Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-29 / 266. szám

\4. olM BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 29. külön laboratórium volt a részére berendezve. A politikai életben a liberalizmus képviselője volt Apáthy,,akit 1918 őszén a Károlyi-kormány Erdély fő­­kormánybiztosává nevezett ki. He­lyén maradt még a román impérium alatt is, amiért majdnem egy eszten­dőt kellett internálva töltenie. Krónikás aőomák ' A berlini kongresszus idejében (1878.) együtt tilt fSismarclrherceg és Lord Bca­­eonsfield (Disraeli) az előbbinek wil­­helmstrasse-i lakásán és csevegtek min­denről és semmiről, még politikáról is. j A beszélgetés során szóba került az is, bogy a kancellár túlsók látogatót kap: • kérelmezőket, politikai magántudósokat, feltalálókat, autogrammgyüjtőket, stb., akik közt természetesen azok a legkel­lemetlenebbek, akik valami honmentő vagy népboldogitó eszmével jönnek és. agyonbeszélik az embert. — És hogyan szabadul meg Herceg­séged az ily alkalmatlan vizitektől? — ■ kérdezte Disraeli. — Óh, ennél nincs egyszerűbb, — fe­lelte Bismarck. — A feleségem, a hű lé­lek, szokott segíteni rajtam. Ha valaki bizonyos időn túl marad nálam, akkor beküld hozzám egy szolgát és magához kéret. Erre természetesen a látogató fogja a kalapját és eltávozik. — Kitűnő metódus, — mondta Disra­eli. Ebben a pillanatban égy inas lép be a herceg dolgozószobájába ezzel az üze­nettel: ‘ — A hercegné őkegycssége kéreti a birodalmi kancellár urat egy szór.a. És Disraeli fogta a kalapját és távo­zott. 1 * Ennek a kis történetnek még folyta­tása is van. Ugyanaznap este az angol nagykövet bálján találkoznak Lord Beaconsfield és Bismarck hercegné, s az utóbbi igy szól: — Bocsánatot kell Lordságodtól kér­nem. Puszta véletlen volt, hogy délután beiizentem az uramhoz. Ha sejtelmem van arról, hogy Excellenciád az, aki lá­togatóban van nála — . 1 — Akkor is beiizent volna, — egészí­tette ki a mondatot Disraeli. — És he­lyesen cselekedett volna. — Mért gondolja ezt, kegyelmes ur? — Mert az ön urának az ideje Berlin­ben drágább, mint az enyém, s joggal fukarkodik vele. Londonban természete­sen az enyém drágább. És én nagyon hálás vagyok azért, hogy a Hercegasz­­szony erre a kitűnő módszerre megta­nított. Otthon majd én is gyakorlatba .veszem. * S most jön a história anekdota vége. Egy vagy két esztendővel később a vaskancellár Londonban ült Disraclinöl s csevegtek mindenféléről, s ahogy a német mondja: vom Hundctsten in’s Tau­sendste tévedtek bele. Egyszerre csak Bismarck az’órájára néz s az ajtó felé tekintve, kérdi: — Hát mikor jön már az az ember? — Miféle emberre gondol Hercegsé­ged? — kérdi az angol premier. — Arra, aki majd kiszólitja Lordságo­­dat s ezzel jelt ad nekem a távozásra. — Óh, azt hiába várja Hercegséged! A módszer,, amelyet Berlinben az ön há­zánál tanultam, Londonban nem vált be. Az angol, ha egyszer leült, nem olyan könnyen határozza el magát arra, hogy fölkeljen... A nemangol pedig úgy is tudja,‘hogy mikor kell mennie. S most Bismarck volt az, aki fogta a kalapját, köszönt és távozott. Bdkr. „FEIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS SUBOTICA SZÉCSI E. Veszek hssznilt jugoszláv bélyegeket. A lor­­gamii Mhegekbfil csak teljes sorokat khek, vagy egyeseket a 25 és 50 párás, valamint 1 dináros kivételével. Küldjön árajánlatot. 0385 Erősödik a magyar kormánypártban a liberális árnyalat Gömbös és Friedrich mozgalma a magyar kormány előtt Budapestről jelentik: Ä kormány­párt szerdán este megtartotta nagy érdeklődéssel várt tanácskozását, amelyen az ellentétes felfogású fe­lek nem csaptak össze, hanem ötven százalékra kiegyeztek: gróf Bethlen István hazaérkezéséig lábhoz tették a fegyvert. Határozatot nem hoztak, de nem is hozhattak, részben mert a kormányelnök még nincs Buda­pesten, másrészt azért, mert a párt tagjainak alig egynegyedrésze volt jelen a tanácskozáson s ez a kevés­számú képviselő nem dönthetett a pártot érintő ilyen nagyjelentőségű kérdésben. Az értekezleten Gömbös Gyula azt igyekezett bebizonyítani, hogy a mozgalmat Bethlen tudtával és beleegyezésével inditotta meg és amellett kardoskodott, bogy az ak­­cói pártkereteket egyáltalán nem érint. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az akció nem irányul sem a kormány, sem a kabinet egyes tag­jai ellen és nem irányul a pártegy­ség megbontására sem. Ugyancsak a tájvédelmi mozga­lom mellett szólaltak fel Csontos Imre, Ulain Ferenc és Platthy György is. Gróf Klebelsberg Kunó kijelen­tette, hogy a miniszterelnök távol­létében nem tartaná sem helyesnek, sem ildomosnak, hogy ilyen kérdés­ben a kormány részéről nyilatkoz­zék. erre egyedül gróf Bethlen Ist­vánt tartja illetékesnek. Kovács .Nagy Sándor kijelentette, hogy a helyettes miniszterelnök fel­szólalása után is fentartja azokat, amiket az imént elmondott. Rakovszky Iván belügyminiszter azt mondotta, hogy a maga részéröl nem lát politikumot a mozgalomban, hanem tisztán fajvédelmi szervez­kedést. A belügyminiszter szavait Göm­bös és hívei természetesen tetszés­sel fogadták. Feltűnt, hogy nagy­atádi Szabó István nem szólt hozzá a kérdéshez. Gömbösék mozgalmával kapcso­latban egyébként a kormánypárt egyik vezére nagyon érdekes, nyi­latkozatot tett, amelyben többek közt a következőket mondotta: — Ami a pártunkban ma vajúdik és vonaglik, annak hátterében való­ban sarkalatos világnézleti elvek viaskodnak és törnek hat a-ml kép­viseletre. de nem kevésbbé fontos és kellemetlen személyi érdekek pus­kapora is fűszerezi a koncentráció körül bontakozó hangulatokat. Min­denki azt hitte, hogy a választások után Gömbös szolgálataiért becs­vágyának megfelelő hatalmi pozí­ciót kap. de nem igy történt, mert Gömbös nemcsak hogy kimaradt a kormányból, hanem az uj Bethlen­­kormány irányán balfelé való elhaj­lás mutatkozott. A munkapárti liberális irány meg­izmosodott. Gömbös csakhamar azt vette észre, hogy két *zék közül pad alá esett: egyszerre akarván Beth­­len-párti és különitménypolitikát csinálni, lejárta magát mind a két fél előtt. Gömbösék fokozatos hátraszorjtá­­sával párhuzamosan tört és hatolt előre Klebelsberg Kunó gróf, a pol­gári liberalizmus előharcosa s ez­­időszerint Bethlen legbizalmasabb embere és alter egoja. A nagyérdekességü nyilatkozat leghübb képét adja a tnai 'magyar politikai helyzetnek, amely a Göm­bös-féle akcióvar csak tisztázódhat. Amerikából hoznak lisztet Dalmáciába 200 koronával olcsóbb az amerikai liszt a belföldinél Rohamosan esnek a gabonaárak Amióta a kormány a belföldi fogyasztás védelmére fokozatosan felemelte a gabonanemüek kivi­teli vámját, később pedig eltil­totta a kivitelt, a 2000 koronás búzaárak, melyeket néhány héttel az aratás után még a belföldi piacon fizettek, — egyre roha­mosabb tempóban szálltak lefelé. A múlt héten még 1600 korona volt a búza, ma azonban az egyre lanyhuló vételkedv miatt a tőzs­déken is 1530 — 1540 koronára esett, anélkül, hogy ezen az áron vevő akadna. A termelő-állomá­sokon 1480—1500 koronáért kínál­ják a búzát, a kereskedők azon­ban nem vásárolnak, részben a nagy pénzhiány miatt, részben pedig azért, mert még további ár­eséstől tartanak. . A kínálat fokozódása és a ke­reslet teljes hiánya természetesen az árakat egyre lejebb szorítja és ez a helyzet azért is fokozódik, mert a kiviteli tilalom következté­ben a termelők egyelőre elvesz­tették a külföldi vásárlókat és ter­mékeiket csakis a belföldi piaco­kon értékesíthetik, A búza árának megfelelően a liszt ára is erősen csökkent. A 0-ás liszt 2500 korona helyett már 2300 koronáért kapható a bácskai állomásokon, zsákkal együtt, — de vevő nincs. A kereskedők tö­megesen lépnek vissza régebbi drá­gább kötéseiktől, úgy, hogy az utóbbi napokban a novisadi tőzs­dén több executiv eladás volt az átvételben késedelmes vevők ter­hére. A kényszereladások 2270— 2280 koronás árban történtek. Bár lényegesnek mondható az áresés, — megállapíthatjuk, hogy a jugoszláv gabona még mindig drágább a világpiaci áraknál. Ezt legjobban bizonyítja az a körül­mény, hogy az utolsó hetekben nagymennyiségű liszt érkezett Amerikából a dalmáciai kikö­tőkbe fimit 2100 koronás áron adnak el. A valuta javulása is hozzájárul ahhoz, hogy a gabona és liszt árának világpiaci diszparitása egyre fokozódik. így ma már elő­állott az a helyzet, hogy olcsóbb az Amerikából hozott és dollárral fizetett liszt, mint a belföldi pro­duktum. Az amerikai liszt ver­senye egyre érezhetőbb a bel­földi tőzsdéken és arra számíta­nak, hogy az árak rövidesen le fognak szállni az importált liszt ní­vójára. Ugyanez a helyzet az árpánál is. Hetek óta nagymennyiségű árpa érkezik Csehszlovákiából, amit 130 cseh koronáért adnak a föl­­adó-áilomáson, bácskai állomáson pedig 1200—1250 koronáért kap­ható. Az importált áru 70 kgr.-os minőségi súlyával messze fölül­múlja a jugoszláviai 66—68 kgr.-os árpát. A csehszlovák árpa ver­senye folytán a belföldi áru piaci ára is 1250—1300 koronáig esett, anélkül, hogy nagyobb kvantu­mokra akadna vevő. Az áresés folytatódik a lenge­­rínál is. Csöves tengerit 480—500 koronáért kínálnak. Az ótengeri ára még 1450 korona körűi van, de szintén állandóan olcsóbbodik. A zab ára 1150 koronára esett.; A gabonakereskedők véleménye szerint abban az esetben, ha ^ dinárvaluta értéke továbbra is a mai nívón marad, ez árak még legalább 15—20 százalékkal es­nek. A gabona áresésének hatása a kis fogyasztásban még nem érezhető. A kenyér ára változat­lan, mint a 2000 koronás búza« árak idején. — A jugoszláv-román határ­­kiigazító bizottság munkája Ki­­kindán. Kikindáról jelentik: A jugoszláv-román Határkiigazitó bi-. zottság szerdán ismét ideérkezett és rövid tartózkodás után a föld­­elosztás végrehajtása céljából a szomszédos hatórmenti közsé­gekbe ment. — A jóvátétel! bizottság elfo­gadta a belga-német megegyezést* Parisból jelentik, hogy a jőváté­­teli bizottság tudomásul vette a német-belga egyezményt, amely szerint a szerdán átnyújtott kincs­tári utalványokért a német biro­dalmi bank vállalja a kezességet. Amerikai konzul Temesváron. Te­mesvárról jelentik: Az Egyesült Ál-i lamok kormánya Tótisz Rezsőt, a Gyapjuipar r.-t. vezérigazgatóját konzullá nevezte ki. Az uj konzul már meg is kezdette hivatalos mű­ködését. — Kislakások épülnek Budapes­ten. Budapestről jelentik: A la­kásépítő akció teljes erejével meg­indult. Novemberre már 450 kis­lakás készül el, januárra pedig újabb százötven. Remélik, hogy az uj lakásokban 3000 hajléktalan vagonlakót sikerül a tél folyamán elhelyezni. — Megszűnt a sztrájk a Herzog és Glasz gyárban. Beszámoltunk arról a sztrájkról, amely a szubo­­ticai Herzog és Glas-féle zománc és bádogárugyárban néhány nap óta tartott. A gyár igazgatósága és a munkásság között csütörtö­kön létrejött a megegyezés, ami­nek következtében a gyár mun­kásai pénteken reggel felveszik a munkát. — Honkongban bolsevista össze­esküvést fedeztek fel. A londoni Cen­tral News honkongi jelentése szerint ott igen nagy izgalom uralkodik, mert egy bolsevista színezetű kinai-német-orosz összeesküvésnek jöttek a nyomára. Az összeesküvés egyik fő szervezője, Sun­­jatsen pénzügyminiszter, Cantonból való menekülése alkalmával fontos papírokat hagyott hátra, amelyekből kiderült, hogy Sunjatsen Hintze admirális, volt pekingi követ és jelenlegi moszkvai ügyvivő se­gítségét biztosította magának. — Kommunista filmcenzura. Berlin­ből jelentik: Lipcsében az egyik moz­­gófényképszinházba tizenöt revolvercs és álarcos férfi hatolt be és elrabolta a „Todesreigen“ (Haláltánc) cimü film négy felvonását. Minthogy a film annak a szörnyű pusztulásnak a képeit mutatta be, melyet a kommunisták okoztak Szovjetoroszországban, valószínű, hogy az álarcosok kommunisták voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom