Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-27 / 264. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1922. szeptember 27,

riilmények között nem képes teljesíteni. Ezért

lilább moratóriumot bér a jóvátétel! bizottságtól.

Kormánykörökben remélik, hogy a jóvátétel! bizottság az indokokat elfogadja és megadja a kért haladékot.

E közleményhez a »Virradat« megjegyzi, hogy a párisi jóvátételi bizottság előtt most áll döntés alatt Magyarország több milliárdos kártérítési követelése Romániával szemben.

Milliomos lett egy csaló

A kicsali pénzzel 17 milliói: nyeri

Budapestről jelenti tudósítónk: Vasárnap délután letartóztatták Schwartz Zsigmond kereskedelmi ügynököt, egy egészen különös, újfajta szélhámosság elkövetése miatt. Schwartz, aki ezelőtt hat hónappal még jelentéktelen ügynök volt, tőzsdei spekulációkat akart kezdeni. Egy bécsi ismerősének, Báder Józsefnek volt Pest mellett egy kis villája, két hold szőlővel, nagy gyümölcsössel és egy hatalmas üres lakással, mert Báder csak minden két-három esztendőben jelentkezett a villájában. Schwartz összeismerkedett Pesten egy Szabó Elemér nevű dúsgazdag nagykereskedővel, akit kirándulásra invitált meg Mátyásföldre, hogy — amint Schwartz mondotta — kis villáját, amelyet most vásárolt, megmutassa. Szabónak Mátyásföldön nagyon megtetszett a csinos épület és megkérdezte Schwartz Zsigmondtól, mennyiért adná át a villát. — Két millió ötszázezer koronáért magáé a villa — volt a válasz. Rövid alku és Schwartz eladta a Báder villáját és azonnal fölvett két és félmillió koronát. Hetek múltak el, Szabó át akarta íratni saját nevére a villát, de megdöbbenve látta a telekkönyvi hivatalban, hogy a villa nem a Schwartz, hanem egy idegen bécsi ur nevén van. Sürgönyileg megkérdezte a bécsi állítólagos villatulajdonost, hogy övé-e a villa, vagy valóban a Schwartz Zsigmondé. A távirat tisztázta a csalást, a bécsi urnák eszeágában sem volt eladni soha a mátyásföldi villát. Szabó azonnal a rendőrségre sietett, bűnvádi följelentést tett Schwartz Zsigmond ellen, akit már a följelentés napján beszállítottak a budapesti főkapitányságra.

Schwartz beismerte, hogy egy és félmilliót, sőt egyaüí'iő kamatot is ad, csak a följelentést vonják vissza. Kiderült ugyanis, hogy két millió 500.000 koronával megkezdte tervezett tőzsdei manipulációit, azonnal papírokat vett és alig négy hét alatt a sikkasztott pénzen 17 idegen házat adott el, de fölajánlotta. hogy azonnal visszafizeti a két millió koronát nyert a tőzsdén. A rendőrségen azonban hiába ajánlott fel kauciót, hiába akart milliós kamatot adni, nem bocsátották szabadon és miután 17 millió korona értékű papírjait a rendőrség lefoglalta, Scwartz Zsigmondot csalás és sikkasztás címén letartóztatta és az ügyészség fogházába kisértette át.

A Bácsmegyei Napló vasárnap 6 korona

Az újságok, amelyek a drágaság elleni sisiíuszi küzdelmet folytatják, pironkodva és félve jelentik a publikumnak, ha maguk is kénytelenek az árakat emelni. Ma minden közszükségleti cikk között a legolcsóbb az újság, noha minden drágulásnak a terhét legjobban a lapvállalat érzi. Azt a papírt, amire az újságot nyomtatják, alig lehet annyiért megvenni, mint amennyit a kiadóhivatalok a lapért kapnak. Épp ma lépett életbe a felemelt postatarifa, amely a lap postai küldését 150 százalékkal drágította meg.

A napról-napra fokozódó terhek az ujságvdllálatokat komoly gondok és nehéz problémák elé állítják. A nagy német olvasó publikum sem képes a lapokat eltartani, hónupról-hónapra százával szűnnek meg a lapok Németországban.

A Bácsmegyei Napló, amely senkitől nem fogad el semmiféle támogatást, egyes-egyediil olvasóinak és hirdetőinek révén szerzett bevételekre támaszkodik. a súlyos nehézségek ellenére is állandóan igyekszik tartalomban gazdagabb, nívóban és értesfíltségben jobb lapot adni.

Hasonlítsa össze a Bácsmegyei Napló papírját, nyomdai kiállítását, tartalmát

más lapokéval, nézze meg, hogy menynyivel több és mennyivel érdekesebb, nivósabb közleményt talál a Bácsmegyei Napló bármely számában, mint akármelyik más egy dináros lapban.

Mindezek ellenére a Bácsmegyei Napló árát nem emeltük fel, csupán a vasárnapi lap drágui meg egy dinárról egy és fél dinárra.

Hogy ez mennyire nem drágulás, annak illusztrálásául csak annyit, hogy a Bácsmegyei Napló vasárnapi száma legalább busz oldalas lesz a jövőben is. S e húsz oldalon érdekes közlemények s eredeti rajzok igyekeznek kielégíteni a publikum érdeklődését. A húsz oldalas lapnak legalább két és féldinárba kellene kerülnie, a Bácsmegyei Napló azonban igyekszik megtartani minden olvasóját, azt ambicionálja, hogy az a családias kapcsolat, amely az olvasók tízezrei és a lap közt fennáll, megmaradjon, hogy az SHS királyság minden magyarja mint jó barátját várja és érdeklődéssel olvassa a Bácsmegyei Naplót. Éppen ezért csupán az ünnepi szám árát s azt is a Icgmérsékeltebben emeltük fel.

A jövő héttől kezdve tehát hat korona lesz az ünnepnapi példány ára, hétköznapokon a Bácsmegyei Napló ára továbbra is egy dinár.

Elhangzottak a védőbeszédek a kémkedési perben

Szerdán délután öt órakor hirdeti ki a bíróság az ítéletet

A keddi tárgyalási napon, — amelyet Pavlovics István elnök délelőtt

legmagasabb ároú

7%-os államkölcsöni

4s!o-as Osztr. Magyar járadékot

Stankovíé i Drug

Kral/ Aleksandrova ni. 8, Subotica. Telefon 480

Pavlovics István, fötárgyalési elnök

9 órakor nyitott meg, — Hajdú József és Demeter Aladár védője,

Pataki Antal dr.

kezdte el a védőbeszédek sorozatát.

Azzal kezdi beszédét, hogy Hajdú József szerepe ebben az egész ügyben csak az, hogy Varga Imre újságíró felkérésére, a becskereki magyar iskolák ügyéről, továbbá kulturális és gazdasági dolgokról kül dött értesítéseket Szőregre Borosnak. Ezeket az értesítéseket részben levél utján küldte, részben pedig a »Torontá!« cimü lapból küldött kivágásokat.

A Pálffy Gyula pancsevói gyógyszerésznek továbbított római nyolcas jelzésű levél teljesen ártatlan trmészetü volt és nem tartalmazott az állam belső rendje vagy a katonaságra vonatkozó titkos felvilágosítást.

Hajdú személye nem forradalmi tipus, éppen úgy nem az Demeter Aladár. Mindketten szegény, munkás tisztviselők, akik előtt a legfőbb cél a megélhetés biztosítása és pontos kötelességteljesités.

Az ellenük emelt egész vád Achilles sarka a chiffre-kulcs és erre kellett ráépíteni a hatóságoknak az egész vádat.

Nos, Percsics Béla távirótiszt, szakértő-vallomása, szerint teljesen ki’ van zárva az az eset, hogy a vasúti igazgatósági távírdáról lehetett

volna chiffre táviratokat leadni vagy felvenni s igy megdől az egész vád, amely gerincében tört ketté.

Az utolsó órában, de még kellő időben jelent meg a szakértő, mentő vallomásával.

Hajdú ellen nem merült fel a főtárgyaláson semmi terhelő adat, hogy az állam belső rendje ellen vétett volna. Felmentő Ítéletet kér.

Következett:

Székely Zoltán dr.

(Sárai-Szabó Krisztina védője.)

Beszédét azzal vezeti be, hogy a közvádló áílamügyész szerint rrrndenkinek, aki végighallgatta a főtárgyalást, meg kellett éreznie, hogy az összes vádlottak bűnösek. Én, — mondja a védő, — éppen ennek az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Mindenkinek, aki elfogulatlan figyelemmel kisérte ezt a tárgyalást, csodálkoznia kellett azon, hogy hogyan jött egyáltalában a vádlottak legnagyobb része abba a helyzetbe, hogy vád alá kerüljenek és hogy történhetik az meg, hogy nyilvánvalólag ártatlan emberek majdnem egy teljes évig fogságban üljenek?

Ez iskolapéldája annak, hogy hogyan nem szabad vádolni és hogyan nem szabad nyomozni, még a legcsekélyebb jelentőségű ügyben sem, annál kevésbbé büntető ügyben, ahol nemcsak egyesek szabadsága, de élete is kérdésben forog.

Ezután foglalkozik az ezen ügyben lefolytatott rendőri nyomozattal és bírói vizsgálattal és kimutatja, úgy a nyomozat, mint a vizsgálat törvénytelenségeit. Példákkal illusztrálja az egyes vádlottak ellen emelt vád teljes tarthatatlanságát.

Áttér a védence: Sárai-Szabó Krisztina ellen emelt vádra, hogy leveleket vitt át Varga kérésére Magyarországba.

Mikor tette ezt Sárai-Szabó Krisztina? Oly időben tette, amikor ugyanezt mindenki megtette.

Ez a cselekedet tehát komoly vád alapjául nem szolgálhat. Ezen felül, ha Vargának valóban olyan veszélyes tervei voltak, amint ahogyan azt a vád állítja, vájjon az ilyen feladatokat egy ilyen kevéssé intelligens, irni-olvasni alig tudó, egyszerű gondolkodású nőre bizta volna?

És mindezeken felül még az sincs bizonyítva, hogy ezek a levelek mit is tartalmaztak. Varga György azt állitja, hogy ügyvédi irodai természetűek voltak. Az azonban egészen kétségtelen, hogy Sárai-Szabó Krisztina nem tudta — de nem is érdekelte, — hogy mi van a levelekben?

Minthogy pedig bebizonyított ^módon Sárai-Szabó Krisztina semmit sem tudott Varga terveiről, természetes, hogy azokat nem is jelenthette fel.

Az államvédelmi törvény erre az esetre pedig egyáltalában nem al-' mazható, mert amikor ezek a cselekedetek történtek, az állam védelmé-, ről szóló törvény még nem lépett', hatályba. Minthogy védence teljesen ártatlan, kéri felmentését.

Petrovics János dr.

(Pálffy Gyula, Völgyi János dr., Tumbász Béla,Heim Antal és Varga-Kaiser Imre védője).

Rendkívül hatásos, nagy verwe! és közvetlenséggel elmondott, meggyőző érvekben gazdag beszédét azzal vezeti be, hogy nem azért vállalt védelmet ebben az ügyben, mint Skalier Lovró, aki tegnap, védőbeszédében mondotta, hogy mint az olaszoktól elvett Isztria fia tudja érteni az elvesztett haza feletti fájdalmat, ő azért vállalt védelmet, mert esküt tett arra, hogy az igazságot és a jogot védeni fogja, minden esetben.

Egyenesen sértőnek találta volna a bíróságra nézve annak a pusztai feltevését is, hogy a bíróság valakiről előre meg legyen győződve* hogy bűnös.

Amidőn 1914-ben á csantavérí szerb lelkészt védte a magyar bíróság előtt, akkor-is csak igazságot; várt. Még inkább várja az igazságot; ettől a bíróságtól.

Elmondja, hogy Varga Györgyöt, még diákkorából ismeri, együtt járták az iskolát és személyes tapasz-1 talatból mondhatja, hogy úgy isme-j rí Vargát, mint akinek igazán nem lehettek olyan veszedelmes, messzemenő tervei, amint azt a vád neki' tulajdonítja. Ö egyszerűen beleesett, ebbe a neki nem illő és nem is remélt szerepbe, mint ahogy a rendőrség beleesett a másik végletbe, ä! honmentő szerepébe, amire ebben az esetben nem is volt semmi szükség, mert a mi államunk sokkal erősebb’ és szilárdabb, semhogy azt ilyen apró, jelentéktelen emberek megrendíthetnék.

A bevezető szavak után áttér az ebben az ügyben lefolytatott vizsgálat bírálatára és rámutat, hogy a vizsgálóbiró azon eljárása, hogy ő; ment a rendőrségre a vádlottak kihallgatására, nyilvánvalóan perrendellenes volt. Ehhez kétség sem fér.'

Ezután sorra veszi a védencei ellen emelt vádakat, amelyeknek teljes tarthatatlanságát meggyőző erővel mutatja ki.

Pálffy Gyulára vonatkozólag megállapítja, hogy egyáltalában semmi részt sem vett a vád által emlegetett politikai organizációban, amit kétségbevonhatatlanul bizonyit az a tény, hogy a vádlottak közül nem ismer senkit. Eljött hozzá a patikájába egy ismeretlen ur, bemutatkozott neki és kezdett vele beszélni iskoláról, kultúráról és hasonló dolgokról. A patikus, aki nem rég tartózkodott Pancsevón, azt mondta az illetőnek, hogy forduljon máshoz, aki jobban van informálva. Az ismeretlen erre távozott és Pálffy beült a patikájába és készítette a recepteket. Pár hétre levelet adott át neki; helyettese, amelyben egy chiffre, voit. Nagyon megharagudott, hogy ilyesmit küldenek neki. A levelet, á melyben ismét iskoláról, kultúráról' volt szó, idegesen eltépte, a chiffreti pedig beragasztotta a patikus-kalendáriumba, hogy ha majd az illető,, aki azt neki küldte, eljönne, visszaadja neki és kérdőre vonja, hogy’ miért küldött neki ilyesmit. Azután ismét hetek múltak el, amikor bejött a patikába Németh Imre és átadott Pálffynak egy'levelet, amelyen egy római szám volt. Pálffy mit tett erre? Áthúzta a borítékon levő római számot és odaírta »Czakó« nevet, abban a hitben,, hogy tőle yan-a je-