Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-07 / 244. szám
Ära 1 dmár, 2 lei, 8 márka» 1 sokoS i»£ii±a évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Subotica, csütörtök 1922, szeptember 7. Előfizetési ár: negyedévre Sö* —dinár 244. szí SZERKESZTŐSÉG: Kralja Álesanára-alica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ultca 1 (i-elback-palota}' Demokráciát és reálpolitikát! Irta: Popovits L. Miiáis Az S. H. S. királyság mai belpolitikai helyzete bizonyára nem mondható rózsásnak. A délszlávok egyesülése óta nincs az S. H. S. királyságnak sem a külpolitikában, sem a belpolitikában egységes, céltudatos és pozitív orientálódása. A parlamentáris munkát főleg csak a. két kormányzópárt végzi. Ezt is a legnagyobb erőfeszítéssel. A radikális és a demokrata párt koalíciója már csak hetek kérdése. Még az ősz folyamán fel fog borulni a koalíció, mert ez a helyzet, a két legnagyobb párt között már tarthatatlanná vált. Már az pszt ülésszak első napjai meg fogják mutatni, hogy a két legnagyobb párt közötti kíméletlen és tekintet nélküli vetélkedés milyen káros az országra és mekkora kárt szenved emiatt a parlament munkaképessége. Az ellenzék ebben az ülésszakban energikus fellépésre szánta el magát a kormánnyal szemben és ezzel csak elősegíti a koalíció bomlását. Ehhez hozzájárul a pártonkivüli politikusok mozgalma, amelynek napról-napra nagyobb jelentősé get tulajdonítanak úgy a kormány* pártok, mint a horvát blokk politikusai. Ez az uj^ politikai mozgalom a centralizmus és a föderalizmus közt keresi az összhangot és ha ez sikerül, a kormány kétségkívül kritikus helyzetbe fog kerülni. Ez az akció láthatóan nyugtalanítja a kormányt. A kérdés ma csak az, vájjon sikerül-e az ország higgadt, reális politikusait, akiket ha nem is egy és ugyanaz a világnézet, érzelem, rokon vagy ellenszenv köt össze egymással, egy olyan akcióra egyesíteni, a melynek kiindulópontja és célja a redlpolitika. Az ország közvéleménye már megunta a gyűlölködés, a széthúzás és a jelszavak politikáját. A közjogi, a gazdaságpolitikai eltérések egyes pártok között csak heves, elfajult harcokra vezettek, de senkit sem boldogítottak vele. A nagy parlamenti pártok ahelyett, hogy egy maradandó, állandó, a nép összes rétegeit átölelő céltudatos és egységes munkát végeztek volna, ahelyett hogy kikapcsolták volna a harcból az cfemérjellcgü, s a még ezeknél is végzetesebb, egyéni és személyi versengést, három év alatt szüntelenül folytatott éles és nivótlan parlamenti harcokban, apró-cseprő alkotmányjogi csatározásokban merítették ki programjukat. A nép érdeklődése nem fokozódott, ellenkezőleg: ezek a kétségbeesésig elvakult és személyeskedések kisszerüségében vezetett egyéni harcok a népek fokozódó és majdnem teljes szociális elégületlenséget idézték elő. Minden józanul gondolkodó ember, ma a kiengesztelödés és testvéri együttműködés, a produktiv munka és a gazdasági függetlenség után vágyik és unja a politizálást, mely úgyis csak szűk politikai körök monopóliuma. Ez érdekes tünete a mai helyzetnek és az átalakuló közéletnek. Mily tömérdek sokat beszéltek a dernok ládáról, a népjogokról, az általáno: [választójogról, a földfelosztásról, < nagybirtokokat felosztó agráreform jók, a közoktatás államosításáról, i községek és vármegyék autonómiájáról és a nép teljes önrendelkezési jogáról, mig a nép kezdett nem hinni és végre öntudatra ébredni, hogy mindez csak az egyes politikai pártok áfiuma, amely a nép elkábitására szolgál. Es vajmi keveset akarnak az emberek most már tudni az általános választójogról, a