Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-09 / 246. szám
Ara vl dinár* 2lel, 8 márka,, 1 sokol. XXIII. évfolyam Subotica, szombat 1922. szeptember 9. 246. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben l?)-r- ,. . - ,. ««. .. - SZERKESZTŐSÉG: Kralja A-exandra-uIica 4 szám alatt. TELEFON SZÁM: Kiadőhivatal 8-58, szerkesztőség 5-10 negyedévre SO -dinar Kiaí3(ihívatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbaeh-palota) Hivatásos és amatőr újságírók A, nap krónikásai, ,a sajtónak Robotoló munkásai: a jugoszláviai újságírók az egész országból őszszegy ülekezve, tegnap óta itt vannak köztünk Suboticán, hogy egyesületük rendes évi kongreszszusát megtartsák. Önzetlen és lelkes szolidaritással veszünk részt mi, jugoszláviai magyar ujságirók szláv kartársaink e komoly és tiszteletreméltó gyülekezetében és ez örvendetes és ritka alkalommal sokszorosan érezzük a kari összetartozandóság szükséges voltát, fölemelő erejét. Egy kicsit Vendéglátó házigazdáknak tartjuk magunkat mi suboíicai magyar újságírók nagyrabecsült szláv kartársainkkal szemben s a magunk részéről azon igyekeztünk már elejétől fogva, hogy a Beogradból, Zagrebból és az ország egyéb helyeiről néhány napra körünkbe érkezeit kedves vendégeink az őszinte megbecsülésnek és a kartársi szeretetnek érzését vigyék el magukkal ai kongreszszus emlékeként. Ünnep ez a néhány kedves, derült nap nekünk suboticai magyar újságíróknak, hogy megismerkedhetünk és együtt lehetünk kenyérkereső hivatásunk, toliforgató mivoltunk osztályostársaival. Ü fiatal és nagy országban a toll, a betű, a gondolat fegyvereivel, különböző nyelven ugyan, de egyformán lelkes készséggel és komoly öntudattal a kultúra, a békés fejlődés, a köz érdekeit szolgáljuk mi újságírók, szlávok, magyarok és németék egyformán és egyformán érezzék vállainkon nehéz hivatásunknak sok gonddal és felelősséggé!] de vajmi kevés jóval tetézett terheit is. Kenyérkereső nehéz! pályánkon, ahová — csaknem tnindannyiun'* kát — elsősorban tf kultúra szeretete, valami kiirtjiatatlan idealizmus, a hivatás, a küldetés érzete állított, bennünket, bajaink és örömeink, céljaink közösek, mesterségünket egyformán szeretjük és megbecsüljük. Kell tehát, hogy az egy pályán működők ösztönös, természetes szolidaritása egymás megismerésére és megbecsülésére vezessen bennünket, nemzetiségi különbség nélkül. >■ Nagyon is érthető, nagyon is természetes, hogy ennek a mostani kongresszusnak, amelyet a hivatásos ujságirók egyesülete tart Suboticán, valójában is a hivatásos, az igazi ujságirók kongresszusának kel! lennie. Az is bizonyos, hogy minden hivatásos, igazi újságíró annak is tekinti. Aminthogy a rendeltetésével is tisztában van a kongresszusnak minden olyan tagja, akinek az újságírás a kenyérkereső mestersége, egy egész hosszú életre szóló komoly-pályája. A szuboticai ujságiró-kongreszszus feladata: hogy az ország összes újságíróinak társadalmi és gazdasági szervezetét kellően megépítse és a kari érdekeket minden vonalon megvédje, az ujságirók gazdasági helyzetét javitsa. Ebből a szemszögből nézve a mostani kongresszust, méltán fordulunk mi magyar ujságirók is nagy várakozással feléje. Mert a saját magunk ügyének tekintjük, a saját magunk és társadalmi és gazdasági szervezkedésünk egy jelentős ettapjának. És mert őszintén kívánjuk valamennyien, mi szuboticai magyar ujságirók is, hogy a kongresszus minél szebben, felemelőbben és eredményesebben végződjék, komolyan és féltő gonddal őrködünk azon, hogy az öszszejövetelt semmiféle bántó körülmény meg ne zavarja. Nagyon szeretnék, ha ez a kongresszus mindvégig csakugyan ujságirókongresszus maradna, az igazi újságírók komoly dolgainak komoly megbeszélése, amelyből természetesen hiányoznia kel! minden odanemtartozó, erőszakolt momentumnak és politikának, nehogy a várvavárt és nagyjelentőségűnek ígérkező országos nagygyűlés meddővé váljék, sőt az újságírókra káros bajoknak legyen az eredője. Az újságíróknak, akiknek a mesterségük mindennapi gyakorlásába akaratlanul is, kéretlenül is egy kissé kenyerük, életelemök a nagypolitika, akkor, mikor a saját dolgaikról akarnak egymásközt tárgyalni, ki kell küszöbölniük a tanácsteremből minden politikumot. És ez, éppen az újságíró szempontjából nem lehet nehéz feladat, hiszen az igazi, vérbeli újságíró, aki hivatásánál fogva jól ismeri a politika minden csinyjátbinjat, az összes politikai boszorkánykonyhák titkait, aki mindennap megizleli csak azért, hogy Ítéletet mondhasson róluk, a politikai szakácsok és kukták főzttjei, az újságíró, éppen azért mert egyéni érdektelensége révén fölénybe kerül a politikusok felett, a leginkább, a legkönnyebben emancipálhatja magát pláne a saját dolgai megbeszélésénél a politikától. Ez a vérbeli újságíró számára könnyű feladat. A nem vérbeli újságíró számára, az alkalmi újságíró számára, az újságokhoz odatapadt, a kicsi és nagy, az országos és helyi politikában utazó műkedvelő újságíró részére, a kis és nagy törtetők számára, a vici nális akarnokok számára, akik minden nagy újság árnyékában és minden kis helyiérdekű, vidéki hetilapocska virágos kertjében dudva módjára nőnek ki s akik a leghangosabban, a leggyakrabban hirdetik, bizonyítgatják, hogy ők ujságirók, a néptanítói, fényképészig gyógyszerészi, segédlelkészt képesítéssel ellátott „újságírók“ számára az újságírói osztályöntudat ismeretlen valami. Azért hat tehát zavaróan minden újságíró kongresszuson a nem hivatásos ujságirók nagy tultengése, A szigorú értelemben vett kari érdekek, az újságírói kar gazdasági kérdései azért kerülnek háttérbe, mert a hangosabba hangot a könnyebb fajsúlyú és sajnos többségben levő elem: az akarnokok kara adja meg. A mostani ujságiró kongresszuson is jelentkeztek ezek a sajnos, egyelőre kikerülhetetlen mellékzöngék, remélhetőleg azonban nem fog komolyabb disszonancia származni belőlük és a kongreszszus elvégzi a maga feladatát. A szuboticai ujságiró-kongresszus •• A tanácskozás első napja Ünnepi megnyitás A cseh vendégek fogadtatása — Heves vita a napirend körül Szuboiica város a régi időkre emlékezhető vendégszeretettel fogadta a jugoszláviai ujságirók kongresszusára az ország minden részéből megérkezett hírlapírókat és a Cseh-szlovák köztársaság baráti érdeklődésének dokumentálására érkezett vendégeket. A házak nagy része fellobogózva, kisasszony napjának ünnepi hangulata fokozódott azzal, hogy a város népe ünnepi érzésekkel köszöntötte a békés kuiturmunka jegyében összeült kongresszust. A csütörtök esti ismerkedési estély után, amely a legkedélyesebb hangulatban folyt le, délelőtt tiz órakor kezdtek gyülekezni a kongresszusra, a városháza dísztermében a hírlapírók. Az ünnepélyes megnyitásra megjelentek a cseh vendégek is és Szubotica város hatósága nevében Dobanovacski Pál főispán, Tabakovics Miklós polgármester és a városi tisztikar több tagja. Az emelvényen a sekciók elnöke Komodimics (Beograd), Kovacsics (Zagreb), Smodli (Ljubljana), Protics Márk (Szubotica), továbbá a szuboticai főispán és polgármester és dr. Julie Pihaia prahai polgármester foglaltak helyet. Az ünnepélyes megnyitás A kongresszust Nikoiajevics Dusán a Jugoszláv Ujságiró Egyesület elnöke nyitja meg. ismerteti az edigi két kongresszus munkáját, hangsúlyozza a mostani kongresszus munkájának fontosságát. Örömének ad kifejezést, hogy a harmadik évi kongresszust az északi nagy határvárosban, Szilboticán tarthatják meg, ahol egyesült erővel a délszláv kultúra tovább fejlesztésére és elmélyítésére egyesülnek az újságírók. Beszéde végén az ülés alelnöj kéül Kovacsevicset (Zagreb) és I Komadinics (Beograd) ajánlja, a kiket egyhangúlag megválasztanak, majd javaslatára kilenc tagú (igazoló bizottságot választanak [meg. I A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Protics Márko a szubo-Í'ticaí szekció elnöke üdvözli a vendégeket, ismerteti Szubotica város jelentőségét nemzeti gazdasági és kulturális szempontból. Különösen a sajtó viszonyokkal foglalkozik és sajnálattal állapítja meg, hogy a prosperáló magyar topok mellett a három szláv napilap csak rövid ideig ludta magát fenntartani. De remény van rá, hogy a közel jövőben ebben a nagy szláv városban is uj életre kel a szláv napi sajtó. Üdvözli a szuboticai ujságirók nevében a megjelent hírlapírókat. Utána Tabakovics Miklós polgármester Szubotica város nevében üdvözli a megjelenteket, majd dr. Peliala a csehszlovák újságírók nevében cseh nyelvű beszédben köszöni meg az üdvözléseket és rámutat azokra a bensőséges kapcsolatokra, amelyek a két ország sajtóját összekötik. Pehala nagy tetszéssel fogadott beszéde után az ünnepélyes megnyitó ülés szétoszlott. A város bankdíja Fél egykor külön villamos kocsikon Palicsra utaztak a kongresszus résztvevői, ahol a nagyvendéglő dísztermében Szubotica városa adott ebédet a vendégek tiszteletére. Az ebéd ideje alatt a városi zenekar Hermann karmester vezetése alatt hangversenyezett, általános sikert aratva. A jól sikerült banketten először Dobanovacski Pa! főispán üdvözölte a város vendégeit és különösen a csehszlovák sajtó képviselőit. Látogatásuk a szláv egység gondolatának újabb dokumentuma A szláv egység apostolára, a csehszlovák köztársaság elnökére, Massarykra iiriti poharát. Utána dr. Pichla Julie Prága város polgármestere köszönte meg az üdvözlést, majd Tabakovics\ polgármester üdvözlő szavai után Parezsanin (Beograd) emelkedett hangú beszédben hangsúlyozza, hogy az eddigi két kongresszus a nemzeti egyesülés ünneplésének jegyében folyt le. Most mér elérkezettnek látja az időt, hogy az értékes nemzeti szempontokon is felülemelkedve az általános emberi egyesülés, * az általános emberi jogok jegyé*
