Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-05 / 242. szám
) 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. Megjeisník minden reggel, ünnep után és hétfőn déiben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-uiica 1 (Lelhach-palota Az elhalasztott n Amikor hónapokkal ezelőtt a Magyar Párt először gondolt országos nagygyűlésének megtartására, a Bácsmegyei Napló vetette fel azt a gondolatot, hogy ne Suboticára hivják össze a magyarságot. Rámutattunk azokra a bár nem jogosult, de mégis letagad* hatatlanul meglévő aggályokra, melyeket a suboticai nagygyűlés megtartása könnyen ártó gyanúvá fokozhatott volna. Azt mondottuk, nem az a fontos, hogy a magyarság hol jöjjön össze gyűlésre, ha nem az, hogy összejöjjön s mivel a szuboticai nagygyűlésnek lesznek akadályai, indítványoztuk, hogy máshová hivják össze a magyarság első nagygyűlését. A született és a tájékozatlanságból félreérték akkor dísztelen lármával fogadták azt az indítványt, amelynek pedig az volt az egyetlen bűne, hogy a fenforgó viszonyokat mér akkor helyesen mérlegelte, amikor a józan meg-j för.tolásaál u a világos gűudolkcelásnál nagyobb befolyása volt a mellveregető gesztusnak s rikoltozó hangnak az ügyek vitelére s a tömeghangulat kiérlelésére. A nagygyűlés Sentára való öszszehivásának elhatározása igazolta a mi álláspontunknak helyességét s dokumentálja azt is, hogy menynyi idő múlt el reális eredmény nélkül. Bár a későbbi idők eseményei és eredményei fognak végleges ítéletet mondani abban a nagy kérdésben, hogy az alkotmányos joggal élés, vagy az opportunizmus volt-e inkább a magyarság érdekében — mégis fájdalmasan fogadjuk mi s bizonyára az egész! magyarság azt a hirt, mely a‘ nyolcadikéra elhatározott nagygyűlés elhalasztásáról ad számot. Ne szépítsük a dolgot, ez a halasztás súlyos presztízs-veresége á magyarságnak. Mit tett eddig a Magyar Párt ? Fáradozott a megalakulásán. S közben elkészítette programját, amit senki se ismer, összegyűjtötte sérelmeit, melyeket senki se orvosol. Végre elhatározta a nagygyűlés megtartásának idejét és helyét. S most ez a határozat is veszendőbe megy s nem elháríthatatlan akadályok miatt. Mert ha a hatóság nem engedi meg, szolgabiró betiltja, rendőr szétkergeti a gyűlést, ezek fizikai akadályok, melyek elhárításáról hasztalan gondoskodnak s melyek megakadályozhatnak egy gyűlést, de megerősítik az akciót. Da Sentán az történt, hogy a hatóságok a legelőzékenyebben Ígérték meg nemcsak a gyűlés engedélyezését, hanem a rend föntartásáról «való gondoskodást is. Jogosult hát fölvetni a kérdést ; azok részéről, akiket a gyűlés előkészítésének munkája terhelt, megtörtént-e minden s főként idejekorán történt-e meg minden, amit a hatóságok a nagygyűlés engedélyezéséhez szükségesnek tartanak. Augusztus elején határozták el a szeptember 8-iki terminust. A sentai pártszervezet vezetősége kellő időben jelentette-e be a gyűlést s kellő időben kereste-e e közhatalom helyi reprezentánsaival a személyes érintkezést a gyűlés engedélyezésére vagy az engedélyezés föltételeinek megtudakolása érdekében. A magyar tömegek nem látnak mást, csak készülődést cselekedetek nélkül, terveket alkotás nélkül, szervezkedést szervezet nélkül, gyűlés összehívását gyűlés nélkül. Nem teszünk szemrehányást a szervezőknek, mert jól tudjuk, nem az Ő kétségtelen jószándékukön és tiszta akaratukon múlik mindez. De azt szeretnénk, ha a jószándéknak és tiszta akaratnak több körültekintés és bensőbb odaadás adna jelentőséget. Mert nem kell-e attól félni, hogy elkopik a hitük és elfárad az érdeklődésük a magyar szervezkedéssel szemben. Ne hozzák ad dig nyilvánosságra a nagygyűlés újabb határnapját, amíg annak megtartására nincs meg minden biztosíték. Nem szabad állandóvá tenni a csalódás érzését s nem szabad olyan állapotot teremteni, hogy az első nagygyűlés elhatá rozására a magyar tömegek ne lelkes várakozással, hanem egy lemondó gesztussal válaszoljanak A centralizmust és föderalizmust akarja kiegyenlítem a pártonkiviiü politikusok Zagrebs konferenciája- A beljjüiliika hírei — A pártonkiviili politikusok szeptember 10-i zagrebi konferenciájának a sajtó napról-napra nagyobb jelentőséget kezd tulajdonítani. Az akció egyformán nyugtalanítja a kormány pártokat és a horvát blokk politikusait, főleg azért mert a közvélemény, amely már belefáradt az éies ellentétek küzdelmébe, mind nagyobb szimpátiával fordul a megértést hirdető haladó politikusok csoportja felé. A zagrebi „Obzor" megint vezércikket szentelt a kérdésnek és a legmelegebb szimpátiával ir a mozgalomról és bizonyos körülmények között nagy sikert jósolt a mozgalomnak. Feltűnő az Obzor cikkében, hogy mint befejezett tényről beszél a demokrata párt Davidovics-Veljkovics csoportjának, valamint Proiics Sztojánnnk részvételéről és ha ezek között és a kongresszus kezdeményezői közt létrejön az összhang, akkor biztosítottnak hiszi egy „neutrális", vagy jobban mondva decentralista és revizionista kormány megalakulását, amely a ceutralizmus és a fcederalizmus között meg fogja találni a középutat. A eddig foe deralista „Obzor" ilyen állásfoglalása a horvát intelligencia nagy frontváltoztatását jelzi. A beogradi „Tribuna" is nagy cikkben foglakozik a kérdéssel s megállapítja, hogy Beogradban is osztatlan érdeklődéssel figyelnek a mozgalomra. Szerinte azonban beogradi körökben azt hiszik, hogy konferencia nem fog pozitív eredményre vezetni, mert az elejétől kezdve helytelen alapokon indul:. A mozgalom kezdeményezői Sztojanovics Nikola, Markovics Bozsa és Bányánál Jova. Beogradi demokrata körökben, különösen disszidens Tomljenovics és Rojc magatartása iránt nagy az érdeklődés, akikről még nem tudják, részt vesznek-e az akcióban. Ezen kívül nem bizonyos még Proiics Sztoján részvétele írem, bár ő nem áll messze Tomljenovics pártjától. A kongresszuson a Tribuna szerint Jugoszlávia minden részébő megjelennek kiküldöttek, különösen Szerbiából és Dalmáciábó sokan, mig a Vajdaságban kevés érdeklődés mutaikozik. Valójában azonban ez nincs igy, a Vajdaság meglehetős számmal képvi-l seive lesz, a szuboticai szláv intelligencia néhány markáns egyénisége is meg fog azon jelenői. Megelégelték a muzulmánok követeléseit A muzulmán párt politikája a választások óta abban merült ki, hogy a boszniai nagybirtokosoknak (bégeknek) különböző kedvezményeket csikartak ki a kormány töl, a kormány támogatása fejében. A kormány ki volt szolgáltatva a muzulmánoknak, mert a parlamenti erőviszonyok alakulása folytán szavazataikra szükség volt, az alkotmányt sem tudta volna nélkülük megszavaztatni. A muzulmán párt kettészakadása óta a kormányhoz hü maradt tizenkét képviselő támogatása már nem olyan értékes a kormánynak, melyet a kommunistáknak a parlamentből való kizárása óta már nem fenyegethet amúgy sem a leszavazás veszélye. A muzulmánok azonban úgy látszik, még mindig nélkülözhetetlennek érzik magukat, mert még ma is állandóén újabb követelésekkel állnak elő és a napokban megtartandó szarajevói pértértekezleten akarják újabb követeléseiket megformulázni. Bizonyára a bégek étvágyának csökkentésére akar szolgálni a beogradi Pravda hétfői számának sugalmazott közleménye, mely arról számol be, hogy úgy Délszerbióban, mint Boszniában a kormány engedékenységét a muzulmánok állandó követeléseivel szemben a kormány gyengesége jelének tekintik. Az az általános vélemény alakult ki, hogy már elmúlt az ilyen engedékenységek ideje. Ha az engedékenység politikáját folytatják, akkor a polgárság ebből ebből az államhatalom gyengeségére fog következtetni. A Pravda ezzel szemben megállapítja, hogy nem kei! azt hinni, hogy az állam tényleg gyönge, ezt csak akkor lehetne álíitani,. ha törvényellenes koncessziókat tennének. A muzulmánoknak ép* pen olyan jogaik vannak, mint a a többi polgároknak. Ha a törvényeken tulmenőleg kedveznének nekik, az szükségtelen válságba vinné az országot. A délszláv emigráció likvidálása Az emigráció kérdése nemcsak Magyarországnak és Oroszországnak nehéz problémája. Az SHS. állam politikusainak is sok gondot okoz a politikai menekültek kérdése. Csak nemrégen jelent meg a bolgár kormány félhivatalos kimutatása a Bulgáriában tartózkodó jugoszláviai (délszerbiai) menekültekről, amely családtagokkal együtt másfélszázezernél több menekültről számol be. Hogy ez a horribilis szám megbizható-e, nem tudhatjuk, d& jellemző, hogy a bolgár statisztikát az egész szerb sajtó részletesen leközölte cáfolat nélkül. A kormány most szeretné a macedón emigrációt hazatelepíteni, de ennek nagy nehézsége az, hogy sokan közülük a bolgár komitácsi bandákba állottak be. Viszont az emigráció nyomasztó gazdasági helyzete alkalmassá tenné az időpontot a hazatelepitésükre. A délszerbiai bíróságok már el is készítették az amnesztiában részesülő emigránsok névjegyzékét. Beogradban azonban attól tartanak, hogy a bolgár kormány akadályokat fog gördíteni az emigráció hazatérése elé, kikre politikai szempontból szüksége van. Ezért a sajtó energikus diplomáciai lépéseket sürget az esetleges bolgár ellenállás megelőzésére. Mi lesz György herceggel? Beogradból jelentik: György herceg kérdése még mindig elintézetlen. Úgy látszik, a végleges döntést mégis elhalasztják a kiráfy és Pastes visszaérkeztéig, A Politika