községi autonómiáról stb. A jelszópolitika felfalta a szabadelvű politikát. Az alkotmány demokratikus szellemét száműzte a türelmetlen soviniszta és klerikális nacionalista politika, mely azonban holtpontra jutott. Egyetlen komoly lépést sem tett sem a szociális, sem a demokratikus haladás irányában. A parlamenti pártok egész energiájukat és tevékenységüket az egymás elleni kíméletlen és tekintet nélküli harcokban, vagy eredménytelen és kilátástalan alkotmányjogi szélihaiomharcokban fejtik ki. Á népek közeledésének, megbékélésének, egymásrautalásának, az összes polgárokat az állami élet összes kis és nagy ügyekben egyaránt érintő döntések és határozatok hozatalának magasztosan szép és ideális eszméit azonban sajnos, nem valósították meg. Az elégedetlenség mindenhol érezhető is. A bankok és a zugkereskedők lelkiismeretlen spekulációt folytatnak a valutánkkal és céltudatosan rontják az ország gazdasági helyzetét. Ä nagy amerikai állami dollárkölcsön dacára a dinár zuhan lefelé. Egész gazdasági életünk nagy krízisen megy keresztül és a dolgozó, törekvő polgárok már alig képesek fölvenni a küzdelmét a drágasággal szemben. Ki, vagy mi, fog ezeken segíthetni? A rettenetes drágaság elviselhetetjjlenné tette egész gazdasági életünket és teljesen megnehezíti a megélhetést, de amióta a kormány megindította az akciót ennek leküzdésére, a dinár árfolyama ennek ellenére nem emelkedett. Mi ennek az oka? A sajtóban élénken tárgyalják a dinár esésének, a drágaság és a kivitel hanyatlásának sokféle okait és csodálatosan mindenki ezt a kérdést a saját szempontjából tekinti. A politikai pártok is egymást okolják az ilyen állapot előidézéséért. Senki sem akarja a valódi okot az általánosság szempontjából megítélni. Először nem dolgoznak és nem spórolnak Jugoszláviában. Az emberek itt ma kevesebbet dolgoznak mint valaha is. De sokkal jobban élnek mint a háború előtt. Mindenki gyorsan és könynyen akar meggazdagodni. Az élénk idegenforgalom bizonyára sok kereskedőt vonz Beogradba, de mit ér ez. ha idegen tőkét, amelyre végtelenül szüksége volna az országnak, nem engednek behozni. A franciák alapítottak egy pár pénzintézetet, amelyek azonban szintén csak spekulációs üzleteket kötnek, az angol, amerikai, vagy a német ipar érdeklődése még nagyon hiányos. Az S. 11. S. királyság szép, gazdag és termékeny ország és dacára annak, nincs nálunk kivitel. Ez az állapot feltűnő és vriés gém testnek .ellene semmit. A korrnány végre minden eszközzel fel akarja venni a küzdelmet a drágasággal szemben, segiteni akar a pénzválságon, deviza-diktátort nevezett ki, de vájjon képesek leszünk-e, tudunk-e egyoldalú kormányintézkedésekkel segiteni az. annyira bonyolult és zilált gazdasági helyzetünkön? Rendkívüli viszonyok között és átmeneti időket élünk. Ezeknek a rendkívüli viszonyoknak a súlyát mindnyájan érezzük és igazán demagógiának tartjuk azt a harci módot, hogy a mai feszültségekkel és elkeseredésekkel küzdő kormányt egyedül kell felelőssé tenni minden nyomorúságunkért. A kormány tegyen meg mindent, amit tehet, mert állnak rendelkezésére olyan eszközök, amelyekkel segíthet. De a parlamenti pártoknak a tömegekkel együtt össze kellene íogniok a parlamenti tényezők békés és célravezető együttműködéséhez. Mindakét oldalon enyhíteni kell a módszereken. Az egyik": oldalon kevesebb legyen az önkény,j a másik oldalon kevesebb az izgatás Csak ez vezethet a kölcsönös megér-; téshez. Félre tenni az eddigi, már az\ undorodásig elcsépelt, személyi ver-, séngést és bcsületesen, öníeldldozó-' an, kitartóan dolgozni a hazáért, öt nagy egységért, a népért, az egyesekért. akik ezt az országot alkotják!