Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-30 / 267. szám
\ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 30, 4. oldal. Korona helyett dinár Rendezik a megyei tisztviselők fizetését Somborból jelentik: Dr. Ruclisics Lázár, Bács-Bodrogmegye uj alispánja pénteken Beogradba utazott, 'hqgy a belügyminisztériumban megsürgesse a megüresedett megyei Itisztviselői állások betöltését. A megyeházán történt tisztogatás és Sztojkov Mózes bűntársainak elbocsátása folytán ugyanis még több fontosabb pozíció áll betöltetlenül, !ami megnehezíti a vármegyei közigazgatás zavartalan lebonyolítását. 'Azt hiszik, hogy szombaton Radishes alispán már magával hozza Beogradból az uj kinevezéseket. Az alispán beogradi útja alkalmával el akarja intézni i vármegyei tisztviselők fizetésrendezését is, a mit a legutóbbi megyei közgyűlés már megszavazott és aminek végrehajtásához már csak a belügyminiszter hozzájárulása szükséges. A fizetésrendezés oly módon történik, hogy a tisztviselők eddigi illetményeiket korona helyett dinárban kapják, ezenkívül Kedvezményes liszt- és faellátásban részesülnek, amtlényegesen könnyit helyzetükön. Bizonyosra veszik, hogy az alispán intervenciója sikerrel jár és a belügyminisztérium jóváhagyja a határozatot, mert dr. Radisics az alispáni állás elfogadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a minisztérium öt a legmesszebbmenő támogatásban ré• szesiti s a tisztviselői fizetések rendezése folytán módot ad a vármegye funkcionáriusainak ahhoz, hogy működésűket korrupciómentesen elláthassák és minden idejüket a közhivatali tevékenységnek szentelhessék. Az alispánt szombatra várják haza helyezését. Személyi adatainak bemondásakor kijelentette, hogy professzor és képviselő, bár nevetve jegyezte meg, hogy Pribicsevics már rég nem ismeri :1 professzornak él parlamenti képviselőnek. A lapok tudósitől megállapítják Markovicsról, hogy jó színben van, éppen olyan, mint ahogy képviselőkorából még élénken emlékeznek rá, rövid nadrágos sportruhát visel é$ nagyon váliaikozós zelle miinek látszik. * Bácska jegyzői a belügyminiszternél Bejelentik a jegyzők kívánságát Mint jelentettük, Bácsmegye jegyzői egyesülete elhatározta, hogy a jegyzői kérdés végleges és helyes megoldása végett küldöttséget meneszt a belügyminiszterhez. A küldöttségbe Stefanovics Zsivkó elnököt, Tutorov Milán titkárt és még néhány tagot választottak be. A küldöttség Tutorov Milán vezetése alatt megjelent a belügyminisztériumban Alekszijevics Mitánál, a BBB. osztályfőnökénél. Előadták kívánságaikat, amelyek szerint kívánják, hogy sürgősebben rendezzék a községi jegyzők és községi tisztviselők véglegesítését. Azt a kérelmüket is előterjesztették, hogy a jövőben a községi jegyzői kar végleges kinevezésénél lehetőleg kerüljék a pártszempontokat, hanem a jegyzők készültsége, szolgálati ideje és addigi munkája legyen csak mérvadó a kinevezésnél. Alekszijevics osztályfőnök kijelentette a küldöttségnek, hogy kérelmük fedi az ő őszinte óhaját is. Ő is amellett van, hogy aj jegyzői kart állandósítani kell. Megígérte, hogy a jegyzők kérelmét a legrövidebb idő alatt elintézik, tekintettel arra, hogy a miniszter is magáénak vallja a jegyzők álláspontját. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul az osztályfőnök szavait. Robbanás főbb száz halottal és sebesülttel Spezzia mellett fölrobbaní egy lőszerraktár Rómából jelentik: Csütörtök éjjel óriási vihar dühöngött Spezia környékén. A vihar során villám csapott bele a Falconara-erőd lőporraktárjiba és ezt felrobbantotta. A robbanás óriási rombolást vitt véghez. Tíz-tizenöt kilométernyi körzetben több község, igy Santa Teresia. Pitéin, Muggiano és Lerici házai és épületei a robbanás és az ennek következtében keletkezett tűzvész folytán teljesen elpusztultak. Már az első jelentések több száz halottról és sebesültről számolnak be. A speziai kórházba teherautókon legelsőknek behozott sebesültek elmondták, hogy a lakosságot kimondhatatlan rémület fogta el és szívfacsaró jelenetek játszódtak le. A sebesültek között