Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-02 / 239. szám

/ .2. oiđal. BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ Ipari gócpont csonka vasúttal Apátia a világ vége, ahonnan nem megy tovább a vonat — Apatini munkatársunktól — ■ Ä háborút követő néhány hetes for­radalmi állapotnak talán ritka helyen van olyan keservesen érezhető és még ináig sem orvosolt hatása» mint a Som­bor—Apatin—Sondi' h. é, v. Apatin— Sondi vonalán. Teljes három éve szünetel ez a ke­reskedelmileg, iparilag nagyon fontos, nagyon jelentős vonal és óriási költsé­geket, forgalmi zavarokat okoz s az amúgy is nagyon drága áruk újabb emelkedését idézi elő. A nap-nap után emelkedő és fejlődő apatini ipar, amely elérkezett az iparkiálli+ásig is, teljesen megkötve érzi magát ettől az állapottól és kénytelen lemondani ar­ról, hogy sok fontos és a közönségre jelentősi, tehát közérdekű ipari cikkel a vidéket gyorsan eláraszthassa. Az apatiniak körében élénk örömet keltett tehát az a hir, hogy Apatin és Sond között megnyitják a vasutat. Az apa­­tíniak azonban nem biznak abban, hogy ez az Ígéret valóra válik. Természetesen ezt a kényelmet­len állapotot súlyosan érzi az utazó­­közönség is. Tény az, hogy többször megkezdték & munkát a Sondig terjedő vonalrész üzembehelyésére, de hamarosan abba is hagyták, holott sem munkáshiány, sem pedig a sokat emlegetett talpfa hiánya nem akadály, mert mindkettő biztosítva volna. A novisadi iparkamara titkára, dr. Csurcsics, a kiállításról ezeket mondta: —. Az apatiini kiállítás azért érdekes, mert az apatiniak azt minden külső segítség nélkül rendezték, mint min­den külső segítség nélkül fejlesztették iparukat a mostani fokra. Az államnak most kötelessége, hogy ezt a fejlődő ipart teljes erejéből támogassa, hogy éz Útmutatásul szolgáljon másoknak s igy fejlesszük a kisipart. A kiállítás megérdemli a legteljesebb elismerést. Nem kell polgármester idegenből A hivatalos álláspont a polgármester­­válság tervbevett megoldása ellen A suboticai polgármesterválság ügye egyre bonyolultabb lesz. Pleíikoszits András dr. polgár­­mester lemondásának a belügymi­niszter által történt elfogadása által mindjobban előtérbe nyomul az a le­hetőség, hogy a radikálispárt idegen­ből hoz polgármestert Suboticára, mert — amint már megírtuk — Su­­boticán egyáltalán nincs megfelelő jelöltje a pártnak. Amint azonban a Bácsmegyei Napló munkatársa illetékes helyen értesül, a válság megoldásának ezt a módját aligha tennék magukévá hi­vatalos helyen. A hivatalos álláspont szerint ugyanis még alig volt példa normális körülmények között arra, hogy idegen polgármestert hoztak .volna egy városba és ez a megoldás semmiesetre se válna a városi köz­­igazgatásnak előnyére. Rámutatnak azokra a nagy nehézségekre is, ame­lyekkel egy a helyi viszonyokkal nem ismerős polgármester éppen Suboti­­cán aligha tudna megküzdeni és félő az is, hogy bizonyos pártok olyan idegenkedéssel fogadnák a más vá­rosból Suboticára hozott polgármes­tert, hogy ezzel lehetetlenné válna működése. Mindezek alapján nagyon kérdéses, hogy a belügyminiszter egyáltalán elfogadná-e az idegenből hozott pol­gármester jelölését. Ez a hivatalos álláspont megnehe­zíti a radikálispárt polgármester-je­­lölését. Megnehezíti a helyzetet az, hogy a kormányzópártok közötti jnegállapodás értelmében Sub.oticán, ahol demokrata főispán van, a pol­gármester radikálispárti lehet. Ez a megállapodás most magára az érde­kelt radikálispártra is súlyosan ráne­hezedik, viszont ezt a megállapodást megváltoztatni már messzemenő kö­vetkezményekkel járna. A radikálispárt kiküldött bizottsá-" ga még eddig nem ferjesztette elő jelentését, de ez bármilyen lesz is, a válság közeli megoldására nincsen kilátás. Viszont már sürgetik a je­löltek bejelentését, miután a polgár­mesterválságnak ennyi időre való el­odázása a városi közigazgatásnak nagy hátrányára yan. Marienbadhan létrejött a aégyesszövetség — Lengyelország belépett a kisantantba — Prágából táviratozza tudósítónk: A »Präger Tagblatt« pénteki száma a kö­vetkezőket írja: A kisantant és Lengyelország ma­­rienbadi és prágai értekezlete tegnap véget ért. A marienbadi értekezlet célja ere­detileg az volt, hogy a cseh-jugo­­szláv politikai éa katonai összeköt­tetést hosszúlejáratú szövetséggé alakítsa, a többi államok kizárásával. A prágai értekezlet eredményei azonban beava­tott diplomáciai forrásból származó ér­tesülés szerint, megváltoztatták a ma­rienbadi értekezlet eredeti célját. A kisantant és Lengyelország kép­viselőinek megbeszéléséből kitűnt, hogy a Prága és Varsó között fennálló ellentétek éppen nem athidalhatatla­­nok és hogy e nézeteltérések kiküszö­bölése után semmi akadálya sincs a négyesszövetség megalakításának, vagyis annak, hogy Lengyelország be­lépésével kibővítsék a kisantantot. N i n c a i c s jugoszláv külügyminisz­ter vállalta a közvetítő szerepet Prága és Varsó között és állítólag sikerült is neki a ‘viitá.s pontokban létrehozni a teljes közeledést Döntö befolyással volt a négy ál­lam külügyminisztereinek meg­egyezésére az osztrák probléma s ezzel kapcsolatban különösen Olaszország tervei. A négy hatalom négyesszövetségé­re vezethető vissza, hogy Olaszország újabban nyíltan visszahúzódik Ausz­triától. A tanácskozások előterében ál­lott osztrák kérdésre vonatkozólag részletes szanálási tervet dolgoztak ki. A külügyminiszterek határozataikat kormányuk elé terjesztik jóváhagyás végett, amely azonban mindenesetre függ a genfi népszövetségi gyűlés ered­ményétől. Ä jóvátételi bizottság döntő illésének izgalmai A német sajtó a jóvátételi bizottság döntéséről — A jóvátételi bizottság döntése kiegyenlítette az angol és francia álláspontom A jóvátételi-bzottság meghozta a várva-várt döntési a német morató­rium-indítvány fölött. Formálisan el­utasították a moratórium-javaslatot és — ugyancsak formálisan — hono­rálták Franciaországnak a garan­ciákra vonatkozó követeléseit. Né­metország, azonban nem köteles eb­ben az évben készpénzfizetéseket tel­jesíteni. hanem pénztári jegyekkel fizet Belgiumnak. Elvi szempontból nagy jelentősége van a jóvátételi bi­zottság döntésének azért, mert elis­meri azt, hogy a német márka ár­folyama a jóvátételi politika követ­keztében zuhan. Párisból jelentik: A jóvátételi bi­zottság ülése, amelyen meghozták a döntést a moratórium dolgában, igen mozgalmas lefolyású volt. Bradbury, a bizottság angol tagja, Londonból kapott utasítások értelmében ener­gikusan sikraszállt amellett, hogy Németországnak teltételekhez nem kötött moratóriumot adjanak, a fran­cia megbízott pedig, Dubois, ugyan­olyan energikusan követelte a garan­ciák megállapítását. Végül is lesza­vazták az angolt, aki erre kijelentet­te, hogy miután Lloyd Qeorgetól azt a határozott utasítást kapta, hogy utazzék azonnal vissza Londonba, ha az angol indítványt nem fogadják el, ellenkező utasítást pedig azóta nem kapott, kénytelen otthagyni a jóvá­tételi bizottságot és Londonba visz­­szatérni. Ezzel Bradbury el is hagy­ta a bizottság tárgyalótermét. Mindjárt az ülés kezdetén megtör­tént az első összecsapás Bradbury és Dubois között. Félhat órakor úgy festett a helyzet, mintha a jóvátételi bizottság a fölmerült ellentétek kö­vetkeztében felborulna. Ekkor Du-> bois uj utasításokért ment Poincaré­­hoz. Amikor a bizottság a tanácsko­zást folytatta, Bradbury közölte kol­légáival, hogy ő is érintkezésbe lé­pett kormányával és azt az utasítást kapta, hogy hagyja el a bizottságot, ha Franciaország nem tágít. A követ­kezményekért Franciaországra há­rítja a felelősséget, amely magatar­tásával azt az egyedüli szervet fel­robbantja, amely még alkalmas lehet arra, hogy a versaiüesi békeszerző­déssel felvetett nagy problémákat megoldja. Erre Dubois útból kérte az ülés felfüggesztését és Poincaréhoz sietett. Visszatérve, közölte Dubois, hogy Poincaré, aki mindig nemet mondott, most kijelentette, hogy elfogadja a belga közvetítő indítványt, de csak azzal a feltétellel, hogy ha előzőén az angol javaslat felett szavaznak és azt elutasítják. Erre a bizottság újból megkezdte a formális üléséh Meg­adták Poincarénak a kért elégtételt, leszavazták Bradburyt és Bradbury szavazata ellen elfogadták a belga közvetítő indítványt. Előzőén azt .kér­dezték Duboistól, garantálja-e azt, hogy Poincaré nemcsak elfogadja a jóvátételi bizottság döntését, hanem le is mond minden önálló lépésről. Erre Dubois kijelentette, hogy a Poincarétól kapott utasításokban bennfoglaltatik ez az Ígéret is. Ez­után megtörtént a szavazás és Brad­bury, kivonulása. Lapvélemények Berlinből táviratozza munkatár­sunk: A péntek reggel megjelenő la­pok vezető helyen foglalkoznak a jó­vátételi bizottság döntésével, amely­ről meglehetősen eltérő ítéletet for­málnak. A Vossische Zeitung ezeket írja: Ez a megoldás a belga közvetítő gon­dolatnak győzelmét, egyben tehát alapjában véve Poincaré vereségét jelenti. Noha a moratóriumot formá­lisan elutasították, a hozott döntés valójában mégis egyértelmű a mora­tóriummal. A Berliner Tageblaít figyelemre­méltónak tartja, hogy a német terhek bizonyos mérsékléséről beszélnek. Vitás azonban még a biztonsági szol­gáltatások kérdése. Fia Németország aranyletétet helyezne el egy külföldi bankban, ez végeredményben nem jelentene egyebet, mint a készfize­tést, már pedig Németország kije­lentette, hogy készfizetést teljesíteni képtelen. A Vorwaerts előhaladást lát abban, hogy a német kormánynak közvetle­nül a belga kormánnyal kell meg­egyeznie. Szem előtt kell azonban tartani, hogy moratóriumot nem en­gedélyeztek, csupán a fizetések vál­tozott formájáról van szó. Ha a kilá­tásba helyezett föllendülés nem kö­vetkezik Be, akkor az adóslevelekéi Németország nem tudja hat hónapon belül beváltani. Rendkívül értékes azonban Németországra, hogy most már a jóvátételi bizottság egyértel­műig igazolja, hogy, Németország teljesen hitelképtelen. A Freiheit azon a véleményen van, hogy ha az, ántánt a határidő lejár­ta után ragaszkodik a kincstári vál­tók beváltásához, akkor elkerülhetet­len a német valuta további zuhanása. ________1922. szeptember 2. Befejezte működését a budapesti katonai ellenőrző bizottság Budapestről jelentik: A nem­zetközi katonai ellenőrző bizottsági amely majdnem két esztendeig1 tartózkodott Budapesten, befejezte működését. Ennek következtében a katonai ellenőrző bizottság pén­teken feloszlatta budapesti irodáját és részben már el is hagyta az or­szág területét. A távozó katonai ellenőrző bi­zottságot Belitska Sándor honvé­delmi miniszter búcsúztatta el, majd Zuccari tábornok, a bizott­ság elnöke köszönte meg a ma­gyar kormány támogatását. Zuccari tábornok, a bizottság elnöke az angol és francia cso­port vezetőjével, valamint a tiszti­kar nagyrészével pénteken már el is utazott Budapestről, a bizottság visszamaradó tagjai is kisebb tur­nusokban néhány napon belül visz­­szatérnek szolgálati helyükre. Bu­dapesten csak egy körülbelül tiz­­tizenöt tagból álló csoport maradi Gazzoni ezredes vezetésével, hogy a bizottság budapesti irodájának. likvidálását lebonyolítsa. A magyar büdzsére nagy mér­tékű megkönnyebbülést jelent ar ellenőrző bizottság tagjainak tá­vozása, akiknek eltartása havonta milliókkal terhelte meg a magyar-1 országi államháztartást. Subotica magyar adóssága Ingatlan ellenében törlik a tartozást' Megírtuk a napokban, hogy Suboticai városnak egyik budapesti pénzintézetí­néi másfél millió koronás régebbi tar-, tozása van, amelyet a város ki akar; egyeniiteni, miután nem akarja, hogy az Uprava Fonáaváva! folyó kölcsön­­tárgyalásokat egy ilyen jelentéktelen; összegű bekebelezés kedvezőtlenül be­folyásolja. Amint megírtuk, Lepedát Illés pénzügyi tanácsos budapesti tar­tózkodása alatt tárgyalásokat is foly­tatott a kölcsönnek magyar koronában való kifizetése érdekében. Ezek a tárgyalások részben ered­ményre is vezettek. A budapesti pénz­intézet ugyan magyar valutában nem hajlandó elfogadni a tartozás kiegyen­lítését, azonban valószínűleg sikerülni’ fog egy más módon megegyezni. A magyar pénzintézet ugyanis nem akar­ja megkockáztatni, hogy követelését esetleg a magyar jóvátételi számla ja­vára számolják el, mert igy csak so­kára juthatna a magyar kormány utján pénzéhez. I Ezért a pénzintézet valószínűleg el fogja fogadni a városnak azt az indít­ványát, hogy a másfélmilliós hitel zá­logául bekebelezett ingatlant továbbra is elfogadja biztosítékul, bekebelezésre alkalmas okiratot kap, melynek alap­ján a követelését bármikor telekköny­­vileg is biztosíthatja, de most a jelzá­logjog törlésére alkalmas okiratot ad. A város ez esetben tovább törleszthetné tartozását, anélkül, hogy ingatlanait bekebelezés terhelné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom