Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-28 / 265. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 27. . Gyilkosság a szegényházban Egy koldus, akit a pénzéért vertek agyon • Az osijeki szegényháznak szomosu és véres szenzációja van: egy beteges és jóformán magával is tehetetlen aggastyán meggyilkolta ápolttársát, hogy csekély értékű holmijaihoz hozzájuthasson. Néhány nappal ezelőtt a — mint megírtuk — az osijeki városi szegényházban titokzatos körülmények között, eszméletlen állapotban vérbefagyva találták az egyik hálókamrában Nemeskai Dragutin 83 éves koldust, akit a szegényházban ápoltak. A nyakán rettenetes vágott seb tátongott, amiről mindenki azt hitte, hogy önkezével ejtett magán. ' Az öreg embert bevitték a közkórházba, ahol két napig eszméletlenül feküdt, a harmadik nap meghalt a nélkül, hogy a hatóság kihallgathatta .volna. . A nyomozás aktái le is zárultak azzal, hogy Nemeskál Dragutin öngyilkosságot követett el. Ma aztán világosság derült az ügyre. A szegényházban ma nagytakarítást rendeztek, amely alkalommal egy ócska ládában egy baltára bukkantak, amelynek feje is, nyele is még ragadós volt a félig rászáradt vértől. A különös lelet gyanút keltett, később pedig, amikor egy Lechner Mária nevű újvárosi asszony a sajátjának ismerte föl a baltát, hátározottab formát kezdett ölteni az a hit, hogy a baltával végezték ki gonosz kezek a szerencsétlen Nemeskait. Lechner, Mária .elpanaszolta, hogy á baltáját valószínűleg Zandt Viktor, szegényházi ápolt ' lopta el, aki a gyilkosság előtti napon kéregetni járt nála, már akkor föltűnt, hogy az öregember erősen nézegette a szerszámot, sőt még a kezébe is vette és sújtani próbált vele. Zandt Viktor éppen kolduló körúton volt, mikor megtalálták, s a nyolcvanéves aggastyán az első kérdésre bevallotta, hogy a baltát ő hozta el LechnSr Máriától, még pedig ázzál a szándékkal, hogy Nemeskált megölje. Elmondta, hogy Nemeskál, aki már régóta életunt volt,-fölkérte őt arra, hogy üsse agyon és ő nem tudta megtagadni a barátja kérését... Közben Zandt a holmijai között a rendőrség megtalálta a meggyilkoltnak számos apróságát és néhány száz dinárnyi megtakarított pén-A török kérdés fejleményeit a nagyhatalmak diplomáciája az angol-francia megegyezés dacára is a legnagyobb nyugtalansággal figyeli. Minden attól függ, hogy a győzelmes Kemal pasa nem áliit-e teljesíthetetlen követeléseket a nagyhatalmak javaslataival szemben. Nagyon jellemző a helyzetre egy vezető diplomata nyilatkozata, mely a Newyork Héráidban jelent meg. A nyilatkozat a következő: Európa sorsdöntő órákat él át. A helyzet olyan bizonytalan, mint 1914. nyarán. Nem valószínű, hogy Kemal elfogadja a javaslatokat. A bizonytalanság kétségtelenül még egy ideig fog tartani és a diplomatáknak résen kell lenniök, mert kis hibák feldönthetik nemcsak a békeszerződéseket, hanem az amugy is labilis egyensúlyt és szövetségeket. Óva intek mindenkit az optimizmustól. Görögországban a nagyhatalmak határozata, mely visszaadja Tráciát a törököknek, teljesen felborította a helyzetet. Mint a Reuter.-ügynökség jelenti Konstantin görög király lemondott. A kormány a Párisban tartózkodó Venizeloszhoz akar fordulni, hogy vegye át a kétségbe esett ország vezetését, mint diktátor. A Chicago Tribune jelentése szerint a görög kormány egyik tagja, Zaimis azt a megbízást kapta, hogy utazzék haladéktalanul Párisba és ott ismertesse Venizelosz volt miniszterelnökkel a kormány helyzetét. Beogradba érkező hírek is megerősítik a görög király lemondását. A »Növi List« athéni jelentése szerint az elmúlt éjjel Athénben nagy zavargások voltak Konstantin királyt megzecskéjét. Mivel a rablógyilkos aggastyán különben sem egészen rendes észjárású, a vizsgálóbíró rendeletére a stenjevici elmegyógyintézetbe fogják szállítani Zandt Viktort megfigyelés végett. fosztották trónjától és György trónörököst kiáltották ki királynak. Újabb két hadosztályt mozgósítottak. A beogradi belügyminisztérium a gyevgyeliai rendőrkomiszártól je-, lentést kapott, mely szerint Konstantin király lemondásának hirét megerősítik. Athénben a zavargások nőttön-nőnek. Konstantin eltűnt. Úgy hírlik, hogy egy görög szigetre menekült, más verzió szerint Athénben bujkál. Kemal ellenjavaslatai Párisi jelentés szerint az angorai kormány válaszát szerdára várják. Angol körökben úgy tudják, hogy Kemal pasa ellenjavaslatokat fog tenni, elsősorban ragaszkodni fog a Dardanellákon való átkeléshez és Trácia török megszállásához, továbbá Bulgária és Oroszországnak a békekonferencián váló részvételéhez. Kemal pasa követeli továbbá, hogy az angol flotta a tárgyalások alatt semmiféle katonai mozdulatokat ne végezzen. Londonon át érkező jelentések szerint a nagyvezér, a külügyminiszter és a belügyminiszter a szultánnál benyújtották lemondásukat. Hir szerint nacionalista kormány fog alakulni és valószínűleg detronizálni fogják a szultánt, akit a jelenlegi trónörökös fog követni. Párisi jelentések szerint a nagyvezér közölte a Kemal-kormánnyal, hogy a konstans tinápolyi kormány nem akar az angorai kormánynak nehézségeket okozni. Musztaía Kemal pasa valószínűleg főkormányzót fog Konstan-. tinápolyba küldeni. Konstantinápolyi táviratok szerint a béketárgyalá-. sok elé Kemal pasa súlyos föltételeket szabott, követeli az angol csa- > patküldések beszüntetését, saját csa-j patainak Tráciába való bevonulását; és Oroszország részvételét a béketárgyalásokon. Konstantinápolyból jelentik:' Ke-j lettráciában a mohamedánok hangú-: Iata nagyon izgatott a görögök el-j len. Lüleburgaszban a török lakosság elűzte a görög tisztviselőket és| a kis számú görög lakosságot, a ha-j tóságok zászlait letépték. Konstanti-1 nápolybán az angol tisztek a lakos-! ság hangulata miatt nagyon nyugta-| lanak, a helyőrség nem érzi magát; biztonságban a városban. Harringtonf tábornok Brock admirálissal megvitatta a rendfenntartási intézkedéseket. , Kopenhágából jelentik: Moszkvai{ jelentés szerint Karahan helyettesi külügyi népbiztos az antantállamok kormányához uj jegyzéket intézett,; amelyen utalással Öroszország kü-J lönleges helyzetére a Fekete-tenger; partján, a legnyomatékosabban követeli Oroszországnak, de egyúttal a többi balti államnak a keleti kon-; ferencián való részvételét, fenyeget tőén hangzik a jegyzéknek az aj passzusa, hogy békés megoldás csak! úgy képzelhető, ha a Fekete-tengc-’ ren érdekelt valamennyi államot i egyesitik a konferencián. A katonai helyzet A Reuter konstantinápolyi jelen-, tése szerint az Errenköjnél betört; lovasosztagon kivül Digha felől isj egy másik hadosztály is átlépte aj semleges zóna határát. Ezeket a csa-i patmozdulatokat Kemal pasa még aj szövetségesek jegyzékének megérd kezése előtt határozta el, úgy hogy; nem tekinthetők feltétlenül támadás-; nak. Párisból jelentik: A Alatin jelentése szerint a Máltában horgonyzó: angol flotta: 65 cirkáló és 12 rom-, boló parancsot kapott, hogy induljon el a Boszporuszra. A Daily Mail szerint Konstantinápolyban erős bolsevista agitáció fo-,' lyik. Kemal megbízottjai a bolsevis-' iákkal együtt szítják a hangulatot aj szövetségesek ellen. Az utolsó na-í pókban röpiratokat osztogattak, me-, lyek dz angolok elleni felkelésre szó-, litják fel az összes mohamedánokat Lemondott a görög király Inog a szultán trónja — Thráciában forrong a török lakósság ívánfí Jenő halálára — Budapesti levél — Ivánfi Jenő meghalt. Egész Budapest megilletődve tekint a Nemzeti Színház gyászdrapériás előcsarnoka felé, ahonnan Ivánfi Jenőt, a legnagyobb magyar színészek egyikét csütörtökön délután temetni fogják. Hetekig tartott fájdalmas vívódása a gyógyíthatatlan betegséggel. A színész, aki ezer arcot öltve játszotta a halált a festett káprázatok világában, némán, elfehéredett szájjal fekszik most a Józsefutcai agglegénylakás csendes hálószobájában, a gyűrött párnákra ejtve kihűlt fejét. Föltette az utolsó maszkot, amelyet az örök ügyelő csontkeze nyújt mindenki felé az élet végén. És ennek a maszknak kegyetlen ridegsége könnyeket sajtol a rátekintő szeméből... III. Richárd, Shylock, Macbeth, Lear király s a zordon Shakespeare-tragédiák körül elsötétedett a rivalda. Ivánfi Jenő meghalt, ötvenkilencéves korában ragadta el a végzetes betegség, amely pár év óta, rövidebb-hosszabb időre, a színpadtól is elvonta. A színpadtól, amelynek rajongó szerelmese volt s amelyet imádott s amelyen mint színész, rendező, szerző és fordító egyformán sok és nagy sikert ara-: tott. Mounet Sullyt vallotta mesterének s a legkiválóbb »szavaló« színészek közé tartozott. Művészi ösztönét, ritka erős intelligenciáját, rendkívüli nagy és széleskörű müyeltség mélyítette el. Különösen sokat és behatóan foglalkozott Shakespeare-rel. Moliére-rel, akikről egész kötetnyi tárcát, irodalmi tanulmányt irt. Konzervatív művész volt a szó nemes értelmében s erős harcban állott annak idején a Thália forradalmi törekvéseivel. De ha művészi hitvallása kissé dogmatikussá merevedett is, ő maga mindig eleven érdeklődéssel kisért minden uj művészeti és irodalmi mozgalmat. Játéka nem öregedett meg. * Szeghalmon született 1863-ban. Harminc évre rá már a Nemzeti Színház tagja. Először a Vasgyáros-ban lépett fel, de vonzalma és tehetsége egyre inkább a klasszikusok s főleg Shakespeare figuráit tették színészi ambíciójává. Néhány nevezetes és emlékezetes alakítással tette magát ebben a nemben naggyá, de élete igazi rendeltetéséhez akkor érkezett, amikor 1918-ban Magyarország első színházának rendezője lett. Mint színész is elmélyedt a darabokban és a szerepekben, de mint rendező százszor inkább érvényesíthette és megcsillogtathatta rajongását a klasszikusok iránt. Elsőrangú rendező volt; nemcsak, mert kellő érzéke és tehetsége volt meg hozzá, hanem meg volt benne a legtisztább szeretet a színpad iránt és megvolt benne a minden izében kulturált ember éleslátása, sokszínűsége, nagyvonalúsága. Legkiemelkedőbb rendezői produktumai voltak az 1916-ban rendezett sorozatos Shakespeare-előadások és Arany emlékünnepén tartott gyönyörű Shakespeare-est, Ugyancsak ő rendezte a Kisfaludy Társaság Shakespeare-matinéit. A görög ciklus rendezése is az ő nevéhez fűződik. Nagy működése a színház falain túl is életerős utakon tört előre: számtalan egyéni és mélységes essay-je, cikke jelent meg és egyik legszélesebb skálájú színpadi emberként mutatta őt be irodalmi tereken is. A Nemzeti Színházból csak a kommün alatt volt távol. A kommün után a Nemzeti Színház élére akarták öj megnyerni, de elhárította magától ezt a feladatot, Harmincötéves színházi jubileumakor a színház örökös tagjává nevezték ki. Előkelő körökkel tartott barátságot és külföldön is széles baráti összeköttetései voltak. * 1884-ben, egy ködös őszi napon búcsúzott Budapesttől egy fiatal gyerekember, tizennyolcéves talán. Még néhány héttel előtte a Sziniakamia padjait koptatta és most meghívást kapott a dicsőséges múltú győri színházhoz, örült, hogy mehet, hogy uj feladatoknak, nagy szerepeknek nézhet elébe. De mielőtt elutazott volna Budapestről, felment a Nemzeti Színház igazgatói irodájába, hogy búcsút vegyen az állami színház igazgatójától, Paulay Edétől, aki atyai jósággal viseltetett az ifjú színész iránt. Paulay leültette, azután az ő jellegzetesen hosszú lépteivel végigmérte a szobát, néha megállt s végigmérte az előtte riadtan ülő ifjút; - . . v — Hát, fiam, elmégy Győrbe, -* mondotta neki — de azért nem ke-! rülsz el egészen a szemem elől. Més§ látjuk egymást. Majd küldetek ne-j ked szerepet Győrbe. A Vasember fiát, Andort, Vladimir grófot a Da-, niseffek-ből és Gennarát a Borgia; Lucretiá-ból. Ezt a három szerepet! tanuld meg, de úgy, hogy ha éjjel! álmodból felvernek, akkor is tudd, ! Ivánfi kissé talán megszédülve is; a hirtelen örömtől, teljesítette a ta-; nácsot. Győri szereplése alatt meg-, tanulta szerepeit és azután játszott! a művészettől áthatott, nemes ambíció tombolt benne. Az életének, nemcsak célja volt a művészet, dej ebben is élte ki magát Hitt magában és hitt a mesterségében. Elment aztán Szegedre és Kolozsvárra és azután megvalósíthatta ré-( gi nagy álmát és elutazhatott kül-j földre. Párisban az öreg Mounet Sully, Londonban Sir Henry Irwing. kedveltje lett, akik apai szeretettel; bántak a magyar ifjúval. 1893-ban Londonban érte Paulay sürgős távirata, amellyel az igazgató öt a Nemzeti Színházhoz 1893 október 4-én lépett fel először mint szerződött tag a Nemzetiben. A Vasgyárost játszotta. Másnap felment az igazgatói irodába, ahol Paulay; ezzel fogadta: — Mégis csak jó érzés az, ha az ember kitart valaki mellett, akiben hite van, így kezdődött Ivánfi karrierje a Nemzeti Színháznál és csakhamar mint a magyar nemzet nagy. művészét ünnepelték. -«v