igen sok a speziai arzenálban és egyéb gyárakban dolgozó, de a közeli falvakban lakó munkás, továbbá az arzenálban foglalkoztatott tengerésztisztek hozzátartozói. A nagy kiterjedésű Fiatgyárat, amely közvetlenül az erőd mellett volt, a robbanás szinte elsöpörte a föld színéről. A szerencsétlenség hirére Speziából a különböző jármüvek egész raja sietett orvosi és egyéb segéllyel a sebesültek segítségére, akiket, mivel a speziai kórházak csakhamar zsúfolásig megteltek, utóbb már a liguriai tengerpart több más közeli községében helyeztek el. A mentés munkáját nagyon megnehezítette a teljes sötétség és a vihar szakadatlan dühöngése. Biscaretti tengernagy, a speziai hadikikötő parancsnoka és Delli Santi helyettes prefektus kisiettek a katasztrófa szinhelyére, ahová a mentési munkálatokhoz többszáz főnyi tengerészt és gyalogost rendeltek ki. Az újabban érkező hírek mind nagyobb arányúnak tüntetik fel a szerencsétlenséget. A hírek szerint a halottak számát 140—160-ra becsülik, a sebesültekét 600-ra. Terencio és Portusola falvakban a robbanás egész házsorokat tüntetett el. Mig Speziában is nagy károkat okozott a légnyomás. Nem bizonyos, hogy villámcsapás okozta a szerencsétlenséget, lehetséges, hogy villany-rövidzárlat gyújtotta föl a lőszerraktárt. A Romániához csatolt községek sanyargatása Rendkívüli adók befizetését követelik tőlük Ronoradból. A mosik¥ai utas mesél.,. Markovics Szinsa. az Oroszországba szökött kommunista képviselő odisseája Markovics Szimát, a kommunista párt vezérét, akit — mint már jelentettük — Ljubljanjában elfogták, pénteken Beogradba szállították és a rendőrség már meg is kezdte kihallgatását. A letartóztatott kommunista vezérrel a rendőrségen, kihallgatása előtt beszélgetést folytatott a Novi List és a Novosti munkatársa, akiknek Markovics érdekes dolgokat mondott el külföldi tartózkodásáról és elfogatásáról. Elmondta, hogy Jugoszláviából való távozása óta még egyszer sem lépte át az ország határát, annál kevésbbé lehetett Beogradban, mint azt a lapok annak idején megírták. 1921 májusában ment Moszkvába, a III. Internacionale harmadik kongreszszusára, még pedig útlevél nélkül, miután már tapasztalatai voltak arra nézve, hogy a hatóságok úgysem adnak neki útlevelet. Szeptemberben jött viszsza Moszkvából Bécsbe, ahol három hónapig tartózkodott, azután Németországba ment, ahol főképpen szociálpolitikai és mathematikai problémákkal foglalkozott. Miután tanulmányait befejezte, visszajött Jugoszláviába. Szeptember 23-án indult el Becsből és nem Ljubljanában, hanem Mariborban tartóztatták le. Előadása szerint, a városon kívül vett szállást egy asszonynál, aki átutazóknak szobákat ad ki. Ennek az asszonynak a szomszédasszonya ugyanezzel foglalkozik és mivel nem nála bérelt szobát, feljelentette a rendőrségen, mint gyanús idegent. Mikor a rendőrség érte jött, nyugodtan legitimálta magát, mert úgyis az volt a terve, hogy pénzt szerez és Beogradba utazik, ahol önként akart jelentkezni a rendőrségen. Hangsúlyozza, hogy a rendőrségen eddig korrektül bántak vele. Rendőrségi kihallgatása alkalmával kijelentette Markovics Szima, hogy ártatlan, a Vidovdám merénylethez nincs semmi köze, miért is kéri szabad]ábra-Csenéről jelentik: Amint ismeretes a jugoszláv-román ; határkiigazitás folytán néhány község Romániához került, persze anélkül, hogy az érdé-' kelt községek lakosságának véleményére avagyr akaratára bárki is kiváncsi lett volna. Romániához jut a Bánságból Kiskomlós, Horvátkécsa, Czene, Újvár is. E községek lakossága már jóformán három éve állandó izgalomban s a legnagyobb bizonytalanságban él, mert amióta a határkiigazitás ügye vajúdik, minduntalan hírek merültek fel, hogy a határkiigazitó bizottság a községek hovatartozandósága felett igy vagy úgy döntött, az átadás idejére pedig minden héten uj terminust emlegettek, úgy hogy e községek lakossága ez állandó bizonytalanságban munkájában, gazdálkodásában még az opciójog gyakorlásban is meg volt akadályozva, mert hisz nem tudta mit hoz a holnap, nem tudta, hogy holnap mely államhoz fog tartozni. Romániában a gabona és az állatárak egészen mások, mint Jugoszláviában. Tavaly a lakosság nagy része a cséplés után az utolsó szemig eladta a búzáját, mert itt 800 korona, Romániában pedig 200—220 lei, tehát 400 korona volt a búza ára. Eladták e községek lakói jószágjaikat is, mert az a hir volt, hogy októberre meg lesz az átcsatolás s akkor olcsóbban lesz alkalma szükségleteit beszerezni. Azóta már egy esztendő elmúlt s a határ még mindig a régi s a közeli átadásról szóló hírek is változatlanok. Az olcsóbb beszerzésből nem lett semmi, a 800 koronáért eladott búzát visszavásárolhatták 1800 koronáért, ha tudták. A hajdan jómódú emberek egy része puliszka-evésre kényszerült, mert lisztre nem futotta; jószágját csak részben szerezhette vissza dupla áron. Az eredmény a gazdag vidék elszegényedése. A nép a földjét megművelte úgy ahogy tudta, vetőmag és jószág nélkül, s ez természetesen meg is látszik & terméseredményeken, meyek jóval a bánáti átlag alá sülyedtek. A határkarpkat most végre kitűzték, nem nagy" örömére azoknak, a kik átkerülnek. Đe most sem tudja senki, mikor történik meg a tényleges átadás. Az állam pedig most mit tesz? Megjelent valaki BeogradbóJ s fizetési meghagyásokat kézbesitet, hogy rendkívüli adó címén 48 óra alatt a községek lakossága végrehajtás terhe mellett fizessen horribilis összegeket. Nagy átalányban a már befizetett rendes adón felül holdankint ezer koronát. Az állandó bizonytalanság miatt máris elszegényedett lakosság most fühöz-fához szaladgál, hogy a kirótt nagy összegek kifizetéséhez a pénzt előteremtse. Kértek halasztást, de nem kaptak. Kinálgatják jobbra-balra gabonájukat, jószágaikat s a zsombolyai kereskedők és mészárosok tömeges kínálatot látva már meglehetősen lenyomták az árakat. A búza ára pár óra alatt lement 1200 koronára, az állatok ára felére szállt le, tehát 48 óra rövid idő, mindenki úgy ad el ahogy tud. Azt senki sem tudja, mi jogon történik ez a rendkívüli adóbehajtás, milyen törvény alapján, kinek rendelkezésére. Az elkeseredés a lakosság között emiatt igen nagy. A legtöbben határozatlanságban vannak afelől is, hogy vájjon tényleg átcsatpltatnak-e Romániához. Arról sem ad senki felvilágosítást, hogy mi lesz a 20 százalékos bonnokkal, azokat hol váltják majd b és mi lesz a beszolgáltatott hadikölcsön kötvényekkel. Úgy látszik azt akarják, hogy a bonnokat vigye mindenki emlékül magával, a hadiköt vényt pedig hagyja itt emlékül. EREM ARANYKALÁSZ EREM PINTÉR FERENC Szí. József gyógyszertára Subotica A telefon Is megdrágult ‘A szeptember 26-ikán életbelépett postatarifa-emeiés után a postaügyi minisztérium október 1-től kezdve a telefondijakat is felemelte. Az uj telefon-díjszabás a következő: Helyközi telefon beszélgetés: I. távolság (100 km-ig) 8 din. II. „ (100-200 „ 10 „ III. „ (200-400 „ 15 „ IV. „ (400 km. felül) 20 „ ■ A hivás dija 5 dinár. T elefon-előfizetés: a) bankok, pénzintézetek, mulatók, mozgószinházak évi dija 4000 dinár, b) szállítók, gyárak, bányák, malmok, kávéházak, kereskedők, ügynökségek, szállítók, vámközvetitők, 3000 dinár, c) műhelyek, raktárak, irodák, továbbá magánosoknál felszerelt nyilvános állomások 2000 dinár, d) közjegyzők, ügyvédek, gazdálkodók, városi vállalatok, egyesületek, fényképészek, 1800 dinár, e) gyógyszertárak, szövetkezetek, 1500 dinár, f) orvosok, hírlapok szerkesztőségei és kiadóhivatalok 1000 dinár, g) magánlakások, állam és közigazgatási intézmények, szülésznők, kéményseprők, 500 dinár, h) közhivatalok, képviselők' 400 dinár. E díjszabások Subotica, Beograd, Novisad, Zagreb, Ljubljana, Sarajevo, Osijek és Maribor városokban érvényes. A többi helyeken, ahol tiznél több telefonelőfizető van, a fent felsoroltak a) 3000, b) 2500, c) 1800, d) 1500, e) 1000, f) 800, g) 4000, h) 300 dinárt fizetnek. Ahol tiznél kevesebb az előfizetők száma, ott a második díjszabásban felsorolt összegnek csak 40 százalékát fizetik az előfizetők. A mellékállomás évi dija 180 dinár, telefoncsengőé 100 dinár. Telefonállomás felszerelése 1200 dinár, áthelyezése 600 dinár,
