Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-27 / 264. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, X sokol. BACSMEGYEI XXIII. évfolyam Szubotica, szerda 1922. szeptember 27. 264., szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ér: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alczandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexanira-nlica 1 (Lslbach-palota) A belső front Visszatért , a király Beogradba, visszatért az idegenországokat járó külügyminiszter és visszatért velők az országnak a háborús hírek által megriasztott nyugalma is. Most, hogy egészen elmúlt a háború ve­szedelme, a tovatűnt válságos na­pok távlatában lehet és kell elmél­kedni egy kissé arról, hogy tulajdon­képpen milyen gyönge épitményü hidak kötik össze egymással vagy még_ inkább választják el egymástól ia háborút és a békét, a véletlennek milyen furcsa és kiszámíthatatlan játékai, az egymást keresztező ér­dekeknek milyen titokzatos alaku­lásai intézik a milliók sorsát. Még gondolatnak is dermesztő Volt valóságnak pedig egyenesen kétségbeejtő lett volna az uj háború lehetősége, bármely formában, bár­mely viszonylatban is. Mert most, az ytévig tartó vérözön után ugyan­csak megismerhették Európa félig még mindig gutaütött, félig még mindig kótyagos fővel tántorgó nem­zetei a brutális valóságot, hogy a győzelmes vagy a vesztett háború között a milliók szempontjából, a nép, a tömeg szemszögéből Ítélve nagy külömbség igazán nincsen. A győzelemmel végződő háborúnak ugyanaz az ára, mint a vesztett há­borúé: temérdek, ártatlan ember­élet és véres verejtékkel, munkával megszerzett kulturjavaknak szinte helyrehozhatatlan elpocsékolása. És a győzelemnek az ára sokszor drá­gább, végzetesebb, mint a vesztett háborúé. Most, utólag mérlegelve az eshe­tőségeket és a vészes persepktivá­­kat, meg kell állapítani, hogy Euró­pa egyetlen állama, még a legvirág­zóbb, legerősebb nagyhatalom sem vállalhatta volna büntetlenül a hábo­rúért való és a háborúval járó fele­lősséget és a szörnyű kockázatot. Annál kevésbbé tehették volna meg ezt a háborúban fogant uj közép és kis államok, közöttük nagyon ter­mészetesen az SHS királyság sem. Szinte érthetetlen a mindenáron háborúsdit játszani próbáló diplo­maták és katonai szakértők vaksága. Az egész európai társadalom irtóza­tos válsága, véres vajúdása tragé­diái méretekben folyik le a szemük előtt, még egyáltalában nem fejező­dött be a nagy átalakulás, Oroszor­szág elintézetlen problémája irtóza­tos sulylyal nehezedik az egész kontinensre, amelynek beteg, meg­fertőzött testrészei általános vér­mérgezéssel fenyegetik az amúgy is lázas organizmust. Nem szükséges semmi egyéb, csupán egy kis helyi gyuladás, egy jelentéktelennek lát­szó kelés, apró pattanás, hogy a kó­ros anyagokkal megtelt nagy test menthetetlenül halálos nyavalyába essék. És ebben a válságos helyzet­ben, amelyet mindenki lát, mindenki tud és mindenki érez, lehetett egy újabb háború eshetőségéről komo­lyan beszélni!... És nem lehet, nem szabad ezt a szót: háború kiejtenie ajkán büntet­lenül egyetlen felelős politikai és tár­sadalmi tényezőnek sem, mindaddig, amig az állam belső frontját szikla­szilárddá ki nem építette a céltuda­tos becsületes államalkotó munka. társadalmi osztályok ma még nem állanak szorosan egymás mellett, i kellő kohézióval egymáshoz for' rasztva az uj államokban. A belső rend és béke, nem következett el még a