Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-28 / 265. szám
Ära T dinár, Tlei, 8 márka, 1 soítol. BAGSMEGYE XXIII. évfolyam Szubotica, csiitöHök 1922. szeptember 28. 285, szám K^jeienik minden reggel, ünnep «tán és hétfőn délben TEIEFOU SZ^Kt ffiádóMveut: &—>?>, szerkesztősé" 5—10 Előfizetési árs negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alcxandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-aiica T (Lelbach-jjalota^ ítélet a kémkedési perben Varga Györgyöt 15, Ignácz Gyulát 12, Hajdú Józsefet 10, Német Ignácot 8, Demeter Aladárt, Vcresbaranyi Mihályt és Völgyi Jánost 5—5 évi fegyházra ítélte a bíróság Tizenkét vádlottat fölmentettek Tizenegy napig tartó főtárgyalás Után szerdán délután ítéletet hozott a suboticai törvényszék Varga György dr. és társainak monstre pőrében. A vád hazaárulásról és kémkedésről szólott és a bíróság általánosságban beigazoltnak tekintette a vádhatóság állításait: dr. Varga Györgyöt tizenöt évi, lgnácz Gyulát tizenkét évi, Hajdú Jó• Zsefet tiz évi. Német Imrét nyolc évi, Demeter Aludtrt, Vörösbaranyi Mihályt és dr. Völgyi Jánost öt-öt évi fegyházra Ítélte. A többi vádlottra az ítélet felmentő. Az ítélet súlyos és azt lehet mondani, hogy szinte váratlanul hatott, mert a legellentétesebb nézetek és jóslatok előzték meg a nagyközönség köreiben és a jogászok részéről Is. Érdekes, hogy majdnem minden nagy pörnéi megismétlődik ez a közös optikai és pszihológiai csalódása a főtárgyalási termek tulnyomórészben laikus közönségének. Főként pedig a politikai monstre-pöröknél, amelyeknek bírói befejezése természetszerűleg sokkal kiszámíthatatlanabb, mint a közönséges bűnügyeké. A független bíróság ítélete befejezett jogi tény, bírálatnak, szubjektív természetű kommentálásnak vele szemben nincsen helye, azt mindenki a köteles tisztelettel tartozik fogadni. A vád és a védelem egyforma kötelességtudással és lelkiismeretes igyekezettel teljesítette nagy és felelősségteljes munkáját ebben az izgalmas po* Ütikai bünperben. Általában megnyugtató a köz szempontjából, hogy a politikai természetű bűncselekmények vagy az ilyenekre vonatkozó vádemelések a törvényes fórum, a füg getlen bíróság Ítélkezése alá kerülnek. És meg kell állapítania a jugo szláviai magyar sajtónak azt a figyelemreméltó körülményt, hogy amint egyébként a tizenegynapig tartó fötérgyalás egész lefolyása tényként megállapított éí amit a vádhatóság sem vont kétségbe és amit ez a mai Ítélet is megerősít, hogy a szigorú ítélettel sújtott vádlottak cselekménye teljesen egyéni, egészen szűk körre terjedő akció volt, amelyhez a vajdasági s általában a jugoszláviai magyarság tömegeinek semmi közük nincsen. Az Ítélet államellenes cselekményeket állapított meg egyes vádlottak terhére, de nem állapította meg, mert nem is állapíthatta meg azt az itteni magyarság szélesebb köreiről. Nem volt a magyar tömegekre, vagy csupán a tömegek bárminő csekély töredékére támaszkodó akciónak, vagy organikus törekvésnek semmi nyoma fölfedezhető a biinper egész folyamán. A jugoszláviai magyarság távol áll mir den olyan szándéktól, hogy politikai, kuliurális, gazdisági és szociális helyzetét az alkotmánnyal vagy a törvényekkel ellenkező módon igyekeznék megváltoztatni. Ezt a letagadhatatlan igazságot a mostani főtárgyalás is világosan dokumentálta. Érthető, hogy az itteni magyar közvéleményt kö zelröl érdekelte a monstre-pör lefolyása, bár annak szereplői igazán ismeretlen, a közéletben szerepet egyáltalán nem játszó, kevés kivétellel egészen egyszérü a politikában pedig minden tekintetben járatlan emberek. A por vádlottal nem voltak a magyarság vezérei, akciójuk teljesen egyéni volt és azzal a magyarságnak sem tömegei, sem egyes részei soha közösséget nem vállaltak. Ezt határozottan, nyíltan és erélyesen ki kell jelentenünk, nehogy bárki tőkét kovácsoljon az ügyből a magyarság ellen. ítélethirdetés előtt Szerdán délután Öt órára volt kitűzve az Ítélethirdetés a kémkedési perben, de már fél ötkor olyan zsúfolt volt a főtárgyalási terem, hogy ember-ember hátán állt és pattanásig feszült izgalom tartottta fogva az egész közönséget. Az első padsorokban foglaltak helyet a vádlottak hozzátartozói, akik sápadtan a belső felindulástól várták a bíróság döntését, ami rájuk nézve kimondhatatlanul többet jelentett, mint a hallgatóság többi részére. Fél öt órakor már olyan zsúfolt a terem, hogy az ajtóknál posztoló rendőrök nem bocsátanak be senkit. A tárgyalóteremben még sohasem volt annyi ember, mint ez alkalommal. A közönség körében feltűnően sok a nő, akik még az ujságiró-asztal nagyrészét is elfoglalják. A padsorok mögött rengeteg sokan állnak összezsúfolva, úgy hogy végül a hátsó szárnyas ajtót is kinyitják és az ajtó mögött a folyosón szorongó tömeg figyel be a terembe. Ellepi a közönség a védőügyvédek szobáját, valamint a védők padsorait is, úgy § hogy az egymásután érkező ügyvédek végül is rendőri segítséget kénytelenek igénybe venni, hogy elfoglalhassák helyeiket. Lassan telnek a percek, amelyek az ideges várakozásban úgy hatnak, mintha órák volnának. A teremben már sötétedik, amikor a törvényszéki szolgák petróleum-lámpákat hoznak-be és kettőt a tanács asztalára, egyet-egyet pedig az ügyész és a jegyzők asztalára helyeznek. A feszület két oldalán a sápadtan égő petróleum-lámpák békés családi esték derűjét terjesztenék, ha nem volna túlságosan éles a kontraszt. öt óra előtt tiz perccel bevonulnak a vádlottak és helyet foglalnak a vádlottak padján abban a sorrendben, ahogy az egész tárgyalás alatt ültek. A vádlottak egyrésze feltűnően ideges. Különösen Varga és Ignác nem tudják palástolni az izgalmat. A vádlottak közül egyesek azonban nagyon nyugodtak, sőt vidámnak látszanak. Nagyrészt azok a vádlottak ezek, akik a tizenegyhónapi kínzó bizonytalanság és vizsgálati fogság után, most úgy várják az ítélet-1 hirdetést, mint a megváltást, mert tudják, hogy az ítélet csak felmentői lehet. Leri az arcukról, hogy milyen* nehezen várják a szabadulást. Mögöttük és az oldaluk mellett azonban még bajonettes fegyházőrök, as kiknek ma nem jutott ülőhely. Az ítélet A bíróság az emelvényre vonul és a tanács tagjai is állva maradnak. Pavlovics István elnök megkezdi az Ítélet kihirdetését. A bíróság a vádlottakat bűnösség tekintetében két csoportra osztotta. Az első csoportban tartoznak azok, akik dr. Varga György szervezetéhez tartoztak és ténylegesen közreműködtek abban, hogy a Vajdaságban irredenta szervezetet létesítsenek Subotica Székhellyel, továbbá hogy a Délvidéki Ligát a jugoszláv állam ellen irányuló működésében elősegítsék, a vasúti park állományáról híreket közvetítsenek. Dr. Varga bűnös abban, hogy 1920. januárjában útlevél nélkül Budapestre ment, ott Huszár Károly miniszterelnökkel a vajdasági területek elszállításáról tárgyalt és tőle megbízást fogadott el, hogy ebből a célból itt szervezetet létesítsen és annak tagokat toborozzon. Állandó összeköttetésben állott a magyar kémszervezettel és ezt a működését egészen 1921. október végéig, letartóztatásáig folytatta. Ignácz Gyulát a bíróság bűnösnek mondotta ki azért, mert 1920. április végén dr. Varga irodájába lépett be, tudott dr. Varga működéséről és vele mindenben együttműködött.; Sachs Zoltán vezérkari kapitány lakására híreket vitt, siffrirozott leve-; leket irt, egészen október 31-ikén történt letartóztatásáig. Német Imre bűnös abban,- hogy; tudott a szervezetről, dr. Varga; György és ignácz részére 1921. szeptemberéig kurirszolgálatot teljesített és ezért jutalomban részesült.j Hajdú Gyula be volt avatva a szervezet működésébe, annak aktiv-tagja volt. Becskerekről állaíidóan ada-| tokát küldött dr. Varga részére 1921. szeptember haváig. Dr. Varga és Ignácz közvetlen,) Német és Hajdú pedig közvetett ősz-; szeköttetésben álltak a Délvidéki Ligával. Vörösbaranyi Mátyást, Demeter Aladárt és dr. Völgyi Jánost bűnös-, nek találta a bíróság azért, mert tud'-.; tak a szervezet létezéséről és arról az illetékes hatóságoknak nem tét-' lek jelentést. Ezek alapján a bíróság az állam fokozottabb védelméről szóló törvény értelmében dr. Varga Györgyöt 15 évi, Ignácz Gyulái 12 évi, Német Imrét 8 évi, Hajdú Józsefet 10 évi, Vörösbaranyi Mátyást, Dömötör Aladárt és dr. Völgyi Jánost 5—5 évi fegyházbüntetésre és a felmerült költségek megfizetésére ítélte. A büntetésből az elítélteknek a vizsgálati fogságból kilenc hónapot kitöltöttnek vesz a bíróság, a költségeket pedig behajthatatlannak nyilvánítja. Pospek Ferencet, Sárai-Szabó Krisztinát, Pálffy Gyulát, Pálffy Istvánt, Nagy Józsefet, Jakab Sámuelt, Szedlár Józsefet, Helm Antalt, Tumbász Bélát, Deák Sándort, Varga Kaiser Imrét és Sebestyén Antalt felmenti 6e elrendeli azonnali szabadlábra helyezésüket. terelnökkel megbeszélést' folytatót?, aki megbízta őt elszakadás esetén e területek vezetésével. Dr. Varga maga beismerte a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt, hogy összeköttetésben ^ állott az SHS állammal ellenséges' politikai társasa-; A rendelkező rész kihirdetése után az elnök áttér az ítélet indokainak ismertetésére. Az ítélet indokolása Dr. Varga György 1920. január hónapban útlevél nélkül Budapestre utazott és ott Huszár Károly nlínisz-I
