdulnak .

tj Zápolya parancsára Czibak Imre I nagyváradi püspök és Perény Péter I erdélyi vajda rengeteg hadsereget) 1 gyűjtöttek és a szegyfalusi mezőn;