-: Dolgozni és produktív munkát alkot- ■ ni nemcsak a bankokért és azokért,, akik a hatalmon vannak, hanem aj szegényekért, mind azokért, akik az! állam támogatására vannak rászorul*,' va, minden társadalmi osztályokért! egyaránt. Ezt a munkát, ezt a politikai tevékenységet nevezem én demokráciának. Csak evvel a munkával segíthetünk a mai belpolitikai helyzetünkön est könnyithetünk bajainkon és biztosíthatjuk mindnyájunk békés megélhe-' tését! •»■■«■■■■■ESBBBSSraMBHH«*»*"'»'*Tizeakét milliárd less a jövő évi költségvetés inkább avval a kérdéssel foglalkoztak, hogy megjelenjen-e a párt/ a független politikusok zagrebi( konferenciáján. David jvics, Veijkovics és Angyelics Pavie a megjelenés mellett voltak, ameiyet legerősebben Pribicsevics Szvetozár aki szerdán érkezett meg Dalmáciából, elienzett. Hosszú és heves; vita után a döntést az esti ülésre halasztották. A Tribuna Zserjav ellen Beogradból jelentik : A Tribuna. éles támadást intéz Zserjav szociálpolitikai miniszter ellen, obbóll az alkalomból, hogy a ljubljanai' „Jugoszlávia", a nemzeti szocia-, listák lapja a trbovljei bányász! sztrájk ügyében súlyos vádakat emelt a miniszter ellen. Zserjav ugyanis a kormány nevében békéltetett a munkások és a vállalat között, bár ö is tagja annak, a pénzügyi érdekeltségnek, a Jadranska Bankánál viselt állása folytán, amely a részvény többség; felett rendelkezik. A trifaiali bánya^ részvények ugyanis a bécsi Länderbank és a zagrebi Szlovénia bank birtokában vannak, vagyis, osztrák kézen. Zserjav és érdek-: társai már több Ízben megakadályozták a bányák nacionalizáidsát; is. Zserjav a Jugoszlávia támadásaira válaszolt a „Juíra“-ban, de, a védekezés burkolt beismerés; volt. A Tribuna parlamenti vizsgálatot követel az ügyben. Visszaélésekkel gyanúsítják a földmivespártot Beogradból jelentik: A demokrata párt félhivatalosa, a „Pravda" arról számol be, hogy parlamenti' körökben azt beszélik, hogy a földmivespárt, a Földmi vés Sző-Nagy vihar a demokrata pár than a zágrebi konferencia miatt Cáfolják Nincsics közvetítését Csehszlovákia és Lengyeíorszá között — A belpolitika hírei Beogradból jelentik: A pénzügyminiszter ismét sürgős átirattál fordult az összes állami hivatalokhoz és intézményekhez, hogy jövő évi költségvetésük tervezetét a legsürgősebben küldjék be a pénzügyminisztériumnak. A múlt hó 10-én lejárt első terminust csaknem az összes hivatalok elmulasztották. Remélik, hogy az uj felhívásnak foganatja lesz. Az eddig tapasztalt adatok és a dinár rohamos esése figyelembevételével beavatott körök a jövő évi költségvetést tizenkét milliárd dinárra becsülik. Cseh cáfolat Lengyelországnak a kisaniantha való felvételéről Prágából jelentik : A „Tribuna“ kapcsolatban a beogradi lapoknak híreivel, hogy Lengyelország a közeljövőben belép a kisantantba és hogy a Prága és Varsó közötti ellentétek elsimítására közvetítőnek Nincsics SHS. külügyminisztert kérték fel, mértékadó helyről arról értesül, hogy ezek a hírek teljesen légbőlkapottak. A lap hozzáfűzi, hogy Lengyelország belépése megingatná a kisantant egyensúlyát, minthogy az sokkal nagyobb, mint a kisantant többi államat. Nincsics közvetítéséről szóló hírek már azért sem lehetnek igazak, mert a cseh-lengyel vitás kérdések nem olyan súlyos természetűek, hogy elintézésükhöz harmadik személy közvetítésére volna szükség. A zagrebi konferencia és a demokrata párt Beogradból jelentik: A demokrata párt föbikottsága szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen leg