konszolidáció munkája, nem fejeződött be még, a gazdasági meg­erősödés hiányzik, a sok kérdő, fel­kiáltó és gondolatjel nem tűnt el még, sok a teendőjük még az állam pallérainak mindenütt, főképpen az uj államokban. A lelkek békéjét kell megteremte­ni előbb, a lelkek belső frontját, sok megértéssel, megfelelő államférfin perspektívával, bölcs alkotó munká­val. És ennek a minden külső front­nál nagyobb biztonságot nyújtó bel­ső, lelki frontnak a felépítéséhez a békének igazi szeretete szükséges, amely ne emeljen a rideg paragra­fusok és az erőszakos rendőri intéz­kedések segítségével újabb gátakat a megbékülni és dolgozni akaró fa­jok, nemzetek, felekezetek és társa­dalmi osztályok közé. Az alkotmány­nak és a békeszerződésnek holt be­tűibe a szivek melegét kell öntenie annak, aki a belső front megépítésére vállalkozik. És a szilárd belső front lesz egyúttal a legerősebb külső frontja is az országnak. A széthulló kormánytöbbség és felbomló horvát blokk A boszniai horvátok az aktivitás mellett — Megint pénzt kapnak a muzulmánok — Nincsics a Népszövetség tanácsában A két egymással legélesebben szembenálló pártszövetség: a kor­mányt támogató koalíció és a horvát blokk egyidöben mutatja a bomlás jeleit. A lökést a koa­líciók bomlásához a zagrebi kon­ferencia adta. Azt lehetne mon­dani, hógy ez egészen természe­tes jelenség, mert hiszen a zag­rebi konferencia főcélja épen horvát-szerb ellentétek kiküszöbö­lése volt. Mind a két szemben álló csoportban sok olyan politi­kus van, akikben megérlelődött az a meggyőződés, hogy a merev elzárkózás minden közeledési kísérlettel szemben a jövőben már semmi jóra nem vezethet és a fiatal állam konszolidálásának nagy akadálya. Sokan a kormány táboréból azt hitték, hogy a demokraták meg jelenése a zagrebi értekezleten a kormány gyengeségének lesz a dokumentálása és ezért a horvát blokkot csak megerősíti eddigi merev passzivitásában. Az ese mények azoknak adnak igazat, a kik az ellenkező hatást várták. Napról-napra szaporodnak azok a hirek, melyek szerint a zagrebi konferencián a jugoszláv eszme híveinek közeledése mély hatást tett a horvát blokk egyes cso­portjaira és ott is megerősítették azt az áramlatot, amely a passzi­vitás feladását és a Beogradban való megjelenést követeli. Először az intelligencia pártjában, a Za­­jednicában érvényesült ez az áramlat, amely vezérorganumuk­­ból, az „Obzor"-ból már hetek óta konstatálható. Majd a legko­nokabb csoportban, Radics pa­­rasztpártjéban is hasonló jelek mutatkoztak. Heizler, Lovrankovics és társaiknak akciója mind na­gyobb visszhangra talál a horvát parasztság körében is.' A legna­gyobb elégedetlenség a passzivi­tással szemben azonban a horvát blokk Horvátországon kívüli szer­tus ulWun-ivo anuamrw^ vezeteiben mutatkozik. Dalmáqiá­fajok, nemzetiségek, ieíekezetek és ban, a ten germeliéken, Szlovéniá­ban, de főleg Boszniában hangzik fel leggyakrabban a horvát pártok sajtójában is a passzivitás feladá­sának és a reális politikai küzde­lem szükségességének követelése. Alábbi hirünk is egy erős bosz­niai blokkista szervezetnek ilyen határozatáról számol be. A boszniai horvátok a passzivitás ellen Beogradból jelentik: A „Pravda" szarajevói jelentése szerint a hor­vát földmives szövetség választói azt követelik tizenegy képviselő­jüktől, akik valamennyien a hor­vát Zajednica tagjai, hogy vegye­nek részt a nemzetgyűlés mun­kájában. Megegyezés a muzulmánokkal Beogradból jelentik: Popovics pénzügyi államtitkár hosszabb tár­gyalások után megegyezett Vi­­lovics kereskedelmi miniszterrel, aki a muzulmán párt nevében tárgyalt a bégeknek fizetendő földváltság összegében. Ezt a megállapodást a kormány már jóvá is hagyta. A megegyezés értelmében a kormány már újabb 20 millió dinárt küldött el a szarajevói agrár-igazgatóságnak azonnali kifizetés végett, a korábbi 10 millióval együtt tehát 30 mil­lió. További 30 millió dinárt pe­dig október végéig fizet ki a kor­mány, amivel a bosznia-hercego* vinai földreform pénzügyi része teljesen likvidálva is lesz. A mu­zulmán miniszterek a sikeres ma nőver után eléllottak lemondási szándékuktól. Nincsics tagja lesz a Nép­­szövetség tanácsának Beogradból jelentik: A „Vreme" Géniből származó értesülése sze­rint a kisantant Nincsics Momcsillo külügyminisztert jalöli a Népszövet­ség tanácsának tagjává. Mint is­meretes, ebben a kérdésben a múlt hónapban élénk diplomáciai tárgyalások folytak Beograd, Prága és Bukarest között. Tovább tartanak a dalmáciai zavargások Beogradból jelentik: A Dalmá-' ciából érkező jelentések szerint a) parasztság forrongása egyre na-j gyobb méreteket ölt. Az izgalmat csak fokozza a hatóságok erősza­kos rendszabályai. Újabb össze­ütközéseket jelentenek Hvar szi-; getéről, Starigradból, Vrbanyeből, Pitvamból és Szvircsiből, Braes' szigetéről, Milinböl és Mirciből, Murtero szigetről, Sibenik környé­kéről és Trogira egyes községei­ből. Csak Split környékéről több száz fö dmivest tartóztattak le, akik a spliti törvényszék börtönében vannak. Sok községben gyüleke­zési tilalmat léptettek életbe. Azokat a károkat, melyeket a lázadó parasztság tegnap a szől­­lőkben okozott, százezer dinárra becsülik. A csendőrség és rendőr­ség mindenütt erősítéseket kapott, különösen Blndoben, Korcsulja szigetén, amely a legnagyobb falu a környéken, több mint 10,000 lakossal. A földmivéspárt a végrehajtó­­bizottság összes tagjait táviratilag Beogradba rendelte. Október 3-án lesz a végrehajtó-bizottság ple­náris ülése, amelyen a dalmáciai viszonyokat tárgyalni fogják. A bizottságok ülései Beogradból jelentik: Kedden délelőtt a pénzügyi bizottság ülést tartott, melyen a törvényhozó bi­zottság átiratát tárgyalták, mely a bizottság véleményét kéri az egye­nes adókról szóló törvényjavaslat­ról. Rövid hatásköri vita után el­határozták, hogy a kért szakvéle­ményt megadják. A törvényhozó bizottság is ülést tartott, melyen Trifkovics és Ku­­manudi miniszterek is megjelen­tek. Trifkovics részletesen ismer­tette a tisztviselői törvényr, mely­nek célja a fizetések végleges rendezése, a tisztviselők eimoz­­díthatatlanságának garantálása és a ranglétra rendezése. A felesle­ges tisztviselők elbocsájtásának sima lebonyolitását is biztosítja a törvény. Kumanudi pénzügymi­niszter kijelentette, hogy a drága­sági pótlékok most az állam pénz­ügyi helyzete miatt nem emelhetők. Érre 100 millióra volna szükség, amit csak uj bevételi forrásokból lehetne biztosítani, a költségve­tésbe be nem illeszthető. A bizottság elhatározta, hogy a drágasági pótlékok ügyében a pénzügyi bizottsággal együttes ülést fog tartani. A radikálisok sombori gyűlése Beogradból jelentik: Politikai körökben nagy érdeklődéssel vár­ják a vajdasági radikálisok som­bori kongresszusát, amelyet ok­tóber 1-én tartanak meg. A gyű­lésen több beogradi politikus is részt vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom